Tolnai Népújság, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-08 / 6. szám
2005. JANUÁR 8., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 HÉTVÉGÉ Súlya van a német nemzetiségnek kisebbség Jobb törvényekre várnak Pál Ágnes A magyarországi német önkormányzatok ünnepe 1996 óta minden esztendő első szombatja. Tolna megyéből két különjárattal utaztak az országos találkozóra. OR. JÓZAN JlLLING MIHÁLY, a Tolna Megyei Német Önkormányzat ^ “ elnöke jeles alkalomnak tartja a Német Ön- kormányzatok Napját. Mint mondta, ilyen- W " kor találkoznak « W a magyar politit -4''" kai élet vezetőivel, a német nagykövetség és az anyaország képviselőivel. Meghallgatják, megnézik legjobb művészeik, hagyományőrző csoportjaik produkcióit. Hódít a durva beszéd nyelvhasználat A fiatalok képzetlen emberektől veszik a rossz mintát Szabadabbá vált a nyelv- használat, a fiatalok egyre igénytelenebbül, egyre hibásabban beszélnek. Venter Marianna Egyre igénytelenebb a nyelv- használat, tele durvasággal és alapvető nyelvhelyességi hibákkal - állapítja meg Péter mihály nyugalmazott magyar-történelem szakos tanár, akit pedagógiai munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztjével tüntettek ki. A káromkodás egyre szélesebb körben hódít, ennek okát ő főként abban látja, hogy a televíziókban pallérozaüan műsorvezetők szerepelnek, a valóság5r á\ MEVACO Az életre keltett fém Munkatársat keresünk Elektromos karbantartó és Perforáló gépkezelő munkakörökbe Elektromos karbantartó A jelentkezés feltételei: • Szakirányú középfokú végzettség • Szakmai gyakorlat (gépek CNC vezérlése és általános üzemi karbantartás területén) • Németnyelv tudás • „B” kategóriás jogosítvány • Önálló munkavégzés Jelentkezni magyar és német nyelvű szakmai önéletrajzzal, képzettséget igazoló bizonyítványok másolatával lehet 2005. január 15-ig „Elektromos karbantartó” jeligére a következő elmen: MEVACO Perforált Lemez Gyártó Kft, 7100 Szekszárd, Pf: 94 Perforáló gépkezelő A jelentkezés feltételei: • Fémipari végzettség • Gépkezelői, gépbeállftói gyakorlat • Felhasználó szintű számítástechnikai ismeretek ( • Targonca vezetői engedély Előnyt jelent: • Darukezelői vizsga • Németnyelv tudás Jelentkezni magyar nyelvű szakmai önéletrajzzal, képzettséget igazoló bizonyítványok másolatával lehet 2005. január 15-ig „Perforáló gépkezelő” jeligére a következő címen: MEVACO Perforált Lemez Gyártó Kft, 7100 Szekszárd, Pf: 94- Kicsit protokoll, kicsit ünnep. Súlyt ad a németségnek, mint népcsoportnak - jegyezte meg. Ez nem azt jelenti, hogy nincs javítanivaló. Régen módosításra szorul a kisebbségi tör- ) vény, megoldatlan a kisebbségek parlamenti képviselete, de a január nyolcadika nem erről szól - tette hozzá. SALOGHNÉ WUSCHING ÁGOTA, a nagymányoki német nemzetiségi csoport vezetője úgy véli, hosszú idő telt el, míg a németség kultúráját értékként kezdték kezelni. Szerencsére voltak nagy segítőink - Andrásfalvy Bertalan, Szabadi Mihály, Foltin Jolán, Pesovár Ernő -, jegyezte meg. Véleménye szerint sokat jelent nyelvi és népi hagyományaik megőrzésében a' német nemzetiségi oktatás. Azt azonban ő is megfogalmazta, hogy a törvénykezésben van bőven javítanivaló. show-kban pedig olyan emberek szólalhatnak meg, akik nincsenek tisztában a magyar nyelv alapszabályaival. A beszéd szabadabbá, kötetlenebbé vált, ám ez együtt járt azzal, hogy mindennaposak a durva nyelvhelyességi hibák, a gyermekek, fiatalok pedig ezt tekintik követendő példának. A másik probléma az, hogy leértékelődött a családi beszélgetés, a szülők nem érnek rá foglalkozni a gyerekeikkel. Alig vannak családi programok, összejövetelek, ahol a fiatalok megtanulnának kommunikálni. A tanár úr, aki prímás zenevarázs Nagyon jól érzi magát, amikor a roma szakkörében egy szőke hajú kislány is ott táncol a cigány gyerekek között Mihálovics Zsolt Bogyiszlón a harmadik roma, aki diplomát szerzett. Maga sem tudja, hogy a cigányság ki tudja-e nőni az előítéleteket. Tanórái élményszámba mennek a bogyiszlói iskolában. Steinbach Zsolt Kisötös a tét. Népdalokat kell felismerni. A tanár hegedűn játssza le a dallamokat, profi módon. Később szó esik ereszkedő dallamvonalról, kvintvál- tós szerkezetről, miegymásról. Óra vége felé a tanár gitárt vesz elő. Szólnak a dalok, a gyerekeknek A Régi csibészek tetszik a legjobban, főleg a „bámultuk sokat, a kis csajokat.” Észrevétlenül elrepül az ötödikesek énekórája a bogyiszlói iskolában. A tanár Mihálovics Zsolt, a bogyiszlói népi zenekar prímása, a helyi cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke, az iskola egyik legnépszerűbb pedagógusa. A család nagyon sokat segített neki. Külön szerencséjének tartja, hogy néhai Orsós Kis János, a népművészet mestere volt a nagyapja. - Ő nem ismerte a kottát, egy tanítási módszere volt, mindig csak azt mondta: Mihálovics Zsolt boldog attól, hogy cigány emberként is elérhet valamit az életben Sikeres, kedvelt ember BODA ZOLTÁN, igazgató: -Az egyik legkedveltebb tanárunk, amihez hozzáfog, sikerre viszi. MATUS ERIKA, 6. osztályos: Nagyon jó tanár. Egy kicsit mérges, ha valaki rosszat csinál. KUTASI KITTI; 6. osztályos: Nagyon kedves, aranyos. Nagyon szeretjük, amikor zenéi „Nem hallod?” Rákészítette a zenére a fülemet. Mihálovics Zsolt Pécsre járt zenei gimnáziumba. Érettségi után az egri tanárképzőbe jelentkezett, ének-zene-történe- lem szakra. Az alkalmasságin kiemelték, a történelem is jól sikerült neki, akkor mégsem vették fel. Nagyon sok mindent csinált azóta. Még autószerelő szakmunkásként is dolgozott két évet.- Meg kell érni ahhoz, hogy az ember felvállalja: igen, én ez vagyok, és ugyanúgy meg tudom csinálni, mint a másik, hiszen nem a bőrszín számít. Az emberek nem mondják a szemembe, de amikor rám néznek, akaratlanul is elkönyvelik, hogy ez egy cigány ember. És ez már valamilyen „szintkülönbséget” hoz magával. Nagyon sokszor megküzdöttem ezzel. Emlékszem, amikor tizenegy évesen, már jártam Szekszárd- ra, zeneiskolába. Ment a kis cigány gyerek a hegedűjével, és a buszsofőr, az idegenek, be-be- szóltak, kötözködtek. Nem is tudom, hogy ki tudjuk-e mi ezt nőni. Igaz, Bogyiszlón különleges helyzet van. Én már a harmadik cigány diplomás vagyok, és még hárman - köztük a húgom is - járnak főiskolára, egyetemre. Ez kuriózum.- Furcsa helyzet volt, amikor két éve idekerültem az iskolába. A zene révén nagyon sok gyereket ismertem, tegező viszony volt köztünk. Meg hát a sok rokon, Bogyiszlón, „szia bátya!”, „heló körösztapu!”, hát ezeket helyre kellett rakni. Tudtam, hogy el kell fogadtatnom magam. A zenészeknek ez talán könnyebb. Én nem egy matematikát, egy nyers nyelvtant adok le. Az ének más. Zene nélkül szegényebb az ember, ez biztos. Az órákra behoztam a hegedűmet, az iskola - ilyen igazgatót! - pedig vett nekem egy rendes gitárt. A hangszerek bűvölete megfogja a gyerekeket. Az ének mellett most történelmet és technikát tanítok, osztályfőnök vagyok. A cigány szakkörön a kultúrát, a nyelvet mutatom nekik, meg a bogyiszlói zenét, táncainkat. Filmeket is nézünk. Az természetes, hogy egy ilyen szakkörbe cigány gyerekek jönnek. De amikor egy szőke hajú kislány is ott táncol a kör közepén? Az nagyon jó érzés. Elfogadták. A kollégák közül sokan támogatták. Mindenkivel Mihálovics Zsolt 1971-ben született. Tavaly végzett a nyíregyházi főiskola ének-zene, népzene szakán. Nős, felesége Tímea, gyermekei Zsolt János (5) és Alexandra (2). jó kapcsolatban van. Úgy érzi, hogy nem két éve, hanem sokkal régebb óta van ebben a közösségben. Nem tudna egy futószalag mellett műanyagdarabokat ösz- szeilleszteni. „Mozgó” embernek vallja magát, aki szeretne valami különlegeset csinálni. A bogyiszlói zenekarral a nagy öregek által kitaposott úton jár. Ezt kötelességének érzi. A kisebbségi önkormányzat vezetőjeként (is) a gyerekekre próbál elsősorban figyelni. Arra ösztönzi őket, hogy tanuljanak, és megpróbál példát mutatni: - Látjátok, cigány emberként is elérhettek valamit az életben. Elköszönünk. A beszélgetés jó negyedórával átcsúszott a következő órába, ami történelem lesz. - Dolgozatot szerettem volna íratni a gyerekekkel, de azt hiszem, most megúszták - mondja Mihálovics tanár úr. A faluban - ha félig tréfásan is, de - már a felnőttek közül is egyre többen így köszönnek neki. Akiket itt már senki sem várt Hatvan esztendeje, a második világháború után 1944 végén ’45 elején több ezer magyarországi német fiatalt hurcoltak el az akkori Szovjetunióba, munkatáborokba. Ártatlan szenvedőivé váltak a németek kollektív megbüntetésének. Azt hitték, néhány hétre mennek az ország keleti részébe. A marhavagonok, amelyekbe bezsúfolták őket, Szovjetunióig meg sem álltak. Schifer Pálné öt év után térhetett haza Németkérre:- Már a vagonokban tetvesek lettünk. Szénbányában dolgoztunk, amikor az utcán mentünk, a gyerekek kővel dobáltak bennünket. 19 éves múltam, amikor elvittek, a legszebb éveimet töltöttem ott. Amire hazaértem, az édesanyámékat kitoloncolták Németországba. Monos lózseíné édesanyját, nagyanyját hagyta otthon. Ő „csak" két és fél évet töltött a munkatáborban. Ezt annak köszönhette, hogy négy hónapig harmincnyolc fokos lázban égett. Egy reggel azt mondták neki, hazamehet. - Öreganyám szotyolát vágott a kertben, majdnem elájult, amikor meglátott - meséli. Dániel Pálné és Stollár Imréné csatlakozik az emlékek felidézéséhez. Egyiküknek három testvére maradt otthon, másikuk a szüleit hagyta Magyar- országon. Öt évvel később senkit nem találtak otthon. Idegenek fogadták be őket, mégsem mentek Németországba, amikor lehetőségük lett volna. - Eleget voltunk idegenben - mondják, majd felidézik a keserű emlékeket a sötét bunkerekről, vagy amikor a láger- , ^ Amikor hazajöttek, nincstelenek, otthontalanok lettek parancsnok megverte őket, s hogy deszkán feküdtek, poloskák között. Mégsem a táborbeli emlékeket tartják legszörnyűbbnek: senki sem várta őket, nincstelenek, otthontalanok lettek, pedig mondják - ők nem tehettek 1. semmiről. t I \ FOTÓ: BAKÓ JENŐ
