Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 4., HÉTFŐ ALMANACH 2004 7- GYÖNK A TELEPÜLÉS ÉRTÉKEI Templomok A gyönki evangélikus egyház- község ma is álló negyedik, neogótikus temploma 1896-ban épült fel Reppmann Gyula aradi építész tervei alapján. Ez a Dél- Dunántúl legnagyobb evangéli­kus temploma. A szószékoltár Fuhrmann Gyula iglói mester munkája. A neogótikus, ló vál­tozatos Rieger orgona 1897-ben készült. A műemlék református temp­lom 1775-től 1777-ig épült, a to­rony 1833 és 1835 között. Egy- hajós épület, nyugat-keleti fek­vésű. A torony alatti bejárata fe­lett latin felirattal Mária Terézia építési engedélye van kőbe vés­ve. A padok, a szószék és a fe­lette lévő korona 1786-ban ké­szültek, az orgonát 1910-ben építette a pécsi Angster József. A római katolikus templom 1926-ban épült neoromán és neogót elemekkel. Titulusa Krisztus Király (eredetileg Jézus Szíve). A templom búcsúja az ád- vent előtti utolsó vasárnap van, de megünneplik a vendégváró búcsút is Szent Mihály (szeptem­ber 29.) utáni vasárnap. Tájházak Gyönkön két tájház is megte­kinthető. A Német Tájház épüle­tét 1983-ban vásárolta és reno- váltatta a község. E tájházban kaptak helyet a Eackner Aladár evangélikus esperes és családja által hosszú évekig gyűjtött igen gazdag és értékes tárgyi emlé­kek, a protestáns németség éle­tének hagyományos használati tárgyai. Tavaly nyitotta meg a gyűjteményt a Gyönkről Német­országba elszármazott tanár, Kiss József. A felújított paraszt­házban népviseletek, bútorok, írásos és fotódokumentumok láthatók a gyönki és Tolna me­gyei németségtől. A gyönki Helikon Harminckilenc Gyönkön műkö­dött, vagy gyönki születésű írót, költőt, szakmai szerzőt vesz sor­ra Horváth György nyugalma­zott pedagógus a napokban megjelent helytörténeti kötete. A 250 példányban megjelent A gyönki Helikon hegyének poétái című könyv talán legérdekesebb fejezete a Petőfiről szóló, amely­ben arról olvashatnak: járt-e a költő Gyönkön. A szerző kutatá­sa szerint a Gyermekkori barát- némhoz című Petőfi-vers szüle­tése Gyünkhöz, az 1845-ben itt élő Hitiig Amáliához köthető. Gyönki megálló a tolnai borúton A Simigh-pincében tíz-tizenkét borfajta várja a kóstolókat. A kínálat egyik érdekessége a zöld veltelini A jó bort nem elég elkészí­teni, el is kell tudni adni, az se baj, ha jó áron. En­nek egyik módja a Dél-Du- nántúlon közel egy évtize­de elkezdődött borútprog­ram. A még nem túl sűrű tolnai borút egyik állomá­sa a gyönki Simigh-pince. Hagyományos sváb parasztház, takaros udvar, a hegyoldalban gyümölcsös és pince fogadja a betérő vendéget. A porta szem­pontunkból leglényegesebb ré­sze természetesen ez utóbbi: a hetvenéves, löszfáiba vájt bo­rospince, amely hét-nyolc fajta, különböző évjáratú borokat rejt magában. A házigazda, az eredetileg ag­rármérnök Simigh János négy hektáron Kölesden termel sző­lőt, elsősorban cabernet-sauvig- nont, de érik az ültetvényen fe­hér szőlő is. Tavaly harminc hektolitert állítottak elő, idén a tervek szerint megduplázzák a mennyiséget. Két éve döntöttek úgy, hogy vendégfogadásra is alkalmassá teszik a házat. Az egyik helyisé­get a régi istállóból alakították ki, majd a pincéhez épült egy borkóstoló, egyben a pince is két bejáratú, átjárható alagút lett. Az átalakításhoz segítség volt, hogy sikerült elnyerni a kistérségben meghirdetett Leader-program tá­mogatását. Most negyven főt tudnak vendégül látni, a Tolnai Borút egyedüli gyönki állomá­sán. A borútnak a Simigh-pince mellett Kölesden három, Hőgyészen és Simontornyán egy-egy pince része. A forgalom egyelőre nem mondható jelentősnek, de nem is csaptak nagy reklámot. A vendégek bejelentkezés után jönnek, a kuncsaftok egymás­nak adják a telefonszámot. Kós­tolták már a Simigh-borokat né­metek, franciák, hollandok, de a környéken is ismerik a pincét, ismerős szőlészek, borászok is ajánlják őket. Annak ellenére, hogy Gyönk jó borvidék, és a borversenyek tanúsága szerint sok jó minősé­gű bor készül a löszös talajon termő szőlőből, Simigh János óvatosan ajánlja a gazdáknak, hogy a borútra lépjenek. Felme­rült, hogy hivatásszerűen ezzel foglalkozzon a család, de egy­előre még ők sem látják benne a megélhetési lehetőséget. A minősített borútállomáshoz ugyanis viszonylag nagy meny- nyiségű szőlő kell, szakértelem, és persze sok pénz. Úgy véli: ezen az úton nem lehet sietni, csak apránként előrelépni. Itt szőlő, Griesheimben hagyma Simigh János borait legutóbb épp griesheimi vendégek kóstolták, és vélhetően jó hírét vitték a gyönki bornak Németországba. Griesheim 1990 óta partnervárosa Gyönknek, azóta évente több alkalommal is találkoznak a két település polgárai. A griesheimiek a pünkösdre vagy a szüreti felvonulásra látogat­nak el, a gyönkiek pedig rendszeresen részt vesznek Griesheimban az itteni szüreti ünnepnek megfelelő Hagyma Fesztiválon. Egy hete a Szivárvány kórus, és a gyönki ifjúsági tánccsoport (képünkön) szerepelt nagy sikerrel a fesztivál prog­ramjában. A megye módszertani otthona Tolna megye egyik legnépsze­rűbb szociális otthona a Gyönki Módszertani Otthon. Az intéz­ményben 225 idős ember él, öt­ven férőhelyen időskori demen- ciában szenvedőket gondoz, húsz ellátottnak edig emelt szintű ellá­tást nyújt Az otthon keresettségét mutatja, hogy rendszerint 65-70 idős ember vár arra, hogy itt he­lyezzék el - mondta Waffen­schmidt Ibolya igazgató. Legin­kább azoknak igyekeznek helyet adni, akik fekvőbetegek, ápolásra szorulnak, illetve időskori leépü­lésben szenvednek, s az intéz­mény ezt a szükségletet próbálja hosszú távon is kielégíteni. Az igazgatónő hozzátette: az elhelye­zés körülményei változóak, van kétágyas és küencágyas szoba is, a tárgyi feltételek hagynak kíván­nivalót maguk után. - Szeret­nénk, ha megvalósulna az intéz­mény rekonstrukciója. A fenntar­tó Tolna Megyei Önkormányzat kétszer is adott be címzett támo­gatási igényt, sajnos eredményte­lenül. A rekonstrukcióval 200 fé­rőhely lenne a mostani 220 he­lyett, és épülne egy ötvenágyas pavüon, ami elsősorban a fekvő­betegek ellátását szolgálná. A Módszertani Otthonnak Gyönkön is fontos szerepe a szociális alap­ellátás, a házi segítségnyújtás és az étkeztetés. Itt van továbbá a környéken működő jelzőrendsze­res házi segítségnyújtás központ­ja, amelynek révén tizenkét tele­pülésen százhúsz hívókészülék szolgálja az idősek biztonságát Egy kistérség iskolája A gyönki Általános és Zeneiskola 18 tanulócsoportban 14 település 354 gyermekének biztosítja az alapfokú oktatást A demográfiai hullámvölgy az intézményt is elér­te, így a 2004/2005-ös tanévben az első évfolyamon csak egy osztály indult, melyben a három fő tantár­gyat (matematika, magyar, német) csoportbontásban oktatják. A hat környező település társulásában fenntartott intézmény képzési kí­nálata sokrétű, így a normál általá­nos iskolai oktatás mellett a sajátos nevelési igényű és a művészeti képzés iránt érdeklődő tanulók ok­tatása, nevelése is folyik. A zeneis­kolás tanulók száma évről évre nő, jelenleg hatvanketten tanul­nak zenét Az iskola fúvószeneka­ra nemcsak a környező települé­seken, hanem több megyei nagy­városban is rendszeresen fellép, s a növendékek közül többen ké­szülnek zenei pályára. A kézművesképzés a szegedi Táltos Iskola keretein belül műkö­dik, s az iskolai szakkörökkel kie­gészülve a szabadidő hasznos el­töltéséhez nyújt segítséget A né­met nemzetiségi nyelvoktatásban jó eredményt elérő tanulóknak a külföldi nyelvi táborban van lehe­tőségük a nyelvgyakorlásra. Az iskola tervei között szerepel az oktatási feltételek javítása, így a különálló zeneiskolai tantermek és korszerű nyelvi labor kialakítá­sa mellett a meglévő könyvtár és számítástechnika tanterem kor­szerűsítése, fejlesztése. Ezek meg­valósítására az intézmény pályáza­tokat nyújtott és nyújt be a tetőtér beépítésére. A közeli tervek között szerepel - németországi anyagi se­gítséggel - egy udvari pavilon épí­tése, ahol kötetlenebb formában le­het bizonyos tanórákat tartani. Diákfaluvá teszik Gyönköt a gimnazisták A 2006-ban alapításának 200. évfordulóját ünneplő gyönki Tolnai Lajos Német Nemzetisé­gi és Két tannyelvű Gimnázium meghatározó szerepet játszik Gyönk mint „diákfalu” életé­ben. A 264 diák, 162 kollégista, 37 pedagógus, köztük két ven­dégtanár és tizenhét munka­társ nem külön szigetet alkot, hanem aktívan részt vesz a nagyközség életében. A gimna­zisták számos egyesületnek tagjai és rendszeresen fellép­nek a gyönki rendezvényeken. Az alma mater négy képzési formában folytat oktatást: hat­éves német nemzetiségi két tan­nyelvű, négyéves, német két tan­nyelvű, szintén négyéves általá­nos tantervű tagozaton, az írási­olvasási nehézségekkel küzdő diákok hat évfolyamos diszlexiás tagozaton tanulhatnak. Az iskola fő célkitűzései, hogy jó kapcsola­tot teremtsen szülők, diákok, ta­nárok között, a diákok megsze­ressék és gyakorolják a sportot, valamint teljes, egészséges ifjú személyiségekké fejlődjenek. Ezt segítik a szabadidős tevékenysé­gek: az Ein-Stein című diáklap­ban gyakorolt újságírás, nyelvi projektek, a színjátszó kör, az iro­dalmi kör, kézműves szakkörök, a kézüabda és női, fiúfoci, a zász­ló- és botforgató csoport. A 2004/2005-ös tanévtől újdonság a latin szakkör és a német nyelvű színjátszás. A gimnázium szá­mos külföldi iskolával tart kap­csolatot, és bekapcsolódott az osztrák és német nyelvvizsga­rendszerbe, az ÖSD-be és DSD- be is. A kollégiumi életet környe­zetvédelmi projekt, virágkötészet és személyiségfejlesztő foglalko­zások is színesítik. A mai gimna­zisták igazi élvezői az elmúlt tíz év fejlesztéseinek, amikor új kol­légiumi szárny, sportcsarnok, új központi iskolaépület, informati­katerem, EU-terem és nyelvi stú­dió készült Elmulatták a szüretet Nagy érdeklődés kí­sérte szombaton dél­után a szüreti felvo­nulást, amelyen kö­zel harminc fogat, lo­vasok, népviseletbe öltözött fiatalok vet­tek részt. A menet végeztével a falu kul­turális csoportjai ad­tak műsort az általá­nos iskola udvarán, az esti bált a gyönki mazsorettcsoport és a Szivárvány kórus nyitotta meg. A szü­reti napon magyar, székely es sváb ha­gyományok egyaránt megjelentek. Képün­kön Wilhelm Szilárd kisbíró hirdeti ki a falu versbe szedett idei krónikáját. Szerteágazó civil élet Gyönk civü élete két új szervezet­tel is gyarapodott. Egyike, a Gyönki Vállalkozók Egyesülete be­jegyzés előtt áll. Czombos Fe- rencné gyógyszerész, az egyesület egyik életre hívója elmondta: kö­rülbelül harminc vállalkozó csat­lakozására számítanak, és párto­lótagokat is várnak. Közhasznú egyesületet szeretnének, amely a vállalkozásokat és a falut is segíti. Terveik közt szerepel egy iroda lét­rehozása, ahol vállalkozók pályá­zatokkal kapcsolatos felvilágosítá­sokhoz juthatnak. Ugyancsak pá­lyázatokkal segítenék a község kulturális és sportéletét Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a hagyományőrzést és kulturális rendezvényeket vál­laló Német Nemzetiségi Egyesü­let, amely 1993-ban alakult. Tag­jai közt a tízévestől a nyolcvan- évesig műiden korosztály megta­lálható. Rendszeres programjuk a februári farsangi bál, a Pünkösdi Fesztivál, a szüreti felvonulás, a decemberben a német kisebbségi önkormányzattal közösen rende­zett adventi est Kemler Jánosné elnök hozzátette: a nemzetiségi oktatást is végző gimnázium bal- lagói rendszeresen könyvjutal­mat kapnak az egyesülettől. A Gyönkiek Baráti Körét Gyönkhöz kötődők hozták létre 2003 őszén, akik elhatározták, hogy baráti szeretettel, segítőké­szen kívánnak együtt tevékeny­kedni Gyönk épüléséért - mondta Szoboszlai Máténé, a körvezetője. Céljuk a múlt és jelen értékeinek feltárása, és új értékek teremtése. Öt munkacsoportot alakítottak: a harminc tag a Népfőiskolái,, a Helytörténet-kultúra, a Faluszépí­tő, az Ifjúsági és a Gyökerek cso­portban tevékenykedik, és sokan tagság nélkül is kajjcsolódnak a baráti körhöz. A faluszépítők munkája már meglátszik a település arculatán, s a népfőiskolái előadásokat is so­kan látogatták. A Gyökerek cso­port a református templomkert­ben az egykori gyönki tanárok és gimnazisták emlékére kopjafát ál­lított, amelynél a régi diákok talál­kozóik alkalmával koszorút he­lyeznek el. \ í >

Next

/
Thumbnails
Contents