Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-10 / 262. szám

2 2004. NOVEMBER 10., SZERDA VILAGTUKOR HIESAV A NATO főtitkára lesz Bush első külföldi vendége LÁTOGATÁS | A múlt héten újraválasztott > George Bush >4^ ' amerikai ^JBí#* elnök egyik ^■2 Ü első vendége JAAP DE HOOP SCHEFFER, a NATO főtitkára lesz. Scheffer szerdán Washington­ban találkozik Bush elnökkel. Lengyel kényszerleszállás bombariadó miatt pokolgép Bombafenyegetés miatt kedden kényszer- leszállásra kényszerült Brüsszelben az Air Polonia diszkont légitársaság Boeing 737-es gépe, fedélzetén óó utassal. A Varsóból Charleroiba tartó járaton azonban a bombakereső bri­gád nem talált pokolgépet. Autós pokolgép ölt meg két embert Moszkvában robbanás Egy férfi és egy nő meghalt Moszkvában, amikor egy Volvóba rejtett pokolgép felrobbant. Egy asszonyt sú­lyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A rendőrség közlé­se szerint a robbanószerkezet hatóereje 300 gramm trotillal volt egyenértékű. Az albán kormányfő cáfolja a fegyvercsempészetet HAMIS VÁD Az albán miniszter- elnök cáfolta, hogy szerepet játszott volna a ’90-es évek végén Koszovóba irányuló fegyvercsempészésben. fatos nano fölkérte az or­szág főügyészét és a hírszer­zést az alaposan vizsgálatra. A kettős állampolgárság és egy székelyföldi magyar kulturális intézmény létrehozása szerepelt fő témaként Vass Lajosnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkárának sepsiszentgyörgyi látogatásán. Eredetileg Hiller István kultu­rális minisztert várták e székely- földi városba, de a tárca vezetője - egyéb halaszthatatlan teendői­re hivatkozva - lemondta látoga­Emlékezés a berlini falra határnyitás Tizenöt esztendeje vált lehetővé az országegyesítés Köszöntő helyett tüntetés tását. A Romániai Magyar Polgá­ri Szövetség néhány híve a felújí­tás alatt álló „Lábasháznál” szi­tokszavakkal fogadta az államtit­kár vezette küldöttséget, követel­ve a kettős állampolgárság meg­adását. Vass Lajos meglátogatta a műemlék épületet, s megígérte, hogy a kétszáz éves, teljesen le­pusztult osztrák építészeti remekmű felújításához a magyar kormány hozzá fog járulni. Koncertekkel, visszaemlé­kezésekkel, előadásokkal ünnepelték Németország­ban a berlini fal leomlásá­nak 15. évfordulóját. Gyulay Zoltán Európa és Németország megosz­tottságának jelképe 1989. no­vember 9-én tűnt el véglegesen és vált a múlt részévé. Horn Gyu­la volt magyar miniszterelnök Drezdában, a szászországi tarto­mányi gyűlésben tartott beszé­det a falnyitásról. A német sajtó méltatta, hogy nemzetközi el­ismerést vívott ki magának, ami­kor akkori osztrák hivatali kollé­gájával, Alois Mockkal 1989 au­gusztusában közösen vágták át Sopronnál a vasfüggönyt. Bármilyen meglepő azonban, a berlini fal ma is áll. Igaz, alig kétszáz méter hosszúságban a FriedrichstraBén, ahol egykor a Checkpoint Charlie határátkelő volt - írja a Frankfurter Allge­meine Zeitung. A fal az egykori nyomvonalat követi. „Mi lenne a következő korosztályokkal, amelyek számára a fal csupán a történelemből lesz ismert?” - teszi föl a kérdést a falmúzeum alapítója, Rainer Hildebrandt özvegye. Alexandra Hildebrandt lelkesedése vitát váltott ki a ber­lini városvezetésben. „Nem lehet egy történelmi helyből Disney- landet csinálni” - mondja több A berlini fal (1961-1989) szenátor. „Ahol 1961-ben ameri­kai és szovjet páncélosok csövei feszültek egymásnak, a hideg­háború csaknem lángot fogott, nem lehet mutatványoshelyet be­rendezni” - vélekednek. A szö­vetségesek eredeünek megfelelő hűséggel újraépített barakkját ugyanis homokzsákok veszik körül, köztük amerikai vagy szovjet üszti egyenruhába öltö­zött diákok pózolnak a turisták­nak. A múzeum emléktárgy­üzletében öt és fél euróért árulják a „valódi” faldarabokat. Nem tudják, hogy megszűnt a választóvonal Egy felmérés tanúsága szerint minden harmadik német nem tudja, hogy 1989. november 9-én leomlott a berlini fal. E nap történelmi jelentőségéről a megkérdezettek 67 százalékának van tudomása - derül ki az Emnid közvélemény-kutató intézet által elvégzett felmérés eredményéből. Arra a kérdésre: „Tud­ja-e, hogy mi történt 1989. november 9-én?”, az új szövetségi államok lakosságának 82 százaléka válaszolt helyesen, a régi szövetségi államokban viszont ez az arány csak 63 százalék volt. A legkevésbé tájékozottnak a 29 évesnél fiatalabb németek mutatkoztak: 42 százalékuk ugyanis nem tudta, hogy 1989. no­vember 9-én megszűnt Németország kettéosztottsága. Kijárási tilalom Bagdadban támadás Amerikaiak ellenőrzik Fallúdzsa központját Az amerikai erők bejutot­tak az ellenállók felleg­várát jelentő Fallúdzsába. Folytatódott a döntő támadás a felkelők központja ellen. Egy amerikai szóvivő szerint az ame­rikai hadsereg a város egy részét ellenőrzése alá vonta. A közép­iraki város elleni roham kezde­te óta öt amerikai katona vesztet­te életét. Éjszakai kijárási tilal­mat rendeltek el az iraki hatósá­gok Bagdadban és környékén. Az intézkedést Ijád Allávi iraki kormányfő hivatala hozta a hét végén bejelentett szükségállapot keretében. „A szükségállapot nyomán ránk ruházott hatáskör birtokában úgy döntöttünk, hogy keddtől kijárási tilalmat rendelünk el Bagdadban és kör­nyékén este fél tizenegytől haj­nali négy óráig” - közölte Allávi Amerikai tengerészgyalogosok újabb támadást készítenek elő hivatala. Az intézkedés további utasításig érvényben marad. Az iraki fővárosban utoljára az Egyesült Államok vezette szövet­séges erők rendeltek el kijárási tilalmat tavaly október végén. Több száz iraki lázadó az ame­rikai erőkkel vívott egynapos harc után kedden elfoglalta a Bagdadtól 110 kilométerre fek­vő Ramádi város központját - je­lentették hírügynökségek. Érvényesülő kisebbségek mádl-látogatás A kereszténység szerepe Európában Németországi látogatá­sának harmadik napján a magyar köztársasági elnö­köt Hamburgban a Hanza- város egyetemének plakett­jével tüntették ki. Toronyi Attila Méltató beszédében Jürgen Lüthje, a hamburgi egyetem el­nöke aláhúzta Mádl Ferenc hoz­zájárulását a demokratikus ma­gyar jogállam kialakulásához. A magyar államfő kedd este Hamburg közéletének képvise­lői, a városban élő magyarok ve­zetői előtt beszédet mondott. Magyarország és az EU kap­csolatát taglaló előadásában az államfő elsősorban a közösség új alkotmányát méltatta. Kiemelte a kulturális és vallási örökségre való utalás fontosságát. Egy­értelmű, hogy Európa felemel­kedésében a kereszténység dön­tő szerepet játszott. Mint mond­ta, mi magyarok elégedettek le­hetünk, mert a tervezet ki­egészült a kisebbségi jogok rög­zítésével. Az államfő szerint a májusi bő­vítéssel sokszínűvé vált az EU. Erőfeszítéseket kell tenni azon­ban az egység, az összekovácso- lódás érdekében. Ehhez meg kell teremteni a jogi kereteket. Mádl Ferenc reméli, hogy az EU alkot­mányos szerződésének parla­menti elfogadása és törvénybe ik­tatása még az idén megtörténik. Marakodnak Arafat utódai palesztin elnök Óráról órára rosszabbodott az állapota Drámaian tovább romlott Jasszer Arafat egészségi állapota kedden. A „még mélyebb” kómába került palesztin elnök beteg­ágyához megérkeztek politikustársai. Csák Elemér - Gyulay Zoltán Meghatározó lépésnek nevezte Arafat egészségének további romlását kezelőorvosa, Christian Estripeau. A Párizs melletti Cla- mart katonai kórházba magas rangú palesztin küldöttség érke­zett a haldokló politikus beteg­ágyához. A látogatást az orvosok engedélyezték Ahmed Koréi palesztin kormányfőnek, Nabil Saat külügyminiszternek, Mah- múd Abbásznak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtitkárának és Rahui Fattúhnak, a palesztin parlament elnöké­nek. A vizitet szinte a végsőkig ellenezte Arafat különélő felesé­ge, Szuha Arafat, vé­gül azonban be­leegyezett. Michel Barnier fran­cia külügyminiszter természe­tesnek nevezte a látogatást. A küldöttséget fogadta Jacques Chirac köztársasági elnök. A nap folyamán egy névtelen­ségbe burkolózó palesztin politi­kus a ciszjordániai Rámalláh- ban közölte: „Arafat halott”. Ezt a hírt több hírügynökség is vi­lággá röpítette. A palesztin el­nök orvosai azonban rögvest cá­folták. A párizsi kórházba látoga­tó palesztin küldöttség ugyanígy nyilatkozott. George Bush ame­rikai elnök kora este húszperces telefonbeszélgetést folytatott Jacques Chirac francia államfő­vel. Bush Arafat hogyléte felől érdeklődött. Chirac a beszélge­tés során ugyancsak cáfolta a pa­lesztin politikus halálát. Jasszer Arafat egész életét a „palesztin ügynek” szentelte. Maga jelentette ki, hogy össze­házasodott vele. Több mint há­rom évtizeden át küzdött a nemzetközi színpadon a palesz­tinok önrendelke­zési jogáért. Áll a bál a pénz körül: sok milliárd dollár lehet a titkos bankszámlákon Az Arafat halálával és el­temetésével kapcsolatos torzsalkodás a feleség és a palesztin vezetés között minden jel szerint'a pénzzel függ össze. Mesés számok vannak forgalomban arról, hány millió dollárra tehető az elnök személyes vagyo­na, s azaz összeg, amit a Palesztin Felszabadítási Szervezet titkos számláin tartanak. Az izraeli hírszer­zés szerint Arafat magán­vagyona meghaladja az 1,3 milliárdot, míg a PFSZ beté­tei 4-7 milliárd dollár kö­zött lehetnek. A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az a 9 milliárd, aminek a PFSZ számláján hivatalo­san lennie kell, az utóbbi években eltűnt. A hatalmas vagyon egyik forrása - a külföldről kapott segélyek mellett - az a behozatali vám, amit a palesztin terü­leteken a benzinre, cement­re és a dohányra kivetet­tek. A kereskedelmi szol­ig gáltatásokért felelős cég a v vezetője Arafat volt ta- f nácsadója, illetve felesé­ge közeli ismerőse. Felesége négy évig nem látta a házi őrizetben lévő Arafatot t t w

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents