Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-25 / 249. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 25., HÉTFŐ ALMANACH 2004 KURD 7 Nők is oltják a tüzet Már az is figyelemre adhat okot, hogy a faluban immár hatvanhatodik éve működik a nemzetközi viszonylatban is ismert önkéntes tűzoltó-egyesület, ám a történetet az teszi igazán pikánssá, hogy az egyenjogúság jegyében a faluban nők is oltják a tüzet. Mégpedig több életkorban: a legfiatalabb, ti- z e n k é t éves lányok idén májusban azzal hívták fel magukra a fi- gyelmet egy országos versenyen, hogy a több évvel idősebb középiskolások között sikerült megcsípniük az előkelő ötödik helyet. Úgy tudni, hogy a produkció több tűzoltóparancsnok tetszését is megnyerte: ha úgy alakul, a lányoknak később nem lesznek elhelyezkedési gondjaik. A tűzoltóegyesület ezen kívül is fontos szerepet játszik a falu életében. A németországi testvértelepüléssel, Nidderauval folytatott termékeny kapcsolat is egy ausztriai tűzoltóversenyen kezdődött, és a falu egy tűzoltóautót is kapott a német várostól. A településen központi helyen található SZENT FLÓRIÁN SZOBOR is jelzi a tűzoltók kiváltságos helyzetét: a helyiek szerint az alkotás idővel a falu jelképe is lehet. Lakosság: 1356 fő. Szálláshe- tás: Vadász vendéglő. Az idei év lyek: Vendégház, tíz fő fogadá- fontos eseményei: falunap, egy- sára alkalmas. Kurdi vendéglá- bekötve Szent Flórián napjával. Egy évezreden keresztül töretlen Kurd története: a falut 1138-ban már név szerint említik egy adománylevélben. A település kivette részét a magyar történelem viharaiból; törökök dúlták a XVI. században, a Kapóson átívelő híd bánta a második világháborút. A falu ma a kistelepülések elmúlt évtizedben általánossá vált, sokszor a napi működést veszélyeztető gondjaival küzd, ám a mély múlt, a gazdag közösségi élet és tevékeny faluvezetés elegendő le- gj hét a túléléshez és továbblépéshez. Sok területen már most jelentős fejlődést sikerült elérni, és újabb beruházások, fejlesztések következnek, hála a pályázati pénzeknek. A különböző pályázatok jelentősége amúgy is óriási: szentpáli árpádné polgármester véleménye szerint a jelenlegi állami normatívákból nem lehet megélnie egy kistelepülésnek. Az elmúlt évek egyik legfőbb eredménye Kurd-Csurgópuszta vízellátásának biztosítása. A faluhoz tartozó puszta közüzemi ellátását a Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát végezte, annak megszűnése után a falura maradt a közvilágítás és vízellátás működtetése. A település erőforrásait meghaladó méretű feladatra a Dalmanddal közösen beadott pályázat jelenthet megoldást. « Szintén pályázati pénzből kezdődik meg jövő tavasszal a templom felújítása, és ebből épül út a Petőfi utcában. Kurd élénk külföldi kapcsolatokat ápol. Német testvértelepülésével, Nidderauval harmincéves kapcsolat köti össze. Ami egykor két tűzoltóparancsnok barátságaként indult, az 2000 óta hivatalos testvér-települési viszony. A kapcsolat élő: folyamatosak a látogatások mind a kurdiak, mind a nidderauiak részéről. Az elhagyott rendőrőrs épületének átalakításával jött létre Kurd vendégháza. A termékeny közösségi élet egyik legfrissebb eredménye Szent Flórián szobra: az alkotást a május elsejei falunapon adták át, ami egyben négy dél-dunántúli megye tűzolkozója is. Ha csak egy napra is, Kurd a régió központja lett. Kurdi ízek A Vadász vendéglő immár majd’ két évtizede biztos pont Kurd életében. Az 198ó- ban nyitott étterem a falu szinte minden fontos rendezvényében részt vesz: helyt adott már vadászbálnak, vállalkozók báljának, farsangi mulatságoknak, majálisoknak, szilveszteri buliknak. A község há- zasulói is előszeretettel választják a Vadászt lakodalmuk helyszínének, mint ahogy a ballagok körében is kedvelt célpont a hely. A vendéglő személyzete femellett nem csak helyben tevékenykedik, „kihelyezett” rendezvényeken is részt vesz. Idén immár harmadik alkalommal vállalták a falunap vendéglátását, és Dombóváron is látták már vendégül egy fogathajtó verseny résztvevőit. Képünkön her- tendi ferencné, a vendéglő vezetője. Az írások szerzője Stemler Miklós, a fényképeket Gottvald Károly készítette. Kistérségi iskolák: a túlélés lehetőségei A közoktatási intézmények helyzete nehéz Magyarországon, és ez fokozottan igaz a falusi iskolákra. A Kurdi Általános Iskola is folyamatosan keresi a túlélési lehetőségeket, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, nemcsak megmaradni, hanem továbbfejlődni is képes. Az intézményben négy település (Kurd, Csibrák, Dúzs, Gyulaj) 162 gyermeke tanul, és az alapoktatási feladatokon kívül speciális szolgáltatásokat is nyújt. A legfontosabb ezek közül talán a fejlesztő pedagógus: a gyengébben teljesítő tanulókkal az iskola külön foglalkozik, elejét véve annak, hogy ezeknek a gyerekeknek a húsz kilométerre található Dombóvárra kelljen bejárniuk nap mint nap. A rendszer előnye kettős: a fejlesztő pedagógus segítségével megakadályozható, hogy a speciális figyelmet igénylő tanulók végzetesen leszakadjaNégy település gyerekei tanulnak Kurdon nak a többiektől, és az osztályokat sem terhelik az esetlegesen gyengébben teljesítők. A kurdi iskola másik vívmánya a művészeti oktatás, ami nem jellemző a kistelepülések iskoláira. Ez a képzésforma a Tálentum alapítvány segítségével valósult meg és zenetanítást és drámafoglai- kozásokat jelent. A képzés sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy rengeteg már végzett diák a mai napig visszajár a régi alma materbe és részt vesz annak kulturális életében. Kis képünkön farkas Sándor iskolaigazgató. Közgazdász volt a körjegyző Csak közigazgatási, vagy jogi végzettségű lehet János judit története követendő minta lehet sok kistelepülés ön- kormányzata számára: az ilyen szervezeteknél mindig jól jönnek olyan munkatársak, akik több mindenhez értenek. A kurdi körjegyzői állás 2003 márciusában üresedett meg, és a közgazdász végzettségű, addig a település pénzügyeivel foglalkozó lános Juditnak egyik napról a másikra kellett átvennie a körjegyzői feladatokat, amelyek államigazgatási ismereteket kívánnak meg. Ennek megfelelően a munka során több nehézséggel meg kellett küzdenie: a legfőbbeket ezek közül a gőzerővel zajló uniós jogharmonizációk okozták, ezekkel a kezdeti időkben igencsak meggyűlt a baja. Ezzel párhuzamosan azonban az is kiderült, hogy a közgazdász végzettség egy körjegyzői feladatokat ellátó munkatárs esetében is igen hasznos lehet. A gazdasági ismeretek többször bizonyultak létfontosságúnak a napi ügyekben, például az iskola finanszírozásának esetében. A kísérlet tehát jól alakult, az új feladatkörbe került tisztviselőt elfogadták mind munkatársai, mind Kurd és Csibrák kép- vlselő-testülete. Annak, hogy a közeljövőben mégis új körjegyző kerül Kurdra, így csupán financiális okai vannak: az állam csupán egy államigazgatási, avagy jogi végzettségű tisztviselő esetén állja a bérköltségeket Ki tudja, talán máshol is követhetnék a példát, hisz úgy tartják, sok bába között elvész a gyermek. Gazdák, nehéz helyzetben Első pillantásra úgy tűnhet, Kurdon minden adott a virágzó mezőgazdasághoz: termékeny földek, felkészült gazdák, használható géppark. Ennek ellenére a helyi gazdáknak jóval inkább kell a napi megélhetésért küzdeniük, mint a nyereség befektetéséről gondolkodniuk. A hiba nem a helyi gazdálkodóknál keresendő, hanem jóval feljebb, összefüggésben a magyar mezőgazdaság súlyos betegségeivel. Idén éppenséggel a bő termés a probléma - mondja Horváth lászlóné, kurdi gazdálkodó. A búzát fél áron alul veszik, nem csoda hát, hogy még mindig a magtárban pihen. Mindez azonban nem maradhat így sokáig; két hét múlva le kell szedni a kukoricát, és annak kell a hely. Remélhetőleg vevőt is találnak rá. A. Horváth család több lábon próbál állni: a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak. Az elmúlt években ebből is szinte csak káruk származott. A felvásárlók sorra mennek tönkre - a megyében legnagyobb port néhány éve a húskombinát utódjának csődje kavarta -, és a legfőbb károsult, mint mindig, a lánc legalján helyet foglaló termelő. Az Európai Unió egyelőre csak fokozta a gondokat: a piac még inkább telített lett, az árak még inkább nyomottak. Az uniós pályázatokkal sem mentek eddig sokra: a források mindig hamar kimerülnek, előbb, mintsem pénzt kapnának. Kérdésemre, miszerint ilyen körülmények között miért foglalkoznak még mindig mező- gazdasággal, egyszerű és nem túl szívderítő a válasz. Az ember nem szívesen hagyja veszni a többmilliós beruházásokat, évtizedes munkák eredményeit: csak előre lehet menekülni. Kurd küzd a taluonmaradásért