Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-18 / 41. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 18., PÉNTEK GYERMEKVILÁG Sáfár Sándor gyűjteménye, Szombath Árpád rajzaival könyv Betyár volt-e Cigány Jóska? Sáfár Sándort az egyik legismertebb cigány mese- (és folklór-) gyűjtőként tartja számon a cigányság, akit annak ellenére befogadott, hogy ő maga nem volt cigány. A kötet utószava erről is említést tesz, no meg arról, hogy hogyan járta a putrikat, hogyan tanította, nevelte azokat, akik tanítómesterüknek elfogadták őt. A válogatás jól ismert és kevésbé ismert mesédet egyaránt tartalmaz. A Tartalomból: Este, éjfél és hajnal, Hogy lett a szegény Lajosból király, Négy cigánylegények mesterségének együtt éreznie, hogy a szöveghaszna, Szögkirály, Csudata- gél szinte egyenrangú művet risznya. hozott létre. A 11 meséhez ugyaneny- nyi egész oldalas (A/4-es) illusztráció tartozik, amelyekből négy, plusz a borító színes, a többi fekete-fehér. Szombath Árpád munkája több is illusztrációnál; a fiatal, alig harmincéves képzőművésznek sikerült az eevkori mesemondókkal ú Háromezer éves szokás, holdújévből tavaszünnep legenda Fény, szín, hang a démon ellen A Holdújév története egy mese alapján: egy Nian nevű szörnyeteg minden év utolsó napján házról házra járt, hogy megegye az embereket. Ám az egyik faluban találkozott két fiúval, akik ostort pattogtattak. Nian megrettent a hangtól és elfutott. Egy másik faluba érkezett, egy ház előtt piros ruha száradt. A szörnyeteg erről sem tudta, hogy micsoda. Megint csak elszökött A harmadik faluban egy ház fényesen ki volt világítva, bántotta a szemét, innen is elfutott. Ebből az emberek rájöttek, hogy Nian fél a csattanástól, a piros színtől és a fénytől, és ennek megfelelő ellenlépéseket tettek: egyebek közt petárdát robbantottak, lampionokat gyújtottak és piros színű feliratokkal díszítették fel a lakóházak kapuját. Később ünnep lett ebből a szokásból, amely mindmáig fennmaradt. A Gergely-naptár 1911-es bevezetése után ezt a hagyományos- kínai ünnepet a Tavaszünneppé nyilvánították. Donnie a Holnaputánból film Igazi sztár lett az ifjú titán jaké öyllenhaaI 1980-ban született Los Angelesben. Jake a színészmesterséggel a családi hagyományt követte, apja rendező, anyja szövegkönyvíró és producer. Gyermekkora óta szerepelt színdarabokban, a filmvásznon 1991-ben tűnik fel először, az Irány Colorado! című filmben. Az Októberi égboltban már főszerepet kap, a szakma és a közönség azonban a Donnie Darko című alkotásban figyelt fel rá igazán. Jake-nek alaposan meg kellett dolgoznia a sikerért és hírnévért, közben színpadon is igyekezett bizonyítani. Az első közönségfilmje, amely már egy igazi szuperprodukció, a Holnapután. A látványos katasztrófafilmben az általa alakított Sam a néhány óra alatt beköszöntő jégkorszakban a hóba temetett New Yorkban reked néhány másik túlélővel. A Holnaputánt követően Jake már besorolt a filmfőváros ifjú titánjai közé, hamarosan moziba kerülő filmjében már igazi világsztárok a partnerei. Otthon készül a lobogó gyertya Az iskolai testnevelésórák a legalkalmasabbak arra, hogy megszerettessék a gyerekekkel az intenzív testmozgást. Ha nem osztályoznák, talán azok is szívesebben vennének részt az órán, akik nem tornabajnokok Viaszporból percek alatt készíthetünk mutatós gyertyákat. Egy üvegformába (pohár, váza, kehely, gyertyatál stb.) állítsuk bele a talpas kanócot, majd szórjuk bele a viaszport és máris kész a gyertya. Érdekes mintákat tudunk készíteni, ha különböző színű viaszporokat öntünk egymásra, egymás mellé. Egy hurkapálca segítségével mintákat is kialakíthatunk a viaszporból. A zselégyertyát egy kicsit nehezebb elkészíteni. A gyertyazselét úgy kell megolvasztani, mint a viaszt. Viszont a zselét célszerű üvegformába önteni, mivel csak így érvényesül az áttetszősége. A zselé öntésénél a talpas viaszos kanócot hasz náljuk, mivel a má sik behelyezése körülményesebb. A talpas kanócot csak az üvegedény aljára kell állítani és önthetjük is rá a zselét. Mivel a zselé áttetsző, díszíthetjük minden nem gyúlékony tárggyal: kagylóval, fahéjjal (ekkor illatos is lesz a gyertyánk), üvegkaviccsal, glitterport szórhatunk bele stb. Ha a díszt nem a forma alján szeretnénk elhelyezni, akkor rétegesen kell öntenünk és minden rétegnél meg kell várni, amíg megdermed. Tudóik, hogy...? A bagolynak egy gyertya fénye is elég, hogy kiszúrjon egy egeret a focipályán. A medveállatka (Tardigrade) mikroszkopikus teremtmény, általában a fűszálak és levelek végén összegyűlő harmatcseppben él. Ha a csepp elpárolog, akkor sincsen semmi baj. A medveállatka „téli álomba” merül, egészen addig, míg újra nem esik az eső. Ha újból vízbe kerül, rögtön feléled - még akkor is, ha erre csak 100 év múlva kerül sor! A macska hatszor jobban lát a sötétben, mint az ember. A csótány több mint félóráig képes visszatartani a lélegzetét és több mint három hétig életben marad azután, hogy levágták a fejét. A cickányok saját testsúlyuk háromszorosát eszik meg - háromóránként. A disznó az egyetlen olyan állat, amely képes leégni a napon. A vadászmenyét 20 órát alszik egy nap, míg a szarvas kevesebb, mint 5 percet. ság szerint nem is igazán akar sporttal foglalkozni. A gyerekek között egyre többen szenvednek „felnőtt” betegségekben: cukorbaj, magas vérnyomás, ízületi és gerincbántal- mak. Ahhoz, hogy felnőve ne hátránnyal induljanak, legalább nekik meg kell adni a lehetőséget a sok mozgásos, sok játékos gyermekkorra. Ehhez azonban az oktatásnak és a családnak az együttes erőfeszítésére van szükség. Az emberi szervezet napi több | órányi intenzív mozgásra és g mértékletes táplálkozásra van beprogramozva. Ezzel szemben az úgynevezett fejlett országokban az embereknek csak kis része végez fizikai munkát, s mindenki több élelemhez juthat, mint amennyi egészséges lenne. A legnagyobb baj az, hogy már a gyermekek is túl sokat esznek és túl keveset mozognak. Pedig a gyerekek valóságos „örökmozgók”, szervezetük kívánja és szereti a mozgást igénylő tevékenységet. A gyerekek, ha lehet, futva közlekednek, kedvenc játékaik, a fogócska, a bújócska szintén intenzív mozgást kíván. Az életmód, az oktatás azonban nem kedvez mindennek. A nap nagy részét A gyerekeknek lételeme a mozgás. Sajnos már kicsi koruktól arra tanítják őket, hogy üljenek csendben, nyugodtan, és ne rohangáljanak Az ember születése pillanatától mozgásra termett. Évezredekig minden egyes ember a nap túlnyomó részét a szabadban végzett, sok mozgást kívánó tevékenységgel töltötte, s kevesen ehettek annyit, ami ennyit szerettek volna. Szervezetünk ehhez alkalmazkodott. Venter Marianna az iskolapadban, otthon, a lecke mellett és a televízió, vagy számítógép képernyője előtt töltik. Az óvodában még sok a játék, de iskolába kerülve egyre korlátozódik az erre fordítható idő. Már az elsősök nagyon le vannak terhelve, s előrehaladva a helyzet csak fokozódik. A középiskolába kerülő fiatalok zöme a napi 6-7 iskolai óra és a tanulásra fordítandó 2- 3 óra mellett nem tud és igazMozogni márpedig kell! egészség Azok, akik gyermekkorban ellustulnak, felnőttként ennek számos hátrányát érzik majd Kétezer esztendeje a jégen téli sport Hollandiában rendezték az első versenyt Apró ékkövek az akváriumban díszhalak Nem olcsó, de káprázatos az úszó szobadísz Már a X. századból származó írásokban is olvashatunk a korcsolyázásról, sőt, egyes vélemények szerint már a III. században is ismerték. A korcsolya az eltelt csaknem kétezer esztendő alatt persze nagy változásokon ment át. Eleinte fából készült, majd a XIV. század környékén a fatalpra már vaspengét rögzítettek. Az 1800-as évek legelejére tehető az úgynevezett „hollandi korcsolya” megjelenése és rohamos .elterjedése, amely már jobban és biztosabban volt lábra erősíthető. Ugyanerre az időre tehető az első gyorskorcsolyázó verseny időpontja is. A hollandiai zad első felében a keszthelyi Georgicon növendékei művelték. A korcsolyákat gróf Festetich hozatta Hollandiából. Pesten az 1860-as években a többi sportághoz hasonlóan a korcsolyázók is egyletbe tömörültek. Leeuwardenben 1805-ben 130 hölgy részvételével tartották meg az első igazi amatőr gyors- korcsolyázó versenyt. Az urak ebben az időben csak kihívásos alapon versenyeztek egymással és fogadásokat kötöttek a versenyzőkre. A korcsolya konstrukciós átalakulásával és az elérhető sebesség növekedése miatt a versenyek is áta kultak. Az első gyorskorcsol; versenyeket egyenes pályák bonyolították le, később áttértek a körpályán való versenyzésre. Magyarországon a rend- A gyorskorcsolya látványos, dinamikus szeres korcsolyázást elő- sportág, amelynek története valójában szőr a Balatonon a XIX. szá- kétezer esztendeje kezdődött Általában a díszhalak tartását szokták a legkönnyebben megengedni a szülők a saját állatra vágyó gyermekeknek. A halak nem igényelnek különösebb gondoskodást, elég ha helyesen táplálják őket és tisztán tartják az akvárium vizét. A díszhalak tartása némi beruházást igényel, megfelelő akváriumra és kiegészítőkre van szükség. Az akváriumok sokféleképpen díszíthetők, tehetünk be le aprócska hajóroncsot, kincses ládikát, műanyag ékköveket, stb. Az akvárium igazi ékkövei azonban maguk a színpompás halak. A leggyakoribb akváriumi hal az aranyhal. Kínában már i.sz. 1200 körül elkezdték tenyésztését, s a legkülönbözőbb fajokat hozták létre. Más fajokkal ellentétben sokkal kevésbé igényes, akár kerti tóban is tartható, egész évben. Szintén nagyon kedvelt fajta a szivárványos guppi. Hazája Trini- d a d , Barbados, Venezuela és Guayana. Apró terme te és könnyű gondozása miatt elég gyakran tartott halfaj. Gondozása nem igényel nagy hozzáértést; 24-26 fokos vízhőmérséklettel, napi etetés mellett már teljesen optimális körülményekről beszélhetünk. Gyakran láthatunk az akváriumokban zebra dániót, amely Elő-lndiában őshe nos. Hazánkban elterjedt, szinte minden díszhalkereskedésben kapható. Igen népszerű még a neonhal, amely az Amazonas vidékéről származik. Az akvaristák egy része - főleg a kezdők - úgy vélik, hogy a vízinövények csupán mellékes szereplői, legfeljebb díszítő elemei az akváriumnak. Pedig az élő vízinövényekre nélkülözhetetlen szükség van, hiszen csakis velük valósítható meg az akváriumban a biológiai egyensúly. a a 4 1 I
