Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-22 / 93. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 22., PÉNTEK 10 GYERMEKVILÁG Gyermekdalok albuma ajánló Együtt dalolhatod a lemezzel Paff, a bűvös sárkány és Miki Manó dalát bizonyára ti is isme­ritek. A szüléitek pedig jól emlé­keznek még Halász Judit gyer­meklemezeire, vagy a 100 Folk Celsius együttesre. Az ő dalaik közül sok ma már klasszikus gyermekdallá vált. Ki ne hallgat­ná szívesen ezeket a közismert és közkedvelt nótákat? A Zeneker Kft. jóvoltából megje­lent a magyar gyermekdalok aranyalbuma. Néhány dal a le­mezről: Csokibőrű Aftika, Csiri­biri, Boldog születésnapot, Kuckó Mackó, Kis Herceg, Heli-koffer, Négyszögletű kerek erdő. Az album vélhetően nem csak nek­tek, de a szüléiteknek is tetszeni fog, felidézve a régi szép időket. 77la.$$cw Figyelem, játék! Milyen állat volt Paff? Azok között, aki helyes választ kül­denek be, egy Magyar gyerek­dalok aranyalbuma CD-t sor­solunk ki. A válaszokat a kö­vetkező címre küldjétek: Tolnai Népújság (Gyermekvilág), 7100 Szekszárdi, Liszt Ferenc tér 3. Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hapci. A jó választ beküldők közül az őcsényi Martinovics testvérek nyerték meg a Rajzfilmsláge- rek magyarul című CD-t Hurrá, menjünk a szabadba! kirándulás Csupa derű és móka A legóriásibb buli az osztályki­rándulás, különösen ha valahol a természet lágy ölén töltünk pár napot, esetleg sátorban. Rengeteg izgalmas dolog törté­nik velünk és megtapasztalunk egy csomó dolgot. Megtanulunk rövid távon együtt élni nálunk alacsonyabbnak mondott intelli­genciákkal, és ez alatt nem az osztálytársakat, hanem a sza­badban leledző kétéltű-, hüllő- és rovarpopulációt értem. Új színt viszünk az aktuális divat- irányzatba fenék- és térdtáji fű­foltjainkkal. Forradalmasítjuk a cipőápolást, amikor rájövünk milyen jót tesz a csukának a te­hénlepény. Az országos tilalom ellenére hatalmas tábortüzet ra­kunk, levéve ezzel a környezet- károsítás súlyos terhét a fakiter­melők válláról. Letarolunk egy teljes mezőre való szigorúan vé­dett virágot, hiszen úgyis kihalt volna. Végül őrületbe kergetjük kedvenc osztályfőnökünket, de hát ott van neki az egész nyár, hogy regenerálódjon. És persze nekünk is. Colin, az ír vagány csávó sztár Eredetileg focistának készült A nehéz természetéről híres Colin James Farrell az írországi Castleknockban született 1976. május 31-én. A legkisebb gye­rek a családban, egy bátyja és két nővére van. Eredetileg apja, a híres ír focista Eamon Farrell nyomdokaiba akart lépni, de a ke­mény edzé- | sek miatt * meggondol­ta magát, és el­kezdett inkább táncórákra, lg színjátszó kör­be járni a báty­ijával. A kamasz­kora meglehető­sen zűrös volt. A szülei egyházi iskolába íratták, de nem sűrűn koptatta a padot. Tizenhét éves volt, amikor any- nyira összeakasztotta a bajuszt az egyik szerzetes tanárával, hogy a végén dulakodás lett be­lőle és kicsapták. Rövid ideig egy vándor tánckarban dolgo­zott, aztán beiratkozott a dubli­ni Gaiety Drama School-ba, azonban itt sem tartott ki soká­ig. Első igazi szerepét a BBC-nél kapta a Ballykissange! című so­rozatban. Londonba költözött, ahol az egyik színházi fellépése során fedezte fel Kevin Spacey. Az igazi sikert a Tigrisek föld­jén című film hozta meg számá­ra, és napjainkban már ő a szí­nészvilág Nagy Sándora. Békében a természettel védelem Az ember ugyanúgy az élővilág része, mint az állatok és a növények. Magunkat is veszélyeztetjük Szerencsések azok, akik megtanulhatnak lovagolni. Nem csak az állatvilág egyik legszebb képviselőjével alakítanak ki csodálatos kapcsolatot, hanem sportolnak és természetet is járnak egyben. Egyre többen élünk a föl­dön mi, emberek. Az élő­világ többi lakójának egy­re kevesebb helyet ha­gyunk. Pedig az ember is a természet része, hiába hisszük azt, hogy ural­kodni tudunk rajta. Venter Marianna Kevés olyan gyermek akad, aki ne szeretné az állatokat, ne ba­rangolna szívesen erdőben, ka­landozna réten-mezőn. A falun élőknek könnyebb a dolga, szó szerint karnyújtásnyira vannak a növény- és állatvilág lakói. Fa­luhelyen még mindig sokan tar­tanak kisebb-nagyobb háziálla­tot. A vidéki gyerekek így hamar megismerik környezetüket és megszokják, hogy nem csak az ember uralja a tájat. A városi gyerekek már nehezebben jut­nak hozzá ezekhez az élmények­hez. Legfeljebb, ha zöldövezet­ben élnek. Akár közel élünk a természethez, akár nem, egy do­log nagyon fontos: védeni kell. A természetvédelem mind­annyiunk kötelessége. A techni­kai civilizáció gyors fejlődése, a A természetvédő mozgalom Magyarországon A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetévé vált, több mint 100 országban tevékenykedik, és 4,7 millió támogatója van. A WWF több mint egy évtizede kezdte meg magyarországi működését, az alapítvány 1998 óta kiemel­ten közhasznú civil szervezet. Hazai természetvédelmi prog­ramjaik az erdőkre, afolyók- ra, a természetkímélő mező- gazdaságra, a veszélyeztetett fajok védelmére összpontosí­tanak. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF, jelképe a panda WWF környezetszennyezés, az embe­riség ugrásszerűen megnőtt szá­ma komoly következményekkel járt. Állat- és növényfajok ezreit irtotta ki világszerte. A Föld tü­dejének nevezett esőerdőket fo­lyamatosan pusztítják, még megjósolni sem lehet, mi törté­nik, ha eltűnnek. A kutatók sze­rint naponta kihal egy-egy állat­faj. A természet kényes egyensú­lyi rendszerben működik, a táp­lálékláncról már ti is bizonyára hallottatok. Ha ebből a láncból eltűnik egy szem, összeguban­colódik az egész. Az ember egy­re több helyet követel, ahol meg­telepszik, kipusztít, vagy elűz bi­zonyos állatfajokat, s azok, akik­nek ezek a fajok a táplálékot je­lentették, szintén pusztulásra vannak ítélve. Ha nem is szán­dékosan, de a vegyszerekkel, a levegőbe juttatott szmoggal to­vábbi állat- és növényfajok sor­sát veszélyeztetjük, természete­sen a sajátunkkal együtt. Törekedjetek arra, hogy béké­ben, harmóniában éljetek a ter­mészettel és ne ellene, hanem érte tegyetek. Európa fővárosai London a ködben A 15 milliós London egyi­ke a föld legnépesebb vá­rosainak. London nem egy rekordot tudhat ma­gáénak, többek között a világ vezető pénzügyi központja, olyan város, ahol az iskolásgyerekek 307 különféle nyelven be­szélnek. A külföldiek gazdagították Anglia kultúráját, ez vonatko­zik a popzenére, a modern táncra, az étkezésre és a divat­ra. London nemcsak a világ ve­zető pénzügyi piaca, hanem itt a székhelye a televíziónak (BBC) és a rádiónak is. Az ősz- szes közérdekű napilapot itt adják ki. Vannak olyan helyek, amelyeket szinte kötelező meg­néznünk városi sétánk során. Madame Tussaud világhírű viaszmúzeumát, a parkokat, Shakespeare Globe színházát, a parlamentet, ami az angol de­mokrácia bölcsője. A Big Bent, amely óránként más-más ha­rangjátékkal jelzi a pontos időt, a Szent Pál székesegyházat, a királyi palotát az őrségváltás­sal, a várhidat. A vár festői szépsége a Tem- ze partján gyönyörű látványt nyújt. A várban etetik a holló­kat, mert az a legenda járja, amíg élnek a hollók, addig él a királyság. A folyóparton sétál­va, szűk, régi macskaköves kis utcákba jutunk, ahol az öböl­ben egy máig ott horgonyzó, felújított kalózhajót láthatunk. Pár lépésre egy régi kínzókam­rához érünk. Szinte lépésről lépésre ott érezzük magunkat a Stuartok, Tudorok, Windsorok régi Lon­donjában. A folyóparton találjuk még a British Airways Légitár­saság által üzemelte-1 tett London Eye óri­áskereket, amire mindenképpent érdemes jegyet^ váltanunk. Ugyanígy megéri a, buszra napije­gyet ven nünk, a város­ban él­ni é n y busszal kö z1e - kedni. K. E Ha nincs jég, akkor jó a fű is sport Már az egyiptomiak is ütötték a gyeplabdát A gyeplabda olyan, mintha vala­ki összemixelte volna a focit és a hockeyt. Tizenegy ember hajkurászik hosszú botokkal egy labdát, amit az ellenfél kapujába kell bejuttatni. Négyezer évvel ezelőtt az egyiptomi sportra­jongók próbálkoztak hasonlóval, bár ők még csak egy követ páhol- tak fabotokkal. Aztán megjelent a játék egy-egy fajtája az ősi Kí­nában, Perzsiában és az azték in­diánoknál is. A12. századi Fran­ciaországban már csak az volt a cél, hogy az ellenfél térfelének egy kijelölt pontjára kerüljön a labda. A mai formában 1861 óta játsszák, és tizennégy évvel ké­sőbb a londoni Tedington Club rögzítette és modernizálta a sza­bályait. 1908-ban olimpiai sport­ág lett, és nálunk is ekkor kezd­ték el játszani, mert a hockeysok jég hiányában csak a füvön tud­tak gyakorolni. A mai napig a sportágban elért legjobb eredmé­nyünk az 1938-as berlini olimpi­án egy hatodik helyezés. Álarcos banditák bundában állatvilág A mosómacik meghódították Európát A mosómedvék őshazája Észak- Amerika, de Európában is elter­jedtek. A németországi Edersee környékére telepítették be őket 1934-ben, hogy gazdagítsák a helyi állatvilágot. Ez olyan jól sikerült, hogy napjainkban több mint egymillióan vannak a kontinensen, és Magyarorszá­gon is jelezték előfordulásukat. Könnyen alkalmazkodnak a környezeti adottságokhoz, gyakran előfordulnak lakott te­rületeken is, de azért a legjob­ban a sűrű aljnövényzetű erdő­ket, vízközeli helyeket kedvelik. Ragadozók, elsősorban kisebb állatokkal, csigákkal, halakkal, tojásokkal táplálkoznak, azon­ban ha a szükség úgy hozza, nem vetik meg a gyümölcsöt és a zöldséget sem. Családi házak­nál előszeretettel kukabúvár­kodnak a házigazdák nagy örö­mére. Egyébként igen gondos állatok, a táplálékukat gyakran megmossák fogyasztás előtt, innen ered a nevük is. Mellső lábaikat ma jomügyességgel, szinte kézként használják. Ér­dekes pofamintájuk, ál­arcuk miatt sokáig ül­dözték őket az emberek, mert azt hitték, bajt hoz­nak a házra. Nagyon bá­jos jószágok, de háziállat­ként nem célszerű tartani őket, mivel mindent tönk­retesznek, ráadásul az ivarérett hímek az embert vetélytársnak tekintik és kellemetlen megle­petéseket okozhatnak. H. É. I < A t

Next

/
Thumbnails
Contents