Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-15 / 242. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK ALMANACH 2004 - DUNAFÖLDVÁR 7 A város visszatér hagyományaihoz A dunaföldvári városháza Dunaföldvár a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg, és a program folytatódik. Elkészült a szennyvízhálózat, az elkerülő út, egyre szebb a Duna-part, hamarosan kezdődik a vár felújítása, szilárd burkolatot kapnak az utcák. A változások ugyanakkor a visszatérést jelentik a hagyományokhoz, a kereskedelem, az idegenforgalom, a mezőgazdaság a meghatározó. Az elkerülő út megépítése és átadása jelentősen megváltoztatja a város szerkezetét, a közlekedés rendjét - mondja Nagy Gáborné polgármester. A város- rendezési tervre is hatása lesz, hiszen a belváros végre ismét nyugodt, csendes hangulatúvá válik, az utakon sávok szabadulnak fel, amelyek parkolókká alakíthatók, új csomópontok - a legfontosabb a Vak Bottyán téren - alakulnak ki. - Néhány kereskedő, szolgáltató félti ugyan forgalmát, ám azt gondolom ok nélkül - vallja a polgár- mester asszony -, ha megfelelő marketinget találunk ki. Az elkerülő út lényege, hogy a kamionok szorulnak ki, azok eddig sem álltak meg. Az átutazó autósokat továbbra is be lehet csalogatni, apró ötletekkel, színvonalas kínálattal. Látnivaló pedig akad bőven a városban. A hagyományokra építették eddig is a város fejlesztési politikáját. A műemlékek mellett a Duna-parton ott van a gyógyfürdő, máris többféle, a társadalombiztosítás által támogatott szolgáltatást nyújtva, ezt remélhetőleg a közeljövőben kiegészíthetik a fizikoterápiás kezelésekkel. A kemping, bár rendbe tették, további fejlesztésre vár, sőt az elképzelések között szerepel egy Dunára néző szálloda is, bizonyára akad vállalkozó, aki megvalósítja. A város egészét a csend és nyugalom jellemzi, az ipar is elsősorban „könnyű műfajú”, tehát nem környezetszeny- nyező. A szintén hagyományos mezőgazdaság lehetőségeit kellene növelni feldolgozó üzemek létrehozásával. Gondjai ugyan vannak az önkormányzatnak, de ezek kezelhetőek. Az intézmények, elsősorban az iskolák szétszórtan helyezkednek el, de ez is földvári jellegzetesség, alkalmazkodik a város szerkezetéhez, a lakosság kényelméhez. Nem biztos, hogy egy központi épületet kell létrehozni, sokkal inkább a meglévők felújítása, korszerűsítése a megoldás. A költségvetés persze szűkös, 1,5 milliárd körüli, a város vezetése azonban hosszú évek óta pályázatokkal pótolja a hiányzó pénzt, mint számos példa mutatja, többnyire sikerrel. Mától valóban csendes a belváros, új korszak kezdődik Dunaföldvár életében. Olyan új korszak, amellyel visszatérhet a békés, polgári kisvárosi légkör, a XXI. század korszerű vívmányaival harmóniában. Több mint felmilliard a vár felújítására Mérföldkő lesz a város életében a vár és környékének felújítása, amelyre több mint félmilliárd forintot nyert az önkormányzat a Phare pályázatán. Ugyanakkor komoly erőpróba is, miképp tudnak megfelelni a nagyon szigorú uniós előírásoknak a projekt megvalósítása során. A szennyvízberuházást nem számítva még soha nem nyert pályázaton ekkora összeget a város, mint a vár és környéke felújítására. Az uniós Phare-alap integrált helyi vidékfejlesztési pályázatán 2 millió 124 ezer euróhoz, azaz 530 millió forinthoz jutott az önkormányzat. A pályázat három önálló fejezetből állt, ebből kettőt fogadtak el Brüsszelben. A legfontosabb a vár teljes felújítása. A toronyra igen ráfér már a helyreállítás, javítani kell a cserépfedést, az erkély faszerkezetét. A belső udvaron új díszburkolat készül, nagy szilárdságú téglából, felújítják a romos Ispán-házat és egy új épület is készül, amelyben egy WCcsoport kap helyet. A híd felől érkezőknek gyönyörű látványban lesz részük sötétedés után is, mert a díszvüágítás is része a programnak. A pályázat második eleme a történelmi városmag, a Templom, Ilona, Rákóczi és Flórián utcák útburkolatainak felújítása, bazalt kockakővel. A járdák a várudvarhoz hasonlóan nagy szilárdságú téglából készülnek, ennek régi hagyományai vannak Földváron. Nem kapott támogatást a kézműves műhely indítása, de erről sem mondtak le, hiszen a felújított épületekben lesz lehetőség a megvalósításra. A vár felújításával teljes lesz a turisztikai fejlesztésre indított program, a Duna-parttal és a gyógyfürdővel együtt igazán vonzó lehet a város a vendégek számára. Az elnyert pénz fel- használása és elszámolása azonban igen szigorú feltételekhez kötött, mint ahogy az unióban szokás. Nemzetközi közbeszerzési tendert kell kiírni a munkálatokra, a határidő pedig szoros, 2006. november végéig be kell fejezni a kivitelezést és el kell számolni a pénz felhasználásával. A DIT Kht sikertörténete A Dunaföldvári Ipari és Terület- fejlesztési Kht.-t 1988-ban a volt szovjet laktanya vagyonának kezelésére, hasznosítására alapította a város önkormányzata, egymillió forintos alaptőkével. Mindössze négyen kezdték a munkát, közülük RÁTH6É8ER LÁsziőNÉ ügyvezető és Varga Lajos műszaki igazgató ma is a csapat tagja. A „törzs” létszáma egy fővel nőtt, a foglalkoztatottak azonban jóval többen, negyvenötén vannak, hiszen a volt laktanyában kialakított idősek otthonát - amely ma már emelt szintű - ugyancsak a cég üzemelteti. A kezdeti feladatot a várakozásoknál jóval nagyobb sikerrel oldották meg, az ipari parkon kívül az egykori tiszti és legénységi épületeket korszerű lakásokká alakították. A város A közelmúltban haszna talán nem is mérhető, a környékből beköltözőkkel nőtt a lakosság száma, fiatalodott is, sok iskoláskorú gyermekkel. A DIT Kht. tevékenysége tovább szélesedett, a lakásépítés felé indultak, mint kiderült jó érzékkel. Pakson, majd Szekszár- don alakítót tak át épületeket lakások ká, üzletekké, a megyeszékhelyen új beruházásuk folyik ma is. Első természetesen Duna-fóldvár, például a közelmúltban adtak át egy 13 lakásos társasházat az Ifjúság téren. Jellemző, hogy ma már a cég vagyona meghaladja a harmincmillió forintot. Ráthgéber Lászlóné azt csupán „mellesleg” teszi hozzá, hogy természetes módon anyagilag segítik a város társadalmi életében szerepet játszó civil szervezeteket, sportegyesületeket is. átadott társasház A LÁTNIVALÓK Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori „falucska” szerencsés fekvése és nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. Fénykorát a XIV-XV. században élte a település, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz. A város hídja 1928 és 1930 között épült, létesítése jelentős fejlődést hozott Egy 1966- os mélyfúrás során jó minőségű, ásványi sókban és szénsavakban gazdag, 37-38°C-os víz került felszínre, mely a termálfürdőt is táplálja. A város kulturális életének központja a színházi előadások, hangversenyek otthonául szolgáló művelődési ház, a könyvtár és a Vármúzeum, valamint a Fafaragó Galéria. Az idegenforgalmi nevezetességek közül a város késő barokk műemlékeit érdemes kiemelni, a gyógyszertár Béke téri épületét, a Barátok templomát, a volt Ferences kolostort és a gimnázium épületét Sajátos színfoltot jelent Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti lösz dombon épült várerődítmény. Az épületegyüttesben található az úgynevezett Török (Csonka j-torony, melyet a XV. században gótikus stílusban építettek, a Fafaragó Galéria, a Vár Étterem és az udvar főbejáratánál újonnan felállított csodálatos kézi faragású nagy kapu. A szép Duna korzó, a termálfürdővel, a kempinggel és a Halászcsárdával Is vonzó a látogatók számára. Dunaföldvár 1989-től ismét városi rangot kapott, melyet leginkább a körzetben betöltött szerepe, jelentős kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységek miatt érdemelt ki. Az írások szerzője: Rákosi Gusztáv Átadták a várost elkerülő utat A híd és a városközpont közötti rövid és keskeny, 6,5-7 méter széles kétsávos útszakaszon közlekedtek eddig az Alföldről a Dunántúlra vagy ellenkező irányba igyekvő járművek, amelyek jelentős része kamion, nem egy veszélyes szállítmánnyal. A forgalom zaja és a lég- szennyezés szinte elviselhetetlen terhet rótt a lakosságra. A város vezetése régóta kérte a kormányzatot az elkerülő út megépítésére. Az első ígéret 2000. májusában hangzott el. A vasúti pályát megszüntették, kétsávos út került a hídra, majd annak elkészülte után megkezdték az elkerülő út építését a feleslegessé vált vasút töltésén. A híd rekonstrukciója a tervek szerint elkészült, 2001. szeptember 20-án felavatták. 2002. májusában a kivitelező, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. megkezdte a 2850 méter hoszszú, 8 méter széles út építését, amely a város déli határában csatlakozik a hatos főút- ra. A beruházás költsége 2,2 milliárd forint, az átadás első határideje 2003. november volt, ám a kivitelezést 2003. tavaszán egy évre felfüggesztették. Az idén folytatták a munkát, és tegnap ünnepélyesen átadták a forgalomnak az elkerülő utat. Az átadás ünnepélyes pillanata Szilárdul a burkolat A város önkormányzatának kezelésében lévő úthálózat hatvan kilométer hosszú, ennek fele burkolat nélküli földút. Mivel a város költségvetése nem teszi lehetővé a nagyszabású program saját erőből történő finanszírozását, hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvételéről határoztak a képviselők az első szakasz idén és jövőre tervezett megvalósítására. Ajánlatot kértek négy pénzintézettől, ezek közül a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet mellett döntöttek. Két év alatt 29 utca szilárd burkolatát építik meg, azo- két, ahol a lakók vállalták a 44 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulás befizetését. A 300320 milliós programból ez 140 millió forintot fedez, a fennmaradó összegre veszi fel a város a hitelt A tíz kilométernyi út zömmel négy méter szélességben készül, beton alapra aszfaltburkolattal, két oldalon vízelvezető árkokkal, valamennyi ingatlanra áteresszel, kocsibejáróval. Néhány keskenyebb utcában a burkolat három méter széles lesz, középen vízelvezető vápával. A program keretében hat közterületen, a Szent István, a Damjanich, a Dózsa György, a Béri Balogh utcákban, a Barota közben és a Kossuth téren elkészült az aszfaltozás, már a következő hat utcában is folynak a munkák. A 29 érintett utca többsége az úgynevezett Kül- végen található.
