Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 1, KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR AGRARHIREK Növényvédő szerek csomagolása, jelölése A Magyar Közlöny idei első számában található az a ren­delet (1/2005. (I.7.), mely a növényvédő szerek forgalom­ba hozataláról és felhasználá­sának engedélyezéséről, cso­magolásáról és jelöléséről, tá­rolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) rendeletet módosította. Tilalom a MON 810 kukorica vetésére Az FVM közleményben tudat­ta a gazdálkodókkal, hogy 2005. január 20-tól megtiltja a MON 810 kukorícavonalból származó hibridek (génmani­pulált) vetőmagjának felhasz­nálását. A tilalom kiterjed a bármely hagyományos neme­sítéséi kukoricával kereszte­zett utódnövényekre is. Borászkodásról a Téli estéken A szekszárdi hegyközség Téli esték előadás-sorozata febru­ár 8-án folytatódik. Téma: ős­termelők adózása, termelői borkimérés, jövedéki törvény változásai. Helyszín: Babits Mihály Művelődési Központ, délután 5 óra. Február 15-étől drágább lesz a tulajdoni lap Február 15-től változik a hite­les tulajdoni lap másolatáért fizetendő díj. Egy ilyen papír kiváltása eddig 3000 forintba került, február 15-től - a költ­ségvetési törvényben elfoga­dott módosítás alapján - 4000 forintot kell fizetni érte. Megyei állatvásárok a hónap közepétől A téli időszakban több telepü­lésen szünetel az országos ki­rakodó- és állatvásár meg­rendezése. Szekszárdon leg­közelebb február 13-án, va­sárnap lesz. Szakmai tanácskozás a kukorica ápolásáról A Szekszárdi Növényvédő Kft. rendezésében február 9- én tanácskozást tartanak Szekszárdon. A Városi Sport- csarnokba várják az érdeklő­dőket reggel 9 órától. Téma: a kukorica ápolása és védelme. A juhászok az olasz piacot figyelik állattartás A kistestű hízóbárányokért az uniós országokban húsvét előtt adnak a legtöbbet. A gazdának egy-egy birka felnevelése nyolcezer forintjába kerül A kistestű bárányok a legkeresettebbek A Juh Terméktanács adatai • szerint, tavaly összesen : 788 415 bárányt exportáltak. ; Ezek többsége (95 százaléka) \ Olaszországba került. Egé­szen kis tételben a görög, az : osztrák és a holland kereske- ; dők is vásároltak magyar bá- • rányt. Tavaly végzett vágóhí- : di minősítés eredménye: a kistestű hízóbárányok min& • sége megfelelő. A nagytestűé- '■ ké azonban rendkívül gyen- : ge, amely gátat jelenthet a : piacváltásban, mondta a tér- • méktanács elnöke, dr. Jávor '■ András. Mauthner Ilona Árbevétel és az értékesítés módja: céloiszág értékesítés módja átlagsúly (kg) Olaszország élő 21 Görögország élő 19 Ausztria élő 32 Hollandia élő 40 Lengyelország élő 23 Németország vágott 14 Olaszország vágott 19 átlagár (R/kg) 533 610 430 381 526 1399 893 Az ügyes juhász úgy idő­zíti birkáinak az ellését, hogy január elejétől feb­ruár elejéig megszülesse­nek a kisbárányok. Üzlet ez a javából, hiszen a leg­több pénzt a két, két és fél hónapos bárányokért kapja az állattartó. Az idei húsvétig pedig alig két hónap van hátra. Tóth Béla bátaszéki juhász a fa­gyos időjárás ellenére minden idejét az állatai között tölti. Éj­szaka is kint alszik a tanyáján, mert sorra ellenek a birkái és ha bármi történik, azonnal be tud avatkozni. Jelenleg 580 álla- taVan, egy-két kos kivételével mind anyajuh. Nem ritka, hogy iker bárány (sőt hármas iker) jön a világra. Előfordult pár napja, hogy az el­lést követően a burkot nem tud­ta a kisbárány átszakítani, ha nincs ott a gazda, nagy baj tör­ténhetett volna. Munka tehát van bőven. Tegnap például 14 ellés volt. A kisbárányokat, any­jukkal együtt, le kell választani, mert agyontapossák őket a töb­biek. Hármas ikreknél pedig előfordul, hogy nem jut anyatej ellenek a birkái. Tóth Béla tíz év óta egy bajai kereskedővel köt Gyurgyonovics Gyula bátai juhász 200 anyajuhot gondoz. Amióta a hó leesett, az állatokat abrakkal és szerződést, aki az olasz piacra szénával eteti, mivel legeltetni nem lehet. Az elmúlt hetekben 156 báránnyal gyarapodott az állomány szállítja a bárányokat. Gyurgyo­novics Gyula bátai juhász sze- minden báránynak, ezt a hely- rint, ma ez az az ágazat, ame- zetet „átcsoportosítással” oldot- lyik legalább* a ráfordított költ- ta meg a juhász. ségeket megtermeli. Sok függ Az ellés időzítése nagyon fon- attól, hogy az uniós piac meny- tos, hiszen két, két és fél hóna- nyire telített, pos korukig kelendőek a bárá- Bátaszéken, Bátán és a kör- nyok az olasz piacon. Egy-egy nyező falvakban hat juhász anyajuh tartása 8000 forintjába Bonyhád környékén valamivel kerül a gazdának. Ha szeren- többen próbálnak meg ebből a cséje van, akkor évente kétszer , tevékenységükből megélni. Hogyan adózzanak az őstermelők? bevallás Hatszázezer forintos bevételig nem kell fizetni Ahogy közeledik az adóbe­vallás időszaka, egyre több mezőgazdasági vál­lalkozó, őstermelő érdek­lődik az adózási lehetősé­gek Után. DR. HŐNYI ZOLTÁN, a megyei adóhivatal osz­tályvezetője foglalta össze a lehetséges adózási mó­dokat. Az őstermelésből származó be­vétel és a jövedelem megállapí­tására vonatkozó általános sza­bályok: I. Hatszázezer forint alatti bevé­telre vonatkozó szabály Ha a mezőgazdasági ősterme­lésből származó bevétel az adó­évben nem ha­ladta meg a óOO.OOO forin­tot, akkor ez adómentes. Ezt a bevételét nem kell beval­lania még ak­kor sem, ha más egyéb jövedel­me miatt adóbevallást kell ké­szítenie. n. Hatszázezer forintot megha­ladó bevételnél Ha az őstermelő bevétele meghaladja a 600.000 forintot, akkor ezt a bevételét is beszá­mítva kell a jövedelmét megha­tároznia. A költségelszámolás ebben az esetben kétféle lehet, a./ A vélelmezett költséghányad (10 százalék) levonásával a be­vétel 90 százaléka minősül jö­vedelemnek. Ha az őstermelő ezt a módszert választja a jöve­delem megállapítására, akkor a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenését, vala­mint az elhatárolt veszteségnek a 20 százalékát elszámolhatja, b./ Aki a tételes költségelszá­molást választja, annak a tör­vényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes elszámolásával kell a be­vételéből a jövedelmét megálla­pítania. ül. Egyszerűsített bevallási nyi­latkozat Az választhatja ezt a bevallást, akinek az őstermelésből szár­mazó bevétele a 600 ezer forin­tot meghaladja, de 3 milliónál nem több, és a bevétel 20 száza­lékát (költségként) számlákkal tudja igazolni. Gépkocsi-haszná­lati díjat csak akkor vehet számí­tásba, ha azt útnyilvántartással támasztja alá. Enélkül csak havi 500 km költség vehető figyelem­be. A tevékenységet közös őster­melői igazolvány alapján folyta­tók, pl. családi gazdálkodó, is él­hetnek nyilatkozattételi joguk­kal, de csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. (Legközelebb a tételes költség- elszámolásról és az átalányadó­zásról írunk.) Árcsökkenés a gabonapiacon A Budapesti Árutőzsdén a ku­korica és a búza ára ismét mér­séklődött. A gabonapiacon mindössze 18,1 millió forint ér­tékű üzlet született január 28- án. A takarmánykukorica ára májusra 20 forinttal, 22.550 fo­rintra, szeptemberre 100 forint­tal, 22 600 forintra csökkent. A legközelebbi, márciusi lejárat ára változatlanul 21.810 fo- rint/tonna. A búza márciusra ugyancsak változatlan szinten 22.900 fo­rinton zárt. Augusztusra 150 fo­rinttal 23.100 forintra, decem­berre 90 forinttal 24.900 forint­ra csökkent az ára. A naprafor­gó jegyzései nem változnak, márciusra tonnája 50.500 fo­rintba kerül. M. I. Méhésztalálkozó volt Kaposváron A hét végén Kaposvár adott he­lyet a VII. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozónak, melyen 900-an vettek részt. Jelenleg 15 ezren foglalkoznak méhészke- déssel. Bross Péter, az országos méhészeti egyesület elnöke el­mondta, a múlt évben hazánk­ban 25 ezer tonna mézet gyűj­töttek össze, ebből 5 ezer tonna fogyott el belföldön, a többit az uniós országokban kellene ér­tékesíteni, amit nehezít az ol­csó kínai és román termék. A magyar szakemberek elké­szítették a nemzeti méhészeti programot, amely a fejlesztést, a kis tételű csomagolást helye­zi előtérbe. De ehhez pénz kel­lene, amit nem kap meg az ága­zat. A dinnyések már készülődnek tervezés Piacot szerveznek, fajtákat választanak Ahhoz, hogy nyáron kiváló minőségű hazai dinnyét tudjunk vásárolni, már február elején tápkockába kell helyezni a magokat. Most kell arról dönteni, milyen fajtákat - korait vagy kései érésűt - válasz- szanak a termelők. Mauthner I. A vetőmag kiválasztásának nagy szerepe van, mondta Bognár Já­nos szedresi dinnyés. Ha korait választ a termelő, akkor számol­nia kell azzal, hogy az érés közvet­lenül a görög és a spanyol dinnye megjelenése idejére esik. Az ára­kat ez nagyban befolyásolná. A kései fajtáknak az a kockázata, beérnek-e időre, mennyire lesz csapadékos az időjárás augusz­tusban. Februárban azonban mindenképpen megkezdő­dik a palántázás, amit ne- velgetni kell, amíg sza­badföldbe, a fólia alá, kerül a növény. Bognár János 28 éve foglalko­zik dinnyével. Ez alatt az idő alatt sok min­dent megtapasztalt már. Tavaly 200 kamionnal vásá­roltak tőle dinnyét, ami az uniós piacra került. A magyaV dinnyé­nek van jövője, számolnak ve­lünk az uniós országokban, mondta a termelő. De mindig mi­nőségi árut kell szállítani. Elég egyszer hibázni, és máris száz másik termelő áll a helyére. Nem elég csak termelni, de előre kell gondolkodni. Piacot, kapcsolato­kat kell építeni és még a jól előkészített termelés­ben is adódhatnak vá­ratlan helyzetek, mondta Bognár János. Sokan „belekapnak” a dinnyébe, szakérte- lem nélkül, a nagy ha- \ szón reményében, majd csalódottan odébbállnak. Ma már a mezőgazdaságnak egyetlen területe sincs, amely ki­fizetődő lenne, kitartás, szaktu­dás és piaci kapcsolatok nélkül. Február végéig juthatnak a pénzükhöz a termelők ígéret Felgyorsítják a kifizetéseket M. I. Nem sokat léptek előre a Tolna megyei agrárgazdálkodók terü­letalapú támogatásának a kifi­zetése ügyében. A juttatás hiá­nya különösen a nagyobb föld­területen gazdálkodókat érinti hátrányosan. Megyénkben a re­gisztrált hétezer gazdálkodó­nak ugyan több mint a fele megkapta már a hektáronkénti 14.400 forintot, de pont azok nem kapták még meg a támoga­tást, akik gazdálkodásában ez jelentős összeggel bír. A mezőgazdasági kis- és kö­zépvállalkozások költségveté­sükbe előzetesen beépítették a földalapú támogatások össze­gét. Ennek hiánya azt jelenti, hogy átmenetileg más forrásból kell finanszírozni az aktuális teendőket. Sokat várnak most attól a termelők, hogy a minisz­terelnök utasította az agrártár­cát, gyorsítsák fel a területalapú támogatások 80 százalékának a kifizetését. Ez azt jelenti, hogy február végéig megkaphatják a gazdák a hektáronkénti 14.400 forintot, valamint a nemzeti ki­egészítő támogatásból 7000 fo­rintot. Április végéig pedig a fennmaradó 3.300 forintot, hek­táronként.

Next

/
Thumbnails
Contents