Tolnai Népújság, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-29 / 24. szám
2005. JANUÁR 29., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 7 KÖZELKÉP I I { A könyvek élni segítenek Az itthoni közvélemény fanyalog a kortárs magyar irodalmon, de Európában azt gondolják, nagy irodalom a miénk - mondja Esterházy Péter Béke-díjas író Ha kimondjuk, hogy Mátyás király, látunk egy ar cot is, esetleg halljuk anyánk hangját, ahogy róla mesél. A König Matthias ezt a hangulatot nem tudja hozni, ki tudja miért, mégis keresettek a magyar könyvek külföldön is - mondta Esterházy Péter a magyar könyvek sikerei kapcsán.- Miért éppen most Jött divatba a magyar Irodalom nyugaton?- A nyugat jó ideig nem érdeklődött Közép-Eu- rópa iránt, aztán az érdeklődése tisztán politikai volt. Arra nem tudnék pontosan^ válaszolni, hogy milyen társadalmi, vagy kulturális okai vannak, hogy például Márai nagy siker lett Európában még a 90-es évek eleA könyvek rejtélyes, vagy nagyon finom módon hatnak, az író pedig jobban teszi, ha csak a regényeiben beszél Életrajz, díjak, könyvek Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten. Matematikus végzettségű, szabadfoglalkozású író, sok egyéb mellett, Herder- és Kossuth-díjas, tavaly megkapta a német könyvkiadók Béke-díját. Főbb művei: Termelési-regény, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Kis magyar pornográfia, A szív segédigéi, [Csokonai Lili]: Tizenhét hattyúk, Hrabal könyve, Egy kékharisnya följegyzéseiből, Harmonia caelestis,Javított kiadás, A szabadság nehéz mámora. Művei német, angol, olasz, francia, spanyol, svéd, dán, holland, norvég, héber, orosz, szerb, horvát, román, portugál, szlovén, cseh, bolgár, finn, lengyel és japán nyelven jelentek meg. jén. Ezt már megelőzte egy csöndesebb helyfoglalás, amikor németre és olaszra lefordították éppen Mészöly műveit, Konrád Györgyöt, Nádas Pétert, Lázár Ervint, Krasztanhorkai Lászlót, Szabó Magdát, még sokkal előbb Németh Lászlót. A kilencvenes években Nádas Péter nagyregényével, az Emlékiratok könyvével be tudott kerülni a világirodalmi kánonba. Úgy tűnik, ha már kialakult egy környezet, az utána következő magyar könyvnek jobbak az esélyei. Fantasztikus Szerb Antal sikere, könyvei Angliából átkerülve Németországba százezres példányszámban kelnek el. Lefordították Zilachy Lajost, Vámos Miklóst, Parti Nagy Lajost, Závada Pál két könyvére szerződést kötöttek. Az itthoni közvélemény egy része fanyalog a kortárs magyar irodalmon, de Európában azt gondolják, hogy fontos és nagy irodalom a miénk.- Miért fontos, mi az irodalom társadalmi szerepe?- Erről a problémáról nem sokat studírozok, de az biztos, hogy aki elolvassa a Madame Bovary-t, többet fog tudni a világról, saját magáról és a feleségéről. Azt is tudni fogja, hogy miért csalták meg, hogy ő miért csalta, vagy nem csalta meg a feleségét, akár még azt is, hogy miért élnek ők már negyven éve olyan elviselhetetlen boldogságban.- Olvasta saját műveit, például németül?- Persze, mivel kicsit beszélem a nyelvet, segítek a fordítónak. Elolvasok egy mondatot németül, visszaemlékezem, hogy az milyen magyar mondatból származik, s mivel azt rendben lévőnek találom, a fordítást is annak fogadom el. Nem lehet pontosan tudni, hogy egy mű hogyan jelenik meg idegen nyelven, de talán úgy is elérhet valamilyen közvetlenséget. A magyar könyv nagy nehézségeket támaszt a külföldi olvasó számára, részint a nyelv jellegezetességei miatt, részint mert a magyar történelem alakjait is használja. Ezekkel a figurákkal nekünk közvetlenebb, familiári- sabb a viszonyunk. Ha kimondjuk, hogy Mátyás király, látunk egy arcot is, esetleg halljuk anyánk hangját, ahogy róla mesél. A König Matthias ezt a hangulatot nem tudja hozni, ki tudja miért, mégis működnek a magyar könyvek külföldön is. IHÁROSI Mészöly Miklósról Személyesen 1977-ben ismertem meg, de akkor már sok mindent olvastam tőle. Soha nem voltam, mert senkinek sem voltam a tanítványa, mégis nagyon sokat köszönhetek neki, kicsit brutálisan úgy mondanám, hogy a művészetének, nem is annyira a személyének, noha az is fontossá vált számomra, amikor már megismertem. Az emlékház avatásán elhangzott, hogy posztmodem lenne. Mészöly Miklós minden volt, csak nem posztmodem Klasszikus modem volt, abban az értelemben korszerű, ahogy Bartók Béla, Albert Camus, vagy Kurtág György. Azt gondolom, hogy becsülte, amit csináltam, de ugyanakkor irritálta is. Ugyanabban az irodalmi térben léteztünk és ez minden különbözőség ellenére nagy közelséget is jelent Diáklány a halálgyárban Auschwitz Elatvan éve szabadult fel a leghírhedtebb koncentrációs tábor Szeri Árpád Tizenhetedik életévét Auschwitzban töltötte be. Ünneplésre persze nem volt oka, ha csak az nem, hogy 1944. késő nyara egyáltalán még életben találta a haláltáborban. Fleischer Elza, a szekszárdi diáklány még ekkor sem értette, hogy miért is került erre a gyászos helyszínre. Jóllehet a nyomasztó előjelek a negyvenes évek eleje óta megállás nélkül szaporodtak.- Édesapám és bátyám 1942- ben munkaszolgálatra vonult be: ettől kezdve nem kaptunk róluk hírt - emlékezett a ma Pécsett élő idős asszony, Horváth Endréné gyermekkora egyik gyakori helyszínén, az egykori szekszárdi zsinagógában. - Ekkoriban kereskedelmi iskolába jártam: egészen addig, amíg 1944 tavaszán egy hivatali személy egy német katona kíséretében ki nem zavart az osztályból, zsidóknak kifelé! felkiáltással. A jelenetnek tanúja volt valamennyi osztálytársam és az órát tartó pedagógus is, de senki sem szólt egy szót sem. A sárga csillag kötelező viselésének időszakában amúgy pillanatok alatt kiderült, hogy ki képes megőrizni emberségét, ha a megbélyegzett seregről van szó. Akadtak, akik annak ellenére is segítettek, hogy tudták: ebből komoly bajuk származhat. Másvalaki viszont tüntetőén azt vizslatta, hogy vajon nem bújt-e el valaki a bevagoní- rozásra váró családtagok közül... A szekszárdiakat végül is Bonyhádról Pécsre hajtották, s ott verték be őket a marhavagonokba. Szörnyű utazás után, 1944. július 9-én állt meg a vonat Auschwitzban.- Személyesen Mengele jött szelektálni. Azaz kiválogatta a munkára alkalmas, illetve nem alkalmas embereket. Negyvenkét éves édesanyámnak, tizenhárom éves öcsémnek és tizenegy éves kishúgomnak jobbra kellett mennie. Ekkor láttam őket utoljára. A kápók a krematórium füstölgő kéményére mutattak: ott ég anyátok... Néhány hónappal később, amikor már nagyon legyengültem, biztos voltam benne, hogy hamarosan én is megyek szeretteim után. Kopaszra nyírva, rongyokba burkolózva éltük eltompult, állati létünket, mindennapos kegyetlenkedés és szelektálás közepette. De érkeztek olyan csoportok is, ahol nem volt válogatás: a lodzi gettó elöl-hátul csillagot viselő lakóit azonnal vitték a gázba. Mi is beletörődtünk abba, hogy innen nincs menekvés. Mégis volt, köszönhetően az egyre zavarosabb hadihelyzetnek: 1944. késő őszén Elzát Ravensbrückbe szállították, végül pedig egy tanyán kötött ki, emberséges németeknél. Ekkor már utolsó napjait élte a Harmadik Birodalom.- Egyik este dübörgést hallottunk. Azután kivágódott az ajtó és egy orosz katona rontott be a szobánkba. Nyemecki, nyemec- ki! - ordítozott, ránk szegezve szuronyos puskáját. A kiabálásra megjelent egy tiszt is. félretolta a katonát és ő is megkérdezte tőlem: nyemecki? Megráztam a fejem és azt válaszoltam: Auschwitz. Erre hátranyúlt a zubbonyába. Azt hittem, pisztolyt vesz elő és lelő. De csak egy héber imakönyvet húzott elő, elém tette és én elkezdtem abból imádkozni. A tiszt zsidó vallású volt. Ahogy hallgatott engem, eleredtek a könnyei és én is elsírtam magam. A háború számomra is véget ért. A sztori: Naftalin és Dodó a forradalomban Slomónak, a vándorcirkusz bohócának ikrei születnek a XX. század elején. Dodó és Naftalin, apjuk mesterségét követve gyakran lépnek fel együtt. Az ötvenes évek elején balul sül el egy merész tréfájuk. A történtekért Naftalin felelős, mégis Dodó kerül börtönbe. 1956. október 23-án Naftalin akaratlanul kerül a forradalmi események középpontjába. Kiszabadítja bátyját, és lehetőségük nyílik arra, hogy elhagyják az országot. A Világszám Rendező: Koltai Róbert. Forgatókönyv: Koltai Róbert, Horváth Péter. Főszereplők: Koltai Róbert (Naftalin), Gáspár Sándor (Dodó), Tóth Orsolya (Pipitér), Jirí Menzel (direktor) Tizenöt év hordaléka rajtunk illetékes urak A sok értelmes ember hangja egymással szemben teljes . baromsággá egyesül egy hamis koncerten - Koltai Róbertnek ez új A Világszám szép film. A lírai, szívszorító történetben végig ott bujkál a humor. Koltais, mégis más. Egy ikerpár sorsa azt kérdezi tőlünk: alakítsuk-e saját sorsunkat vagy bégessünk a nyájjal? A rendező Szekszárdon lapunknak azt is elmondta, mit gondol a kultúra és a közélet állapotáról. Hangyái János Koltai nehezen ül meg a fenekén. A sajtótájékoztatón az óráját nézi: várja őt a közönség a nagyteremben. Vetítés előtt szól hozzájuk néhány szót. A taps nem maradt el. Villany le, csend. Csend. Csend, röhögés, döbbenet. Koltai szép filmet csinált. Csak akkor folytatjuk a beszélgetést, amikor a nézőtéren bejön az első poén.- Nem halk ez egy kicsit? - kérdezi inkább magától. Visszarohan a nagyterembe, aztán a tőle megszokott mosollyal és gesztusokkal jön: minden rendben.- Köztudott, hogy szereti sokszor megnézni a filmjeit Ezt hányszor látta?- Nem tudom, de legalább negyvenszer. Szeretem nézni, amint sokan értik, megrendülnek, meghatódnak. Amikor ott a varázslat a nézőtéren.- Itt megvolt- Hála Istennek máshol is.- Eddig hányán látták?- Kábé harmincötezren.- Mennyi Jelentene sikert?- Százezer nézőt vállaltunk. Ha nem jön be, Zalatnay kijön a börtönből, mi meg bemegyünk.- Ennyire súlyos a helyzet?- Na azért nem. Azokban a városokban, ahová elkísérem a filmet, nagyon jó a statisztika. Másrészt: remélem, hogy a középiskolások megnézik, hiszen '56 kapcsán a száraz tananyag mellé kaphatnak valami élőt. Aztán ott vannak a filmfesztiválok. Szóval, bizakodó vagyok.- Ez a film látszólag a múlt század első hetven évéről beszél. Valójában arról Is szól, hogy az alkotó, jelesül Koltai Róbert, a film rendezője, tórstettesként forgatókönyvírója valamint főszereplője mit gondol a máról. Ha szavakban kell elmondani, ml jut eszébe róla?- Ha minden jól megy, ma a Szulák-showban elmondtam a Dunánál című verset. Ezt úgy értem, hogy a sok ökörködés után „véleüenül” elmondtam ezt a József Attila verset, és most reménykedem, hogy nem vágják ki. Mert nekem jól esett, a nézők pedig felugrottak a helyükről, állva tapsolták. Ez nekem azt üzeni, hogy az emberek igenis ki vannak éhezve a költészetre, a szépre. (A riport épp a show adásnapján készült A szerző ellenőrizte: József Attilát nem tették be.)- Nem akarom bántani azokat, akik a béka ... alatti kultúrát állítják elő, de nagyon sajnálom, hogy a valóban értékesnek pici hely jut a médiában.- Mit gondol a hazai közélet állapotáról?- Amit József Attila: „Rendezni végre közös dolgainkat”, nem pedig áskálódni, gyűlölködni. A rendszerváltást követő tizenöt szabad évnek mi, sajnos, csak a hordalékát kaptuk el. Még az is lehet, hogy csak ötven év múlva lesz olyan normális ez az ország, hogy az ellenkező oldalon lévők le tudnak majd ülni sörözni meg egy jót röhögni.- Ebben a helyzetben, amikor a két politikai pólus között nincs érdemi kommunikáció, tehet-e valamit az értelmiség?- Az a baj, hogy az értelmiség is kétoldali. Ezért aztán hangzavar támadt: a sok értelmes ember hangja egymással szemben teljes baromsággá egyesül egy hamis koncerten. Ez nekem új, mert azt gondoltam, hogy a rendszerváltás után másképp lesz. Az átkosban rengeteg humor forrása volt, hogy kiröhög- b tűk az elvtársakat. Ebből szüle- 1 tett például az illetékes elvtárs. a Aztán kiderült, hogy az urak £ ugyanolyan barmok. Maga a ha- | talom, és persze, az oda vezető £ út bolondítja meg az embereket. Lehet, hogy csak ötven év múlva lesz normális ez az ország
