Tolnai Népújság, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-04 / 283. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. DECEMBER 4., SZOMBAT 7 GAZDASÁGI TŰKOR A BUX-index 2004. december 3-án DM napi 1—rváttozá»:-0,36X1 NYERTESEK Részvény MATÁV Utofeó ár (Ft) VáSozás (%) 796 0,09 millió Ft 1004 EGIS 10900 0,09 54 DÉMÁSZ 14100 0,00 28 BRAU 16650 0,00 95 B.CHEM 1890 0,53 95 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény M0L Utolsó ár {«} Változás (%) 12 345 1,08 miflló Ft 9969 OTP 5380 1,28 4871 FOTEX 148 2,63 823 RICHTER 22795 0,02 823 FHB 12050 0,33 43 A BÉT indexe az elmúlt napokban 14380 14340 14300 14366 rv 14318 ff T3 14260 14 220 14180 14140 ^14170 14100 _ 1^14102 rk 11.26.11.29.11.30.12.01.12.02.12.03 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 3-án /Ft $/Ft /$ i mmm 4 "«Mln 244,77 184,34 1,30-0,74 Ft-1,98 Ft +0,03 cent török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház magyar magántulajdonban van. | Hatott a kőolaj áresése Az átlagon felüli forgalom elsősorban a Mól- és az OTP-papíroknak volt köszönhető. A Mol-részvények különösképpen forogtak. Oka leg­feljebb annyi, hogy a kőolajár tovább csökkent, s az eladók igyekez­tek nyereséget elkönyvelni. A BUX csökkenését egy gyengébb USA- munkaerő-piaci adat megjelenése idézhette elő. Mire futja a jövő évi agrárbüdzsé A költségvetés tervezete szerint az idei 293 milliárddal szemben jö­vőre 327 milliárd forint jut agrár- és vidékfejlesztési támogatások­ra, ami első hallásra örvendetesnek tűnik az ágazat szereplői szá­mára, a látszat azonban csal - figyelmeztetnek a MOSZ szakértői. Laczi Zoltán A számsor azért csalóka, mert az idei összegből mintegy százmilliárdot csak jövőre fizetnek ki, míg a következő évi tervezetből megközelítően kétszáz- milliárdot csak 2006-ban kapnának meg a gazdálkodók - hangsúlyozza Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Sző­AGRAR- ES VIDEKFEJLESZTESI TÁMOGATÁSOK (MILLIÁRD FORINT) 2004 2005 Költségvetésből EU-alapokbői költségvetésből EU-alapokból FVM-fejezetben 152,8 31,3 154,4 50,4 ebből folyó kiadások és jövedelemtámogatások 105,5­107,5­fejlesztési típusú támogatások 25,5­18,8­Nemzeti Vidékfeji. Terv 4,3 17,1 0.9,1 34,9 MEH-fejezetben Agrár- és Vidékfejlesztési 0P 3,9 10,5 rA$3’9 9,4 Közvetlen EU-támogatások Q ebből piaci támogatások (interv. nélkül) ­17,9 |§ 20,1 egységes területalapú támogatás* 76,3 89,2 Összesen: 156.8 136.1 158.4 169.3 * kötelezettségvállalás FORRÁS: 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ÉS A 2005-ŐS KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE vétségé (MOSZ) főtitkára és Magyar György titkár. Míg az ez évi összegből 136 milliárdot tesznek ki az európai uniós forrá­sok, addig jövőre - a köte­lezettségvállalás alapján - már 169 milliárd érke­zik Brüsszelből. Követ­kezésképpen a nemzeti pénztárból 2005-ben 158,4 milliárd jutna ag­rárcélokra, ami mind­össze 1,6 milliárddal több, mint ebben az esz­tendőben, reálértékben azonban nyilván keve­sebb. A szakemberek úgy vé­lik, jövőre nem marad pénz a nemzeti hatáskör­ben kifizethető támogatá­sokra. Ezt arra alapozzák, hogy a 2004-es büdzsé­ben nem szerepel a közvetlen terület­alapú támogatás nemzeti - 30 száza­léknyi - része (idegen szóval top up), ami önmagában 90 milliárdra rúg. így ezt a tételt a jövő évi büdzsében kell ke­resni, mégpedig a jövedelemtámogatás címszó alatt, ahol 107,5 milliárdot tün­tettek föl. Csakhogy idén e fejezetben 105 milliárdot találunk a top up nélkül, ami azt jelentené, hogy az idei kerettel szemben - az említett 90 milliárd le­vonása után - csupán 17 milliárd forint maradna nemzeti támogatásokra a ter­vezet szerint. Ha ehhez még hozzá­számítják a 25 milliárdra tehető áthú­zódó pénzügyi kötelezettségvállalást, akkor már 8 milliárdnál tartunk, ám mínuszban. Ennél azért valamivel jobb a helyzet, hiszen a vidékfejlesztési tervből át lehet ide csoportosítani 8 milliárdot, s így az eredmény nulla. Befejezik a lehalászást A SOMOGYI TÓGAZDASÁGOKBAN december el­ső hetében befejezték a lehalászást; az összesen 2300 hektárnyi halasta­vakból valamivel több mint 1600 tonna halat fogtak ki - közölte Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hi­vatal tegnap. Somogy megyé­ben az 50 regisztrált halter­melő által kifogott mennyiség megfelel a többéves átlagnak, s ezzel az országos halterme­lésből 8 százalékkal részesed­nek. A kifogott halállomány 70 százaléka a fogyasztók által legkedveltebb tükrös és pikke­lyes ponty, közel 20 százaléka fehér és pettyes busa, 6-7 százaléka amúr, s mintegy 3 százaléka harcsa, süllő, illetve csuka. Egyeztetés a mézről A mézágazat és a méhészet gondjairól négypárti egyezte­tést tartottak tegnap Budapes­ten. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az ' egyeztetést kezde- ményező Fülöp • István független * IP országgyűlési kép­viselő, a Nemzeti Fórum országgyűlési csoport tagja elmondta: a méhészet válsága nemcsak Magyar- ország gondja, hanem az Európai Unió problémája is. Első lépésként parlamenti ha­tározatot szeretnének elfogad­tatni, amelyben a kormányza­tot felkérik arra, hogy a méhé­HÍRSÁV szék és a fogyasztók érdekeit képviselve Brüsszelben jele­nítse meg a problémát. Az egyesület szerint szigoríta­ni kellene a mézre vonatkozó normát, hogy a megtermelt méz értékeit a csomagolóipar ne ronthassa le. Zöldségosztó akció ingyen osztottak maguk ter­mesztette zöldséget a gazdák tegnap Dunaharasztiban, a Lidi áruház előtt, hogy ily módon hívják fel a figyelmet: a bevásárlóközpontok a döm­pingáron kínált zöldségekkel lehetetlen helyzetbe hozzák őket. Egyik vezetőjük, Sákán Antal elmondta: a káposzta önköltsége kilónként 35 fo­rint, a kereskedő ) forintért veszi át, az áruház viszont 11 forintért adja, hogy a dömping­árral növelje for­galmát. Ez az üz­letpolitika azonban sérti az agrárrendtartási törvényt, amely szerint beszerzési ár alatt nem szabad forgalmazni a termékeket. Ügyeletes állatorvos NEM KÍVÁNJA MEGSZÜNTETNI Budapesten az éjszakai és a hét végi ügyeletet a Szent István Egyetem Állatorvos­tudományi Kara. Erről Fodor László, a kar dékánja tájé­koztatta a sajtót. Elmondta: az ügyeletet a kar az állat­orvosképzés és a megbetege­dett állatok sürgősségi ellátá­sa miatt fontosnak tartja, és emiatt fenn kívánja tartani. A fenntartás mellett szól az az érv is, hogy az Európai Unió­ban elfogadott állatorvosi diplo­ma fel­tétele, hogy a hallgatók rutint szerez­zenek a sürgősségi el­látásban, illetve a képzőhelyen éjjel-nappali ügyelet működjön. Mezőgazdasági összeírás Reprezentatív mintavételes mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal 2004. december 1. és december 15. között. A fel­mérés alatt megbízólevéllel ellátott összeírok keresik fel a 2000. évi Általános Mező- gazdasági Összeírás (ÁMÖ), a 2001. évi Szőlő- és Gyümöl- csösültetvény-összeírás (Szö- Gyü), valamint a 2003. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) adatai alapján kijelölt egyéni gazdálkodókat, orszá­gosan csaknem 49 ezer adat- szolgáltatót. A mintavételes mezőgazdasági összeírás cél­ja, hogy pontos képet adjon az egyes ál­latfajok lét­számáról, az ál­latállomány vál­tozásáról, kor és ivar szerinti megoszlásáról, valamint az állatállomány hasznosítására vonatkozóan az állati termékek és mellék- termékek termeléséről és fel- használásáról. Az átcsoportosítás ellen tiltakoznak A kormány vidékfejlesztési politikája ellen tiltakoz­nak a zöldszervezetek, mert tudomásuk szerint az agrártárca újra megpróbálja az erre a célra juttat­ható forrásokat csökkenteni. Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségé­nek öt civil szervezetet is kép­viselő társelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: birtokukba kerültek olyan do­kumentumok, amelyek szerint a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) valótlan indokokra hivatkozva 25 százalékos átcsoportosítást tervez a Nemzeti Vidékfejlesz­tési Terv (NVT) ez évi európai uniós forrásaiból az intenzív mezőgazdaság támogatására.- Ezzel a lépéssel a kormány felerősítené azt a vidékfejlesz­tési szempontból rossz ten­denciát, amely pontosan az Európai Unióban jellemző agrárpolitikával szemben halad - mondta a társel­nök.. Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem Környe­zet- és Tájgazdálkodási Intéze­tének igazgatója kijelentette, hogy az FVM már márciusban és júniusban is kísérletet tett a vidék fejlesztését szolgáló EU-támogatások átcsoportosí­tására a nagyméretű gazdasá­gok környezetromboló termelé­sét ösztönző közvetlen kifizeté­sek javára. Utalt arra, hogy mindkét esetben a társadalom ellenkezését észlelve az agrár­tárca elállt szándékától. Az egyetemi professzor kifej­tette, hogy dokumentumaik szerint az agrártárca az NVT keretéből 14,156 milliárd forin­tot juttatna inkább közvetlen tá­mogatásokra. Az FVM zöldek által vélt szándéka szerint az agrár-környezetvédelemre a Brüsszellel megállapodott 19,8 milliárd forint helyett 8 milliárd forinttal kevesebb jutna. A ked­vezőtlen adottságú területek tá­mogatása 2 milliárd forinttal, a félig önellátó gazdaságok támo­gatása 750 millió forinttal, a termelői csoportok felállítása 1,4 milliárd forinttal, az állattar­tó telepek környezetvédelmi, hi­giéniai és állatjóléti megfelelést segítő jogcíme pedig 2 milliárd forinttal csökken­Ángyán Jó­zsef idézte az FVM tudomásukra jutott indokát is, amely szerint a gazdák infor­mációk hiányában várhatóan „felelőtlenül túlvállalnák ma­gukat” a támogatásokból, nem tudnák elkölteni a rendelkezés­re bocsátott pénzt, így azt úgy­is vissza kellene fizetniük. Az igazgató hangoztatta, hogy tudomása szerint az ag­rártárca az NVT ez évi keretén kívül a vidékfejlesztésre 2006 végéig Brüsszellel kialkudott támogatásokat minden évben megkurtítaná, a három évre ve­títve összesen 20 százalékkal. Szilvácsku Zsolt a Magyar Madártani Egyesület képvise­letében jelezte, hogy az NVT módosításával az ország meg­sértheti azt a megállapodást, amelyet az EU-val még a nyá­ron kötött a források felhaszná­lásainak céljait illetően. Az NVT teljesülésének monito- ringját végző bizottságban tag­sággal rendelkező szakember nehezményezte, hogy nem ke­rült sor előzetes egyeztetésre a társadalmi szervezetekkel az átcsoportosítás kapcsán, arról legfeljebb utólag tájékoztathat­ják már csak a zöldeket. Schmuck Erzsébet megje­gyezte, hogy Magyarország az utolsó előtti helyen áll a 10 új EU-tagország közül a vidék- fejlesztési források ará­nyait tekintve, ezért eleve alacsonyak a rendelkezésre álló források.- Ehhez képest a köz­vetlen kifizetéseket nézve a második legmagasabb szint jut a magyar gazdáknak - tette hozzá a társelnök. Rámutatott, hogy az EU változó agrárpoliti­kájában a kedvezőbb társfinan­szírozási feltételekkel bíró vi­dékfejlesztési pénzek egyre na­gyobb teret nyernek a közvet­len kifizetések rovására. Ezért érthetetlen, hogy a kormány miért ragaszkodik a régimódi agrárszemlélethez. Lukács András, a Levegő Munkacso­port elnöke szólt arról, hogy szervezetük minden ország- gyűlési képviselő számára le­velet juttatott el, ismertetve a vidékfejlesztés erősítésének előnyeit az intenzív mezőgaz­dasággal szemben. r # FOTÓ: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents