Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-08 / 236. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 8., PÉNTEK ALMANACH 2 00 4 DALMAND 7 Régi település, fiatal község Dalmand közigazgatási egy­ségként 1950. január 1-jén alakult meg Ódalmand, Újdalmand, Vörösegyháza, Felsőleperd, Csáblény, Kő­kút, Göbölyistálló, Iharos és Kisleperd puszták összevo­násából. A falu története azonban ennél sokkal ré­gebbre nyúlik vissza, hiszen Dalmadi néven már 1138- ban szerepelt egy település a dömösi apátság adomány­levelében. A XIV. században egyházashely volt és a regö- lyi főesperességhez tarto­zott. A török idők első felé­ben még lakott település volt, később teljesen elnép­telenedett. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyar- ország Geographiai Szótára című művében az alábbia­kat találjuk: „Dalmand gyö­nyörű puszta Tolna megyé­ben, Kocsolához háromne­gyed órányira, herceg Ester- házynak nagy fontosságú gazdászatával és juhte­nyésztésével.” A Rozmaring Együttes Már a környező megyékben is ismert a Babati Imréné kezdeményezte Rozmaring együttes. Rendszeres fellé­pői a környező települések közösségi rendezvényeinek. Műsorukat, amely dalokból, táncokból és népi életké­pekből áll, maguk alkotják, írják. „Népviseletüket” is maguk tervezték, varrták meg. Az együttest az önkor­mányzat támogatja. Az iskola új igazgatója Krémer Attila paksi tanárt nevezte ki öt év időtartamra augusztusban a képviselő- testület az általános iskola igazgatói tisztségébe. A tes­tület döntése előtt az iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége, a két ki­sebbségi önkormányzat is véleményezte és támogatta a pedagógust. Támogatott vízelvezetés A megyei területfejlesztési tanács célpályázatán az idei évre 2 millió 596 ezer forin­tot nyert az önkormányzat a felszíni vízelvezető rendszer felújítására. A fejlesztés ősz- szege 5 mülió 342 ezer fo­rint, az elnyert támogatás 3 millió 740 ezer, a teljes tá­mogatást két év alatt kapja meg az önkormányzat. Bútorok, Erdélybe Az újjáépített óvodában fe­leslegessé vált, de még jó ál­lapotú berendezéseket az er­délyi testvértelepülésnek, Csittszentivánnak ajándé­kozta az önkormányzat. A mosdók, WC-k berendezése­it már korábban, az öltöző- szekrényeket, bútorokat a közelmúltban juttatták el Csittszentívánra. írta és fényképezte Rákosi Gusztáv Kulturális központ az iskola A tágas iskolából lassan elfogy­nak a gyerekek, annak ellenére, hogy mongol gyerekek is tanul­nak náluk. Van közöttük, aki már óvodába is odajárt, s anya­nyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet. Más meg, még csak most tanulja. E tanévtől kezdő­dően már, az óvodával közös in­tézmény, a dombóvári József At­tila Általános Művelődési Köz­pont tagintézményeként műkö­dik. A tanévet a nyolc osztályban 125-en kezdték meg. Mivel a te­lepülésen nincsen művelődési ház, az iskola, s nemcsak jelké­pes értelemben, kulturális köz­pontként is funkcionál. A május­ban átadott, negyvenmillió fo­rintból épült tornaterem községi közösségi rendezvényeknek is színtere. Würthné Nagy Mária megbízott tagintézmény-vezető azért bizakodó. Nemrégiben nyertek például hárommillió fo­rintot, amellyel tovább bővíthe­tik az iskola felszereltségét Egy­millió kétszázezer forinttal tá­mogatta az intézményt a Dalmandért Közalapítvány is, a pénzből sportfelszereléseket, új padokat vásároltak a tornate­rembe. Az iskola nevelőtestülete arra törekszik, hogy a gyerekek minél alaposabban elsajátítsák az ismereteket, készségeik ki­bontakozzanak. A diákok tanul­mányi és sportversenyeken elért sikerei bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. Az iskola is minden pályázati lehetőséget igyekszik megragadni, hogy még többet tudjanak nyújtani a gyerekeknek. Jelenleg is három helyre adtak be pályázatot, az egyik a „Mi is kérünk kolbászt a zsemlébe”, a másik a diáksport- körök támogatását célozza, a harmadik pedig a tehetséggon­dozásról szól. Szakkörön ismerkednek az ötödikesek a számítógépes alapismeretek­kel, hatodikban már tantárgyi keretben folytatják Tervek vannak, a pénz kevés A községek zöme tervei megva­lósításában csak a sikeres pá­lyázatokban reménykedhet, ami nem feltétlenül szolgálja a hosszabb távú előrelátást. Dalmandon mégis vannak táv­lati tervek: elsősorban a pusz­ták ivóvízellátását tűzték ki cé­lul. A tervek készen vannak, már az elvi engedélyek beszer­zése a feladat. A több települést is érintő beruházás mintegy 180-200 millióba kerül, amely­ből 90-100 millió érinti Dalmandot. E téren re­ményt az uniós pályáza­tok jelenthetnek. Az in­tézmények akadálymen­tesítését, azokban szoci­ális blokkok kialakítását is fontosnak tartják. Az óvoda konyhájának bővítése, az épület felújítása is szerepel a megoldandó feladatok között. Nagyon fontosnak tartja Bon- dorné Nagy Ibolya (képünkön) polgármester az autó­buszvárók és járdaszi­getek kiépítését, a ra­vatalozó felújítását. Szeretnének az intéz­ményekhez garázsokat építeni. Az már csak a távlati célok között sze­repelhet, hogy a községben ki­épülhessen egyszer a szenny­vízcsatorna is. A polgármester asszony álmai között egy temp­lom építése is szerepel. Mongolok a varrodában A mongolok precíz munkát végeznek Harmincöt, Mongóliából érke­zett férfi és nő dolgozik az Ideál Text. Kft helyi üzemében, a volt mezőgazdasági kombinát műve­lődési házában, ahol exportra varrnak. Feltehetően az ottani munkanélküliség miatt vállal­ták, hogy egy távoli országban próbálnak szerencsét. A varro­dának tizenhat magyar alkalma­zottja van. A mongolok saját kö­zösségükben, saját életüket élik. Miről olvashat az Olvasó nő? Lehet, hogy a szoborlány a vas, a volt mezőgazdasági szocialista mezőgazdasági kombinát művelődési házá- nagyüzemek történetéről ol- nak udvarán? Az írások szerzője Ihárosi Ibolya, a fényképeket Bakó Jenő készítette ALMANACH 2004 - NÉM E T K É R Jó alapokon az idegenforgalom Németkér a Paksot Cecével összekötő út mentén fekszik, mint dr. Bakos Batu polgármester (képünkön) fogalmaz, „földrajzilag a levegőben lógva”. Kaput kellene nyitni, erre elsősorban Dunaföldvár felé lenne le­hetőség, hiszen történel­mileg is ide kötődik in­kább a település. Egyelő­re sikertelenül pályáztak az út megépítésére, ám nem adták fel az álmot. Az idegenforgalmat is fellendít­hetné, ha megépülne a Duna- földvárra vezető út A tervek már elkészültek, a földvári ön­kormányzattal közösen benyúj­tott pályázatot azonban az idén elutasították. Az útnak évszáza­dos hagyományai vannak - mondja a polgármester. A földút 9,8 kilométeres szakasza a lö- szös talaj miatt azonban ma már alig járható, ezért kellene elkészíteni a hét méter széles aszfaltozott utat, amellyel 23 ki­lométert takarítanának meg a Dunaföldvár irányába közleke­dők. A beruházás költségei 800 millió forintot tesznek ki. Nem adták fel a tervet, jövőre ismét pályáznak. A turizmusra így sem lehet panasz, két sikeres vállalkozó is működik a község­ben, a Beanett Kft. panziója hat­van fő vendéget tud fogadni. Szinte teljesen kihasznált, hi­szen különleges programokat, látványosságokat kínál lovasud­varával. A Fülöp-Heim kúria szintén ismert vendéglátóhely, számos rendezvényével. A köz­ség gondjai nem különlegesek, hasonlóak a problémák a más kistelepüléseken jelentkezők­kel. Az iskola megőrzése a leg­fontosabb ezek közül, a csökkenő gyermeklét­szám itt is jelentkezik, jelenleg 132 gyermek ta­nul az iskolában, hat­vanegy az óvodások szá­ma. Az intézmény felújí­tása, korszerűsítése is ftftk. . folyamatosan napirenden van, nyolcvanmillió forintra lenne ehhez szükség, ám akár az út­építési pályázaton, ennél is for­ráshiányra hivatkozva érkezett az elutasítás. Nem sikerült a fa­luközpont rendbetételére be­nyújtott pályázaton sem pénzt kapni - de mint dr. Bakos Batu mondja, ezek a tervek sem ke­rülnek talonba, jövőre ismét megpróbálják. Az infrastruktú­ra kiépült - a szennyvízcsator­na híján. Erről még jó egy évti­zedig nem is álmodha­tunk - mondja a polgár- mester, hiszen Németkér nem szerepel az állami támogatásra számítható települések listáján, lévén lélekszá- ma kevéssel ugyan, de kétezer alatti. Alternatív megol­dás azonban elképzelhető a kommunális szennyvíz kezelé­sére. Jó hír viszont, hogy a Tarr Kft. hamarosan befejezi a kábel­tévé-hálózat kiépítését. A képvi­selő-testület teljes egyetértés­ben támogatja egy helyi tévé be­indítását is, amely hetente egy­szer jelentkezhetne önálló, a fa­lu életéről szóló összefoglalóval. A gondokkal együtt viszonylag stabil a helyzet, a költségvetés egyensúlyban van, a szociális problémák az országos átlaghoz hasonlítanak. A földrajzi fekvés miatt munkahelyteremtő beru­házásokra aligha lehet számíta­ni. A kitörési pont az idegenfor­galom lehet, ennek, mint az ele­jén láthattuk, jó alapjai vannak. Az itt megforduló vendég nem csak a két vállalkozónak jelent­het megélhetést - mondja dr. Bakos Batu, hasznot hoz a tele­pülésen másoknak is. A Beanett panzió A község eredetileg két telepü­lés volt, Kér és Hard. A honfog­lalás korában már lakott fal­vak, a XII-XIII. századi ok­iratok is említik nevüket A tö­rök idők alatt azonban mind­két település kipusztult. A XVIII. században Hard a Meszlé-nyiek birtoka lesz, Kérre 1785-ben kezdődik a né­metek betelepítése Aschaf-fen- burg vidékéről. A második vi­lágháború után újra ki- és bete­lepítések keverték fel a falu életét. A két települést 1954- ben egyesítették. A Mezőföld déli löszhátságon fekvő község területének közel fele termé­szetvédelmi terület. Szép lát­ványban lehet része a hardi legelőre és a Látóhegyre kiláto­gatóknak, a tavaszi esők után ritka növények pompáznak itt, nyáron pedig sztyeppéi látkép tárul a kirándulók elé. A kör­nyező erdő kitűnő vadászterü­let, a terep kiváló lovas- és tu­ristaútvonal. Érdemes megte­kinteni a két katolikus templo­mot, a németkéri belső elren­dezése, a hardinak pe­dig freskói fi­gyelemre méltóak. A millenniumi évben avat­ták fel Har- don Domon­kos Béla gyö­nyörű Bol­dogasszony szobrát (kép­ünkön). 1

Next

/
Thumbnails
Contents