Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-25 / 249. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 25., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR Nem küldenek kés alá szürkéket állattartás Törzslap nélkül vágóhíd fenyegeti az őshonosiháziállatot Vida Tünde tolna mesve Elhamarkodottnak ítélik a Tolna megyei szürkemarhatartók, ha vágóhídra küldik a kaposfüredi szürkemar- ha-állományt, mert nem tudják bizonyítani származásukat. Kilenc állatot akarnak levágni, mert nincs nyilvántartási és azonosító számuk. Egy európai uniós rendelet szerint végezni kell minden állattal, amelynek eredete nem bizonyítható. Az állategészségügyi állomás orvosai felszólították a tulajdonost, szerezze be a szükséges iratokat, mivel nem történt meg, el kellene pusztítani a marhákat. A németkéri Beanett .lovasudvar kétszáznál több szürkemarhát tartanak. Tulajdonosuk, Feil József hobbiból tartja az állományt. Nála minden állatnak bizonyított a származása, törzslapja van, a többség egyébként is saját tenyészet. Feil József úgy gondolja, rend a lelke mindennek, s mindenkinek be kell szereznie a szükséges papírokat. Ennek ellenére kicsit elhamarkodottnak tartaná, ha vágóhídra küldenék a marhákat. Ugyanezen a véleményen van Stadler István is, aki családjával Bez- zegpusztán tart szürke- mar-hákat. Szerinte nem vetne jó fényt az unióhoz frissen csatlakozott Magyarországra, ha elpusztítanák a marhákat, az állattartóknak viszont - úgy véli - az előírásokat ismerni és alkalmazni kell. Stadle-réknak szintén nem kell tartaniuk egy esetleges ellenőrzéstől, minden állatnak megvan a származását igazoló Tolna megyei állattartók szerint nem vetne Jó fényt Magyarországra, törzslapja. ha elpusztítanák a marhákat Mennyit nyom ezer egyforintos? Pál Agnes apashänt A takarékos életszemlélet népszerűsítése, az iskolák és a diákok személyes kapcsolatainak építése volt a célja annak a játékos vetélkedőnek, amelyen tizenhat kisiskola három-három fős csapata vett részt. A versenyzők azokból az intézményekből érkeztek, amelyekben iskolai takarékszövetkezetek működnek. A játékos vetélkedőn a szellemi totó kitöltése mellett általános műveltséget, gyorsaságot, ügyességet, találékonyságot igénylő feladatokat oldottak meg a tanulók. Többek között megsaccolták, hogy mennyit kóstál 1000 darab egyforintos súlya. A legjobban szereplők közel jártak az Igazsághoz: az apró ér- mécskék ekkora mennyisége 1,2 kilogrammot nyom. A jó hangulatú vetélkedőn első helyezett a mázai, második a regölyi, harmadik a kisdorogi általános iskola csapata lett. A helyezettek értékes ajándékot kaptak, de egyetlen hármas sem ment haza üres kézzel. A versenyt, amelynek az aparhanti általános iskola adott otthont, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet és a Tolna Megyei Kisiskolák Szövetsége hirdette és szervezte meg a Takarékossági Világnap jegyében. A villamosítás múltjával vitte el a pálmát Szeri Árpád tolna megye Eredeti szakmája szerint villamosmérnök, ugyanakkor a Paksi Atomerőműnél egészen nyugdíjazásáig sugárvédelmi mérnökként dolgozott. Ezután annak szentelte idejét, ami már régi elhatározása volt: a helytörténetnek. Nemrég tett pontot a Szek- szárd város villamosításának története című dolgozat végére, s ezen munkája a múlt hét Díjazottak Az idei helytörténeti pályázatra tizenegy munka érkezett - adott tájékoztatást dr. Dobos Gyula, a levéltár igazgatója. A színvonal valamivel gyengébbnek bizonyult, mint a tavalyi, ezért nem született első díj. Második helyezést Major Attila ért el, harmadik díjban Móricz Eszter és Hegedűs Gyula részesült: előbbi Hegyhát kisközség gazdaságát, utóbbi Tamási XX. századi zenei életét dolgozta fel. Boda Ferenc különdíjas lett, a nyugalmazott újságíró az '56 utáni esztendőket ösz- szegezte a Népújság korabeli számai alapján. Az elismeréseket Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyűlés elnöke nyújtotta át. szombati napján, a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti pályázatának eredményhirdetésén második helyezést ért el. S miután a zsűri első díjat nem adott ki, major Attila a legjobb tanulmányt mondhatja magáénak.- A megyeszékhelyen 1895-ben jelentkezett az utcai villanyvilágítás bevezetésének igénye, de még hat esztendőt kellett várni ahhoz, hogy létrejöjjön a villanytelep. Az első köztéri ívfény lámpa 1901. szeptember 8-án gyűlt ki a templom mellett, a hár- mashídnál és a múzeum környékén. Az otthonokban ugyancsak ekkor jelent meg az, áram működtette világítás, legelőször is Boda Vilmos országgyűlési képviselő, laptulajdonos lakásában. Kisvártatva a jobb módúak, a kereskedők, az iparosok is áttértek petróleumlámpa helyett erre a korszerű megoldásra. Öt-hat év alatt egész Szekszárdon elterjedt a villamosítás. MEGEMLÉKEZESEK OKTOBER 23-AN Gyertya az áldozatoknak bonyhád A régi városházánál emlékeztek az 1956-os eseményekre, ahol Filóné Ferencz Ibolya idézte a történelmi eseményeket. Feltette a kérdést: vajon a rendszer- változtatás után megvalósul- tak-e 1956 eszméi. Válaszában megfogalmazta: nem szabadna előfordulnia, hogy egykori besúgók ma felelős pozíciókban fontoskodhassanak. A megemlékezés után az ünneplők megkoszorúzz ták az 1956-os emlékművet és gyertyát gyújtottak a forradalom bonyhádi áldozatainak sírjainál. <pn Királyi örökség dombóvár Emléktábla-koszorúzás, irodalmi összeállítás és gyertyás felvonulás - ez előzte meg azt a méltató beszédet, melyet Patay Vilmos, a Fidesz-MPSZ helyi önkormányzati képviselője tartott az '56-os forradalom terén. - Nekünk, a szabadságban ma élőknek méltónak kell lennünk ennyi áldozatra. Ne hagyjuk megalvadni az áldozatok vérének emlékezetét. Legyünk méltók az ő királyi örökségükre, a szabadságra - mondta a szónok, iszá) A legifjabb vértanú bátaszék Az '56 után 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter alakját idézte fel Bátaszéken, a művelődési ház előtti kopjafánál DÁVID IBOLYA. Az MDF elnöke hangsúlyozta: Mansfeld Péter igazi felnőtté válása a forradalom utáni időszakban kezdődött, másokat úgy védett meg, hogy magát halálra ítéltette. A politikus a továbbiakban úgy fogalmazott: nem ismer olyan történelmi szükségszerűséget, mely már-már áthidalhatatlan távolságokat, szakadékokat áshatna magyar és magyar közé. (szá) A megbocsátás fontossága szekszárd Kocsis Imre Antal polgármester köszöntője után a POFOSZ Tolna Megyei Szervezete felkérésére dr. hadhá- zy Ákos állatorvos tartott beszédet a szekszárdi 1956-os emlékműnél. A szónok többek között a megbocsátás fontosságát említette, ám ezzel összefüggésben megjegyezte: talán az is valószínű, hogy a megemlékezéseken olyanok beszélnek a legtöbbet a megbocsátásról, akiknek éppen bocsánatot kellene kérniük, (szál A mártírokra emlékeztek PAKS Az ünnep a Fehérvári úti temetőben a paksi mártírok kopjafájánál, majd a Városi Múzeum udvarán lévő emlékműnél koszorúzással folytatódott, itt Hajdú János polgármester mondott beszédet a forradalomra emlékezve. A művelődési központban kora este ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak, amelyen átadták az idei Pro Űrbe díjakat, műsort adtak a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjazottjai, m Az elesettek emléke tamási Egy félbeszakadt, de igazságos forradalmat ünnepiünk ma - mondta Hajdics József, a város polgármestere, az október 23-i megemlékezés szónoka a Diákcentrumban tartott ünnepségen. A forradalmat a Vályi Péter Szakképző Iskola diákjainak irodalmi műsora idézte fel. Az ünneplők megkoszorúzták a forradalom idején Tamásiban elesett magyar honvédek emléktábláját, im Forradalmi képek tolna Mintegy százan néz- ték-hallgatták október 23-án délután a tolnai Hősök terén a Sztárai gimnázium ünnepi műsorát, dr. Szilák Mihály polgármester beszédét és az ’56-os emlékmű hivatalos szervek, pártok, civil szervezetek és magánszemélyek általi megkoszorúzását. Az idei ünnep különlegessége volt a Tolnai Városvédő Egyesület által rendezett kiállítás, Tomecskó Frigyes egykori fényképészmester 1956-os fotóiból. (sk) Bátaszék bátaszékről elszármazottak találkozója Nagyszabású rendezvényre készül Bátaszék. A Bátaszékiek Baráti Köre a hétvégére szervezi a Bátaszékről elszármazottak találkozóját. A program kulturális műsorokból, szentmiséből, gasztronómiai estből és még sok minden másból áll. Ráadásul a Vicze János Sport Közalapítvány a találkozóra építi saját rendezvényét, a hétvégén két emléktáblát is avatnak, mi Báta AZ első játszótér Elkészült a község első játszótere. A szigeti híd mellett álló játszótér megfelel az uniós szabványoknak, és a közeljövőben az önkormányzat padokat állíttat a területre, illetve parkosítja azt. A gyerekek örömére emellett elkezdődött az óvodai tornaszoba építése is. (bk) Bogyiszló mozgalmas hétvége Ismét eseménydús volt a hétvége Bogyiszlón. Szombaton délután a művelődési ház előtti téren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták a millenniumi parkban az '56-os kopjafát. A hétvégén a helyi nyugdíjas érdekszövetség meghívására adai küldöttség érkezett a Vajdaságból Bogyiszlóra. A vendégek ismerkedtek a faluval és környékével, szombaton közös vacsora, majd bál zajlott, ahol az adai zenekar játszott, (sk) Bonyhád világítás A városi sporttelepen évekkel ezelőtt felállított oszlopokon a tűzoltók segítségével beállították a lámpatesteket. A pálya ezzel esti mérkőzések lejátszására is alkalmassá vált. A bérénTOLNÁBAN A-TOL Z-IG Kajdacs HELYTÖRTÉNET A gyerekek zöme ma már nem tudja, hogy nagyszüleik parazsas vasalót használtak, nem ismerik a morzsolót, nem tudják, mire szolgált a rokka. Ez indította Fodor Zoltán iskolaigazgatót arra, hogy helytörténeti gyűjteményt hozzon létre. Az iskolában tanulnak a diákok helytörténetet, most pedig már saját szemükkel is láthatják a régi idők használati tárgyait, mezőgazdasági eszközeit, de egy apró, úttörőmozgalomról szóló anyagot is. m> dezés a Bátaszék-Bonyhád edzőmérkőzésen jól Vizsgázott. Ipá) Bölcske költözik az ovi Elkészült az óvodabővítés első üteme, felújították a két meglévő csoport- szobát. Miközben a két új terem építése folyik, a felújított szobákba a hét végén az óvoda dolgozói és a szülők vissza költöztették a bútorokat és játékokat. A hét elején a gyermekek birtokba vehetik a megszépült termeket, (rg) DeCS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A Tolna Megyei Emberek Szövetsége Kölesden tartja ma találkozóját. A szervezet elnöke, Decs község polgármestere, Biczó Ernő tart tájékoztatót a megbeszélés talán legfontosabb témájáról: az önkormányzatok és civil szervezet kapcsolatáról és együttműködési lehetőségeiről. (bk) Dunaszentgyörgy fejlesztések Az önkormányzat két pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz, a Rózsa utca szilárd útburkolatának megépítésére, illetve a hatos úton, a község déli határában lévő autóbusz-megállók és a járda felújítására. (rg) Gerjen zászló és címer Felavatták a Kenessey Albert Általános Iskola címerét és zászlaját. Az ünnepségen Molnár József polgármester mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta a jelképek szerepét az együvé tartozás érzésének erősítésében, majd Kenessey életéről szóló vetélkedőkkel tisztelegtek a diákok az intézmény névadója emlékének. Az iskola osztályai kis hajókat bocsátottak vízre a Dunán, így is hírt adva a jeles napról, rrg)
