Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-15 / 242. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK ALMANACH 2004 - DUNAFÖLDVÁR 7 A város visszatér hagyományaihoz A dunaföldvári városháza Dunaföldvár a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Az el­múlt években jelentős be­ruházások valósultak meg, és a program folyta­tódik. Elkészült a szenny­vízhálózat, az elkerülő út, egyre szebb a Duna-part, hamarosan kezdődik a vár felújítása, szilárd bur­kolatot kapnak az utcák. A változások ugyanakkor a visszatérést jelentik a hagyományokhoz, a ke­reskedelem, az idegenfor­galom, a mezőgazdaság a meghatározó. Az elkerülő út megépítése és át­adása jelentősen megváltoztat­ja a város szerkezetét, a közle­kedés rendjét - mondja Nagy Gáborné polgármester. A város- rendezési tervre is hatása lesz, hiszen a belváros végre ismét nyugodt, csendes hangulatúvá válik, az utakon sávok szaba­dulnak fel, amelyek parkolókká alakíthatók, új csomópontok - a legfontosabb a Vak Bottyán té­ren - alakulnak ki. - Néhány kereskedő, szolgáltató félti ugyan forgalmát, ám azt gondo­lom ok nélkül - vallja a polgár- mester asszony -, ha megfelelő marketinget találunk ki. Az el­kerülő út lényege, hogy a kami­onok szorulnak ki, azok eddig sem álltak meg. Az átutazó au­tósokat továbbra is be lehet csa­logatni, apró ötletekkel, színvo­nalas kínálattal. Látnivaló pe­dig akad bőven a városban. A hagyományokra építették eddig is a város fejlesztési poli­tikáját. A műemlékek mellett a Duna-parton ott van a gyógyfür­dő, máris többféle, a társada­lombiztosítás által támogatott szolgáltatást nyújtva, ezt remél­hetőleg a közeljövőben kiegé­szíthetik a fizikoterápiás keze­lésekkel. A kemping, bár rend­be tették, további fejlesztésre vár, sőt az elképzelések között szerepel egy Du­nára néző szál­loda is, bizonyá­ra akad vállalko­zó, aki megvaló­sítja. A város egészét a csend és nyugalom jel­lemzi, az ipar is elsősorban „könnyű műfa­jú”, tehát nem környezetszeny- nyező. A szintén hagyományos mezőgazdaság lehetőségeit kel­lene növelni fel­dolgozó üzemek létrehozásával. Gondjai ugyan vannak az önkormányzatnak, de ezek kezelhetőek. Az intéz­mények, elsősorban az iskolák szétszórtan helyezkednek el, de ez is földvári jellegzetesség, al­kalmazkodik a város szerkeze­téhez, a lakosság kényelméhez. Nem biztos, hogy egy központi épületet kell létrehozni, sokkal inkább a meglévők felújítása, korszerűsítése a megoldás. A költségvetés persze szűkös, 1,5 milliárd körüli, a város vezetése azonban hosszú évek óta pályá­zatokkal pótolja a hiányzó pénzt, mint számos példa mu­tatja, többnyire sikerrel. Mától valóban csendes a belváros, új korszak kezdődik Dunaföldvár életében. Olyan új korszak, amellyel visszatérhet a békés, polgári kisvárosi légkör, a XXI. század korszerű vívmányaival harmóniában. Több mint felmilliard a vár felújítására Mérföldkő lesz a város életében a vár és környé­kének felújítása, amelyre több mint félmilliárd fo­rintot nyert az önkor­mányzat a Phare pályáza­tán. Ugyanakkor komoly erőpróba is, miképp tud­nak megfelelni a nagyon szigorú uniós előírások­nak a projekt megvalósí­tása során. A szennyvízberuházást nem számítva még soha nem nyert pályázaton ekkora összeget a vá­ros, mint a vár és környéke fel­újítására. Az uniós Phare-alap integrált helyi vidékfejlesztési pályázatán 2 millió 124 ezer euróhoz, azaz 530 millió forint­hoz jutott az önkormányzat. A pályázat három önálló fejezetből állt, ebből kettőt fogadtak el Brüsszelben. A legfontosabb a vár teljes felújítása. A toronyra igen ráfér már a helyreállítás, ja­vítani kell a cserépfedést, az er­kély faszerkezetét. A belső udva­ron új díszburkolat készül, nagy szilárdságú téglából, felújítják a romos Ispán-házat és egy új épü­let is készül, amelyben egy WC­csoport kap helyet. A híd felől ér­kezőknek gyönyörű látványban lesz részük sötétedés után is, mert a díszvüágítás is része a programnak. A pályázat máso­dik eleme a történelmi város­mag, a Templom, Ilona, Rákóczi és Flórián utcák útburkolatai­nak felújítása, bazalt kockakő­vel. A járdák a várudvarhoz ha­sonlóan nagy szilárdságú téglá­ból készülnek, ennek régi ha­gyományai vannak Földváron. Nem kapott támogatást a kéz­műves műhely indítása, de erről sem mondtak le, hiszen a felújí­tott épületekben lesz lehetőség a megvalósításra. A vár felújításával teljes lesz a turisztikai fejlesztésre indított program, a Duna-parttal és a gyógyfürdővel együtt igazán vonzó lehet a város a vendégek számára. Az elnyert pénz fel- használása és elszámolása azon­ban igen szigorú feltételekhez kötött, mint ahogy az unióban szokás. Nemzetközi közbeszer­zési tendert kell kiírni a munká­latokra, a határidő pedig szoros, 2006. november végéig be kell fejezni a kivitelezést és el kell számolni a pénz felhasználásá­val. A DIT Kht sikertörténete A Dunaföldvári Ipari és Terület- fejlesztési Kht.-t 1988-ban a volt szovjet laktanya vagyoná­nak kezelésére, haszno­sítására alapította a vá­ros önkormányzata, egymillió forintos alap­tőkével. Mindössze né­gyen kezdték a munkát, közülük RÁTH6É8ER LÁsziőNÉ ügyvezető és Varga Lajos műszaki igazgató ma is a csapat tagja. A „törzs” létszáma egy fővel nőtt, a foglalkoztatottak azonban jó­val többen, negyven­ötén vannak, hi­szen a volt lakta­nyában kialakí­tott idősek ottho­nát - amely ma már emelt szintű - ugyancsak a cég üzemelteti. A kezdeti feladatot a várakozások­nál jóval na­gyobb sikerrel ol­dották meg, az ipari parkon kí­vül az egykori tiszti és legény­ségi épületeket korszerű laká­sokká alakítot­ták. A város A közelmúltban haszna talán nem is mérhető, a környékből beköltözőkkel nőtt a lakosság száma, fiatalodott is, sok iskoláskorú gyer­mekkel. A DIT Kht. te­vékenysége tovább szé­lesedett, a lakásépítés felé indultak, mint kide­rült jó érzékkel. Pakson, majd Szekszár- don alakítót tak át épü­leteket lakások ká, üzletekké, a megye­székhelyen új beruházásuk fo­lyik ma is. Első természetesen Duna-fóldvár, például a közel­múltban adtak át egy 13 laká­sos társasházat az Ifjúság té­ren. Jellemző, hogy ma már a cég vagyona meghaladja a har­mincmillió forintot. Ráthgéber Lászlóné azt csupán „melles­leg” teszi hozzá, hogy termé­szetes módon anyagilag segítik a város társadalmi életében szerepet játszó civil szer­vezeteket, sportegye­sületeket is. átadott társasház A LÁTNIVALÓK Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az or­szág közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak talál­kozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomó­pontjává avatta a kisvárost A Dunaújváros, Paks, Kecske­mét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori „falucs­ka” szerencsés fekvése és nagy vonzáskörzete révén in­dult fejlődésnek. Fénykorát a XIV-XV. században élte a tele­pülés, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős ke­reskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meg­határozó volt a város fejlődé­sében. A történelem során több esetben volt virágzó me­zőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz. A város hídja 1928 és 1930 között épült, létesítése jelen­tős fejlődést hozott Egy 1966- os mélyfúrás során jó minősé­gű, ásványi sókban és szénsa­vakban gazdag, 37-38°C-os víz került felszínre, mely a termálfürdőt is táplálja. A vá­ros kulturális életének köz­pontja a színházi előadások, hangversenyek otthonául szolgáló művelődési ház, a könyvtár és a Vármúzeum, valamint a Fafaragó Galéria. Az idegenforgalmi nevezetes­ségek közül a város késő ba­rokk műemlékeit érdemes ki­emelni, a gyógyszertár Béke téri épületét, a Barátok temp­lomát, a volt Ferences kolos­tort és a gimnázium épületét Sajátos színfoltot jelent Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti lösz dombon épült várerődítmény. Az épületegyüttesben találha­tó az úgynevezett Török (Csonka j-torony, melyet a XV. században gótikus stílusban építettek, a Fafaragó Galéria, a Vár Étterem és az udvar fő­bejáratánál újonnan felállított csodálatos kézi faragású nagy kapu. A szép Duna korzó, a termálfürdővel, a kempinggel és a Halászcsárdával Is vonzó a látogatók számára. Dunaföldvár 1989-től ismét városi rangot kapott, melyet leginkább a körzetben betöl­tött szerepe, jelentős kereske­delmi, szolgáltatási tevékeny­ségek miatt érdemelt ki. Az írások szerzője: Rákosi Gusztáv Átadták a várost elkerülő utat A híd és a városközpont közöt­ti rövid és keskeny, 6,5-7 méter széles kétsávos útszakaszon közlekedtek eddig az Alföldről a Dunántúlra vagy ellenkező irányba igyekvő járművek, amelyek jelentős része kamion, nem egy veszélyes szállítmán­nyal. A forgalom zaja és a lég- szennyezés szinte elviselhetet­len terhet rótt a lakosságra. A város vezetése régóta kérte a kormányzatot az elkerülő út megépítésére. Az első ígéret 2000. májusában hangzott el. A vasúti pályát megszüntették, kétsávos út került a hídra, majd annak elkészülte után meg­kezdték az elkerülő út építését a feleslegessé vált vasút tölté­sén. A híd rekonstrukciója a tervek szerint elkészült, 2001. szeptember 20-án felavatták. 2002. máju­sában a kivitelező, a Be­tonút Szolgáltató és Épí­tő Rt. megkezdte a 2850 méter hoszszú, 8 méter széles út építését, amely a város déli határában csatlakozik a hatos főút- ra. A beruházás költsé­ge 2,2 milliárd forint, az átadás első határideje 2003. november volt, ám a kivitelezést 2003. tavaszán egy évre fel­függesztették. Az idén folytatták a munkát, és tegnap ünnepélyesen átadták a forgalomnak az elkerülő utat. Az átadás ünnepélyes pillanata Szilárdul a burkolat A város önkormányzatá­nak kezelésében lévő út­hálózat hatvan kilométer hosszú, ennek fele burko­lat nélküli földút. Mivel a város költségvetése nem teszi lehetővé a nagyszabású program saját erőből történő fi­nanszírozását, hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvételéről hatá­roztak a képviselők az első sza­kasz idén és jövőre tervezett megvalósítására. Ajánlatot kér­tek négy pénzintézettől, ezek közül a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet mellett dön­töttek. Két év alatt 29 utca szi­lárd burkolatát építik meg, azo- két, ahol a lakók vállalták a 44 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulás befizetését. A 300­320 milliós programból ez 140 millió forintot fedez, a fennma­radó összegre veszi fel a város a hitelt A tíz kilométernyi út zöm­mel négy méter szélességben készül, beton alapra aszfaltbur­kolattal, két oldalon vízelvezető árkokkal, valamennyi ingatlan­ra áteresszel, kocsibejáróval. Néhány keskenyebb utcában a burkolat három méter széles lesz, középen vízelvezető vápá­val. A program keretében hat közterületen, a Szent István, a Damjanich, a Dózsa György, a Béri Balogh utcákban, a Barota közben és a Kossuth téren elké­szült az aszfaltozás, már a kö­vetkező hat utcában is folynak a munkák. A 29 érintett utca többsége az úgynevezett Kül- végen található.

Next

/
Thumbnails
Contents