Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-04 / 207. szám
vasi»*tp A Tolnai Népújsáj MDF: Dávid Ibolya Szekszárd: drága vagy olcsó? feje a tét? Portré: Glatz Ferenc tartalmából: Megasztár Sport: a doppingügy folytatódik Tolnából: Szabó Leslie Hollywoodban olykor ellopják a Dunát Tolnai Népújság II III I I ; www.tolnainepujsag.hu ^ '**8**^ PiJBsl s 13,1 sII I II 2004. szeptember 4.,szombat _____________Ára 79 Ft. Előfizetve 55 Ft__________________________________________XV. évfolyam, 207. szám 2004. s zeptember 4.,szombat Mai számunkból Kaszópuszta Mítoszok nélkül Újabb megyei rangadó Bonyhádon a Szekszárdi UFC Forgalomirányítók Bonyhádon versenyeztek Tánc, zene, étel, ital, kavalkád A közönség elé tárultak a kistérségek rejtett kincsei Szellem és test egyaránt gyarapodhatott tegnap Szekszárdon a Vármegyeházán tartott Kistérségi Kavalkádon. A zeneszámok és a táncok mellett jóféle italok és finom étkek is várták a közönséget. A programon három országgyűlési képviselő, valamint az ország több megyéjének elnöke is megjelent Szekszárd Színes forgatag fogadta tegnap a közönséget Szekszárdon, a régi Vármegyeháza udvarán: a romkert színpadán néptánccsoportok, kórusok követték egymást, a kertben pedig pavilonok kínálták termékeiket. Az érdeklődők a megye különböző tájegységeit, településeit kiváltképp jellemző készítményekkel, illetve gasztronómiai különlegességekkel találkozhattak. A Megyehét délutáni rendezvénye, a Kistérségi Kavalkád így nyújthatott egyszerre több csemegét: a publikum nemcsak Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd, illetve Tamási és környéke dalaiba és táncaiba, hanem jellegzetes ételeibe is belekóstolhatott. Ez utóbbi kategóriát egyebek mellett a tamási sajt és fonott kalács, a bonyhádi töltött káposzta, valamint a bátai tejfölös öntet képviselte. A jó hangulathoz, az invitáláshoz már a megnyitó előtt hozzájá- ^ - • r u 1 t kellemes melódiáival a Nagy- mányoki Ifjúsági Fúvószenekar, igy Biczó Ernő, Decs polgármestere szépszámú jelenlévő - köztük Halmai Gáborné, dr. Braun Márton és Szabó József ország- gyűlési képviselők - előtt nyithatta meg a rendezvényt. Mint mondta, a megye kistérségei az ilyen programok alkalmából megmutathatják rejtett kincseiket, ezzel A döbröközi Gyöngykoszorú Néptáncegyüttes FOTÓ, GOTTVALD KÁROLY is arra ösztönözve az arra fogékony embereket, hogy látogassanak el az értékek tárházát felvonultató helyszínekre. A színpadot ezt követően - Orbán György felkonferálásában - a fellépők vették birtokukba, elsőként a tamási Iglice Népdalkor mutatkozott be, a Galagonya Citerazenekar társaságában. A magyar mellett természetesen nemzetiségi muzsika is felcsendült, a megyében élő németek, romák és szerbek színvonalas bemutatkozása révén. Figyelemre méltó, hogy ez a rendezvény többszörösen is alkalmasnak bizonyult szőkébb pátriánk jó hírének öregbítésére, hiszen a megyei közgyűlés elnökének,. Frankné dr. Kovács Szilviának társaságában a Szekszárdon ülésező Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége testületileg megjelent a programon.-SZÁSZEKSZÁRD Kisebbségek Európában Területi autonómia a kontinensen: egyelőre kivétel nak: de eredményként például az elzászi németek már'elkönyvelhetik, hogy lakhelyeiken egyes utcák feliratai kétnyelvűek. Mindez abból a kiállításból tudható meg, mely a Megyehét keretében tegnap nyílt meg Szekszárdon, az Ily- lyés Gyula Megyei Könyvtár épületében. A Kisebbségek Európában cimet viselő tárlat az Országos Idegennyelvű Könyvtár, valamint az Európa Tanács Budapesti Információs és Dokumentációs Központja közreműködésével készült el. A közönség térképeken követheti azt, hogy a kontinens országaiban hol élnek nemzetiségek: voltaképpen mindenhol. Az éllovas ebből a szempontból Itália, itt tizenegy kisebbség található. Egyikük helyzete - a németségről van szó - ugyanakkor példaértékű, hiszen ez a népcsoport területi autonómiával rendelkezik. Mi itt, Közép-Kelet Európában hajlamosak vagyunk azt gondolni: csak bennünket, magyarokat „szerencséltetett” a sors azzal, hogy nemzettársainkat a mai határokon túlra kényszerítette. Ám a helyzet bonyolultabb, ezt bizonyítja a megyei könyvtár kiállítása. Nem köztudott, de a jellegzetes nemzetállamnak ismert Franciaországban nem kevesebb mint nyolc kisebbség színezi a néprajzi térképet. A többségi franciák mellett baszk, breton, holland, katalán, korzikai, luxemburgi, német és okcitán nyelvű állampolgárok tartoznak az ország közösségébe. Kollektív jogaik, már ha vannak, nem egységesek, területi autonómiáról jórészt nem is álmodhatBúcsú Szekszárdon Szekszárd A hét végén, szombaton és vasárnap tartják Szekszárdon a Kisboldogasszony-napi vagy Remete kápolnai búcsúk A búcsú szombaton reggel 7 órakor szentmisével kezdődik a szekszárdi belvárosi katolikus templomban, melyet szentségkitétel és szentségimádási órák követnek. A precesszió, az imádságos, énekes gyalogmenet a Remete kápolnához este 6 órakor indul a belvárosi templomtól. A kápolnában 19 órakor kezdődik szentmise, amit 20 órakor fáklyás keresztúti ájtatosság követ, melynek során a hívők a stációkat járják végig, majd szentségimádó óra következik 22 óráig. Ezután azok az idősebb emberek, akik ezt igénylik, autóbusszal hazamehetnek, de lehetőség van a kápolnában éjjeli virrasztásra is. A Kisboldogasszony-napi búcsú vasárnap 10 órakor rózsafüzér imádsággal folytatódik a Remete kápolnánál és ugyanitt kerül sor 10.30-tól a püspöki ünnepi szentmisére, melyet dr. Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspök celebrál. A szentmisét követő- en szentségi körmenet lesz, ifké) Ma: Felsőnána és Nak Komfortos, szép, rendezett település Felsőnána. Arról, hogy milyen régi és mai értékekkel rendelkezik a település, 7. oldalon olvashatnak. A Tolnai Népújság mai száma az önkormányzat támogatásával jut el a felsőnánai lakosokhoz. Ugyancsak az önkormányzat jóvoltából olvashatja mindenki naki összeállításunkat a 12. oldalon. ■ 4í".iiir,p' \ l'-tSírM-Tw • \ \ KEDVES OLVASÓNK! MAI lapszámunkban a 5. oldalon a Tolna-Bátaszék városi oldalt olvashatja. IIÉTI ÖN keresse Szekszárd oldalunkat! Ízelítő a tartalomból: 1. A szél tehet róla 2. Újra lesz művészmozi 3. Sok intézmény, egy gazdálkodás ... : ,.ÍT-T V ~ ,1 ' \ Tb Tolnai Népújság Demokrácia és diktatúra között A Horthy-korszak megítélése napjainkban A miénk Erős közepes osztályzatot adott Romsics Ignác tegnapi, a Levéltári Nap keretében tartott előadásában a Horthy-kor- szaknak. Véleménye szerint az időszak politikai és gazdasági negatívumait ellensúlyozzák az oktatás és a művelődés terén elért pozitív elemek. ______Szekszárd ______ A Horthy-korszak tekintélyelvű rendszer volt, átmenet a polgári demokrácia és a fasiszta diktatúra között, mondta el tegnap az idei Levéltári Napon nagy érdeklődésre számot tartó előadásában az ismert akadémikus-történész, Romsics Ignác. A történész több nézőpontból idézte fel a történeti korszakot. Politikai szempontokat vizsgálva elmondta, hogy a korszakban parlament működött ellenzéki pártokkal, a kormányt végig lehetett bírálni. A dualizmushoz képest jelentős mértékben kiterjesztették a választójogot. Igaz, a választók 80 százaléka csak nyíltan szavazhatott. Horthy középerős köztársasági elnöki jogokkal bút. Gazdasági téren az országnak súlyos problémákkal kellett szembenézni. Trianon egy egységes vám- és pénzrendszerrel rendelkező birodalmat vágott szét. A gazdaság fejlődött ugyan, de a megtermelt jövedelmek elosztása rendkívül egyenlőtlen volt. A szociálpolitika területén a társadalombiztosítási juttatások a korszak végére már Romsics Ignác előadásán kívül neves helytörténészek előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Aradi Gábor az optálás Tolna megyei sajátosságairól, Kaczián János a két világháború közötti korszak kultúrájáról, Rozs András a dél-dunántúli jobboldali egyetemi mozgalmakról, mig dr. Dobos Gyula Perczel Béla pályaképéről beszélt. az ipari munkásokra és a nincstelen agrárlakosságra is kiterjedtek. Az oktatásra jelentős összegeket fordítottak mind az elitnevelést, mind a tömegoktatást tekintve. Ekkor jelentek meg a korábbi népfőiskolák elődei. A művelődés terén két eszköz, a-mozi és a rádió fejtett ki jelentős kultúraközvetítő hatást. Elterjedtek a tömegsportok, az ország későbbi nemzetközi sportsikereinek gyökerei is ebbe a korszakba nyúlnak vissza. A kor külpolitikája viszont nem volt eredményes. Tartós sikereket nem sikerült elérni: 1947-ben szinte ugyanott húzódtak az ország határai, mint 1920-ban. Mindent összevetve, a korszak a történész szerint erős közep.es osztályzatot érdemel: a politika és gazdaság negatívumait ellensúlyozzák az oktatás és a művelődés terén elért pozitív eredmények. » « 1 i
