Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2004 - GYÜLAJ 13 A Flórián- szobor Éjszakai csocsó Két évvel ezelőtt kezdődött el az országos program a faluban, amelynek már egész hálózata van az országban, a Magyarországi Éjszakai Sportbajnokságok Egyesülete szervezésében. Süveges Zsolt, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa Kocsolán honosította meg a fiatalok között az éjszakai sportot, vele párhuzamosan egy gyulaji tanár, Kiss Krisztián is elkezdte. Azóta összedolgoznak, bajnokságokat szerveznek. Nyáron nappali sportrendezvényt is szerveztek a gyerekeknek. Szombatonként 3- 40, esetenként még több fiatal csocsózik, pingpongozik, kártyázik a klubszerű foglalkozásokon. Dámvad és növényritkaságok A község nevét a mintegy 36 holdas természetvédelmi terület tette ismertté, s a vadászat révén világhírűvé. Az ott lévő tölgy- és bükkfaerdőkben található Magyarország egyik legszebb, legnemesebb vadállománya. Onnan származnak a világ legjobb dámvadtrófeái. A vadakon kívül növényritkaságok is találhatók a védett területen. A legkülönlegesebb a vadsáfrány, amelyet a híres magyar botanikusról, Csapody Veráról neveztek el. Csodálatos természeti környezetben FEJLESZTÉS Csak a pályázatokra számíthat a település Ha a pályázatok nem lennének, akkor semmiféle fejlődésről nem tudnánk beszámolni, mondta Nemes László polgármester, aki szorgalmazza a pályázati kiírások összehangolását is. Nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el a község. Valamikor Dombóvár után a környék második legnagyobb települése volt, az ötvenes években még háromezer lakossal. A lélekszám azóta 1080 főre csökkent, mondta a polgár- mester, Nemes László. A lakosság negyvenegy százaléka roma származású. Iskolázottságuk hiánya elhelyezkedésüket szinte lehetetlenné teszi. Adófizető alig van a településen, az állami normatíva csak az élethez elég. - Ha a pályázatok nem lennének, akkor semmiféle fejlődésről nem tudnánk beszámolni - fogalmazott a település vezetője. Az idén beadott 15 pályázatból nyolcat nyertek meg. Hárommillió- hétszázharmincháromezer forintot kaptak önkormányzati utak javítására, a roma integrációs keretből 64 családhoz bevezették az ivóvizet, összesen 2.600.000 forintért. A településkép javítására, parkosításra pályáztak 584.000 forintot, amihez ötvenszázalékos önrészt kellett vállalni. A szeméttelep környezetvédelmi felülvizsgálatára másfél milliót kaptak, amit már fel is használtak. Sok más pályázat még elbírálás alatt van, közöttük egy 13 millió forintos beruházás, melynek keretében a községben élő 370 fiatalnak konditeremet szeretne létesíteni az önkormányzat. Már van ifjúsági klub, ahol péntek, szombat, vasárnap este találkozhatnak a fiatalok. Szeretnék felújítani a 200 éves gyönyörű iskolaépületet is, de erre kellene 147 millió 900 ezer forint. Az uniós pályázat beadás előtt áll. Sajnos a műemlék templom felújítására mostanában nincsen esély. Azt is elmondta, hogy több gondot kellene fordítani a pályázatok országos ösz- szehangolására, mert így bizonytalanságban vannak az ön- kormányzatok, hogy el merjék-e kezdeni azt a beruházást, amelyre még csak részben sikerült pénzt szerezni. a népi ruhaviselet ŐRZŐJE. Fejős lózsefné a helyi népi viseletét bemutató babákról híres a környéken. Már több kiállítása is volt. Mint elmesélte, szinte ugyanilyen ruhákat még maga is viselt fiatalabb korában, a pöttyös, hétköznapi viselet eredetijéről fényképfelvétel is tanúskodik. Előfordul, hogy a baba ruháját a ma már nem használt eredeti ruha anyagából varrja meg Mariska néni. A képen is jól látható a helyi viselet főkötőjének jellegzetessége, az úgynevezett pille. A tanulásért fizetést kapnak Sánta István, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese elmondta, hogy a szó szoros értelmében, fizikai munkával is részt vettek a vízbevezetésben. Volt ezen kívül még sok tervük, elképzelésük. Egyelőre nem sikerült megvalósítani a szociális lakásépítési programot. Szívügyüknek érzik a belterület és a település képének a szépítését, járt már a településen meghívásukra a roma ügyekért felelős államtitkár is. Sajnos, több mint száz a tartósan munkanélküliek száma. Részt vesznek a bátaszéki Roma Kertbarátkor programjában, ennek keretében sikeresen folyik a foglalkoztatás márciusig, amit később is szeretnének valamilyen formában tovább vinni. A foglalkoztatási esélyek javítására vesznek részt egy újabb, a munkaügyi központ szervezte programban, amelynek célja, hogy minél többen befejezzék az általános iskolát. A felnőtt- képzésben a hetedik, nyolcadik osztályt lehet rövid idő alatt befejezni, s ezen idő alatt nem szociális segélyt, hanem munkabért kapnak. A képzés novemberben indul. Az új oktatási formára húszán jelentkeztek, a helyi pedagógusok készítik fel őket a vizsgákra, nem levelező, hanem délutáni, vagyis nappali képzésben. Más területen is tanulni szeretnének a bátaszékiektől. Gyu- lajon is van parlagon hagyott földterület, amelyet gyümölcsfákkal szeretnének beültetni. Úgy tűnik, bodzára és meggyre mutatkozik kereslet. Néhány szó a múltról Gyulaj kiterjedt kőkori település volt, majd a hunok és az avarok földvárat emeltek határában. A honfoglaló magyarok egyik szállásbirtoka lett a terület. A középkorban a község a regölyl főesperes- séghez tartozott. Plébániája a török hódoltság idején elpusztult és lakóinak száma is jelentősen csökkent. Később rácok telepedtek le Gyulajon, de a falut a Rákóczi-szabad- ságharc idején Vak Bottyán Simontornya felé vonuló csapatai felgyújtották. Az újjáépítés az 1720-as években kezdődött el, amikor a település az Esterházy- család birtokába került. Ekkor érkeztek az első cigány családok is ide, akik az uradalmi erdő szélén alakították ki telepüket. A fazekas Kürthy György két évvel ezelőtt érkezett a településre Óbányáról. Mint mondja, a pannon táj szépsége miatt szereti a települést. Úgy véli, a település középpontban van, hiszen csak egy ugrás- nyira van innen Pécs, Szek- szárd, Kaposvár, a Balaton, Hőgyész és Tamási. Közel harminc éve tanulta a fazekasságot, az óbányai stílust képviseli Gyulajon is. Egy régi családi házban alakította ki a műhelyét. Mint mondta, a legnagyobb kereslet dísztárgyak iránt mutatkozik. Csalikancsókat is készít, s néha kályhaszemeket, mert erre van igény. ISKOLA LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA Minden diák továbbtanul EGYÜTTÉLÉS Nem a kirívó példák alapján ítélnek Kollárics Ferenc, az általános iskola igazgatója abban fogalmazta meg az intézmény specialitását; hogy példát mutat a cigánymagyar együttélésre. Jó tapasztalni, hogy ezen a településen nincsenek jelen az országban látható folyamatok, amelyek inkább a romák elkülönülését erősítik. A békés együttélés modelljének alapja, hogy nem a kirívó példák alapján ítélnek és a gyerekek aztán ezt viszik tovább. Az elmúlt években több tucat pályázatot írtak, sokat el is nyertek. Volt ezek között romatábor, színházlátogatás. A költa másik a tavaly elnyert bázisiskolai pályázat, amelynek az első éve zárult le. Az úgynevezett integrált pedagógiai rendszer azt célozza, hogy a gyerekek minél jobban le tudják küzdeni hátrányaikat. Pályázaton „nyerték” a pedagógus asszisztenst is, aki munka mellett tanul. A nemzetközi felzárkóztatási program nyelvtanulásra is ösztönözte a tanárokat és sok pedagógiai tapasztalatot hozott. Az iskola tanárai nagyon jól képzettek, a húsz pedagógus között van romológus, beás nyelvvizsgás, többen vezetőképzőket végeztek. Nemcsak a szülők szeretik az iskolát, a diákok Is A felzárkózáshoz adnak időt a gyerekeknek is. Sok közös programot szerveznek a szülőkkel és jó az iskolai könyvtár. Sajnos nincs tornaterem és csak most kezdődik a számítógépes oktatás. A szülők szeretik az iskolát, ezt mutatják a rendszeres elégedettségi felmérések. Az iskola minden tanulója továbbtanul. Jelenleg öten járnak egyetemre, főiskolára az innen kikerültek közül. 2002: 124 2003: 126 2004: 131 ségvetés csak a működtetésre elég, a többletre pályázni kell. Ezeket szinte minden pedagógus írja, néha már az a kérdés, hogy ezt tegyék-e, vagy a gyerekekkel foglalkozzanak. Még a diákok is ösztöndíjpályázatokat írnak. Két nagy programban is részt vettek, az egyik a Socrates volt, 4 J
