Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-19 / 245. szám
14 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 19., KEDD Szédülés, memóriavesztés, fájdalom ■ Az északi féltekén 5000 norvég és 12000 svéd mobilhasználót vizsgáltak és kérdeztek meg, s ennek eredményeit egy Bioelectromagnetics Society elnevezésű konferencián hozták nyilvánosságra. ■ A norvég alanyok egynegyede különös melegséget érez fülén, vagy füle mögött miközben telefonál. Ami még aggasztóbb: 20 százalékuk gyakori fejfájást és visszatérő fáradtságot érez mobiltelefon-használat közben. A felmérés szerint Svédországban is hasonló a helyzet. ■ Azon emberek körében, akik 1 vagy több órán keresztül beszélnek naponta mobiltelefonjukon, 47 százalékos az olyan tünetek megjelenése, mint a szédülés, koncentrációs zavar, memóriavesztés és érzékszervi fájdalom. ■ A legszenvedélyesebb mobilozók a tizenévesek. Teljes agyi érésük még nem következett be, s immunrendszerük is sérülékeny, ráadásul hajlamosabbak a felesleges, hosszú csevegésekre, ezzel nagyobb rádiófrekvenciás hatásnak tehetik ki magukat. Csökkenti a középiskolások veszélyeztetettségét, hogy leginkább SMS-t használnak, és az írásos mobilüzenet nem ingerli az agyukat VARÁZSLATOS SZEMPILLANTÁS FÉLOLDALI SZEMFESTÉS. Az aszimmetria megjelent a sminkdivatban is. Féloldalas szemmel hívta fel modelljére a figyelmet például Katty Xiomara a lisszaboni divathéten. A hölgyről egy régi átok is eszünkbe jut, amely szerint ellenfelünknek „nőjön össze a szemöldöke!” Még nagyobb az ártó hatás, ha azt is hozzátesszük: a tarkóján. fokeepa SZÉP LÁNYOK A DOLGOZOK GIMNÁZIUMÁBAN VILÁGSZÉPÉK. Megrendezték a 44. Miss International Beauty választást, mégpedig furcsa helyszínen, a pekingi dolgozók gimnáziumában. Az első udvarhölgy Miss USA lett, vagyis Amy Lynne Holbrook, míg a második befutó a görög Olga Kyprioto. A győztesnek járó ízléses, szőrmés koronát Miss Columbia, vagyis Jeymmy Gomez köthette helyes kis masnival a fejére. fot& epa Ismét gyanúsított a mobil, árt az agynak a sugárzás? korisága között Ők azonban jóval kevesebb személyt vizsgáltak, és elismerték, hogy a két vizsgálat eltérő eredményei ezzel magyarázhatók. 2005 elején a többi országból is várhatók a végleges eredmények, amelyeket aztán még nagyobb, több százezres vizsgálatok követnek. Hogy az adatok mennyire nem egyértelműek, azt mutatja egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat is: Amerikában a Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai két felmérést végeztek el mintegy 800 ember bevonásával. Olyan embereket vizsgáltak, akik hasonló korúak, képzettségűek, foglalkozásúak és közel azonos ideje használnak mobilt Az emberek fele agydaganatban szenvedett, a másik fele egészséges volt Az eredményekből kitűnt, hogy egyáltalán nincs bizonyíték arra nézve, miszerint megnő az agydaganat kialakulásának kockázata azoknak a személyeknek a körében, akik naponta hatvan percen át vagy annál is hosszabb ideig használják maroktelefonjukat, illetve legalább öt évig rendszeresen használnak mobiltelefont Eközben a svéd Örebro Egyetem rákkutatója, Lennart Hardell hosszas kutatómunka után arra az eredményre jutott, hogy azoknál az embereknél nagy az agydaganat kialakulásának esélye, akik az elmúlt évtizedben napi átlag két órát, vagy ennél többet beszélgettek mobiljukon. Hardell professzor kutatásai szerint akik 5 éve használnak mobilt, azoknál az agydaganat kialakulásának esélye 26 százalékkal nő nem mobilozó társaikhoz képest. Akik 10 éve használnak ilyen készüléket, már 77 százalékkal nagyobb eséllyel indulnak az agydaganatért. Új fejlemény egy ellentmondásos kutatási területen: a hosszú távú mobil- használat megduplázhatja egy ritka agydaganat előfordulását. Az adatok szerint az extra esetek csak azon az oldalon alakulnak ki, amelyen a páciens a telefont használja. A svéd Karolinska Intézet kutatói szerint a 10 évig tartó vagy ennél hosszabb mobiltelefon-használat megduplázza egy jóindulatú agydaganat, az úgynevezett akusztikus neuróma kialakulásának kockázatát Ez a betegség ugyan nem rák (vagyis nem rosszindulatú daganat), azonban a koponyaüregben való elhelyezkedése miatt veszélyes. A növekvő sejttömeg hatására ugyanis fontos területek elhalhatnak. Az akusztikus neuroma a fül és az agy közötti kapcsolatot biztosító VIII-as agyidegen (hallóhelyzetérzékelő ideg) fejlődik ki, és átlagos előfordulási aránya egy a százezerhez. Úgy tűnik, a telefonhasználat következtében létrejövő esetek mindegyike azon az oldalon alakult ki, amelyen a páciensek általában ■ használták a készüléket. I Bár a vizsgálatba bevont sze- I mélyek száma viszonylag ke- I vés volt (148 beteg és 604 I egészséges kontrollszemély), I mégis ez az első eset, hogy vilá- I gos bizonyíték született arra: a I mobilhasználat fokozhatja a I daganatok kialakulásának koc- I kázatát. 1998 óta, amikor az ENSZ I Egészségügyi Világszervezete I szervezésében 13 országban I elindult a mobiltelefonok hatá- I sait felmérő vizsgálatsorozat, I számos ellentmondásos ered- I mény született ezzel kapcsolat- I ban. I Idén januárban azonban dán a kutatók a fentiekkel ellentété- I ben arra jutottak, hogy nincs I összefüggés a telefonhasználat I és az akusztikus neuróma gyaVENTER MARIANNA Sorról sorra A briteket általában udvarias, visszafogott viselkedésű embereknek tartják még ma is, amikor pedig a brit futballszurkolókat rettegi a világ. A közelmúltban alkalmam volt Angliába látogatni, s magam is meggyőződhettem róla, hogy viselkedéskultúra tekintetében valóban lenne mit tanulni a szigetországtól. A britek ugyanis született sorban állók, mégpedig a fegyelmezett fajtából. Náluk például a boltokban ugyanúgy vonal választja el a pénztárnál az egyik kuncsaftot a másiktól, mint nálunk a bankokban. Ha egy üzletben van mondjuk három pénztár, akkor kialakul a hosszú sor, s amikor egy pénztár felszabadul, a soron következő vevő csak akkor lépi át a vonalat és megy oda fizetni. Nem lökdösik egymást, nem vitatkoznak ki volt ott előbb, nem lihegnek az előttük álló nyakába és nézik, mit vásárolt és mennyiért A sor végén állónak eszébe nem jut hangosan méltatlankodni, hogy mi tart olyan sokáig, pedig az ottani pénztárosok a hazai tempóhoz mérten igencsak ráérősek, ráadásul szinte mindenki kártyával fizet. Az pedig elképzelhetetlen, hogy valaki más elé tolakodjon. Mit mondjak, hamar meg lehet szokni, s főképp kedvelni ezt a rendszert. Nálunk azonban a fegyelmezetten sorban állókat nem udvariasnak tartják, hanem birkának, a tolakodó, nyomakodó, ügyeskedő embert meg élelmesnek... Aki szegény, betegebb A szegényebbek körében gyakoribb az alvászavar, a fejfájás, a krónikus megbetegedésekre való hajlam, mint a tehetősebbeknél. Ezt az osztrák statisztikai hivatal adatokkal bizonyította. A 14. életévnél fiatalabb korosztálynál a 190 ezer forint eurónyi alatti jövedelmű rétegeknél 9 százalékos az alvászavarokkal küszködök aránya, míg a 390 ezer forintot kitevő jövedelműeknél csak 5, az e fölötti jövedelemkategóriában pedig csupán 3 százalékos. Hasonló összefüggés van ugyanezen életkori és jövedelmi kategóriák alapján a fejfájással küszködök esetében is. így például a 14. életévnél fiatalabbak körében a legszegényebb kategóriában a legnagyobb a fejfájásra panaszkodók aránya. Izületi gyulladások az idős osztrákok egyharmadát kínozzák a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában, míg a legmagasabban csak negyedüknél jelentkeznek. A felmérés szerint minden életkorban az alacsonyabb jövedelműek körében magasabb a betegségekkel küszködök, illetve az ápolásra szorulók aránya. A szakértői magyarázat: a szűkös anyagi körülmények közötti élet stresszt okoz, ami viszont sérülékenyebbé teszi az emberi szervezetet, s ez felerősíti a megbetegedések kockázatát. A szerényebb jövedelemmel rendelkezőknél így nem csak rövi- debb a születéskor várható élettartam, hanem megnő annak a lehetősége is, hogy nyugdíjas éveikben többet küszködnek betegségekkel. Az agydaganatok kialakulásában a legfontosabb szerepet a genetikai és a környezeti tényezők játsszák, illetve az életvezetési problémák és az elektromágneses mezőkben való hosszabb tartózkodás. ww- . m l -tp s-
