Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-07 / 209. szám

lÜH 2004. SZEPTEMBER 7., KEDD G A Z D A S Á G I TÜKÖR 7. OLDAL ‘ Szeptembertől: Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program Szeptember 1-jétől lehet pályázni az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Prog­ramra, (AVOP-ra) melynek keretében nyolc jogcímen juthatnak uniós támo­gatáshoz a termelők. Az AVOP célkitű­zése, hogy a hazai mezőgazdaságot versenyképessé tegyék. Tolna megye Az AVOP-ra nyolc jogcímen lehet pályázni. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Nemze­ti Fejlesztési Tervben megfogalmazott stra­tégiai célokhoz kapcsolódnak a jogcímek, így a mezőgazdasági beruházásokhoz, a ha­lászati ágazathoz, valamint a szakmai to­vábbképzési és átképzési támogatásokhoz. Ugyancsak pályázni lehet a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésé­nek fejlesztésére, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésére, vala­mint a falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi, szellemi örökségének védelmére és megőrzésére. 2006-ig összesen 105 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a vállalko­zók és a gazdálkodók, ebből az EU-tól érke­ző forrás 78,8 milliárd, míg a nemzeti finan­szírozás 26,2 milliárd forint. Az idén 24,5 milliárd forint keretösszeg áll a rendelkezés­re, jövőre 35 milliárd. Arról már írtunk, hogy a SAPARD prog­ram pályázatait májusig fogadja be a ka­posvári regionális iroda, ahová három me­gye - Baranya, Somogy és Tolna- tartozik. Az idén Tolna megyéből 162 pályázat érke­zett az irodához, ebből 116 a mezőgazdasá­gi beruházás, a többi falufejlesztésre és inf­rastruktúra fejlesztésére irányul. A 162 pá­lyázatból eddig 37-et utasítottak el, 45-öt tá­mogatásra javasoltak és 80 még feldolgozás alatt áll. Csak Tolna megyéből 2,7 milliárd forint a támogatási igény. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-környezet­gazdálkodási pályázati kiírások a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv brüsszeli elfogadása után, vár­hatóan szeptember közepén je­lennek meg új feltételekkel. Idén azoknak is újra kell pályázniuk, akik 2003-ban már rendelkeztek támogatási szerződéssel, de ők előnnyel indulnak az újonnan pályázókhoz képest, mivel többletpontokat kapnak. Az idén pályázható intézke­dések rendszere átalakult és ki­bővült. A célprogramok művelé­si ágakra lesznek szétbontva, így várhatóan a következő agrár­környezetgazdálkodási intézke­déseket írják ki: agrár-környe­zetvédelmi szántóföldi gazdál­kodás, gyepgazdálkodás, ültet­vénykezelési agrár-környezet­gazdálkodási intézkedések, ki­egészítő intézkedések, vizes élő­helyekhez kapcsolódó intézkedések, vala­mint az extenzív állattartáshoz kapcsolódó intézkedések. A kiegészítő intézkedések önállóan nem pályázhatóak, csak valami­lyen más célprogrammal együtt. A fő intéz­kedéseken belül több célprogram megpá­lyázására lesz lehetőség, üyenek pl. ame­lyekre tavaly sokan pályáztak: szántóföldi gazdálkodás alapprogram, ökológiai gazdál­kodási, illetve integrált gazdálkodási cél­programok. A gyepgazdálkodáson belül a füves élőhelyek fenntartására, szántóföldi területek átalakítására fajgazdag rétekké, és ökológiai gyepgazdálkodásra lehet várható­an pályázni. Ezek a programok már ismer­tek lehetnek, de ezeken kívül teljesen újfaj­ta programokat is kiírnak a tervek szerint, pl.: a szántóföldi gazdálkodáson belül a ta­Hogyan lehet pályázni? Idén azoknak is újra kell pályázniuk, akik 2003- ban már rendelkeztek támogatási szerződéssel, de ők előnnyel indulnak, mivel többletpontokat kap­nak. A pályázatokat az MVH illetékes Megyei Kirendeltségeihez kell postai úton megküldeni. A pályázatokat különböző értékelési szempontok szerint pontozni fogják. Ha megfelelő pontszámot ér el, az MVH szerződést köt a pályázóval, ameny- nyiben az vállalja, hogy a szerződéskötéstől számí­tott öt éven keresztül a szerződésben foglaltaknak megfelelően gazdálkodik. Ezt követően a szerződés időtartama alatt minden év rendeletben meghatározott időszakában igényelni kell a meg­nyert támogatási összeg kifizetését a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével. Az eddigiektől eltérően a legtöbb intézkedés esetén ugyanaz a gazdálkodó területalapú támo­gatást és agrár-kömyezetgazdálkodási támogatást is igénybe vehet egyidejűleg. A pályázatokhoz csatolni kell majd eredeti blokktérképet is, ame­lyeket a megyei kirendeltségeken lehet postai úton igényelni. nyasi gazdálkodás, vadvédelmi célú szántó­földi gazdálkodás, felhagyott területek fenn­tartása, karbantartása, hosszú távú, kör­nyezetvédelmi célú területpihentetés. Az ül­tetvénygazdálkodáson belül szerepel a ha­gyományos szórványgyümölcsösök fenn­tartása, megőrzése program, továbbá a vi­zes élőhelyek intézkedésein belül az exten­zív halastavak, szántóföldek átalakítása vi­zes élőhelyekké, nádgazdálkodás progra­mok stb. A kiegészítő intézkedések között szerepelhetnek pl. erózió elleni védelemre, füves mezsgyékre, vegyszermentes gyep­sávra vonatkozó intézkedések, valamint le­hetőség lesz sövények telepítésének, illetve háromsoros mezővédő erdősáv létesítésé­nek támogatására. AZ AVOP FORRÁSAI 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT, MELYRE PÁLYÁZNI LEHET: 2004-ben a keretösszeg: 24,5 milliárd Ft ebből EU-támogatás 18,4 milliárd Ft, nemzeti finanszírozás 6,1 milliárd Ft 2005-ben a keretösszeg: 35 milliárd Ft ebből EU-támogatás 26,3 milliárd Ft, nemzeti finanszírozás 8,7 milliárd Ft 2006-ban a keretösszeg: 45,4 milliárd Ft ebből EU-támogatás 34,1 milliárd Ft, nemzeti finanszírozás 11,3 milliárd Ft Ültetvénytelepítés támogatással Legnépszerűbb a kékfrankos, a merlot és a cabernet Idén lehet először szü­retelni azokról a szőlő- ültetvényekről, melye­ket 3-4 évvel ezelőtt tá­mogatási pénzből tele­pítettek. Tolna megyé­ben sokan éltek ezzel a lehetőséggel, így jelen­tősen nőtt a kékfran­kos, merlot, cabernet szőlő területe. A korai fajták már megértek a szüretre FOTÓI GOTTVALD Támogatások alakulása: 2002- ben: Szőlő telepítés támogatással: 205 hektár, ennek beruházási költsége: 123 millió forint, támo­gatási vonzata: 62 millió forint. Gyümölcstelepítés: 141 hektár, beruházási költsége: 25 millió, támogatási vonzata 12,5 millió. 2003- ban: Szőlő: 154 hektár, beruházási költsége 772 millió, támogatási vonzata: 321 millió. Gyümölcsös: 67 hektár, beruhá­zás: 158 millió, támogatás: 58 millió. Agrárhírek Megkezdődött a szüret Kiváló a minőség, elégedettek a termelők Iskolatej: átutalták a pénzt ÁLLATVÁSÁROK. Körzetünk­ben legközelebb szeptember 12- én, vasárnap lesz országos kira­kodó- és állatvásár Szekszárdon, valamint 19-én Dunaföldváron. TÁMOGATÁSOK. Az agrártárca az eredeti decemberi időpont he­lyett már október 15-től szeretné kifizetni a magyar gazdáknak a 2004-re járó 76 milliárd forint te­llgyan a beindításához többletköltsé­gekre van szükség, de hosszú távon olcsóbb és hatékonyabb az önkén­tes-hivatásos haderő. Kevesebbe ke­rül a fenntartása, hiszen például nem kell már számolni a félévente bevo­nuló sorkatonák ismétlődő kiképzé­sének költségeivel, és például a sor- katonasághoz kapcsolódó különbö­ző intézmények fenntartásával sem. Az önkéntes haderő már csak azért is hatékonyabb, mert a katonák hiva­tásnak tekintik munkájukat, nem úgy, mint a fél éves sorkatonai szol­gálatra behívott fiatalok. Ugyanis ők a legtöbb esetben feleslegesnek és kényszernek tartották a bevonulást. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi né­hány évben olyan sokan próbálták meg különböző úton-módon elkerül­ni a katonai szolgálatot, hogy sok esetben nehézséget okozott a kellő sorkatonai létszám feltöltése. Ez végleg megváltozott, november­ben leszerel az utolsó sorkatona is, és csak hivatásos-szerződéses kato­nákból fog állni a Magyar Honvédség - jelentette ki Juhász Ferenc. A hon­védelmi miniszter szerint a társada­lom mindenképpen jobban jár az ön­kéntes-hivatásos haderővel. Egyrészt azért, mert a sorkatonai szolgálat el­törlése a fiatalok számára esélyt je­lent a tanulásra, a családalapításra és a boldogulásuk megkeresésére. Más­részt pedig azért, mert az ország biz­tonságát olyanok fogják garantálni, akik hivatásként tekintenek munká­jukra. Hiszen az önkéntes és hivatá­sos katonák saját akaratukból vállal­ják ezt a hivatást, így természetes, hogy minden feladatot - a nemzetkö­zi szerepvállalásokat és az itthoni munkájukat is - nagyobb ambícióval, professzionális módon oldanak meg. A társadalom is szívesebben bízza rületalapú támogatás 75 százalé­kát. Ehhez azonban két feltétel­nek kell teljesülni: az egyik, hogy a kincstár likviditása megfelelő legyen, a másik, hogy a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) be tudja fejezni a kötele­zően előírt, több mint tízezer parcella ellenőrzését és azt Brüsszel felé is bejelentse. olyanokra a biztonságát, akik profik - tette hozzá Juhász Ferenc. A pro­fesszionális haderőre való áttérés többletköltségei tehát mindenkép­pen megtérülnek. A rendszer mű­ködtetése és fenntartása pedig ez­után már sem a védelmi tárcától, sem a nemzetgazdaságtól nem igé­nyel számottevő plusz kiadásokat. A tisztán önkéntesekből álló hadse­reg fenntartása ugyanis költségkí­mélőbb. Bár a személyi kiadások magasabbak, de a felkészítés, a ki­képzés, az eszközök karbantartása, javítása mindenképpen kevesebbe kerül. Például a különböző technikai eszközök használatára nem kell fél­évente megtanítani az újonnan be­vonuló sorkatonákat, azokat ezentúl már csak olyan katonák használják majd, akik szinte sajátjukként tekin­tenek a felszereléseikre. Az átállás során bezárnak felesleges­sé vált objektumokat, átalakítanak szervezeteket, és rengeteg rossz és fölösleges technikától szabadul meg a hadsereg. Ez a folyamat, ha fájdal­mas is, a hadsereg technikai hadra- foghatósági szintjét növeli majd. A szaktárca azt tervezi, hogy 2006- tól komoly mértékben fejleszti majd az egyes zászlóaljak, századok, spe­ciális alakulatok képességeit. Célki­tűzésük, hogy 2010-re a szárazföldi haderő 40 százaléka 30, illetve 90 napon belül bevethető íegyen. Ju­hász Ferenc az áttérés egyik előny­ként emelte ki azt is, hogy a katonai hivatást vállalók számára biztos eg­zisztenciát jelent majd a hadsereg, és a katonák szolgálatuk végén a munkaerőpiacon is megállják a he­lyüket megszerzett képességeikkel, tudásukkal. Sándor Lea Tolna megye Az Alíöldön és a Balaton kör­nyékén már a múlt héten, me­gyénkben pedig tegnap kez­dődött el a korai szőlő szedé­se. A termelők elégedettek, jó szüretre számítanak. A bátai határban megkezdték a rizlingszilváni szedését. Nagy Ist­ván, a bátaszéki hegyközség el­nöke elmondta, a múlt héten mért cukorfok 16-os volt, a sav­tartalom 7,5, ami azt jelenti, hogy érett a szőlő. A rizlingszilvánit Bátáról Szlovákiába szállítják és ott dolgozzák fel: hatvan vagon szőlőre kötöttek a bátaszéki és bátai gazdák szerződést a szlová­kokkal. Ez a kapcsolat már évek óta tart. A hét második felében már az oportót kezdik szedni, en­nek a mustfoka is megfelelő, 14- es, illetve 16-17-es (három helyről vettek mintát), a sava pedig, 7,6 - 8 - 8,1-es. A becsült termésátlag­nak megfelelő mennyiségre szá­mítanak a termelők. A szekszárdi borvidéken 90 mázsát jeleztek hektáronként, az egriek 110 má­zsát, a Balaton környékiek 125 mázsát, a móriak 80 mázsát. A jó termés oka, hogy most kezdenek először beérni azok az ültetvé­nyek, melyeket 3-4 évvel ezelőtt támogatással telepítettek. bítii ,iüiiSütbminí[ri diuli’iíiJü Cáfoljál'a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal azokat az állításokat, amelyek szerint a hivatal késlekedése következ­tében több százmilliós uniós támogatástól estek volna el a tejipari cégek annak következ­tében, hogy „az MVH május óta nem hirdette meg az új dotációs jogcímek nagy részét”. A hivatal álláspontja szerint a megalapozatlan kijelentések a kö­zösségi szabályozás ismeretének hiányáról árulkodnak, illetve a va­lós helyzet bemutatása helyett csak részinformációkat tartalmaz­nak. Az iskolások egészséges ét­rendjének biztosítása mellett a tej­felesleg levezetését célzó országos iskolatej-akció keretében az MVH minden jogosult iskolafenntartó számára határidőn belül átutalta a támogatási összeget. A tejpiaci rendtartás egyik to­vábbi elemét, a Sovány tejpor ma­gántárolási támogatását csak a brüsszeli Bizottság vonatkozó döntése értelmében alkalmazhat­nák a tagállamok, így Magyaror­szág is. Arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy egyes támogatások éppen a kedveződen piaci folyama­tokat hivatottak ellensúlyozni. A valóságban a feldolgozóipari cégek már eddig is igénybe vehették a tej­termékek széles körének, így kü­lönböző sajtok, sovány, illetve zsí­ros tejpor, stb., exportjához bizto­sított uniós támogatásokat, továb­bá az iskolatejprogram keretében kiosztásra kerülő tejmennyiség is kedvezően befolyásolja a túlterme­lés jellemezte tejpiacot. A szeptem­berben megnyíló újabb támogatási jogcímek pedig ugyancsak a feldol­gozók helyzetét javítják. MAUTHNER A rizlingszilvánit szedik a bátai határban fotó: bakó jenó Miért ne fizetne egyszerűbben és gyorsabban? Havi előfizetését bonyolítsa folyószámlája segítségével! Most minden lakossági előfizetőnknek 50 forint árengedményt adunk, és negyedévente a Egermgi Kriaaíino kmémnt legújabb lapszámát kapják ajándékba. Átutalását megteheti akár havonta, vagy negyedévente! ■mns. »3 »11 > :: WBmm Olcsóbb és hatékonyabb az önkéntes-hivatásos haderő Tolna megye Az elmúlt két évet vizs­gálva megállapítható, hogy a termelők komo­lyan vették azt a tényt, hogy a csatlakozást köve­tően már nem lesz alkalmuk sem szőlőt, sem pedig gyümölcsöst telepíteni. Az unióban ugyanis erre szigorú korlátozás érvényes. A megyei földművelésügyi hiva­tal adatai szerint 2002-ben a sző­lőfajták közül kékfrankost telepí­tettek a legtöbben, ezt követi a cabernet, majd a merlot. 2003- ban a merlot került az első hely­re, a kékfrankos leszorult a listá­ról, de felkerült rá a chardonnay és a pinot noir. Az idei évre a be­fogadott, de el nem bírált pályá­zatok alapján ismét a kékfran­kos került az élre, ezt követi a merlot-t, majd a cabernet és a pinot noir. Az évenként válto­zó sorrend azt is kifejezi, hogy az uniós csatlakozásra való ké­szülődés során mikor milyen információhoz jutottak a gaz­dák. 2003-ban például az volt a felfogás, hogy az uniós orszá­gokban is sikeres fajtákat, merlot-t, cabernet-t, chardon- nay-t érdemes telepíteni, mert azt a nyugati piac is ismeri. Az elmúlt időszakban viszont a helyi fajtákat preferálták, így került ismét az élre a kékfran­kos.. A- gyümölcsfák telepítése is nagy lendületet kapott. 2002-ben a legtöbben megy- gyet, piros ribiszkét és málnát, egy évvel később szilvát és meggyet ültettek, idén ősziba­rackra és körtére pályáztak a legtöbben. ______ mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents