Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-04 / 207. szám
HSHIH ^004. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT ALMANACH 200 4 FELSŐNÁNA 7. OLDAL Komfortos, kellemes, szép falu Felsőnána Minden megvan, ami a község lakóinak életét kényelmessé teszi Rendezett, szép házak, porták Tipp-topp falu, ezzel a jelzővel illethetné Felsőnánát az, aki először érkezik ebbe a szép fekvésű, rendezett, minden komforttal ellátott Tolna megyei községbe. A Kétytől három kilométerre található zsáktelepülésen ugyanis mindaz megtalálható - szép környezet, takaros házak, vezetékes ivóvíz, földgáz, óvoda, iskola, barátságos emberek -, amit a városból menekülő, vidékre vágyó ember kívánhat magának és családjának. Az idegent, aki a 65-ös útról Kéty után letér Felsőnána felé, a faluba érve idilli kép fogadja. A kisközséget átszelő patak két oldalán szilárd burkolatú utcák, szépen felújított régi házak és új épületek, takaros porták, frissen nyírt zöld gyep, jól megművelt kertek látványa fogadja. Felsőnána más hasonló nagyságrendű településekhez képest sokkal rendezettebb képet mutat, a faluban található 251 ház közül egy sem áll üresen, valamennyiben laknak. Méghozzá helyiek, idegen, külföldi itt nincs. Mindez annak köszönhető, hogy a kistérségen belül Felsőnána dinamikusan fejlődött. Érzik, tudják ezt az itt lakók is, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy míg a hasonló nagyságú és helyzetű zsáktelepülések lakossága csökkent, addig Felsőnánáé emelkedett. Mint a polgármester, Vaszari Dezső elmondta, a községben 1990-től folyamatosan nőtt a lakosság száma - 1990-ben 695 fő, 1995-ben 716 fő, 2000-ben 738 fő, 2004-ben 740 fő -, így Felsőnána fiatalodó településnek számít. A faluban egy-két ember van csak állás nélkül, a munkanélküliségi arány alacsonyabb a kistérségi és a megyei adatoknál. Köszönhető ez nagyrészt a* helyi termelőszövetkezetnek, ami a mai napig munkát, biztos megélhetést nyújt az embereknek. A kistérség egésze és Felsőnána sem számít leszakadó, támogatásban részesülő területnek. A térség már a rendszerváltozás előtti időszakban az egyik legdinamikusabban fejlődő körzete volt a megyének. A jórészt feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. A vállalkozások száma gyors ütemben szaporodik, míg 1996-ban a bejegyzett egyéni vállalkozók száma 19 volt, addig 2000-ben már 25 vállalkozás működött a településen, ebből 2 szövetkezeti formában, 2 betéti társaságként, 21 egyéni vállalkozóként. A községhez tartozó terület döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a terület déli fekvése miatt igen magas a napsütéses órák száma, az évi és a nyári félévi középhőmérsékletek, illetve a fagymentes napok száma is meghaladja az országos átlagot. Ennek köszönhetően Felsőnána határában, a szőlőhegyen, az úgynevezett Hienestahlban, kitűnő vörösborok teremnek. A helybeliek egyelőre csak saját és baráti fogyasztásra készítik a borokat, de a szép fekvésű pincék, tanyák megalapozhatnák a borturizmust és a falusi turizmust a faluban. Annál is inkább, mert sok egyéb van még, ami idevonzhatja az idegent, vadászat, horgászat és a Hegyháton, erdőn, mezőn, vadregényes szurdokokon át vezető turistaút, amely érinti a falut. ■ Vendégváró borospincék A felsőnánai iskolásoknak, óvodásoknak nem kell vidékre járniuk Felsőnánán az óvoda és az általános iskola egy épületben működik, ami természetes átmenetet biztosít a gyerekeknek, a nagycsoportos ovisok iskolaéretté válva ismert környezetbe, pedagógusok közé érkeznek a szeptember 1-jei becsöngetéskor. Kereken száz gyerek, hetvenkilenc iskolás és huszonegy óvodás „birtokolja” a felsőnánai iskolaóvoda épületét. Az oktatási és gyermekintézmény az 1960-as években épült, kétszintes épületben megfelelő körülmények között van elhelyezve. Az önkormányzat szívügyének tekinti, hogy a falu gyerekei helyben járjanak óvodába, iskolába, mindent elkövetnek és elkövettek az intézmény fennmaradása érdekében. 1991-től ismét helyben történik a felső tagozatosok oktatása, ami a Zombával létrehozott IntézAz informatikai ismereteket tanórán oktatják mény Irányító Társulásnak köszönhető. Az épületet anyagi lehetőségeihez képest az önkormányzat szépen rendben tartja, évente tisztasági festést végeznek és a pályázati lehetőségeket kihasználva fejlesztenek, ennek köszönhetően újították fel az épület villamos hálózatát és a tetőszerkezetét. A kicsik a kétszintes épület földszintjének egyik szárnyát foglalják el, huszonegy ovis van a két csoportban összesen, ami sajnos tízzel kevesebb a tavalyi létszámnál, mondta Fábiánná Dávid Erzsébet vezető óvónő. A kicsikkel három óvodapedagógus - akik közül kettőnek tanítói végzettsége is van - és két dajka foglalkozik. A légkör - akár csak a koszt, amit a helyi konyhán főznek - családias, ezenkívül a tárgyi feltételek is megfelelőek, a legutóbb pályázaton nyert pénzből például tornaszereket és szőnyeget vásároltak. Az iskola - mely az épület másik szárnyán és az emeleten található - ugyancsak jól felszerelt, tizenhárom számítógép, lézerFelsőnánai ovisok nyomtató, internet-hozzáférés áll a diákok rendelkezésére. Az informatikát tantárgyként az órarendbe beépítették, ötödik osztálytól minden gyerek heti egy órában ismerkedik a számítógéppel, a hetedik, nyolcadik osztályosok ezenfelül ha akarnak, délután szakkörben internetezhetnek. Az iskolában jó a képzés, a szakos ellátás az iskolatársulásnak köszönhetően megfelelő, német nyelvet is tanítanak. Bár vannak összevont évfolyamok, a készségtárgyakon kívül a többi tantárgyat csoportbontásban oktatják. Az itt végzett diákok a középiskolában és a felsőoktatásban is megállják a helyüket. Mint az igazgató, Fábián József elmondta, a 2004-ben érettségizett egykori felsőnánai diákok fele főiskolán, egyetemen tanul tovább. Színvonalas képzés, jó feltételek Kocsma mint múzeum Tolna megye közepe Kevés település büszkélkedhet olyan hangulatos kocsmával, mint amilyen Felsőnánán •van. A falu központjában található vendéglátóhely valóságos kis néprajzi múzeum. A falakon az egykori sváb lakosok életének relikviái láthatóak, gereben, mángorló, hurkatöltő, fonott demizson, szénkénegező, réz háti permetező, lós'zerszámok, Singer varrógép, falitéka, tálas, régi kancsó, mosdótál, öntöttvas kályha, festett tálaló, megsárgult fotók, díszes gyermekklumpa, öreg ingaóra,- A legtöbb régi tárgyat, eszközt a falu népe hordta össze, nekik köszönhető, hogy ilyen kellemes lett a kocsma - mondta a vendéglátóhelyet üzemeltető Pesti Györgyné._______________■ Felsőnána közismert nevezetes sége, hogy a falu határában talál ható Tolna megye geometriai középpontja, melyet Juhos László szobrászművész alkotása jelez. 198 minden szeptemberbe megyei szintű békehír; szerveznek ide. A ren dezvényt különböző be mutatók - tűzoltók, kataszt rófavédelem, rendőrség, kutyakiképzők, egészséges életmód, stb. - színesítik. lommal rendezik meg most szombaton a polgárbarát béke- túrát, mely jó alkalom a baráti találkozókra, családi összejövetelekre, a szabadban való közös főzésre, sütésre, beszélgetésre. A rendezvényen a helybelieken és az elszármazottakon kívül a környékbeli települések lakói és polgármesterei is részt vesznek. ■ muzmmm A falu múltja, értékei Nána település az úgynevezett Ónána területén helyezkedett el, eredeti neve Királynána. Mai nevét a törökdúlás utáni újratelepítéskor vette fel. A telepítések első nagy hulláma 1718-1725 között történt, a Hessenből és Württem- bergből érkezett németek nagy szorgalommal, rendszerezett gazdálkodással virágoz- tatták fel a települést. A második világháború után a szovjetek kényszermunkára hurcolták el az emberek nagy részét, majd a kitelepítések csonkították az itteni német lakosságot. Az ő helyükre érkeztek 1945. április-május hónapjában az első székely családok, majd 1947-ben felvidéki magyar családok. Evangélikus templom A település egyetlen műemlék jellegű épülete az 1789-ben, késő barokk stílusban épült evangélikus templom. A templom belsejében barokk padok, a karzaton szép festett képek vannak. Sajnos az épület külső-belső állaga jelentősen leromlott, szükség lenne a teljes felújításra, de ez az anyagi eszközök hiánya miatt jelenleg lehetetlen feladatnak tűnik, pedig az egyházi építészeti emlék rekonstrukciója hozzájárulna a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez. Katolikus imaház Mivel korábban a faluban a katolikusok kisebbségben voltak, ezért ők templomot nem, hanem imaházat és harangtornyot építettek. Összefonódás A település központjában található faszobor Szatmári Juhos László munkája. Az 1989- ban készült, Összefonódás elnevezésű alkotás a település többnemzetiségű, egymás mellett békében élő lakóira utal.
