Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-04 / 257. szám

FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY TO LNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR Évről évre kevesebb paprika terem gazdaság Az ár változatlan, a költségek nőnek Évről évre egyre keveseb­ben foglalkoznak Tolna megyében üzletszerűen fűszerpaprikával. Ennek oka, hogy a felvásárlási ár évek óta változatlan, míg a költségek folyama­tosan növekednek. Mauthner Ilona A fűszerpaprika olyan növé­nyünk, amely ma már nem hi­ányzik egyetlen háztartásból sem, mindennaposán használt ízesítővé vált. Tolna megyében nagyon sok kiskerttel rendelke­ző család termeli meg a saját háztartásában nélkülözhetetlen fűszernövényt, de üzletszerűen csak kevesen foglalkoznak vele. Bogyiszló környékén viszont alig van család, amelynél ne le­hetne megvásárolni az ízre, színre kellemes törtpaprikát. Közülük az egyik termelő Lénárt Benjamin és családja, ahol már hosszú évek óta ha­gyománnyá vált a paprikater­mesztés. Az idén 3,5 hektáron foglalkoztak paprikával, de volt idő, amikor 5 hektárnál nem volt kisebb területük, jövőre vi­szont csak 2 hektárban gondol­kodnak. A folyamatos csökken­tésnek az az oka, hogy beszű­kült a piac, mondta Lénárt Benjamin. A család számára is nagy változást jelentett az idei esztendő, hiszen nem volt lehe­tőségük a HACCP rendszert ki­építeni, így a megtermelt fű­szernövényt bérben szárítják, illetve daráltatják, a törtpaprika forgalmazását viszont megtar­tották maguknak. Elsősorban közétkeztetéshez, vendéglátás­ban, húsfeldolgozóknak értéke­sítik. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznak sokan fűszerpaprikával Külföldön is keresik a magyar paprikát A magyar fűszerpaprikát a világ mintegy 40 országában ismerik és kedvelik. Hazánkban az utóbbi években 6 ezer hektáron termelik, és így 5-6 ezer tonna őrleményt állí­tanak elő. Ennek a mennyiségnek a felét exportálják, a többi viszont a hazai fogyasztók asztalára kerül. Tavaly a legnagyobb fogadó ország Németország volt, 30 százalékos részaránnyal. Jelentős vásárlóink közé tartozik még Ausztria, Hollan­dia, Szlovákia és Románia. A termesztést és az ehhez kapcsolódó mun­kákat - palántázást, ka­pálást, öntözést, a nö­vény védelmét, valamint a szedését - munkahely mellett, mintegy másod­állásban, kiegészítő tevé­kenységként végzik. A paprika ára is változó, a nyers fűszerpaprika ki­lójáért 60-90 forintot, míg a törött változatáért, kisebb tételben: 1800- 2000 forintot, kereske­delmi tételnél 1000 fo­rint körül fizetnek a vá­sárlók. A szőlő, a bor és a kereslet: az árak törvényszerűen alakulnak mezőgazdaság Az is baj, ha sok termett, az is, ha kevés November első felében be­fejeződik a szüret. A szak­emberek máris azt állítják, rendkívüli év volt az idei. A csapadékos, hűvös nyárelő alaposan feladta a leckét a termelőknek, kétszer any- nyit kellett permetezni, mint egy másik évben. Ez rendkívüli kiadást jelentett a gazdáknak, akik akkor még abban bíztak, majd a felvásárlási árak kompen­zálják a gondjaikat. A szüret ele­jén még minden biztatónak tűnt, bár már az gyanút keltett, hogy a felvásárlási árakkal csak nem akartak „kirukkolni” a fel­dolgozók képviselői. Szinte sokkszerűen érte a termelőket a hír, míg tavaly 84 forintot adtak egy kiló kékfrankosért addig az idén 50-et (volt, ahol csak 45-öt), illetve a 180 forintos cabernetért 70-et (van, ahol csak 60 forintot). Sárosdi Ferenc szekszárdi bo­rász szerint az idei helyzetet nem könnyítette meg, hogy sok­kal több szőlő termett, mint egy áüagos évben. Ez a piacot duz­zasztotta fel és részben ez is hozzájárult a felvásárlási árak zuhanásához. Azok a termelők, akik a termésü­ket saját maguk dolgozzák fel, sokkal jobban figyeltek a terméskorlátozásra, így nekik a minőséggel nincs is gondjuk. Ugyanakkor a piacon megjelenő több­letbor nekik is gondot okozhat. Sárosdi Ferenc el­mondta, pincészetüknek jó a kapcsolata a kereskedők­Szőlőkombájnnal szedték a szőlőt Fácánkerten is kel és bíznak abban, hogy nem lesznek értékesítési gondjaik. Az viszont sajnálatos, hogy a mai napig sem működik megfe­lelően az ellenőrzés, mellyel a gyanúsan olcsó borokat tudnák kiszűrni, melyek elárasztják a bevásárló-üzletek polcait - mondta a borász. Horváth Csaba, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának elnö­ke szerint az ország minden borvidékén gondot okozott, hogy több szőlő termett, mint amire számítottak. Különösen a kék szőlő ára esett vissza, en­nek oka, hogy a pár éve, támo­2004: 2003: 2000: Szüreti terminátor Az idén mind a tolnai, mind a szekszárdi borvidéken egyre több területen használták a szőlőkombájnt. A gép előnye, hogy 8-10 óra alatt akár 10 tonna szőlőt is le tud szedni és olcsóbb is, mint a kézi szedés. Egy hektár költsége terminátorral 70 ezer forint körül alakul, míg a kézi szüretelésnél akár 130 ezer forintot is kifizet a termelő, ha a szüret­hez szükséges eszközöket bérli. Lehet vele éj­szaka és esőben is dolgozni. gatással telepített ültetvé­nyek többsége most kez­dett teremni és több van belőle, mint amire igény mutatkozik. Horváth Csa­ba szerint a termelők ebből a bi­zonytalan helyzetből csak pin­ceszövetkezetek vagy termékér­tékesítő szövetkezetek létreho­zásával tudnának kilábalni, így ugyanis alkalmuk lenne az ösz- szefogásra, az árak meghatáro­zására, ennek hiányában ma­rad a teheteüenség, mely nem vezet sehová - mondta az elnök. A Liszt Pincészet (a Szekszár­di Mezőgazdasági Rt. pincésze­te) 230 hektár szőlő- ültetvénnyel rendel­kezik. A termés zömé­ből saját feldolgozó­jukban készítenek bort, egy kevés szőlőt (olaszrizlinget) vi­szont értékesítettek az idén. Gál József, a pincészet vezető borá­sza kérdésünkre el­mondta, a közép és kései érésű szőlők jó minőséget produkál­Szőlők, árak, évek 30-40 40-45 45-50 kékfrankos meriot 60-45 50-55 75-85 90-130 80 90 150-200 tak, igaz nem sajnálták leritkí­tani a termést. Ehhez a kisebb termelőknek is hozzá kell szok­niuk, ha jó termést szeretné­nek. Azt is sajnálatosnak tartja a borász, hogy a hazai termelők mindig a külföldi divat után kullognak, mert amikor ott di­vat lett a cabernet és a meriot, nálunk is gyorsan azt ültettek. Mára beérett a szőlő és ebből a két fajtából akkora a kínálat, amit már nem bír el a piac. A kisebb szőlősgazdák több­ségét nehéz meggyőzni arról, ha túl szeretnék élni a bor- és szőlőpiacon megjelenő túlkíná­latot, szövetkezniük kellene - közös feldolgozót, értékesítési lehetőséget kiépítve. Arra hivat­koznak ugyanis, akinek nincse­nek anyagi tartalékai, azzal senki sem akar szövetkezni, akinek meg van borászata, pia­ca, az meg inkább egyedül pró­bál boldogulni. Még pár nap és befe­jeződik megyénk két borvidékén - a szek­szárdin és a tolnain - az idei szüret. Sok termett, a minőség sem rosszabb az átla­gosnál, ennek ellené­re úgy tűnik, a terme­lők többsége elégedet­len, mert rég nem ta­pasztalt alacsony árat ajánlottak a felvásár­lók a szőlőért. Mauthner Ilona Pénz majd a vitás ügyek után támogatás Tolna megyében hétezer gazdát érint Piac, kínálat, felvásárlás: kedvezőbbek az előrejelzések A múlt héten beszámol­tunk arról, hogy megkez­dődött a területalapú tá­mogatások kifizetése. Ezt követően olvasóink közül többen is telefonáltak és kérdéseket tettek fel a té­mával kapcsolatban. Ezekre próbáltunk vá­laszt keresni. Több mint húszezer gazda már megkapta az uniós területala­pú támogatást, pontosabban annak 80 százalékát, ennyit fi­zet ki ugyanis a minisztérium. Milyen sorrendben fizetnek, kérdezték többen is. Első kör­ben azokat a termelőket vették előre, akiknek a beadott igé­nyeiket az MVH (Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal) már ellenőrizte és az adott blokkban nincs vitás kérdés. Ez azt jelenti, hogy az egy blokkhoz tartozó gazdák mind­egyike (van, ahol több, van, ahol kevesebb embert érint) pontosan annyi földterületet re­gisztráltatott, amennyi az adott blokkra meg volt adva. Ahol ez nem egyértelmű, ott először azt kell tisztázni, ki írt be nagyobb területet, mint amennyi valójában jár neki. Csak ezt követően juthatnak a többiek is a támogatási összeg­hez. A területalapú támogatás 80 százaléka 14 400 forint, hektáronként, míg a fennma­radó 3300 forintot majd janu­ártól kapják meg az érintettek. Ez az összeg vonatkozik min­den regisztrált földterületre. Ugyancsak januárban kapják meg a gazdák a nemzeti támo­gatást is, ami a GOFR (gabona, olaj, fehérje, rost) növények után, hektáronként 35 ezer, míg a kertészeti kultúrák, rét­legelő esetében 12 ezer forint. A támogatások igényléséhez nem kell a termelőknek sem­mit tenniük, ha idén tavasszal regisztráltatták magukat az MVH-nál, a pénz ugyanis auto­matikusan megérkezik a bank­számlájukra, amit a regisztrá­cióval egy időben meg kellett adni. (Aki a bankszámlaszá­mot elmulasztotta megadni, sürgősen pótolja.) Elég kimenni a szekszár­di, a bonyhádi, vagy a paksi piacra, máris ta­pasztalhatjuk, hogy egy tojásért 23 forintot is el­kérnek az árusok. Kíná­lat azonban van bőven, így jelentős áremelkedés nem várható. A tehéntejpiacon szeptemberben és októberben a felvásárlási árak 59-64 F^/llter körül alakultak. Tejipari szakemberek véleménye szerint az idén 1,5 milliárd kg tej felvásárlásával számolhatunk. Az előrejelzés szerint a nyers te­héntej ára az elkövetkező idő­szakban stagnálni fog, 2005 kö­zepére literenként 60-62 forint termelői ár kialakulása várható. A tejes és pecsenyebárány piacán emelkedtek a termelői árak. A hónap közepén Tolna megyében a legjellemzőbb felvásárlási áüag- árak a következőképpen alakul­tak: tejes bárány (16-20 kg) 700 Ft/kg, pecsenyebárány (24-27 kg) 660 Ft/kg, pecsenyebárány (35-40 kg, kos ivarú) 500 Ft/kg. A tyúktojáspiacon szeptember­ben a kereslet-kínálat egyensúlya miatt a termelői árak alapvetően nem változtak. Az étkezési tojás ára 20 és 26 forint között mozog. Az uniós szabályok betartása sok gondot okozott a tojástermelők­nek. A regisztrációs kódok közül a csomagolási számsor megszer­zése akadályokba ütközik még ma is. A tojáshéjra egy, a termelő­re vonatkozó regisztrációs szám kerül, és fel kell tüntetni a fel­használhatóság határidejét is. Ez utóbbit azonban csak olyan cso­magolóállomás kaphatta meg, amely többek között hűtött rak­tárral és válogatóberendezéssel rendelkezik. A tojáspecsételés kö­telezettsége alól így mentességet kaptak a legfeljebb 350 tyúkot tartó termelők, az élelmiszeripari feldolgozásra szerződés alapján értékesítők, valamint a tojást he­lyi zöldség-gyümölcs piacon kí­náló gazdák. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents