Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-14 / 241. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2004 15 ■ SZEKSZÁRD Szőlő, bor és idegenforgalom: óriási fejlődés magánberuházásból információhiányuk a város jele­néről. Az itt működő cégekről, üzemekről és az elmúlt néhány évben felépült csodálatos borhá­zakról. Óriási teljesítmények vannak nemcsak a borokban és azok nemzetközi sikereiben, ha­nem a minőségi borturizmus fel­tételeinek a megteremtésében is. A Szekszárdi Borvidéki Kht. megalakulása már most is érezteti hatását, bekapcso­lódtak a Szent László-nap és a szüreti fesztivál rendezé­sébe. Ily módon a bor minő­ségi megjelenése biztosított az őszi borünnepen, de a jö­vőben nagy reményeket fűz­het működéséhez a város. A következő években a szekszárdi őszi bornapok min­den bizonnyal átalakulnak, sőt várhatóan végiggondolja a város eddigi ünnepeit, mondta a pol­gármester. A Szent László-nap köré olyan, sok embert vonzó, turisz­tikai csemegeként szolgáló ren­dezvényt terveznek, amely is­és bor, s az ehhez kapcsolódó idegenforgalom. Mint elmondta, szeptemberben a Városligetben rendezte meg a szövetség az úgynevezett Borfalut. A rendez­vény azonos időben volt a Vár­ban már hagyomá­nyos borfesztivállal, mindkettőn képviseltették magukat a szek­szárdiak. A Borfaluban tizenket- ten, négy vagy öt pincészet pe­dig a Várban, ennyi helybéli bo­rász még sosem mutatkozott be a fővárosban. A kérdésre, miszerint milyen feltételei vannak a minőségi borturizmusnak, a polgár­A Magyar Szőlő és Borvárosok Szövetségének az elnöke ta­vasszal Kocsis Imre Antal, Szek- szárd polgármestere lett. E mi­nőségében is sokat tehet a váro­sért, amelynek múltja és jele­ne a szőlő Az első borvidéki lobbitalálkozó mester úgy fogal­mazott, hogy szép csendben számtalan borház és szállás­hely épült fel.- Megdöbbentő, hogy a szekszárdiak­nak milyen nagy az Kocsis Imre Antal mét megmozgatja az embereket. A pünkösdi fesztivált a helyi né­metség nagyszerűen szervezi, az nem szorul változtatásra, mondta a polgármester. Arról már a borászoknak kell tenniük, hogy ha hét végén Szekszárdon valaki jó bort keres, azt meg is találja a vendéglátással együtt. Az első, igen jól sikerült borvidé­ki lobbitalálkozót ezentúl évente rendszeresen megtartják. Pünkösdi fesztivál Évente visszatérő, egyre nagyobb nemzetközi ér­deklődést kiváltó nagy rendezvénye a városnak a pünkösdi fesztivál, a szek­szárdi németség rendez­vénye. A két-három napos programban a sör mellett sokszínű kulturális prog­ramban van részük a ven­dégeknek. A programok többféle ízlést és igényt is kielégítenek. Képünkön: a legkisebbek. Folyamatban lévő és induló beruházások Történelem, irodalom, zene A Babits Mihály művelődési ház rekonstrukciója, 549 millió forint, átadási határidő novem­ber 30. Fecskeház építése, 348 millió forint, átadási határidő 2005. május 31. A Garay Gimnázium födém­cseréjének megkezdése 239 millió forint, a munkálatok kezdete 2005. Körösi utcai partfal építése, 25 millió forint. Garay tér - Béla tér felújítása, 330 millió forint, a beruházás kezdete jövő év eleje. Panelépületek homlokzat­szigetelése, 324 millió forint. A város szíve a Béla tér az 1805- ben épült copf stílusú templom­mal, amely Közép-Európa legna­gyobb egyhajós temploma. Szemben a pestisjárvány szomo­rú emlékét őrző Szentháromság­szobor. A teret a városháza épü­lete nyugatról, a régi vármegye- háza keletről zárja le. A klasszi­cista épülettömhöt Pollack Mihály tervezte, 1836- ban építették, az át­adás emlékét a belső udvaron ma is látha­tó tiszafák őrzik. Az udvaron láthatók az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor rom­jai, mely köré rendház és vár épült A király szob­ra Lessenyey Márta alkotása. A vármegyeháza hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbi­ban kiállítások tekinthetők meg. Az épület udvarán található a dí­szes Borkút, Baky Péter és Szat­mári Juhos László alkotása. Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szü­lőházához jutunk. Az épületben emlékmúzeum működik, az ud­varon a költő bronzszobra, Far­kas Pál szobrászművész alkotása látható. Két újabb gyűjteménnyel is gazdagodott a város, a Mé­szöly- és a Baka-hagyatékkal. Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, kö­zepén a névadó Garay János szobrával. Szárnovszky Fe­renc alkotását 1898-ban avat­ták. A költő Háry János alakját emelte az irodalomba és több­ször megénekelte a szekszárdi bort. Nem csupán építészeti, de kul­túrtörténeti emlék az Augusz- ház jellegzetes épülete, amelyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalom­mal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne műkö­dő, nevét viselő zeneisko­la örökíti meg. Szek­szárdon hagyomá­nyosan színvona­las zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művé­szetek Háza. Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszi­kus alkotók kiállításai, színvona­las hangversenyek kapnak ott­hont benne. Az épület szomszéd­ságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekinté­lyes épületét. A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréját, Farkas Pál alkotását láthatjuk. Néhány szó a múltról Szekszárd területén már a kelták idején is volt település. A római korban a limes - va­gyis errefelé a Duna - mentén húzódó hadiút fontos állomá­sa volt Alisca. A11. században már említik Szekszárd várát, ahol I. Béla király is szívesen tartózkodott. I. Béla bencés apátságot is alapított a telepü­lésen. A török időkben szan- dzsákság székhelye volt; Evlia Cselebi az 1660-as években le­írta nyolctornyú várát, fürdő­jét, fogadóját, négy dzsámiját és számos boltját. Már akkor is szőlők borították a várost övező dombokat A szekszárdi bikavér A Szekszárdi Borvidék terüle­te 2150 hektár, melyből a Szekszárd város közigazgatási határain belül működő Hegy­község 1030 hektár szőlőterü­letet tart nyilván. A várost öve­ző dombokon mintegy 4500 „tanyás” szőlőterület található. A város lakosságának mint­egy kétharmada valamilyen módon kötődik a szőlő- és bor­termeléshez. A kadarka tette Szekszárdot híressé, amely­nek bora rubinszínű, különle­ges illatú, gyenge sávú bor. A testes, erős, magas alkoholtar­talmú szekszárdi bikavér való­jában cuvée, amelyet 2-3 vö­rösbor-szőlőfajta keverésével állítanak elő. Gemenc A gemenci erdő Magyaror­szág talán legszebb ártéri er­dősége, amely a Duna és holt­ágai mellett terül el. A rendkí­vül sűrű, dús vegetációban kocsányos tölgyek, fekete nyárfák, mocsári kőrisek, kü­lönböző fűzfafélék találhatók. Páratlanul gazdag az állatvi­lág is: gímszarvasok, őzek, vaddisznók mellett madárrit­kaságok is vannak, mint pél­dául a fekete gólya és a nemeskócsag. Az erdő szerve­zetten látogatható: hajóval a Sión és a Dunán, illetve a Szekszárdtól 8 km-re lévő Bá­rányfokról induló erdei kis- vasúttal. SZÜRETI FESZTIVÁL Az Alisca Borrend tagjai a hagyományos szüreti fesztiválon NÉPTÁNCFESZTIVÁL Háromévente rendezik meg a nemzetközi hírű Duna Menti Folklórfesztivált. Jö­vőre ismét a hagyományőrző táncosoké lesz a város. Képünkön: a Bartina táncosai.

Next

/
Thumbnails
Contents