Tolnai Népújság, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-03 / 282. szám

4 INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. DECEMBER 3., PÉNTEK Wekler Ferenc a tanulságokról, az őszinteségről, a kisebbségi létről határon belül és túl, valamint a mások által learatott termésről AZ ANYAORSZÁG SEGÍTSÉGÉRE SZÜKSÉG VAN, ff ■■ DE MINDENKI A SZÜLŐFÖLDJÉN BOLDOGULJON Sokkal egyszerűbb lenne, ha a fővárosban élnék, de ragaszkodom a szülőfalumhoz ■Szeri Árpád- Képviselő úr, elviseli a „pro- vokálást”, avagy ezt mellőz­zem, mert épp elég hányatta­tásban volt része az elmúlt időszakban... Esetleg csak te­gyem nyugodtan, mert min­den kellemetlenkedés ellenére is meg szokta őrizni politikusi nyugalmát?- Engem nem nehéz provo­kálni és nagyon könnyen ki is jövök a sodromból, természete­sen akkor, ha olyasmivel vádol­nak, amit igaztalannak érzek. De egy tárgyszerű beszélgetés keretében kötelezőnek érzem magamra nézve a megfelelő hangnemet.- Rendben van, akkor - nem élezve a mostanra már nyug­vópontra jutott helyzetet - ösz- szefoglalná, hogy milyen ta­nulságot vont le az önre rossz fényt vető szőlőügyről?- Mint minden ügyből, ebből az ügyből is sok tanulságot le le­hetett vonni. A legfontosabb szá­momra az, hogy Magyarorszá­gon nem szabad őszintének len­ni, különösen akkor, ha valaki politikus. Velem nem most tör­tént meg először, hogy egy álta­lam teljesen nyilvánosan és őszintén vállalt ügyben meg­hurcoljanak. Főképp az a vehe­mencia lepett meg, amely a kér­dést nem ismerő - ne vegye sze­mélyeskedésnek - újságírókö­röket jellemezte. Annál is in­kább megdöbbentett mindez, mert párom, akivel együtt fogla­latoskodtunk a szőlőültetvé­nyen, maga is újságíró, s azok­kal dolgozott együtt éveken át, akik a leghangosabban acsar- kodtak.- Nyüt titok önről, hogy sike­res vállalkozó, vagyonáról le­gendák keringenek. Megoszta­ná velünk a titkot: mi kell ah­hoz, hogy valaki ilyen komoly eredményeket érjen el?- Vagyonnyilatkozatom az Or­szággyűlés honlapján megte­kinthető, abból egyértelműen kiderül, hogy anyagi szempont­ból egyáltalán nem tartozom az igencsak tehetősek közé. A ha­zai kis- és középvállalkozói kör­be sorolnám magamat. A siker­nek egyetlen titka van: a mun­ka. Én nem emlékszem arra, hogy az elmúlt húsz évben na­ponta mindössze nyolc órát dol­goztam volna.- Állandó lakhelye nem a fővá­ros, hanem Mecseknádasd, ez a takaros Baranya megyei köz­ség. Miképp szólítják települé­sén, ahol egyébként polgár- mester?- Az idősebbek és a hozzám hasonló korúak Ferinek szólíta­nak.- Akkor ez azt jelenti, hogy Wekler Ferenc kellően „be­ágyazódott” Mecseknádasd mindennapjaiba.- Nagyon remélem, hogy ez így van. Sokkal egyszerűbb len­ne, ha a fővárosban élnék, de ra­gaszkodom a szülőfalumhoz. Fontos a nagypolitika, ám az igazi kibontakozási lehetőséget a kisebb közösség adja meg.- Jól gondolom, hogy ezt a be­szélgetést akár németül is foly­tathatnánk?- Mindig is tudatosan vállal­tam, hogy magyarországi német nemzetiségi vagyok, ennek megfelelően éltem és élem az életemet. Szeretném, ha ebben gyermekeim is követnének. Mecseknádasdi tevékenységem középpontjában az áll, hogy ná­lunk a gyerekek az óvodától az iskoláig mindent megkapjanak német mivoltuk megőrzéséhez és kiteljesítéséhez.- Ön tehát egyik ismert képvi­selője a kisebbségi létformá­nak. Ebben a minőségében is bizonyára határozott vélemé­nye van a december 5-i nép­szavazás állampolgárságra vo­natkozó kérdéséről.- Ebben a térségben, tehát a Dél-Dunántúlon, a második vi­lágháborút megelőzően jelen­tős létszámban éltek németek. 1945 után döntő többségüket kitelepítették Magyarországról, úgy, hogy hátra kellett hagyni minden ingó és ingatlan vagyo­nukat. Erre a sorsra jutottak a szüleim is, akiket azonban már nem vettek át se a keleti, se a nyugati zónában. Visszajöttek szülőföldjükre, s csak a szom­szédok jóindulatán múlott, hogy a semmiből újrakezdhet­ték életüket.- Ez szomorú történet, de mi­képp illeszkedik a határokon túli magyarság állampolgársá­gának kérdéséhez?- Egyszerűen. Szüleim újra­kezdésének idejében senki sem vetette fel, hogy például a ma­gyarországi németség kapjon kettős állampolgárságot, akár Ausztria, akár Németország ré­széről. Ezért számomra rendkí­vül egyszerű, hogy miként fo­gok szavazni: egy pillanatig sem lehet vitás a nem szavazat.- A politikai ellenfelek vádját így semmiképpen sem hárít­hatja el magától: éppen Wekler Ferenc mond nemet, aki pedig...- Igen, ezt éppen én mondom! Mert éppen én dolgozom azon immár huszonöt éve, hogy itt helyben, Magyarországon le­gyünk képesek mi, németek megőrizni nyelvünket, kultú­ránkat, nemzetiségünket. Én ehhez a célkitűzéshez joggal vártam - és kaptam - segítséget a német államtól: de azt soha nem vártam, hogy állampolgár­ság megadásával biztosítson számomra lehetőséget arra, hogy mindent magam mögött hagyjak. Nem okozott volna ne­hézséget a német állampolgár­ság megszerzése, kimehettem volna, de nem tettem meg...- Értem, de azért Magyaror­szágon németnek lenni nem ugyanazt jelenti, mint példá­ul Romániában magyarnak lenni...- Attól függ, hogy honnan nézzük ezt a kérdést. Ha a húsz évvel ezelőtti németországi vi­szonyokat hasonlítanánk össze az akkori magyarországi viszo­nyokkal, akkor megkapnánk a mostani román-magyar kü­lönbséget. De én húsz éve sem akartam elhagyni a hazámat. Azt gondolom, hogy a kinti ma­gyarságnak is az lenne az érde­ke, ha Magyarország ugyan kellően segítené őket, de boldo­gulásukat a szülőföldjükön ta­lálnák meg. A romániai magya­rok ott tudjanak óvodákat, isko­lákat nyitni, ott végezzenek el - magyar nyelven - egyeteme­ket, ott őrizzék meg nyelvüket, kultúrájukat és hagyományai­kat. Én ezt várnám magamtól, s ezt kínálnám a kinti magyar­ság számára is.- Politikán felüli, „összma- gyar” kérdésként, avagy jel­lemzően politikai kérdésként kezeli a december 5-i népsza­vazást?- Kizárólag politikai kérdés­ről van szó. S ugyanez vonatko­zik az egészségügyi privatizáci­óra is.- Ha csak a szakmát tekint­jük, akkor azt látjuk: vezető orvosok is kézzel-lábbal tilta­koznak a magántőke-bevonás eUen.- Ha én mondjuk a szőlőtele­pítéshez használhatnám az ál­lam eszközeit, a gépeit, s ingyen kapnám az oltványokat, majd szüretkor csak magam tehet­ném zsebre az eladásból befolyt összeget, akkor én is ragaszkod­nék az állami tulajdonhoz.- Tőlem is kérdezték már: ez­után valóban fizetnünk kell a műtétekért?- Hadd kérdezzek vissza: most, a magánosítás előtt, fizet?- Igen.- Nos, engem nem az zavar, hogy fizetnem kell, hanem az, hogy nem tudom, mit kell fizet­nem.- Engem önmagában is zavar az az ingyenes műtét, amiért mégis fizetnem kell.- Minden relatív. Most egyet­lenegy szolgáltatás után sem kapok nyugtát, nem tudom, hogy minek mi az ára, örökös lelkiismereti problémám van amiatt, hogy a kórházban kinek, mennyit kell a zsebébe dugnom. Sokkal tisztességesebb lenne, ha mindennek meglenne a sza­bott ára: s ha van biztosításom, akkor ezt az árat a TB kiegyenlí­ti helyettem. Ha pedig nincs, ak­kor természetesen saját zsebből kell fizetnem.- Ez világos, viszont mintha az SZDSZ néha a mégoly tiszta gondolatait, üzeneteit sem lenne képes megjeleníteni. Egyetért ezzel?- Számomra nyilván az SZDSZ a legszimpatikusabb párt Magyarországon. Ezzel együtt azt gondolom, hogy van­nak ügyek, melyek szerencsé­sebb kezelést igényelnének. Saj­nos, az a közeg, amelyben politi­zálunk, mintha kissé megmere­vedett volna. Nem tudjuk igazán elhitetni időnként még a velünk szimpatizálókkal sem, hogy amit az SZDSZ képvisel, az he­lyes. A mára beérő sikerekért, mint például a sorkatonaság el­törlése, ml harcoltunk meg, de a termést gyakorta az ellenfél, il­letve a szövetséges aratja le. Ezen kell változtatnunk, bízom benne, hogy az országos költ­ségvetés utáni nyugodtabb hely­zet lehetővé teszi, hogy most már a belső ügyeinkkel is foglal­kozzunk. TOLNÁBAN A-TÓL Z-IG Aparhant takarékoskodó diá­kok Iskolai takarékszövetkezetet alakítottak a diákok 27 taggal - a Völgység-Hegyhát Takarékszövetke­zethez tartozik. A belépők részje­gyeket vásároltak, igazgatótaná­csot és intézőbizottságot válasz­tottak. (pá) Bátaapáti TESTÜLETI ülés Az ön­kormányzat legutóbbi ülésén a 2004. évi költségvetés első három­negyed éves teljesítését tekintették át a képviselők. Napirenden volt a választási program időarányos tel­jesítésének megtárgyalása is. ipái Bátaszék mikulás-sportnap a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általá­nos Iskola ma Mikulás-sportnapot tart. A felső tagozatosok mérik ösz- sze erejüket. A vegyes váltóverseny helyezettjei oklevelet és ajándék- csomagot nyernek, mi Bonyhád szennyvízcsatorna a Bonyhád-Kakasd szennyvízcsator­na-hálózat megépülésével 19 bonyhádi ingatlant csatlakoztattak a gerincvezetékre. Ebből 16 a Bar­tók Béla utcai, 3 Bonyhád-szerda- helyi. Az ingatlanonként megállapí­tott hozzájárulás 115 ezer, illetve 135 ezer forint attól függően, hogy a tulajdonos készpénzben, avagy részletfizetéssel rója-e le. ipái Cikó HÍDFELÚJÍTÁS Számos híd ve­zet át a községet átszelő patakon. A Petőfi és Perczel utcákat össze­kötő gyalogoshíd és járdaszakasz felújítása folyamatban van. Az ön- kormányzat 800 ezer forintot költ a munkálatokra, (pá> Dombóvár együttműködési MEGÁLLAPODÁST kötött a rendőr- kapitányság és a cigány kisebbségi önkormányzat, amelynek célja a két fél közötti párbeszéd javítása, a bűnmegelőzés, az áldozattá vá­lás és a diszkrimináció elkerülése. Közös rendezvényeket is tervez­nek. A megállapodásban foglaltak végrehajtását évente legalább egy­szer értékelik, ibbi Grábóc közúti jelzőtáblák A belterületi utakon pótolták a hiányzó közúti jelzőtáblákat. Mivel az utak az önkormányzat kezelé­sében vannak, a táblák állítási költségeit önerőből oldotta meg a település, ipái Gyünk új szavazatszámláló új taggal egészült ki a község szava­zatszámláló bizottsága. A képvise­lő-testület elmúlt ülésén Both And­rást választotta az 1. számú szava­zókor bizottságának megüresedett helyére. A községben összesen ti­zenegy fő számlálja majd a szava­zatokat a vasárnapi népszavazást követően, itt) HŐgyÓSZ ERDÉLY GYÖNGYSZEMEI Rüsz Károly erdélyi versmondó lesz Hőgyészen a Tea a könyvtárban cí­mű sorozat következő előadója csütörtökön 18 órakor. Az Erdély gyöngyszemei címmel megrende­zésre kerülő esten a Küküllő menti Nagykenden született férfi mutat­kozik be a hőgyészieknek. Rüsz Károly közel negyedszázada járja Erdélyt és Magyarországot és vesz részt különféle vers- és prózamon­dóversenyeken. Feleségével együtt a Nagykendi Falumúzeum létreho­zója és felügyelője. m> Iregszemcse ajándék gyere­keknek Támogatja az óvodások és iskolások karácsonyi ajándékait az önkormányzat: a 300 ezer fo­rintot már át is adták, a meglepe­tés a mindenki karácsonyfája alá kerül. A helyi képviselők legutóbbi ülésükön döntöttek arról is: 600 ezer forintot fordít a község az ál­talános iskola tornatermében a te­tő felújítására, m Izmény mikulás az általános iskola szülői munkaközössége ma Mikulás-bált rendez az óvodások és az intézmény tanulói számára. A rendezvény bevételét gyermeknapi- és más kulturális programok megvalósítására szánják, (pá> Kakasd ÖSZTÖNDÍJ A képviselő- testület döntése szerint tizenhét már felsőoktatási intézményben tanuló diák részesül Bursa Hungarica ösztöndűban. A 2005-ben tanulmányaikat kezdők közül ketten számíthatnak tá­mogatásra. (pá) Kismányok címalapítás Legutób­bi ülésén Kismányok Község Díszpolgára kitüntető cím alapítá­sáról döntött az önkormányzat. Az elismerést egy évben egyszer, ok­tóber 23-án adják át legfeljebb két főnek. A kitüntetett személyére minden kismányoki lakos javasla­tot tehet, az átadást megelőzően 60 nappal. Odaítéléséről a képvi­selő-testület dönt egyszerű szó­többséggel. (pá) Kisvejke körjegyzőség a képvi­selő-testület döntése szerint a kisvejkei önkormányzat a bonyhá­di körjegyzőséghez csatlakozik 2005. január 1-jétől. (pá) A i

Next

/
Thumbnails
Contents