Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-14 / 86. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK HITÉLET A Szentírásból jön a szó, ha prédikációra készül papköltő Szófogadó volt az unoka Fiam, te meg vagy ugyan keresztelve, de ha nősül­nöd kell, akkor itt problé­ma lesz. Nem voltál sem elsőáldozó, sem bérmál­kozó. Nem enged majd a plébános az oltárhoz a kedveseddel! - így szólt az előrelátó nagymama, az akkor tizennégy éves Bognár Attilának. Decsi Kiss János Mit tesz egy szófogadó unoka? bognár Attila a szegedi katoli­kus teológián szerzett diplomát, szentelték pappá. Kishegyesen született, Szabadkán érettségi­zett egyházi gimnáziumban, majd Szeged következett. Ami­kor a délvidéki politikai helyzet alakulása miatt Magyarország­ra jött, Pakson is hallhatták a fi­atal papot prédikálni. A befoga­dó püspök a pécsi lett. Mint mágocsi káplán gyakran részt vesz a szom- szédos telepü­lések világi ,,... rendezvénye­V in. Második hivatása a köl­tészet. Pap­szentelésre készülve 1999-ben jött az ötlet egy kedvesnővértől, hogy erre az alkalomra jelenje­nek meg kötetben Bognár Attila versei. A kötet második kiadása a paksi káplánság idején volt 2002-ben. Prédikációkra ké­szülve elég egy inspiráció, egy szó a Szentírásból, ami megra­gadja a fiatal káplánt és jönnek a szavak. A gondolatot kifejti és költők verseiből vett idézetekkel teszi tartalmasabbá, színeseb­bé. Szeret rögtönözni, mert az ilyen improvizációkban van va­lamiféle ráhagyatkozás a szent­lélek erejére. Szerzetesi hivatás is érlelődik benne, de még nem találta meg azt a rendet, ahova ezzel az Istent tisztelő, sajátos lélekkel szolgálatba tudna állni. Az evangéliumot hirdeti a béke követe, a lelkész kórus Kétszeresen dicsérni az Urat A feljegyzések szerint Bonyhádon 1721-ben vesszőből font, sárral ta­pasztott imaház épült, és egy haranglábat állítottak fel az akkori reformátu­sok. Szegénységükben is az igényesség jelentke­zett, fontos volt számukra egy gyülekezési hely, ahol istentiszteletet gya­korolhattak. Decsi Kiss János A bonyhádi gyülekezet lelki- pásztora 1996 szeptemberétől lemle ZOLTÁN, aki karizmati­kus egyéniség. Énekhangját már általános iskolában is fel­fedezték tanárai. A szekszárdi Madrigál Kórussal nemzetkö­zi sikerekben is volt része. Lelkészként vallja, hogy aki énekel, az kétszeresen dicséri az Urat. Nagy szükség van a ma­gyarországi református egy­házban az evangéliumot hir­dető békekövetekre, amikor a világ békétlensége mérhetet­len. Ilyen cél vezérelte, mikor megszervezte a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Kórust. Fesztiválok, dalos ta- 1 á 1 k o z ó k résztvevői­ként váltak egyre ismer­tebbé. A kö­zelmúltban volt a Művé­szetek Palo­tájában a X. Budapesti Nem­zetközi Kórusverseny, melyen tizenöt ország hatvanöt kóru­sa szerepelt. A református kórus negy­vennégy taggal állt a neves bí­rálóbizottság előtt, akik aranydiplomával jutalmazták az előadásukat. A bonyhádi gyülekezet ezért a sikerért külön köszön­tötte a szekszárdi kórus kar­nagyát, Naszladi Juditot, aki egyben az egyházközség kán­tora, és a kórus alapítóját Lemle Zoltán lelkipásztoru­kat, áldást kérve további szol­gálataikra. Megmentik a kallódókat misszió Szigorú a rend a zsibriki református otthonban, ahol segítenek új célokat találni az alkohol- és drogbetegeknek Tizenöt éves a zsibriki Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapít­vány. Azokat a 18 és 40 év közötti férfiakat fogad­ják, akik önként vállal­ják, hogy drog- és alko­holszenvedélyüktől meg­szabadulnak. Mauthner Ilona Az ország minden részéből van­nak itt fiatalok, akik már túl vannak a klinikai elvonás tüne­tein, a gyógyszeres kezelésen, és az első lépést már megtették a drog- és alkoholfüggőség ellen - mondta szabó judit, a misz- szió vezetője. Zsibriken 8-13 hó­napot töltenek a fiatalok, szigo­rú napirendet betartva. Reggel fél 7-kor kelnek, este 11-kor van lámpaoltás. A misszióban ön­magukat tartják el a fiatalok, így megtermelik a szükséges alapanyagokat, konyhakertet gondoznak, ál­latokat tarta­nak, tehenet fejnek, ha kell, épületet javíta­nak. Egymás között osztják be, melyik héten ki mit dolgo­zik. Személyzet nincs. A napi teendőket református hitelvek alapján végzik - mondta Szabó Judit, aki maga is református lelkész, de emellett addiktoló- giai konzultáns is. Hét segítő dolgozik itt, köz­tük, aki maga is drogozott vala­mikor, így pontosan tudja, min mennek keresztül azok, akik rászánták magukat a változta­tásra. Az itt töltött 13 hónap alatt van, aki eleget változik, képes az életét átrendezni, és önmagán túl mutató célokat ta­Pungor János a fővárosból érkezett. Zsibriken dolgoznak, és gyógyultan távozhatnak lálni. Ennek az esélye ötven százalék. A misszió lakóinak többsége .drogbeteg. Van, aki már 13 éves korától szerezik, látszólag ren­dezett családokból is érkeznek fiatalok. Akad közöttük több diplomás, más csak nyolc osz­tályt végzett. Előfordul, hogy elsőre nem si­kerül a leszokás, vannak, akik többször is visszakerülnek Zsibrikre - fűzte hozzá Szabó Judit. Szilárd, akit vár a barátnője, és szülei is segítik récsei szilárd két hónapja a misszió la­kója. Buda­pestről érke­zett. Roxit, a tehenet gon­dozza. 32 éves, öt évvel ezelőtt heroinnal kezdte. Ad­dig rendezett volt az élete. El­lopták a kocsiját, vissza akar­ta szerezni, így került kapcso­latba kétes elemekkel. A dro­gos évek után vidékre költö­zött, ahol az alkoholra szokott rá, ilyen volt a környezete. Vá­lás, csalódás, nőügyek, ismét drog. Magától jött Zsibrikre, változtatni akar. Szülei és ba­rátnője segítik ebben. György, aki tizenhárom évig volt az anyag rabja SMITOLA GYÖRGY 29 évéből tizenhárom évig élt kábítószer­rel. Könnyű drogokkal kezdte, majd jött a heroin. Jó körülmények között élt a család, így egy ideig nem volt gond a pénz. Édesanyja sokat szenvedett a fia szenvedélye miatt. Nem tudott mit tenni. A pénz miatt kisebb betörésekre, autók feltörésére is képes volt. A barátja túladagolta magát, nem tudták megmenteni. Zsibriken nyolc hónapja van, már bízik magában. Édesany­ja biztatja. Tervei vannak, dolgozik, családot alapít. János, aki nem akar szégyenkezni lánya előtt PUNGOR JÁNOS 42 éves, ő is a fővárosból érkezett. Tíz év telt el az életéből úgy, hogy életének ne­héz idősza­kaiban, amikor például el­hagyta a felesége, amikor munkahelyi gondjai adódtak, amikor meghalt az édesany­ja, rászokott az ivásra. Napi másfél liter vodka volt az adagja. Öt hónapja van Zsibriken és jól érzi magát. A legfonto­sabb számára, hogy 15 éves lánya előtt többet ne kelljen szégyenkeznie. A kislány rendszeresen látogatja az édesapát. Kik választják meg a pápát? A több mint egymilliárd hívet számláló katolikus egyház leg­rangosabb testületének, a Bíbo- rosi Kollégiumnak jelenleg 183 tagja van. Közülük 117-en ve­hetnek részt a pápaválasztó konklávén, akik nem töltötték még be a nyolcvanadik életévü­ket. A választásra jogosultak 53 ország fiai, közel fele európai. Az amerikai kontinens 35, Ázsia és Afrika 11-11, Ausztrá­lia 2 taggal képviselteti magába konklávén. A bíborosok általá­ban maguk közül választják ki az új pápa személyét, bár elv­ben lehetőségük van a konklá­vén nem jelen lévő idősebb bí­borost, vagy bármely más fel­szentelt papot jelölni. Vasárnapi miserend dombóvári katolikus temp­lom: vasárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 (diák) és 18 órakor. DUNAFÖLDVÁR-belváros (ba­ngs»^ rátok): vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor és 11 óra­kor. PAKS-belváros (Szentlélek) vasárnaponként 7.30-kor, 9 óra­kor, 10.15 (diákmise) 18 órakor. SZEKSzÁRD-belváros: vasárnaponként 9 (diák) 11 óra­kor és 18.30-kor. TAMÁSIBAN: vasárnaponként 9.30 és 10.30- kor. A Hámán-bábu és a Megilla pűriivi A zsidók a szerencsés megmenekülést ünnepük A púrim szó sorsvetést jelent. Az ünnepi olvasmány, az Eszter könyve szerint: Perzsiában a sorsvetés ezt a napot - Ádár hó 14-ét - jelölte meg a zsidók elve- szejtésére. Szerencsés megme­nekülésük emlékére ülik meg az ünnepet. Az ünnep előesté­jén és reggelén a zsinagógában egy tekercsből felolvassák Esz­ter könyvét. Babilóniában és Élámban Pórimkor a gyerekek Hámán- bábut (a gonosz megszemélye­sítője) készítettek, máglyát rak­tak és éneklés közben belehají­tották a bábut. Maguk gyűrű­hintán átlendültek a tűzön. Arab írók tanúsága szerint még a XVII. században is égettek Hámán-bábut. Nyugaton e szo­kásnak el kellett sikkadnia, mert megtiltották a zsidóknak. A rendelet szerint, a Hámán- bábu égetésével a kereszténye­ket becsmérelnék. A Megilla (Eszter tekercs) olvasásakor az a szokás alakult ki, hogy Hámán neve hallatán kereplő­ket forgattak, lábbal dobogtak. i l i 4

Next

/
Thumbnails
Contents