Tolnai Népújság, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-03 / 52. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK EGYHÁZI TÜKÖR Assisi Szent Ferenc leányai szolgálat A testi, lelki tisztaságra, engedelmességre és szegénységre tettek fogadalmat. Szigorú napirend szerint élnek. kozármislenyben - Pécs határában - a gyönyörű házak között, a település központjában áll az új templom, mely egybeépült a kolostorral. MÁRIA FRANCESCA általános előjáró készségesen beszélt arról, hogyan élnek itt a szerzetes nővérek. Ő maga 1997 óta - akkor szentelték fel a templomot és a kolostort - él ebben a közösségben. A ferences eszményt az egyszerűség, az irgalmasság, a másokon való segíteni akarás jellemzi. A kolostor szomszédságában épült az idősek nővérek által létrehozott otthona, ahol nyolcórás műszakban vállalnak munkát az apácák. (Hárman a pécsi kórház gyermekosztályán szolgálnak.) A legfiatalabb nővér 22 éves, a többség harminc körüli, a legidősebb 60 felett van. Erdélyből, Egerből, Sopronból, Pécsről és a fővárosból jöttek a legtöbben. Sok fiatal lány érdeklődik, mi a feltétele annak, hogy bekerülhessen a rendbe. Mária Francesca elmondta, miután felvették egymással a kapcsolatot, kezdődik az ismerkedési idő, ezalatt megbizonyosodnak arról, a je- lentkezőnek van-e belső elhivatottsága erre az életre. Ezt követően beköltözhet a kolostorba, és kezdőAntónia, Angelica, Mária Francesca, Leonetta nővérek és a gondozásra szoruló idős emberek, az otthonban dik a jelöltidő, mely legkevesebb ó hónapig tart, de további két évre meghosszabbítható. Ezután a kétéves noviciátus, vagyis próbaidő következik, amikor a kö- zösségben képzést kap a nővér. Az első fogadalomtételre akkor kerül sor, amikor azt a közösség megszavazza. Ezt három éven keresztül megújítják. Ez idő alatt még meggondolhatja magát a nővér. Volt is erre példa, mondta Mária Francesca. Az örök fogadalom után viszont már nincs visszaút. A ferences nővérek három fogadalma: a tisztaság, az engedelmesség, a szegénység. Az életben vannak megoldásra váró pillanatok A 32 éves szabó Magdolna leonetta nővér Csíkszeredából érkezett a kolostorba 14 évvel ezelőtt. A rendi életet, a mások szolgálatát tartja a legfontosabbnak. Mélyen vallásos családból származik. A szülei örültek, hogy apácának állt, de fájlalják, hogy ritkán látják a lányukat. Leonetta nővér elmondta, voltak nehéz pillanatok az életében. Ma Isten elhivatottságában tud másokért élni. A lelki szolgálat, a betegek ápolása, gyámo- lítása sok örömet szerez neki. Mivel töltik az apácák a szabadidejüket? A rekreáció ideje alatt közös beszélgetéssel,, társasjátékkal szórakoztatják egymást a nővérek. Szeretnek kirándulni, televízió, számítógép is van a kolostorban, de mindkettőt csak ritkán használják. Néha előfordul, hogy nézetkülönbség adódik egymás között, de a gondokat megbocsátással, testvéri szeretettel oldják fel. Éves szabadságuk alatt családjukat látogatják meg az apácák. A napirend szigorú, amit be kell tartani Tartsd meg a napirendet, a napirend is megtart téged, tartja a mondás. Reggel 6 órakor közös imával, zsolozsmával kezdődik a nap, majd egy órát elmélkednek a kápolnában. Fél 8-kor van reggeli. Délelőtt házon belüli szolgálat, illetve képzés van. 11.40- kor közös ima, ebéd. 17.15-től kezdődik az esti dicséret, a rózsafüzér, vacsora. Közös rekreáció. 20 órakor befejező ima, szentségimádás. Ha nem is sokan, de köztünk élnek. Fiatal és érett korú lányok, akiknek fontosabb, hogy a betegeken, elesetteken, idős embereken segítsenek, mint az, hogy saját családot alapítsanak. Isten erre hívta őket. Ők Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérei. Mauthner Ilona Az evangélikus közösség lelkes csoportjai Tolnában szentírás Az Úrtól kérnek bölcsességet Gyülekezetünk, a Szekszárdi Evangélikus Egyházközség 1908-ban alakult, az idevándorló tisztviselőkből és iparosokból. Templomunk hosszú ideig tartó gyűjtés és munka után 1928-ban épült meg - mondta Sefcsik Zoltán lelkész. Gyülekezetük ma közel 260 felnőtt egyháztagot, ösz- szesen mintegy 560, a gyülekezettel kapcsolatot tartó evangélikust tart számon. Az istentisztelet vasárnap 10 órakor kezdődik. A hétközi alkalmakat kicsi, de lelkes csoportok látogatják: a hittanórákon kívül a felnőttek számára 2 bibliaórát és a középiskolás és felnőtt fiataloknak szervezett ifjúsági órákat tartanak, ahol a beszélgetés mellett Szentlélek által jelenlévő Uruktól kérik a bölcsességet, erőt, hogy jobban értsék a Szentírást. Társegyházként ide tartozik Zomba, ahol külön hittanóra van és istentisztelet, valamint a felsőnánai, kétyi, tolnai, decsi, bátaszéki evangélikusok kis csoportjai is. Befejezésül idézzünk egy böjti imádságot Luther Mártontól, Pál 2. Korinthusi levelének egy mondata: „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk benne.” Reformátusok gyermekei hit Megőrizni és ébren tartani Ahhoz, hogy gyülekezetünk jelenét értsük és jövőnket reménységgel tervezhessük, múltunk ismerete szükségeltetik -mondta Balázsi Zoltán református lelkész. Csaknem egyedüli forrásuk az egyház első lelkésze, Vitéz József által megkezdett és a többi később megnevezendő lelkészek által folytatott „Szekszárd város Helvét Hitvallású Egyházának Emlékkönyve, kezdve az Úrnak 1784. évében”. Lelkileg meglehetősen zaklatott világunkban református hitüket sok imádsággal igyekeznek megőrizni és ébren tartani. Az istentiszteleteken, bibliaórákon, családlátogatásokon túl minden évben evangélizációt tartanak, az ökumenikus imahetet, a nők öku- menikus világima napját, a presbiterek, presbiternők, presbitemék fehér asztal melletti találkozóját. Létrehozták a Református Népfőiskolái Egyesületet, megalakították a Református Nőszövetséget, segítik a Nemzetközi Lepramissziót. „Örökbe fogadtak” két marosvásárhelyi és két Sri Lanka-i árva gyermeket Pénz, ruha, cipő és száraz élelem gyűjtésével és kijuttatásával támogatják a beregadói és a lugosi református gyülekezeteket mint testvéregyházaik tagjait. Nagyböjt harmadik hetén gondolatok Jézus szava nekünk szól Bacsmai László katolikus plébános gondolatai. Jézus szava nekünk is szól: „Aki nincs velem, az ellenem van, aki nem gyűjt velem, az szétszór”. Jézus példát ad, hogyan lehet legyőzni a sátán kísértéseit Ő mindenben hasonlóvá vált hozzánk, a bűnt kivéve. Korunk embere hajlamos arra, hogy mosolyogva legyint- sen a sátánról szóló tanításra. Erre akkor döbbentem rá, amikor még káplánkoromban a kis harmadikosok közül valamelyik megkérdezte, hogy valóban van ördög? Amikor igennel válaszoltam, egészen elcsodálkozott a gyerek és bevallotta, addig mesebeli alaknak tekintette. Vajon mi kinek a társaságába tartozunk? Talán névleg Jézushoz, a valóságban meg a sátánhoz? Ezt könnyen tisztázhatjuk magunkban, ha megnézzük életünket: a szeretet vagy a harag és a gyűlölet irányítja-e? Most, a nagyböjt alatt határozzuk el, hogy jobban magukba nézünk. Szenteljünk több időt szellemi és lelki feltöl- tődésre, a családra és Istenre. Örömmondó békekövetek a Gárdonyi Kvartettben évforduló Hazai, nemzetközi sikerek A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Kórus fennállásának tíz éve alatt sokat hallatott magáról. „Örömmondó békekövetként” ez idáig 150 alkalommal voltak közreműködői egyházi eseményeknek, zenés istentiszteleteknek, áhítatoknak. Hazai és nemzetközi elismerések tulajdonosai. Számos alkalommal léptek pódiumra vüági rendezvényeken is. Kórustalálkozók, hangversenyek sora Igazolja igényes, fegyelmezett, hittel telített éneklésük létjogosultságát. Az eddigi tapasztalataik szerint a teljes kórus mozgatása meglehetősen költségessé vált. A kényszer szülte a gondolatot, hogy a kórus négy tagja - fenntartva a kórusban elfoglalt helyét, szerepét - vállal olyan fellépést is kisebb közösségekben, gyülekezetekben, ahol a nagy kórus elhelyezése önmagában is gondot jelentene. Két évvel ezelőtt volt az első fellépése az azóta Gárdonyi Kvartett néven ismertté lett éneklő csoportnak. Tagjai: Naszladi Judit (szoprán), aki egyben a nagy kórus karnagya, Gyimóthy Zsuzsanna (alt), Lemle Zoltán (tenor), Bognár Jenő (basszus). Decsi Kiss János A megyei zsidóság története hávdálá Az ünnep péntek estétől szombat estig tart Zsidók Pannóniában a rómaiak idején telepedtek le. Tolna megyébe a III. század körül jöttek, a Duna környékére. Mauthner I. A magyar zsidóság legrégebbi törzskönyve, az 1735. évi összeírás szerint, Tolna megye 11 községében 42 zsidó családot számlál, összesen 181 lélekkel. Ekkor még nem említenek zsidókat Bonyhádon, Bátaszéken, Fad- don, Szekszárdon, Pakson és Tamásiban, hogy csak a később nagyobb számú zsidó lakost magukba foglaló településekre utaljunk. Megyénkbe a zsidók többsége Morvaországból érkezett. Egykori leírás szerint jómódú családok voltak, akik többnyire az urasági pálinkafőzőt bérelték, lovat, tehenet tartottak és vásárokba jártak kereskedni. Mária Terézia idején (174ó-ban) Tolnában már 300 zsidó családot tartanak nyilván. Évszázadokkal később is központi szerepet játszott az életükben a család, mely összetartást, bő gyermekáldást, hagyományaik, vallásuk ápolását jelentette a számukra. Péntek estétől kezdődött a pihenőnap, mely szombat estig tartott. A fehéren terített _____ünnepi asztalnál a hi tves meggyújtotta a gyertyát. Az asztalon bor és két kalács. Remete-kápolna, a búcsújáróhely A szekszárdi egyházközséghez tartozó Mária-kegyhely, a Remete-kápolna 1757-58 között épült. A kápolna egyhajós, sokszögű szentéllyel záródó, a nyugati oldalán sekrestye csatlakozik a szentélyhez. Az egyedi barokk oltárt külön ehhez a kápolnához készítették. Eszterházy Pál nádor leírásából tudjuk, már a kora középkorban (XI. század) is kedvelt kegyhely volt Szekszárdon, de a török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. század elején lendült fel a város vallásos élete és ezzel együtt a kegyhelyé is. Korábban évente három alkalommal volt búcsú a kápolnánál, ma csak Kisboldog- asszony napján. « 1 ♦ « *
