Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-08 / 236. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 8., PÉNTEK ALMANACH 2 00 4 DALMAND 7 Régi település, fiatal község Dalmand közigazgatási egységként 1950. január 1-jén alakult meg Ódalmand, Újdalmand, Vörösegyháza, Felsőleperd, Csáblény, Kőkút, Göbölyistálló, Iharos és Kisleperd puszták összevonásából. A falu története azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen Dalmadi néven már 1138- ban szerepelt egy település a dömösi apátság adománylevelében. A XIV. században egyházashely volt és a regö- lyi főesperességhez tartozott. A török idők első felében még lakott település volt, később teljesen elnéptelenedett. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyar- ország Geographiai Szótára című művében az alábbiakat találjuk: „Dalmand gyönyörű puszta Tolna megyében, Kocsolához háromnegyed órányira, herceg Ester- házynak nagy fontosságú gazdászatával és juhtenyésztésével.” A Rozmaring Együttes Már a környező megyékben is ismert a Babati Imréné kezdeményezte Rozmaring együttes. Rendszeres fellépői a környező települések közösségi rendezvényeinek. Műsorukat, amely dalokból, táncokból és népi életképekből áll, maguk alkotják, írják. „Népviseletüket” is maguk tervezték, varrták meg. Az együttest az önkormányzat támogatja. Az iskola új igazgatója Krémer Attila paksi tanárt nevezte ki öt év időtartamra augusztusban a képviselő- testület az általános iskola igazgatói tisztségébe. A testület döntése előtt az iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége, a két kisebbségi önkormányzat is véleményezte és támogatta a pedagógust. Támogatott vízelvezetés A megyei területfejlesztési tanács célpályázatán az idei évre 2 millió 596 ezer forintot nyert az önkormányzat a felszíni vízelvezető rendszer felújítására. A fejlesztés ősz- szege 5 mülió 342 ezer forint, az elnyert támogatás 3 millió 740 ezer, a teljes támogatást két év alatt kapja meg az önkormányzat. Bútorok, Erdélybe Az újjáépített óvodában feleslegessé vált, de még jó állapotú berendezéseket az erdélyi testvértelepülésnek, Csittszentivánnak ajándékozta az önkormányzat. A mosdók, WC-k berendezéseit már korábban, az öltöző- szekrényeket, bútorokat a közelmúltban juttatták el Csittszentívánra. írta és fényképezte Rákosi Gusztáv Kulturális központ az iskola A tágas iskolából lassan elfogynak a gyerekek, annak ellenére, hogy mongol gyerekek is tanulnak náluk. Van közöttük, aki már óvodába is odajárt, s anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet. Más meg, még csak most tanulja. E tanévtől kezdődően már, az óvodával közös intézmény, a dombóvári József Attila Általános Művelődési Központ tagintézményeként működik. A tanévet a nyolc osztályban 125-en kezdték meg. Mivel a településen nincsen művelődési ház, az iskola, s nemcsak jelképes értelemben, kulturális központként is funkcionál. A májusban átadott, negyvenmillió forintból épült tornaterem községi közösségi rendezvényeknek is színtere. Würthné Nagy Mária megbízott tagintézmény-vezető azért bizakodó. Nemrégiben nyertek például hárommillió forintot, amellyel tovább bővíthetik az iskola felszereltségét Egymillió kétszázezer forinttal támogatta az intézményt a Dalmandért Közalapítvány is, a pénzből sportfelszereléseket, új padokat vásároltak a tornaterembe. Az iskola nevelőtestülete arra törekszik, hogy a gyerekek minél alaposabban elsajátítsák az ismereteket, készségeik kibontakozzanak. A diákok tanulmányi és sportversenyeken elért sikerei bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. Az iskola is minden pályázati lehetőséget igyekszik megragadni, hogy még többet tudjanak nyújtani a gyerekeknek. Jelenleg is három helyre adtak be pályázatot, az egyik a „Mi is kérünk kolbászt a zsemlébe”, a másik a diáksport- körök támogatását célozza, a harmadik pedig a tehetséggondozásról szól. Szakkörön ismerkednek az ötödikesek a számítógépes alapismeretekkel, hatodikban már tantárgyi keretben folytatják Tervek vannak, a pénz kevés A községek zöme tervei megvalósításában csak a sikeres pályázatokban reménykedhet, ami nem feltétlenül szolgálja a hosszabb távú előrelátást. Dalmandon mégis vannak távlati tervek: elsősorban a puszták ivóvízellátását tűzték ki célul. A tervek készen vannak, már az elvi engedélyek beszerzése a feladat. A több települést is érintő beruházás mintegy 180-200 millióba kerül, amelyből 90-100 millió érinti Dalmandot. E téren reményt az uniós pályázatok jelenthetnek. Az intézmények akadálymentesítését, azokban szociális blokkok kialakítását is fontosnak tartják. Az óvoda konyhájának bővítése, az épület felújítása is szerepel a megoldandó feladatok között. Nagyon fontosnak tartja Bon- dorné Nagy Ibolya (képünkön) polgármester az autóbuszvárók és járdaszigetek kiépítését, a ravatalozó felújítását. Szeretnének az intézményekhez garázsokat építeni. Az már csak a távlati célok között szerepelhet, hogy a községben kiépülhessen egyszer a szennyvízcsatorna is. A polgármester asszony álmai között egy templom építése is szerepel. Mongolok a varrodában A mongolok precíz munkát végeznek Harmincöt, Mongóliából érkezett férfi és nő dolgozik az Ideál Text. Kft helyi üzemében, a volt mezőgazdasági kombinát művelődési házában, ahol exportra varrnak. Feltehetően az ottani munkanélküliség miatt vállalták, hogy egy távoli országban próbálnak szerencsét. A varrodának tizenhat magyar alkalmazottja van. A mongolok saját közösségükben, saját életüket élik. Miről olvashat az Olvasó nő? Lehet, hogy a szoborlány a vas, a volt mezőgazdasági szocialista mezőgazdasági kombinát művelődési házá- nagyüzemek történetéről ol- nak udvarán? Az írások szerzője Ihárosi Ibolya, a fényképeket Bakó Jenő készítette ALMANACH 2004 - NÉM E T K É R Jó alapokon az idegenforgalom Németkér a Paksot Cecével összekötő út mentén fekszik, mint dr. Bakos Batu polgármester (képünkön) fogalmaz, „földrajzilag a levegőben lógva”. Kaput kellene nyitni, erre elsősorban Dunaföldvár felé lenne lehetőség, hiszen történelmileg is ide kötődik inkább a település. Egyelőre sikertelenül pályáztak az út megépítésére, ám nem adták fel az álmot. Az idegenforgalmat is fellendíthetné, ha megépülne a Duna- földvárra vezető út A tervek már elkészültek, a földvári önkormányzattal közösen benyújtott pályázatot azonban az idén elutasították. Az útnak évszázados hagyományai vannak - mondja a polgármester. A földút 9,8 kilométeres szakasza a lö- szös talaj miatt azonban ma már alig járható, ezért kellene elkészíteni a hét méter széles aszfaltozott utat, amellyel 23 kilométert takarítanának meg a Dunaföldvár irányába közlekedők. A beruházás költségei 800 millió forintot tesznek ki. Nem adták fel a tervet, jövőre ismét pályáznak. A turizmusra így sem lehet panasz, két sikeres vállalkozó is működik a községben, a Beanett Kft. panziója hatvan fő vendéget tud fogadni. Szinte teljesen kihasznált, hiszen különleges programokat, látványosságokat kínál lovasudvarával. A Fülöp-Heim kúria szintén ismert vendéglátóhely, számos rendezvényével. A község gondjai nem különlegesek, hasonlóak a problémák a más kistelepüléseken jelentkezőkkel. Az iskola megőrzése a legfontosabb ezek közül, a csökkenő gyermeklétszám itt is jelentkezik, jelenleg 132 gyermek tanul az iskolában, hatvanegy az óvodások száma. Az intézmény felújítása, korszerűsítése is ftftk. . folyamatosan napirenden van, nyolcvanmillió forintra lenne ehhez szükség, ám akár az útépítési pályázaton, ennél is forráshiányra hivatkozva érkezett az elutasítás. Nem sikerült a faluközpont rendbetételére benyújtott pályázaton sem pénzt kapni - de mint dr. Bakos Batu mondja, ezek a tervek sem kerülnek talonba, jövőre ismét megpróbálják. Az infrastruktúra kiépült - a szennyvízcsatorna híján. Erről még jó egy évtizedig nem is álmodhatunk - mondja a polgár- mester, hiszen Németkér nem szerepel az állami támogatásra számítható települések listáján, lévén lélekszá- ma kevéssel ugyan, de kétezer alatti. Alternatív megoldás azonban elképzelhető a kommunális szennyvíz kezelésére. Jó hír viszont, hogy a Tarr Kft. hamarosan befejezi a kábeltévé-hálózat kiépítését. A képviselő-testület teljes egyetértésben támogatja egy helyi tévé beindítását is, amely hetente egyszer jelentkezhetne önálló, a falu életéről szóló összefoglalóval. A gondokkal együtt viszonylag stabil a helyzet, a költségvetés egyensúlyban van, a szociális problémák az országos átlaghoz hasonlítanak. A földrajzi fekvés miatt munkahelyteremtő beruházásokra aligha lehet számítani. A kitörési pont az idegenforgalom lehet, ennek, mint az elején láthattuk, jó alapjai vannak. Az itt megforduló vendég nem csak a két vállalkozónak jelenthet megélhetést - mondja dr. Bakos Batu, hasznot hoz a településen másoknak is. A Beanett panzió A község eredetileg két település volt, Kér és Hard. A honfoglalás korában már lakott falvak, a XII-XIII. századi okiratok is említik nevüket A török idők alatt azonban mindkét település kipusztult. A XVIII. században Hard a Meszlé-nyiek birtoka lesz, Kérre 1785-ben kezdődik a németek betelepítése Aschaf-fen- burg vidékéről. A második világháború után újra ki- és betelepítések keverték fel a falu életét. A két települést 1954- ben egyesítették. A Mezőföld déli löszhátságon fekvő község területének közel fele természetvédelmi terület. Szép látványban lehet része a hardi legelőre és a Látóhegyre kilátogatóknak, a tavaszi esők után ritka növények pompáznak itt, nyáron pedig sztyeppéi látkép tárul a kirándulók elé. A környező erdő kitűnő vadászterület, a terep kiváló lovas- és turistaútvonal. Érdemes megtekinteni a két katolikus templomot, a németkéri belső elrendezése, a hardinak pedig freskói figyelemre méltóak. A millenniumi évben avatták fel Har- don Domonkos Béla gyönyörű Boldogasszony szobrát (képünkön). 1
