Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-27 / 277. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Esély az egyenlő bánásmódra konferencia A nagykövetség munkatársa a holland tapasztalatokat ismertette Az esélyegyenlőség kérdéseiről és az egyenlő bánásmód elvéről tartottak konferenciát a közelmúltban Szekszárdon. A Tolna Megyei Önkormányzat Európai Információs Pontja és a szekszárdi Esélyek Háza közös rendezvényének a Vármegyeháza adott otthont. A Tolna Megyei Európai Információs Pont hazánk európai integrációs kérdéseiről konferenciasorozat formájában is tájékoztatja a megye lakosságát. Ennek keretében zajlott le az a fórum, mely Az esélyegyenlőség kérdései Magyarországon és az egyenlő bánásmód elve az Európai Unióban címet viselte. Az esélyegyenlőség ügye nagyrészt az EU-csatlakozási folyamatnak köszönhetően került egyre inkább előtérbe az utóbbi néhány évben. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyanis változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta a közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tennünk az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Míg az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők, illetve a hátrányban lévők tényleges egyenjogúsítása terén az élet legkülönbözőbb területein. A rendezvényen először Mészá- rosné Halász ludit beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők. A korábbi Esélyegyenlőségi Kormány- hivatal főtanácsosa a nők és a férfiak munkaerő-piaci helyzetéről és az EU nemek egyenlőségét támogató programjairól tartott előadást. Az állami gondozott fiatalok esélyegyenlőségéről dr. Radoszav Miklós, a Budapest Főváros Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának igazgató- helyettese tájékoztatta a jelenlévőket. Az előadók sorát Bianca Zylfiu- Niccolson, a Holland Királyság Nagykövetségének munkatársa zárta, aki a hollandiai tapasztalatokat osztotta meg a konferencia részvevőivel. Gyöngyvirágos fiatalok között A Tamási Gyöngyvirág Lakásotthon működésének egyéves évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget az otthon munkatársai és lakói. A rendezvényen részt vett a megyei közgyűlés elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia is, aki már többször tett látogatást a gyerekeknél. A közgyűlés elnöke - az intézmény munkatársaival egyeztetve - ezúttal egy takarítógépet ajándékozott az otthonnak, és egy kis édességgel lepte meg a fiatalokat. Családias hangulatban a fiatalok között Az oktal a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával jelent meg *89280* Régiós összefogással a helyi célokért ellátórendszer Elismerések a szociális munka napján Cziráki Mária, Waffenschmidt Ibolya, Frankné dr. Kovács Szilvia és Rottenbacher Ádám a szociális munka napján Az idei évben első ízben nemcsak a megye, hanem a régió szakemberei is találkozhattak egymással a szociális munka napján, mely rendezvényt a hagyományokhoz híven november 11-én tartották meg. A regionális rendezvényen először Frankné dr. Kovács Szilvia köszöntötte a résztvevőket A megyei közgyűlés elnöke elmondta: mai, kapkodó világunk szinte kikényszeríti, hogy mindennek és mindenkinek találjunk egy napot a naptárban, amely csak az övé. Rohanó életünkben ezzel igyekszünk figyelmeztetni magunkat: ki és mi érdemes arra, hogy néha külön is gondoljunk rá. - A szociális munkások nemcsak november 11-én, a szociális munkások napján érdemlik meg figyelmünket. Többet kellene foglalkoznunk velük, többször kellene köszönetét mondanunk nekik - hangsúlyozta. A szociális törvény módosítása következtében sürgetővé vált, aktuális szociálpolitikai feladatokról az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa, Cziráki Mária tartott előadást. A régiós együttműködés lehetőségeiről pedig Waffenschmidt Ibolya, a Tolna Megyei Önkormányzat gyönki módszertani otthonának igazgatója adott tájékoztatást. Mint mondta, a régió mindhárom megyéjének gondjai vannak a szociális ellátás terén, a szociális ellátórendszer mindenütt fejlesztésre szorul. A kistérségi, megyei helyzet- elemzések régiós keretbe foglalása azonban esélyt adhat a forrásokat biztosító Európa Tervhez való eredményes kapcsolódásra. Regionális összefogással jobban érvényesíthetők a helyi törekvések is. Az előadások után került sor a szakmai elismerések átadására. A Tolna Megyei Önkormányzat, illetve a Tolna Megyei Szociális Intézmények Egyesületének kitüntetéseit Barna Sándorné, Kacsányiné Varga Gabriella, Kisfügedi Julianna, Vida Sándorné, Konyecs-ni Károly és dr. Nyíró Árpád vehették át. Jó úton a megyei szakképzés intézmények A tavalyi megállapodás eredményei A szakiskolákban folyó képzés ész- szerűsítésének érdekében dolgozták ki annak az együttműködési megállapodásnak a részleteit, melyet az elmúlt évben írtak alá az érintett intézmények és a fenntartók képviselői. Egy év elteltével időszerűvé vált az eddigi tapasztalatok összegzése, az eredmények értékelése. A megye szakképzésében jelen lévő párhuzamos képzések csökkentése, illetve az úgynevezett hiányszakmák újraindítása valamennyi szakiskolának érdeke, ezért az intézmények képviselői - a megyei önkormányzat, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ és a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére - közösen dolgozták ki annak részleteit, milyen kölcsönösen előnyös átcsoportosításokat, módosításokat hajthatnak végre a képzési rendszerben. A másfél évvel ezelőtt kezdődött egyeztetéseken összesen nyolc iskola - a dombóvári 516. Számú Ipari Szakképző Iskola, a dunaföldvári Beszédes József Szakképző Iskola, a szekszárdi Ady Endre Középiskola, az Esély Szolgáltató és Szakképző Iskola, a Kolping Katolikus Szakképző Iskola, a bonyhádi Jókai Mór Szakképző Iskola, a paksi I. István Szakképző Iskola és a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola - képviselője vett részt A megbeszélések után született együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására az elmúlt évben került sor. Az intézmények gazdaságosabb működtetését is lehetővé tevő megállapodás szerint az érintett iskolák vállalták, hogy amennyiben a jelentkezések száma az egyes szakmai csoportokban nem éri el a minimális létszámhatárt, a tanulók oktatását felajánlják az azonos szakképzést folytató intézményeknek. Az értékelő megbeszélésen elhangzottak szerint a megállapodást valamennyi szakképző iskola igyekezett betartani, és az együttműködés mind az iskolák, mind a tanulók számára hasznos volt. Sikerült szem előtt tartani a legfontosabb célokat is: az iskolák a térség vállalkozóival konzultálva olyan képzéseket indítottak, amelyekkel a diákok később el is tudnak helyezkedni. A hiányszakmák felszámolása érdekében Dombóváron és Tamásiban megkezdődhetett a hegesztőképzés, míg Bonyhádon géplakatosokat és szerszám- készítőket, Szekszárdon mechanikai műszerészeket és forgácsolókat képeznek. Pogátsa Alajos, a közgyűlés alelnöke elmondta, az iskolák beszámolóiból az derült ki, hogy a megyei szakképzés ésszerűsítése jó úton halad, az elmúlt évben a megyei szakképző intézetek sokat tettek a hiányszakmák felszámolásáért. Mint mondta, az összefogással elért eddigi eredmények nagyon fontosak, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megállapodás részleteit évről évre, az új igények ismeretében aktualizálják a szakemberek. Az eddigi sikereket jelzi az is, hogy az idén újabb iskola, a simontomyai Vak Bottyán Szakképző Intézet is csatlakozott az együttműködőkhöz. gyában közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket tehetnek fel és javaslatokat fogalmazhatnak meg. A közmeghallgatás 2004. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Az egészségügyi el- december 14-én, kedden 17 órától lesz a vármegyeháza dísztér- látás helyzete a Balassa János Kórház pincehelyi telephelyén tár- mében (Szekszárd, Béla király tér 1.) Külterületi körút: pusztaprogram szórványban A fejlesztés csak megfelelő háttér mellett javasolt Vörösegyháza: Dalmand külterülete egy régi, uradalmi épülettel Közel hétezren laknak Tolna megyében külterületi szórványban, illetve pusztán. A megyei közgyűlés a közelmúltban tárgyalta meg azt az előterjesztést, mely az itteni emberek jórészt méltatlan életkörülményeire vet fényt. A téma beható vizsgálatát a megye integrációs, területfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága szorgalmazta: Sződi Imre elnök elmondta, hogy a tárgykörre vonatkozó összegzés elkészítésére a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Földrajzi Intézete a Kapos Innovációs Kht.-vel közösen kapott megbízatást A tanulmány kitér a pusztákon élő lakosok és lakások számára, a belterülettől való távolságra, az infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetére, valamint a vizsgált külterület funkciójára. A megállapítások elsősorban a kistérségek és települések fejlesztési elképzeléseihez adhatnak útmutatást. Tolna megyében jelenleg 267 külterület található, melynek összlakossága 6 ezer 852 fő. Ebből nyolcvannégy külterület lakatlan, melyből hetvenkettőnek a spontán megszűnése várható; további tizenkettő fejlődő üdülő, rekreációs övezet állandó lakosság nélkül. Százegy kis lélekszámú külterületre - az összlakosság itt 563 fő - ugyancsak az elnéptelenedés vár. Fejlesztésre egyik rész sem javasolt, kivételt képez Dombó várának romja és a felújításra váró kastélyépület Felsőhídvégpusztán. Tíz külterületen kisvállalkozások tartottak meg csekély lakosságot, összesen 166 főt. A fejlesztés itt sem javasolt. Öt külterület - 301 fővel - a belterületekkel szervesen összekapcsolódik, ezért fejlesztésük javasolt. A közepes lélekszámú, átlagosan 20-70 fő közötti külterületek száma tizennyolc. Az elöregedő lakosság alacsony fokú közműhálózattal kénytelen beérni. A fejlesztés nem javasolt. Az előző csoporttal azonos jellegű, de fiatal betelepülő családokkal jellemezhető külterületek közé tizennégy tartozik 635 fővel. Jelenleg fejlesztésük nem javasolt, kivételt képez Hídjapusz- ta-Szedres, ahol a kastélyfelújítás már elkezdődött, csak két éve leállt. A leépülőben lévő mezőgazdaságot huszonkét külterület képviseli 966 fővel. A fejlesztés rövid távon nem javasolt. A közelmúltban belterületté nyilvánított, lakott külterületek száma eléri a hetet, itt összességében 869 ember él. Sta- bü kategóriáról van szó, ezért a fejlesztés feltétlenül javasolt Hasonló a helyzet a megye kezelésében lévő, külterületeken található szociális intézményekkel is. Az önállósulni szándékozó, stabil lakosságú, fejlettebb közműhálózattal rendelkező külterületek közé Dalmand- Alsóleperd, és Tamási- Fornádpuszta tartozik, 423 fő össznépességgel. Különválásuk javasolt, fejlesztésük indokolt A helyzeti energia, infrastruktúra, stabil népesség - 1346 fő - alapján a megyében további tizenkét olyan külterület található, melyek fejlesztése feltétlenül indokolt. Létezik még két, különleges funkcióval rendelkező külterület is: az őcsényi repülőtér és a Medina- Halomidülő laktanya komplexuma. A repülőtér továbbfejlesztése kiemelten javasolt. Sződi Imre végezetül hozzátette: a megyének a tárgykörben nincs intézkedési jogköre, de a tényfeltáró tanulmánnyal egyfajta lehetőséget mutat fel a települési önkormányzatoknak és a kistérségeknek, melyek pályázatok révén javíthatnak az őket sújtó hátrányos helyzeten. A bizottság vállalta, hogy a kistérségi és önkormányzati vezetők számára elküldi az összegzést, az alapján pedig át lehet gondolni a szükséges helyi tennivalókat. á é i I «
