Tolnai Népújság, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-15 / 12. szám
\ 2005. JANUÁR 15., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE 7 Természetes módszerek a betegségipar ellen gyógyítás Helyesen kell táplálkozni Ez nem Lenkei Gábor véleménye, ezek tények - mondja dr. Lenkei Gábor, a Cenzúrázott egészség című kötet szerzője. A legutóbb Pakson bemutatott könyv nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az emberiséget mesterségesen tartják betegen gazdasági okokból. Természetes módszerekkel elkerülhető lenne a betegség - állítja dr. Lenkei Gábor- Száz éve nagyon kemény gyógyszeripari érdekcsoportok alakultak ki, ők manipulálják a tudományt, a politikát, törvényeket, tömegtájékoztatást, s mesterségesen elérik, hogy ne legyünk egészségesek sem testileg, sem lelkileg. Méregdrága gyógyszereket fogyasztunk, s ezek még csak nem is gyógyítanak, sőt sokról bebizonyosodott, hogy károsan hat az emberi szervezetre - mondja a szerző. Dr. Lenkei szerint ez világjelenség. Némi elmozdulás a fejlődő országokban tapasztalható, ahol a természetes módszereket helyezik előtérbe. Nem gyógymódokról van szó, a könyv írója szerint, hanem az egészség megóvásáról. Úgy véli, sokkal olcsóbb, sokkal hatékonyabb, és ami fontos, természetes módszerekkel elkerülhető lenne a betegség, az embernek sokkal tovább kellene élnie, és nem volna szabad betegnek lennie.- Rengeteg tiltott, alternatív gyógymód van, az új felfedezéseket előbb kigúnyolják, ellenzik. A betegségipar semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy érdekeit érvényesítse - állítja Lenkei doktor. A megoldás szerinte pusztán annyi, hogy helyesen kell táplálkozni. Ami nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés. Ez azonban - mint mondja - nem egyszerű dolog, hiszen a táplálékok minősége hihetetlen módon leromlott, silánnyá vált a természetes táplálék, a zöldségek elveszítették vitamintartalmuk nagy részét. Ez pedig azzal jár, hogy az ember kénytelen valamilyen mesterséges módon pótolni a hiányt, rákényszerül, hogy táplálékkiegészítőket, vitaminkészítményeket fogyasszon. A könyv - írója szerint - választ ad sok eddig megválaszolatlanul maradt kérdésre, s olvasója útmutatást kaphat a helyes táplálkozáshoz, a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő arányának összeállításához. VIDA TÜNDE Medinai lakodalmasra készül a szerb csoport fellépés Idén is mennek a busójárásra Új év, új koreográfia. A medinai Sárenác szerb hagyományőrző egyesület táncosai megkezdték az idei próbákat, amelyeken a régi táncok mellett tovább gyakorolják a tavaly nyár óta kidolgozás alatt levő medinai lakodalmas elnevezésű koreográfiát. Ezt a táncot a legkorábban valószínűleg pünkösdkor mutatják be a publikumnak. A többszörös ezüst minősítéssel rendelkező Sárenác és arany minősítésű együttese, a Rácke Zsice zenekar azonban ennél hamarabb lép színpadra idén. Legközelebb a mohácsi busójáráson találkozhatunk velük, ahová az utóbbi években újra és újra meghívják a mindig nagy közönségsikert arató medinaiakat. s. zs. Zsákutcában a politikai elit herényi károly: Még talán a reményből is kevesebb jutott a vártnál olajos Péter: Országszerte megkezdődött a Brüsszelre mutogatás Tolna megyében töltötte napját a Magyar Demokrata Fórum (MDF) két meghatározó politikusa, Olajos Péter, az Európai Parlament tagja és Herényi Károly, a párt parlamenti frakciójának vezetője. Délelőtt a paksi atomerőműben vendégeskedtek, délután Szekszárdon sajtóbeszélgetésre várták az újságírókat, majd gazdafórumot tartottak a nagydorogi sportcsarnokban. Jártak a Tolnai Népújság szerkesztőségében is, ahol válaszoltak munkatársunk kérdéseire.- Ml történt az uniós csatlakozás óta? Ezekre a változásokra számítottak?- Sok minden nem történt az elmúlt hónapokban, de még a reményből is kevesebb jutott a vártnál - mondta Herényi Károly. - A nagy tervek sem válhattak valóra. A magyar miniszter- elnök legutóbb ugyan arról beszélt, hogy 2007 után 15 ezer milliárd forintot költhetünk el fejlesztésre, de ennek a feltételeit meg kell teremteni. A magyar gazdaság szereplői többségükben sajnos nem alkalmasak ennek a sok pénznek a fogadására, elköltésére. A versenyképesség hiányának oka az elvesztegetett két év is. A mintegy 800 ezer magyar vállalkozó java ma már rosszabb helyzetben van, mint a szomszédos országokban dolgozó versenytársai. Nincs elég forrás a vállalkozások feltételeinek javítására. A versenyképességhez emellett még alapvető kormányzati szemléletváltásra is szükség lenne. Ennek pedig nyoma sem található az adótörvényekben, az idei költségvetésben. A helyzet igazi veszélye, hogy hibák és a bajok okaként egyre inkább az Európai Unió szerepel majd, pedig a kormány felkészületlensége okozza a nehézséget.- Az unióban nemcsak a cégek és a termelők versenyeznek egymással, hanem az államigazgatás is - tette hozzá Olajos Péter. - Az itt dolgozókon is múlik, hogyan lehet lekötni az uniós pénzeket, milyen ütemű a felhasználás, a hatékonyság. Fájó tanulság, hogy a magyar államigazgaHerényl Károly: a versenyképességhez szemlélet kell Olajos Péter: előttünk járnak a szomszéd országok tás mind a mai napig nincs felkészülve az uniós folyamatok kezelésére. Ennek egyik jele, hogy ugyan egyre több pénzt köthetnénk le, de csikorog a gépezet. A szűkítés, a pénzelvonás, az állandó átszervezés bizonytalanságokat szül. Ez tetten érhető a pályázati rendszerek működésében is. A mezőgazdaságban ezért nagy a gond: késnek a gazdáknak járó kifizetések. A pénz torlódik, mégsem jut a felhasználóhoz. Megkezdődött a Brüsszelre mutogatás. A magyar tárcavezető csak most kérte: csoportosítsanak át 8 milliárd forintot az agrár-környezetvédelemből, és adják oda, ahova a magyar költségvetésből nem jutott. Ezzel viszont szembeállítják egymással az állattenyésztőket és a növénytermelőket. Miközben mindenki azt várta, jön az unió, és ömlik a pénz, ehelyett itt a rengeteg papír, a bürokrácia és a folyamatos csúszás...- A korai kiábrándultság rossz tanácsadó...- Ha a gazdák azt tapasztalják, hogy csak rájuk vonatkoznak a határidők, a kormány ígéreteire nem, akkor mélyül a kiábrándultság. Azért léptünk be az unióba, mert kiszámíthatóságot, termelési biztonságot ígértek. Ebből egyelőre nem lett semmi.-Milyen Magyarország megítélése?- Ez egyrészt attól függ, hogy az Európai Parlamentben dolgozó képviselők milyen munkát végeznek, másrészt, hogy milyen az ország megítélése. Brüsszelben sokkal jobb az együttműködés, mint a magyar parlamentben. Számos ügyet vittünk sikerre. Ugyanakkor rossz hírek mindig gyorsabban terjednek, ezért az elmúlt hónapokban nem volt sok örömünk, amikor szóba került az ország. Az eladósodás, a visszaminősítés, az euró-bevezetés időpontjának változtatgatása nem hozott jó pontot. Miközben a csatlakozásra való felkészülés első éveiben a régióban az élen jártunk, most kullogunk a többiek után. Ma Észtország, Szlovénia, Csehország és Szlovákia a favorit. Ezek az országok nem féltek a reformoktól. Nem beszéltek, cselekedtek. Most a szlovák pénzügyminiszter a sztár Európában.- Mit tehetünk itthon, hogy megváltozzon ez a helyzet?- Akár ki kerül kormányra 200ó-ban, az első lépése a köz- igazgatási reform kell hogy legyen - véli Herényi Károly. - Nem elég csak az átszervezés. Radikális személetváltásra van szükség, olyanra, amely elvezet oda, hogy a, közigazgatás valóban szolgálat lesz. Most elkeserítő a helyzet. Ha valaki el akar intézni valamit, akkor azt érzi: kiszolgáltatott helyzetben van. Ez független a kormányoktól. A mentalitás önmagában is kormánybuktató, hiszen az ostor mindig a politikusokon csattan. így bűnhődnek, mert nem tették meg a szükséges lépéseket. LENGYEL JÁNOS Mit tenne, ha két lehetőséget kapna a változtatásra? É herényi károly: Azonnal módosítanám a költségvetési és az ugyanis .csak ezzel a két jogszabállyal tudja megváltoztatni a társadalom állapotát. Magasak az adók és pazarló az elosztás. Többet kellene költeni a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására. Fontos lenne az is, hogy a politika meghatározói a vesztesvesztes felfogásról áttérjenek a győztes-győztes formációra. É ———— OLAJOS PÉTER: nám a magyar zsákutcába kormányozta önmagát, amelyből nincs kiút. Ideje lenne hát végre visszafordulni. Igaz, hogy a fejétől bűzlik a hal. Ez a fej ma már olyan elviselhetetlen szagot áraszt, hogy érdemes elgondolkodni: hogyan tovább. Eljött az ideje egy normális Magyarország megteremtésének. Baranya elfogadott javaslat Az EÜ Régiók Bizottságának elnöksége Brüsszelben döntött a testület idei kutatási programjairól. A huszonöt javaslatból azt a hat kiemelt kutatási témát kellett kijelölni, amelyek támogatására az elkövetkezendő években lehetőség nyílik. A fél tucat kiválasztott téma között szerepel a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kidolgozott javaslat is, amely az EU-tagállamok leszakadó régióinak településein és a nagyvárosok leépülő körzeteiben élők lakás- és életkörülményeinek javítását célozza. Marcali új elnök dr. sütő László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja, Marcali polgármestere lett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. A korábbi BFT elnök dr. Kolber István volt, aki azért mondott le e tisztségéről, mert kinevezték a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszterré. Pécs alakulás Az 1996-os területfejlesztési törvény 2004- es módosításából következően legutóbbi ülésén újjáalakult a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. A pénzügyminiszter és a Baranya megyei kistérségi társulások egy-egy új tagot delegáltak a 21 tagú megújult testületbe. A döntés szerint a pénzügyminisztert dr. Szűcs József, a Magyar Államkincstár Baranya Megyei HÍREK A DÉL-DUNÁNTÚLRÓL Siofok báli kapitányok A siófoki régióbálon hajóskapitánnyá avatták a három megye közgyűléseinek vezetőit, dr. Kékes Ferenc baranyai, Frankné dr. Kovács Szilvia tolnai és dr. Gyenesei István somogyi elnök egy játékos versenyben bizonyította: a felmosáshoz és a kikötéshez is remekül ért. Területi vezetője, a társulásokat pedig páva ZOLTÁN, szocialista ország- gyűlési képviselő, Komló polgármestere képviseli a regionális tanácsban. PéCS TÖBB, GYORSABBAN A hónap végéig a kormány kiadja a területfejlesztési pénzalapok felhasználásával kapcsolatos rendeleteket. Ezzel lehetővé válik, hogy a kedvezményezettek időben beadják pályázataikat. Dr. Kékes Ferenc, a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a gyors intézkedés a térségtől is azonnali feladatokat követel. Nemcsak a források növekednek a duplájukra, de a pályáztatás folyamata is kétszeres sebességre kapcsol a régióban. A Baranya, Somogy és Tolna megyei vállalkozók már a nyár elején hozzájuthatnak a pályázati pénzekhez, szemben a tavaly őszi dátummal. Tolna TETTREKÉSZEN Tolna megyében az utóbbi időszakban felerősödött a kistérségek tevékenysége és tettrekészsége - állapította meg a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ügynöksége a Régióépítés alapkövei című összegzésében. Ez a tendencia napjainkban már nem csak a hagyományosan jól működő dombóvári és tamási térségre, hanem a megye egyre nagyobb területére igaz. Ezzel'növekszik e térségek versenyképessége is.
