Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-15 / 38. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 15., KEDD OKTATÁS A mainál egészségesebb ételeket az iskolákba! automaták Száműzött lista készül Az oktatási tárca kevesebb cukrot és a gyerekek egészségére káros ételt szeretne látni az iskolák büféiben. A minisztérium már megkezdte az egyezte­téseket, hogy több szakér­tő bevonásával dolgozzon ki javaslatot a „száműzen­dő” ételek, italok listájáról. Csák E. Az oktatási mi­niszter arra kér­te a szaktárca illetékeseit: te­kintsék át, hogy a gyermekek táplálkozásá­nak egészségesebbé tétele érde­kében milyen szabályozási mó­dosítások szükségesek az isko­lai büfék, élelmiszer-automaták működtetése kapcsán, magyar Bálint elmondta: jelenleg az is­kolákban felállított élelmiszer­automatákra ugyanazok a köz­egészségügyi és kereskedelmi szabályok vonatkoznak, mint bármely iskolán kívül kapható ter­■*» . mékre. Ugyanakkor a vonatkozó szerződéseket az intézmények kötik meg a szolgáltatókkal. A szakminiszter közölte: a nyu­gat-európai országokban már több helyen felvetették, hogy az oktatási intézményekben a gyer­mekek egészsége érdekében szi­gorúbb szabályozásra van szük­ség. Célként fogalmazódott meg, hogy ne lehessen az iskolai bü­fékben, illetve automatákból cuk­ros italokat, chips-féléket vásárol­ni. Magyar Bálint ezt helyes iránynak tartja, s ezért kérte a szaktárca illetékeseit, tekintsék át a hazai szabályozást. Dr. Szamosi Tamás, a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyásza szerint átfogó stratégiára van szükség, nem elég, ha bizonyos ételeket egyszerűen kitiltanak az iskolai büfékből. Az orvos úgy vé­li, a kóros hízást elsősorban test­mozgással és megfelelő táplál­kozással lehetne megelőzni. Dr. Szamosi kérdésünkre el­mondta: a magyar iskolákat láto­gató gyermekek különböző tár­sadalmi rétegekből kerülnek ki. Sok gyermek egyetlen étkezési lehetősége az iskola, így nagyon alaposan meg kell gondolni, ho­gyan változtatnak a szak­emberek a kínálaton. A belgyógyász hozzá­tette: hazánkban ma­gas a szív- és érrend­szeri megbetegedé­sek száma, így való­ban szükség van át­fogó intézkedésre, amely, ha megfelelő tervet sikerül kidol­gozni, „csodát tehetne”. A tárca azt tervezi, hogy szakértők bevoná­sával dolgozza ki a javas­latot. Nem mindegy, hogy mi van a pohárban Jelentkezési szintek Középszintű vlzsgajelentkezések: ________105 tantárgyból, 411491 vizsga Em elt szintű vlzsgajelentkezések: __________67 tantárgyból, 43 211 vizsga Ny elvvizsgával teljesített emelt szintű vizsgák száma:________11 685 vizsga Ha gyományos vizsgajelentkezések: 63 tantárgyból, 10 284 vizsga Vizsgaidőszakok időpontjai 2005-ben 2005. február 15.: jelentkezés a május-júniusi vizsgaidőszakra 2005. augusztus 31.? jelentkezés a szeptember-októberi vizsgaidőszakra 2005. május 9.: írásbeli vizsgák kezdőnapja (nemzetiségi és két tannyelvű középiskolákban: 2005. május 6.) 2005. június 8-14.: emelt szintű szóbeli vizsgák 2005. június 20-július 1.: középszintű szóbeli vizsgák Választási kép Összes jelentkező: 96 088 fő Csak középszintű vizsgákat tesz 67 533 fő Az összes jelentkezőből hagyományos rendszerben vizsgázik:_______1969 fő Kö zülük emelt szintű vizsgát is választ 660 fő Vlzsgajelentkezések száma: ___________________464 985 vizsga Su linet: több mint százezer új számítógépet vettek Küszöbön az uj érettségi korszakváltás Mindenkinek nagy kihívást jelent az új rendszer Valószínűleg minden idők leg­nagyobb figyelemmel kísért érettségi-felvételi időszaka indul 2005 májusában. Diáknak és ta­nárnak egyaránt kihívást jelent az új vizsgarendszer, amely egy­szerűsíteni hivatott a hazai felvé­teli gyakorlatot. Épp ezért a szak­tárca jóval a matúra előtt meg­kezdte az iskolák, a tanulók és a szülők felkészítését az új vizs­garendszerre. Az idén megszűnik a felsőok­tatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. A jövőben nem kell az érettsé­gi mellett külön egyetemi/főisko- lai felvételi vizsgára készülni, a sikeres érettségi egyben belé­pőt jelent a felsőoktatásba. Csak a művészeti és testkulturális sza­kokon marad meg a jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkal­massági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra; a felvételi pont­számot ezek nem befolyásolják. Nem csak a felvételi módja vál­tozik, az idén korábban kell lead­ni a jelentkezéseket is. Az eddigi március elsejei időpont *helyett február 15-ig kell eljuttatni a je­lentkezési lapokat az Országos Közoktatási és Értékelési Vizs­gaközponthoz. A jelentkezési lapot mindenkinek be kell kül­denie, az előzetes jelentkezés nem váltja ki a vizsgákra váló feliratkozást. Az Oktatási Minisztérium si­keresnek értékelte az érettségi szoftver főpróbáját, amelyre az előzetes érettségi jelentkezések lebonyolítása adott lehetőséget. A 2004. november 30. és decem­ber 16. közötti időszakban min­den 12. és 13. évfolyamos diák­nak be kellett adnia jelentkezé­sét a tavaszi-nyári megmérette­tésre, jelezve, milyen tárgyból, milyen szinten szeretne majd vizsgát tenni. Az előzetes jelentkezés nem kö­telez, vagyis a nebulók februárig meggondolhatják magukat. Az érettségi reform célja, hogy az oktatás a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozato­san és jelentős mértékben moz­duljon el a képességfejlesztés felé. Ne legyen szükség a szülők és diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, önköltséges felvételi előkészítőkre. Szűnjön meg a „dupla vizsgá­zás”, vagyis az érettségi vizsga egyúttal „felvételi vizsga” is legyen. Az érettségi követelmények szintenként egységesek, nyil­vánosak, és az egyes iskolatípu­sokban ugyanazok lesznek. Az érettségi minősítések ugyan­azt a teljesítményt takarják vala­mennyi iskola esetében. Összesen több mint 96 ezer diák jelentkezett a 2005-ös érett­ségire, több mint kétharmaduk csak középszintű vizsgát tesz majd. Az érettségi szoftver próba­üzeme a szaktárca szerint pozi­tív tapasztalatokkal zárult, mert az iskolák elsajátították a jelent­kezés, jelentkeztetés folyamatát, a próba eloszlatta a központi szoftver használatától való ide­Öt tárgyból kell majd érettségi vizsgát tenni Az alábbi négy kötelező, az ötö­diket az érettségiző választja: m magyar nyelv és irodalom/nemzetiségi nyelv és irodalom m matematika ■ történelem m idegen nyelv genkedést, és bebizonyította a szoftver működőképességét. 2004 októbere óta az Oktatási Minisztérium honlapján bárki­nek lehetősége van kérdéseket feltenni a kétszintű érettségivel kapcsolatban. Októberben 62 ez­ren, novemberben 82 ezren töl­tötték le az oldalt. A kétszintű érettségiről az alábbi helyeken lehet tájékozód­ni: www.om.hu, www.okev.hu , www.felvi.hu , a kérdéseket az erettsegi2005@om.hu , az info@felvi.hu-ra, illetve a 477- 3131-es OFI telefonszámra várja a minisztérium. kedvezményezettek Az oktatás szereplői voltak az elsők, ma már mindenki igénybe veheti korszerűsítésre A hazai internetfelhasz­nálás elterjesztését célzó kedvezményeket ma már szinte minden adózó állam­polgár igénybe veheti. Csák E. 2003-ban indult útjára a Sulinet Expressz. A program célja az internet és a számítástechnikai eszközök elterjedésének segíté­se, valamint az oktatás korszerű­sítése irányított adócsökkentés formájában; mindez az informá­ciós társadalom családi felté­teleinek megteremtését szolgál­ta. A program kedvezményezető körét ezért kezdetben a szaktár­ca úgy állapította meg, hogy az adókedvezményt az oktatás sze­replői, a pedagógusok, a szülők és a diákok vehessék igénybe. A Sulinet Expressz program­ban ma már minden adózó állam­polgár részt vehet. A társadalmi igazságosság elveinek érvénye­sülése érdekében ugyanakkor a tehetősebbek nem vehetik igény­be az adókedvezményt. A vá­sárlóknak 50 százalék önrészt kell vállalniuk minden termék­nél. (A 120 000 forint feletti vásár­lásoknál már eddig is ezt tették az igényjogosultak.) 3,4 és 4 millió forint között sávosan csökkenő mértékben vehető igénybe az adókedvezmény. Évi 4 millió fo­rint jövedelem fölött adókedvez­mény nem vehető igénybe. A Sulinet Expressz hatéko­nyabb lett, mert mintegy duplá­jára bővíti a hozzáférők körét, igazságosabb lett, mert érvénye­sül a rászorultság elve, méltá- nyosabb lett, mert azokat támo­gatja, akik befektetnek háztar­tásuk informatikai fejlesztésébe. A Sulinet Expressz program másfél év alatt a várakozásoknál is nagyobb sikert hozott: majd 130 000 új számítógép került a háztartásokba, 300 000 számító­gépet újítottak fel, csaknem fél­millió család jutott számítástech­nikai eszközökhöz 2003-ban. Az otthoni számítógép terjedése FORRÁS: OKTATÁSI MINISZTÉRIUM P Informatikai normatíva a közoktatás segítésére ■ CÉLJA: közoktatási informatikai fejlesztések segítése ■ 5-13. évfolyamra járó tanulók után igényelhető ■ forrás: 3,4 milliárd Ft/év m hardverbeszerzésre (lízing): 2250 Ft/tanuló/év • adminisztrációs és ügyviteli szoftverek beszerzésére: 1600 Ft/tanuló/év ■ kis értékű hardvereszközök (például festékpatron) beszerzésére: átlagosan 365 Ft/ tanuló/év i I i

Next

/
Thumbnails
Contents