Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-18 / 244. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 18., HÉTFŐ ALMANACH 2004 7- GYÖKE Az összefogás hozhatna pezsgést Győré Baranya és Tolna megye határán, a Mecsek lábánál fekszik. A faluba érkezőt szemet gyönyörködtető látvány fogadja. A házak között egyetlen magára hagyottat, elhanyagoltat sem lehet találni. Előttük gondozott fák, körülöttük virágoskertek. Az utak és a járdák szinte hibátlanok. Mint CSOMA JÓZSEF polgármester mondja, szorgalmas emberek lakják. Szép fekvésű, jó adottságú település, de mint fogalmaz, jelenleg nem idegenforgalmi nevezetesség. A falusi turizmus még nem jellemző, s „egyedül” szinte reménytelen megteremteni annak feltételeit, teszi hozzá. Úgy tartja, a vendéglátásban is mik- rotérségi összefogással lehetne eredményeket elérni, csakúgy mint a munkahelyteremtésben, a kultúrában, a sportban. Ráadásul, teszi hozzá, az infrastruktúra már a kisrégió minden településén legalább 80 százalékban kiépült, csak a személyi feltételek hiánya és a finanszírozás nehézségei szabnak gátat a szomszédos falvak együttműködésének. Egyenként pedig a Győré nagyságrendű települések nem tudnak megbirkózni a falusi turizmus alapjainak kiépítésével. Csorna József szerint a falusi turizmus fejlesztésében nagy szerepe lenne a Völgység fővárosának és a Kistérségi Irodának. Sajnálja, hogy a bonyhádi termálvíz a földbe zárva melegen marad, pedig hasznosítása az egész környéknek pezsgést hozhatna. Úgy látja, a kistérségen túl nyúló lehetőségek is kihasználatlanok és példaként említi az őcsényi repülőtér közelségét, az abban rejlő turisztikai lehetőségek elszalasztását. Mindezek ellenére Győrében nem hagyják figyelmen kívül, hogy egyszer az idegenforgalom pezsgést hozhat a falu életébe. Készülnek rá, az első lépéseket megtették. Az Európa- szerte egyedülálló, templomból kialakított iskola padlásterében ifjúsági szálláshelyek létesítésébe kezdtek. A folytatás csak anyagiak függvénye. Az óvodában üzemelő konyhát is úgy alakították, hogy az csoportok kiszolgálására is alkalmas legyen. A gyönyörű környezetben lévő halastavak környékén „kalandpark” létrehozását tervezik. Ez ügyben novemberben a polgármester olasz befektetőkkel tárgyal. Mint Csorna Jómegtesznek azért, hogy a cipőüzem újra elinduljon. Kedvezményeket, adómentességet, épületeket biztosítanak az itt befektetőknek. Ennek eredményei is vannak: szörp- és megváltozott munkanélkünak, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Kisebb bürokráciára, gyakorlatiasabb megbldásokra lenne szükség. Addig, míg ez a helyzet nem változik, meglévő forintjaik észszerű felhasználásával valósítják meg elgondolásaikat: a csapadékvíz elvezetését, az egyháztól átvett temető helyreállítását, a falu szépítését.. Mindehhez hozzáteA templomiskola zsef mondja, ez egyelőre mellékág. Az önkormányzat az alapfeladatok maradéktalan ellátását, intézményeinek működtetését tekinti elsődleges feladatának. A munkahelyteremtés is elgondolásainak élvonalában szerepel. Információik szerint a könnyűipari ágazat felfutása várható, s mindent lieket alkalmazó szövőüzem, varroda működik a faluban. Úgy véli, mindebben nem kapnak kellő segítséget. Győrét nem sorolták a hátrányos helyzetű települések közé, ezért sok pályázati lehetőségtől, támogatástól elesnek. Ezt sérelmesnek tartják, s minden lehetséges fórumot felhasználnék nagyra törő terveink. - A politikai változások, megszorítások idején is a község érdekeit néztük valamennyien. Amit elértünk csapatmunka. A lakosság, a képviselő-testület és kollégáim összefogásának köszönhetjük. A megosztottság sehol nem vezet eredményre - mondja. Kiránduló óvodások Táncos lábú asszonyok Az általános iskolába járó gyermekek szülei a tagjai annak az asszony- tánccsoportnak, amely 2004 augusztusának elején alakult. Néhány hetes próba után közönség elé álltak. A templomiskola felszentelésének 10. évfordulóján mutatkoztak be nagy sikerrel. Azóta minden hét keddjén találkoznak és jó hangulatban töltenek együtt néhány órát. A csoport tagjai a még meglévő györei hagyományokat próbálják meg életben tartani. Magyar és német táncok, szokások felelevenítésével foglakoznak. Viseletűkkel is ezt a célt szolgálják. Keresik, kutatják a még fellelhető régi ruhákat. A régebbiek közül - 1850-es évek - már kevés van a faluban. Rekonstruálásuk anyagaik ritkasága miatt nehéz, ezért a könyA györei táncos asszonyok nyebben elkészíthető 1905 és 1910 közötti időszakból valót választották fellépéseikhez. A néptáncok mellett a társastáncokat is szívesen ropják. Az együttest két pedagógus, Filamella Tiborné és Bitterné Varga Mónika vezeti. Terveik szerint a már évek óta jól működő nyugdíjaskórushoz hasonlóan a falu ünnepeit szeretnék színesíteni műsoraikkal. Huszonnyolc kisgyerek jár óvodába Az óvodában egyetlen vegyes csoportban december 31-ig 30 kisgyermek lesz, jelenleg 28-an vannak. Két felsőfokú végzettségű óvónő és egy dajka foglalkozik velük. Nevelési programjukban a ciklikus rendszerű nevelést alkalmazzák. Mindent megfigyelnek a természetben, s ennek alapján dolgozzák fel foglalkozásaikon a különböző témaköröket Rendszeresen járnak bábszínházba. Évente legalább egyszer nagyobb kirándulást szerveznek. Az idén Gemencben és a decsi babaházban jártak. Az intézményben dolgozóknak jó kapcsolata van a szülői munka- közösséggel. A szülők sokszor segítséget adnak a játékkészlet bővítéséhez. Emellett az óvoda- pedagógusok eredményes pályázatai teszik lehetővé, hogy minél sokszínűbb legyen a képesség- fejlesztő eszközök tárháza. Legutóbb az UNICEF programon 60 ezer forint értékben nyertek játékokat. Az óvodásokat, az iskolásokat és a falu időseit ellátó konyha is az óvodában működik, ahol két dolgozó látja el a feladatokat. A község történetéből Solymár Imre Fejezetek Győré történetéből című tanulmánya szerint a község környékét tízezer évvel ezelőtt a keleti gravetti nép lakta, az utolsó, amelyet még ősembernek tartottak. Pattintott parányi kőeszközeik kerültek elő a györei határ Boczok dűlőjéből. Az új kőkorban a dunántúli szalagdíszes edények népe, majd a len- gyeli műveltség népe élt ezen a vidéken. A réz- és bronzkorból megtalálták a mészbetétes edények népe jellegzetes kerámiáit. A vaskorból itt nincsenek emlékek. Gepida leleteket találtak a germán törzsek idejéből. Az avarkorból sincs régészeti emlék, csakúgy mint a honfoglalás korából. Korai okleveles említése 1235-ben történt. A néphit szerint a falu jelenlegi neve egy török időbeli lovardára utal. A györeiek ugyanis a hajdina termesztése mellett csikónevelésükről voltak híresek. A falu az 1333-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, tehát templomos hely volt. A törökdúlás után németek érkeztek a községbe, akiket 1946-ban kitelepítettek. A települést régi magyar családok lakják. Győrének egykor két temploma is volt. Középkori katolikus templomát 1794-ben lebontották, de alapfalai még 1829-ben is álltak. Új templom a régi helyén épült, 1844-ben szentelték fel. Az 1909-ben megépült evangélikus templomot, amely a németek kitelepítése után sokáig romos állapotban állt, 1994-ben „templomiskolaként” újította fel az önkormányzat. A megoldás Európa-szerte egyedülálló. A falu neves szülötte Náray Antal író 1795. június 10- én született Győrében, szegényes tanítói lakásban. A gyermek Náray kitűnt eszességével társai közül. Korán elkerült a faluból. Előbb papnövendék lett Pécsett, majd az első év végén kilépett és Pesten, illetve Pozsonyban végezte a jogot. 1826- ban Aradon telepedett le. írt értekezést, verseket, regényt. Máré-Vára című regénye, amely 1824-ben jelent meg, sok adalékkal szolgál a régi györei népéletről. Műfordításai a legismertebbek. Angol eredetiből ő fordította legelőször magyarra Shakespeare „Rómeó és Juliá”- ját. Győré ünnepei Az 1842-ben épült györei templom védőszentje Keresztelő Szent János, más néven Szent Iván. A templombúcsú napja június 24-e. Sajátos helyi hagyomány az évenkénti június 25-i, úgynevezett fogadott ünnep. Egyszer, valamikor régen ezen a napon verte el a jég az egész györei határt, a györeiek egész évi gabonája odaveszett. Ettől kezdve tartották e napot. 2004. augusztus 28-án nagy ünnep volt a faluban: a templomiskola felszentelésének 10. évfordulója. Az eseményen a Mayer Mihály pécsi megyés püspök misét celebrál az Iskola felszentelésének 10. évfordulóján község apraja-nagyja részt vett. Jelen volt Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A program részeként Mayer Mihály pécsi megyés püspök misét celebrált, s megfogalmazta: Győrében, ahol a templom és az iskola együtt van, a szellem, a lélek és az erkölcs együtt nemesedhet meg. Különlegessé tette az alkalmat a Nemzetőr Egyesület eskütétele, amely hagyományőrzésre, az elődöknek járó tiszteletadásra, a közrend és a közbiztonság fenntartásában való közreműködésre alakult egy esztendővel ezelőtt. Az iskola a tudás temploma A templomból kialakított iskola idei munkatervének címlapján egy Leo Burnett-idézet áll: „Ha a csillagok felé nyújtod ki a kezed, talán nem érsz el egyet se, de az biztos, hogy nem egy marék sárral térsz meg!” Mint Nyakas Gizella, az intézmény vezetője mondja, ők ezt naponta megtapasztalják, érzik, hogy munkájuk nem hiábavaló. Pedagógiájukban előtérbe helyezik a problémamegoldó gondolkodás, az elemzés és önigazgatás képességének fejlesztését, az életpálya-tervezés és szervezés módszereinek megismertetését. A megvalósítás során olyan módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő neveltségi és tudás- szintjét, adottságait. Különböző Györei alsó tagozatosok egy csoportja programokat - drámapedagógiai, képző- művészeti, technikai, népismereti - építenek nevelési folyamatba, amelyek az élményszerzést, a tananyag elmélyítését szolgálják. Országos mérések bizonyítják, hogy szép eredményeket érnek el. Az értőolvasásban a györei gyerekek két éve az ország élvonalában vannak. Emellett a diákok, a szülők, a pedagógusok hatalmas összefogása érezhető az iskola hangulatán. Ők valameny- nyien és az önkormányzat is mindent megtesz azért, hogy az iskola a tudás, az egymás iránti tisztelet és szeretet temploma legyen.
