Tolnai Népújság, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-26 / 71. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁRCIUS 26., SZOMBAT 5 HÚSVÉT A feltámadás húsvéti fénye tanúságtétel Mayer Mihály pécsi megyés püspök az ünnep örök üzenetéről, arról, hogy kiszabadulhatunk a rossz öleléséből és választhatjuk a jobbat is A húsvét a tavasznak is ünnepe, ekkor a természet is megújul. Ebben a folyamatban igyekszik az ember is megfrissülni. A vallás éppen az embert, az Istentől értelmezett embert helyezi középpontjába. Szeri Árpád Mayer Mihály pécsi püspök ezt már gyermekkorában megtapasztalta, amikor részt vett a húsvéti szertartásokon. - Az én időmben erőteljesebben összekapcsolódott a templommal az a háttér, ami a vallási gyökereket jelentette - idézte fel emlékeit Mayer Mihály. - A nagyhéten, a negyvennapos nagyböjt utolsó, de legjelentősebb időszakában mindig reggel kezdődtek a szertartások. Nagycsütörtökön annak rendje s módja szerint elmentünk a szentmisére. Nagycsütörtökhöz képest a következő nap, a nagypéntek mindig egyszerűbb volt. Ezért is nevezték a hívek az ekkor tartott misét csonka misének. Valójában nem is erről, hanem egy áldoz- tatási szertartásról van szó.- Ezután viszont a nagyszombat következett- Ez a nap jelentette nekünk, gyerekeknek mondhatni a legnagyobb élményt. A szertartás most is reggel kezdődött, tűz- szenteléssel. A mi falunkban, Kisdorogon - de gondolom, másutt is - már reggel hat óra körül meggyújtották a tüzet a templomnál. Mire fél hét felé odaértünk, javában parázslóit a máglya. A családoktól erre a célra készített faléceket hoztunk a tűzhöz, gyakorta személyenként többet is, és azokat is megszentelte a pap. Ezek a lécek azután otthon a padlásra kerültek. A plébános nemsokára megáldotta a tüzet, mi pedig hazasétáltunk.- Az otthonokban, a családoknál ünnepi hangulat uralkodott?- Annyira, hogy ekkor már lehetett keresgélni a nyuszi piros tojását. Ami nem is annyira piros, mint inkább barna volt, hiszen a tojást ilyen színt adó hagymahéjjal főzték. A nagyszombat az én időmben teljes egészében böjti napnak számított - manapság délben zárul a böjt - , de tojást nyugodtan lehetett fogyasztani. A feltámadási körmenet késő délután kezdődött, eltérően a jelenlegi gyakorlattól, amikor is az esti szertartáshoz kapcsolódik szervesen. Vasárnap a családdal együtt mentünk el a tíz órás nagymisére. Volt ugyan reggel is mise, de azon az idősebb asszonyok szoktak részt venni, mivel ők ' főzték az ebédet. Szép látvány, amikor a szülők és a gyermekek együtt vannak a liturgián és fejezik ki Isten iránti szeretetüket. Mert mindez azt bizonyítja, hogy Isten szeretete és a liturgia nem időseknek vagy fiataloknak, hanem az embernek való, benne a gyermekkel és az anyával, apával. A vasárnapi nagymisére, ha csak tehettük, új ruhában mentünk. De nem divatozás miatt, hanem azért, mert tudtuk, hogy Isten elé ünnepi öltözékben járulunk. Mise után az elkészült ebéd fogadott bennünket, de nemcsak ekkor, hanem minden vasárnap. Ez a közös ünnepi ebéd adott keretet a húsvétnak, illetve minden vasárnapnak. A húsvéthétfő a lo- csolkodás napja volt, a tíz órai . mise előtt mentünk mi, gyerekek meglocsolni a rokonokat és szomszédokat. A mi falunkban ennek az eseménynek csak a fiatalok lehettek részesei.- Ez a húsvéti élményflizér mennyi- ben határozta meg már ekkor azt, hogy | a papi hivatás felé fordul?- Sokan gondolják azt, hogy t az megy el papnak, akit valami- | lyen óriási, katartikus élmény 1 ér, melynek megtérés a következménye. Ami engem illet, idősebb papként és püspökként visszatekintve, sokkal nagyobb értékét látom annak, ha valaki fokozatosan belenő a vallási életbe. S ráléphet azokra a lépcsőfokokra, melyek révén szépen haladhat felfelé. Biztos vagyok abban, hogy gyermekkori élményeim, s most legyen szó húsvét- ról, lépcsőfokokként szolgáltak. Hiszen valóban megfordult a fejemben, hogy a liturgia levezetésében én is ott lehetnék, s kezdésként így szolgálhatnám a híveket, majd az is tudatosult bennem, valamivel később, hogy szóban is képes lennék és akarnék is tanúságot tenni. Mayer Mihály: A húsvét üzenete az, hogy választhatjuk a jobbat- Gyermekkori élményei óla eltelt néhány évtized. Ám a húsvét üzenete máig nem változott.- Húsvét üzenete mindig állandó és mindig örök. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus közénk lépett. De ha feltesszük a kérdést, hogy miért lépett közénk, akkor a válaszhoz nekünk óhatatlanul húsvét felé illik haladni. A mai világban gyakorta érvényesül a rossz logikája. Vajon tud-e az ember a rosszból szabadulni, avagy a rossz egyre jobban körülfonja az embert? Ha én nem vagyok képes szabadulni, akkor ki az, aki engem megszabadít? Aki nekem szabadságot ad a megannyi kiszolgáltatottság közepette... S ne feledjük: amikor szenvedésről beszélünk, akkor nemcsak a testi, de a lelki gyötrődésre is gondolnunk kell. A húsvét üzenete ebben az összefüggésben az, hogy választhatjuk a jobbat Ezért alakítunk ki magunknak a neveléssel olyan értékrendet, amely a hiteles szabadságra, felelősségre és a lelkiismeretre alapozódik.- Számunkra ez a belső lelki iránytű. Ez biztosítja a feltámadás húsvéti fényét, a Krisztus melletti életet. Amelyet ez úton is kívánok minden kedves Olvasónak! Tolna megyei indulás Mayer Mihály Kisdorogon született 1941. január 31-én. Győrben végezte el a Teológiai Főiskolát, 1964. június 21-én szentelték pappá. 1964-től 1966-ig Simontomyán, 1966-tól 1967- ig Pincehelyen, 1967-től 1972- ig Tamásiban, 1972-től 1975-ig Dunafóldváron volt káplán, majd ugyanitt 1985-ig plébános. Ekkor került a szekszárdi plébániára. Püspökké 1989. február 11-én szentelik, pécsi megyés püspökké 1989. november 3án nevezik ki „Nincs már itt, mert feltámadt” A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a hívek ilyenkor Jézus feltámadására emlékeznek. A történet szerint két nappal előtte, pénteken feszítették keresztre. Fejére tövis-g. koronát tettek, ' lábát odaszegezték 1 a kereszthez. Miután visszaadta t lelkét Teremtőjé-j nek, a családja eltemette egy barlangban az Olajfák! Hegyén. Egy nagyj nehéz kővel takarták be a sírt A tanítványok azonban üresen találták a barlangot! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: „Nincs már itt, mert feltámadt!” Mozgó ünnep, szélső értékekkel A húsvét úgynevezett „mozgó ünnep”, minden évben más és más időpontra esik. Ez azért van, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség jelenleg március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását. A március 21-i napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben az ünnep március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. Ä csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasár- nap pedig április 25-e lehet. A haltól a sonkáig, hagyományosan Ha hagyományosan kívánunk étkezni húsvétkor, akkor nagycsütörtökön együnk parajból készült ételeket, nagypénteken tojást és halat, nagyszombaton estig böjtölni kell, este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel, húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra, hétfőn a lo- csolkodóknak sonka, piros tojás, sütemény és mértékkel kínált italféle jár. Locsolkodás hideg vízzel, fehérvasárnapi komatál ajándékozás A barátság a sírig tart A legények húsvét vasárnapjának estéjén jártak locsolkodni a lányos házakhoz, útjukat zeneszó kísérte, a leányok borral, tésztával és festett tojással várták őket. Hétfő reggel a kisebb fiúk járták a házakat, ahol piros tojást, pénzt vagy kalácsot kaptak az öntözésért Eredetileg kútból húzott hideg vízzel öntözték a lányokat Fehérvasárnapi szokás volt faluhelyen a húsvét zárására, hogy fiatal lányok lány barátnőjüknek, fiú barátjuknak komatálat küldtek. Ez a komatál, kaláccsal, tojással, borral megpakolva a sírig tartó barátság megkötését jelképezte. A komatál címzettje, ha megkapta a tálat, egy másikat küldött cserébe helyébe, így fogadta el az örök barátságot. Ha egy legény a kedvesének küldött ételt, italt, azt mátkatálnak nevezték. Pálma helyett fűzbarkát használnak hűs helyeken varázserő Megszentelve megőrzik A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A magyarországi éghajlati viszonyok mellett a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat - mint a tavasz hírnökével -, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak további szerep is jut a húsvéti jelképek világában. Például üres, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Tojás, bárány és nyúl hármas jelképrendszere eredet Ősi germán hagyományok A tojás az elet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A bárány jelkép eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentu- mi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságá- ra jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”. A húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylá-. bú állattá változtatta.
