Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-16 / 267. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 16., KEDD 7 GAZDASÁGI TÜKÖR Jó pénzek az uniótól Három pályázat is kínálja magát a termelők felé, melyekre már európai uniós pénzből biztosít fedezetet az agrártárca. A határidő viszont szoros, hiszen november 26-ig lehet ajánlott levélben feladni a pályázatokat a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Agrár-környezetgazdálkodás: Lehet pályázni szántóföldekre, gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására. Gyakorlatilag valamennyi földhasználati módra. A pályázatra vonatkozó részletes szabályozást a 150/2004 (X.12) FVM rendelet tartalmazza. Új dolog, hogy nagyon egyszerűen lehet pályázni, a szükséges nyomtatványokat - melyeket a helyi falugazdásznál lehet beszerezni - kell csak kitölteni, valamint az adott területre vonatkozó blokktérképet és az őstermelői, vagy vállalkozói igazolvány fénymásolatát kell becsatolni. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés (151/2004 (X.13) FVM) kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják a tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen is. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhanyagolt földek aránya magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt megszüntesse. Fel kell hívni arra a gazdálkodók figyelmét, hogy mindkét pályázati lehetőségnél előírás a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat betartása, ami nem csak egy meghatározás, hanem előírások, feltételek gyűjteménye, melyeknek meg kell felelniük a gazdálkodóknak. Érdemes tehát ezekkel minél előbb megismerkedni. Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása: A támogatás révén mikrogaz- dálkodók (főfoglalkozású őstermelők, egyéni vállalkozók) juthatnak egyszerű adminisztrációval járó, a gazdálkodás fejlesztése érdekében szabadon felhasználható forráshoz. Agrár-környezetgazdálkodási támogatások: Szántóföldi alapprogram: Tanyás gazdálkodás: szántóföldi művelésnél zöldségtermesztésnél szántóföldi művelésnél 25 000 Ft/fia 44 000 Ft/ha 37 000 Ft/lta zöldségtermesztésnél 55 000 Ft/ha Méhlegelöcélú növénytermesztés 19 000 Ft/ha Integrált szántóföldi növénytermesztés szántóföldi művelésnél 34.000 Ft/ha zöldségtermesztésnél 57 000 Ft/ha Hosszútávú területpihentetésnél 1. évben 96 000 Ft/ha 2. évtől 34 000 Ft/ha Ültetvény - integrált célprogram 99 000 Ft/ha A szemek nagymestere Negyedszázados jubileum Huszonöt éve vezeti a Tolna Megyei Balassa János Kórház szemészeti osztályát dr. Vastag Oszkár főorvos. A negyedszázados jubileum alkalmából a főorvost ünnepélyes keretek között köszöntötték kollégái. DR. VASTAG OSZKÁRt, a Pécsi Szemklinika tanársegédét 1979. november 1-jén nevezték a Tolna Megyei Kórház szemészeti osztálya élére. A főorvos tevékenységét az orvoslásban a preventív szemlélet, a diagnosztikában és terápiában pedig a legújabb eredmények naprakész követése jellemezte kezdettől a mai napig. A főorvos röviddel kinevezése után kezdte megszervezni a megye egész területére kiterjedő, gyakorlatilag az egész gyermekpopulációt átfogó szemészeti szűrést, mely azóta országszerte modellértékűvé vált. 1982-ben közreműködésével megnyílt a gyermekszemészeti szakrendelés. A dia- betológusokkal kezdettől fogva szoros együttműködést alakított ki, a cukorbetegek gondozásának részévé vált a rendszeres szemészeti vizsgálat. Az időben diagnosztizált szemfenéki elváltozások kezeléséhez szükséges eszközöket is beszereztette, így kezelni lehet ezeket a szövődményeket, meg lehet előzni a súlyos látásromlást. A zöldhályog diagnosztikában a passzív szűrés, az automata látótérvizsgáló készülék beszerzése, a modern szemnyomásmérés, és a modern zöldhályogellenes műtét bevezetése említésre méltó intézkedése. A szürkehályog-el- lenes műtétek terén különösen forradalmi változtatásokat indított el. Az országban az elsők között, klinikát is megelőzve kezdte meg a műlencse-beülte- tést, amely azóta a legmodernebb technikai eszközök segítségével napi rutinműtétté vált. Osztályvezető főorvosként munkatársainak kiváló tanítómestere, a szemészeti osztályon dolgozó hét orvosból hat irányítása alatt kapott főorvosi, egy pedig adjunktusi kinevezést. Lehetővé tette, sőt megkövetelte a tudományos tevékenységet az osztály orvosai, és szakdolgozói részére. Nagyfokú empátiával, megértéssel fordul minden munkatársa és minden beteg felé, neki köszönhető az a légkör, amelynek eredményeként a betegek mind a gyógyítás, mind az ápolás színvonalával elégedetten távoznak az osztályról. Dr. Vastag Oszkár klini- kusi és kórházi főorvosi rutin munkája mellett tudományos tevékenységet Is folytat. Tagja a Szemészeti Szakmai Kollégiumnak és Magyar Szemorvostársaság Vezetőségének. Kitüntetései: Kiváló Munkáért, (1985) Gróf Esterházy Miksa- emlékérem. (1994) Thész Lász- ló-emlékérem, (1996) Louis Braille-emlékérem, (1998) Pro Sanitate-emlékérem (2001). Sok és olcsó az idei krumpli, nyomottak a felvásárlási árak Más fajta kell a püréhez és más a hasábburgonyához Honnan való a burgonya? A fennmaradt iratok szerint Chile meghódítása után, a XVI. század 60- as éveiben a spanyolok hozták Európába, de csak a XVIII. században terjedt el. Hazánkban II. József uralkodása idején kezdték el termeszteni a Felvidéken. Erdélyben, ahol pityókának nevezik, az 1815. évi éhínség után barátkoztak meg vele. Aminek a vásárló örül, az a termelőt elkeseríti: olcsó a burgonya, és aki nem tudja megfelelő helyen tárolni, az kénytelen minél előbb értékesíteni. Bár országosan sok termett, ennek ellenére az uniós burgonya is megjelent a piacon, és jelentős mennyiség érkezik félkész állapotban, a nagy bevásárlóközpontok polcaira is. Mauthner Ilona TOLNA megye Tolnában több mint ötszáz hektáron termelnek burgonyát, melyben jelentős szerepet vállalnak a gazdasági szervezetek mellett az egyéni gazdálkodók is. A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezetben idén 100 hektáron vetettek burgonyát. Valamivel csökkentették a vetésterületet, de ennek nem gazdasági, hanem más okai voltak, például a kukoricabogár miatti vetésváltás. Falusi Ádám, a szövetkezet igazgatóságának elnöke kérdésünkre elmondta: az idén az átlagosnál több termett, 28 tonna hektáronként, de ez országosan is jellemző. Nyilván ez az egyik oka annak, hogy jelenleg ilyen nyomottak a felvásárlási árak. A megye több piacán 40 és 50 forint között értékesítik a kistermelők a krumplit, a boltokban is hasonló áron lehet hozzájutni, illetve egy-egy akcióban akár 30 forint alatt is lehet belőle vásárolni. Ez az ár kedvez a háziasszonyoknak, de a termelőket elkeseríti. Falusi Ádám elmondta, 2800 tonna a tárolókapacitása a szövetkezetnek, mely az idén dugig van, de a hűtött helyen májusig is megőrzi a minőségét a burgonya. A felvásárlók azonban nem elégedettek a 21-23 forintos árral, melyet egy kiló krumpliért kapnak. A mözsiek is abban bíznak, hogy januártól fordul a kereslet és a tavalyi árat megkapják majd a krumpliért, bár a távolabbi kilátásokat az is befolyásolhatja, hogy mennyit, és milyen áron hoznak majd be az uniós országokból. A bizonytalanságot növeli, hogy az idei az első uniós évünk, és a burgonyának, mint szabadáras terméknek az irányárát befolyásolhatja a német, a holland, a francia és a lengyel piac. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a magyar krumpli az uniós piacon talál majd gazdára, hiszen a fuvar- költség sem elhanyagolható. Mözsön kétféle burgonyát termelnek - mondta az elnök, az egyik a kondor (rózsaszín héjú), a másik az agria (sárga húsú). Mindkettő sütésre, főzésre és ipari feldolgozásra (chips, hasábburgonya, fagyasztott termékek stb.) is kiváló. Érdekes módon itthon a rózsaszín héjú burgonya a keresettebb, míg az uniós piacot már 70 százalékban a sárga húsú fajták uralják. Arak, amit a termelők kapnak i a burgonyáért: 2001- ben 30 Ft/kg : 2002- ben 30 Ft/kg : 2003- ban 50 Ft/kg 2004- ben 22 Ft/kg Kevesebb burgonyát eszünk Hiába a sok gyorsétterem, ahol a hasábburgonya a sláger, a statisztikai adatok azt mutatják, egyre kevesebb krumplit fogyasztunk. Míg az 1950-es években 120 kiló jutott egy főre, addig most átlagosan 60 kiló. Tolna-Mözsön, a raktárban 30 kilós zsákokba csomagolják a burgonyát. Az árak kedveznek a háziasszonyoknak, a termelőket viszont elkeseríti Itt a borfejtés ideje Kicsit vékonyabb, de zamatosabb Az Idén az átlagosnál is több bort készítettek a gazdák, hiszen nagyon alacsony ára volt a szőlőnek. Néhány borász már az új borát is piacra dobta, a többség azonban még csak az első fejtésre készülődik. Minden évjáratnak megvan a maga jellegzetessége, rutinból nem lehet borászkodni - mondta Módos Ernő, szekszárdi borász. Az idei borok várhatóan alacsonyabb extraktot tartalmaznak, mint például a tavalyiak, de kiváló illattal, ízzel, zamattal rendelkeznek. A borfejtésnél mindezt figyelembe kell venni, hiszen a nedűk öntisztulásához kedvezőek a feltételek, mert a sok eső miatt tisztább must, erjedés és ülepedés jellemzi a termést. Az alapanyag ugyan vékonyabb, de üdébb és illatosabb. A kénezéssel kicsit óvatosabban kell bánni. Az önfenntartó képessége jobb a bornak, ezért nem igényel sok ként. Ez pontosan azt jelenti, míg tavaly 1 dl/hl 5 százalékos töménységű, kénes-savas oldatot használtak a termelők, addig az idén 0,75 dl/hl is elég. Ugyanakkor a kiváló illatokat illik megőrizni, ehhez pedig az kell, hogy minél zártabban bonyolítsák le a borászok a fejtést. Nem ritka, hogy karácsony előtt végzik a borászok az első fejtést, amit idén még a későbbi fajtáknál is előbbre lehet hozni. wem Állatvásárok helye Körzetünkben legközelebb november 20-án Sárbogár- don, 21-én, vasárnap, Dunaföldváron, november 24- én, szerdán Hőgyészen lesz országos állatvásár. Megjelent A Magyar Közlöny 156. száma tartalmazza a 285/2004 (X.27) kormányrendeletet a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. (X.17) rendelet, valamint a 156/2004. (X.27) FVM rendeletit az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (1.13.) FVM rendelet módosítását. Csökkent az állatlétszám A megyei statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint minden területen tovább csökkent az állatlétszám. Míg a múlt évben több mint háromszázezer sertést tartottak a termelők, addig az idei év második felében ez a szám 230 ezerre esett vissza. A csökkenés „helyre tette” a felvásárlási árakat is, hiszen az élősertés kilós ára meghaladja már a 310 forintot is. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY
