Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-29 / 228. szám

14 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 29., SZERDA ÉLET&STÍLUS FARMER: AMIT A FAR MER MEGUNHATATLAN. Egy milánói divatbemutatón kiderült, hogy tovább­ra is hódít a mosott kék szövet, díszvarrásokkal, illetve különleges textilkombinációkban és nyomott mintákkal. A trendi lányok szíjjal kötött szandált húznak hozzá. fotó: epa Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni! A címben idézett, falfir­kává lett mondat (külön­ben a lengyel szatirikus, Stanislaw Jerzy Lee afo­rizmája), úgy tűnik, ha­marosan valósággá válik. Lehet, hogy mindannyi­unknak mennie kell? A Föld jövője szempontjából sorsdöntő lesz a következő 15 év, és kevés idő áll rendelkezés­re az eddigi „öngyilkos” folya­mat megfordítására. Ezt az ag­gasztó véleményt tette közzé Paul Crutzen Nobel-díjas német kémikus. Crutzen a világ egyik legna­gyobb atmoszférakémikusa. No- bel-díját 1995-ben, a Földünket körülvevő gázok kémiai összeté­telének elemzéséért kapta. Ő kongatta meg ----------------«­elő ször a vész­harangot az ózonpajzson keletkezett lyuk és a szabadon áramló UV­sugarak káros ------------------­hatásával kapcsolatban. A kémikust nemcsak az üvegházhatás aggasztja, hanem a különböző mérgező anyagok közötti más, lehetséges kölcsön­hatások is. Nem tudunk sem­mit például arról, magyarázza, hogy a szén-dioxid például mi­lyen hatással van a tengerek só­tartalmára. A változás, amit eb­ben előidézhet, tönkreteheti a tenger élővilágát, megváltoztat­hatja a Golf-áramlat útját, ami katasztrofális hatást gyakorol­hat az éghajlatra. Crutzen szavai utolsó figyel­meztetésnek tűnnek. „Amikor a homo sapiens megjelent a Föl­dön, azonnal hatott az őt körül­vevő világra, de csak a legutób­bi 150 évben változtatta meg ra­dikálisan a környezeti egyen­súlyt”, mondta egy római lap­nak. Ez a változás pedig olyan nagymértékű, hogy kihat az egész földi rendszerre. Ezért a Föld történetének ezt korszakát „antro- pogénikus korszak nak” nevezi, olyan geológiai időnek, amelyet az embe­ri tevékenység még erőteljesebben az élőlé­nyekből álló bioszférára. Az utóbbi 50 évben pedig a káros kibocsátások és az erőforrások fogyasztásának mértéke olyan ritmusban nőtt, hogy az már a Föld egészét fenyegeti. Az Észa­ki-sarkon kivett minták is bizo­nyítják, hogy csak az elmúlt tíz év alatt is óriási éghajlati válto­zások következtek be, és az is tény, hogy az utóbbi években az atmoszfé­rában lévő szén-dioxid 30 száza­lékkal, a metán 100 százalékkal nőtt. Ezt csökkenteni csak akkor lehet gyökeresen, ha az ipar át­tér a megújítható üzemanyagok­ra, új, környezetbarát, energia- forrásokra. Minden tül gyorsan történik, hangsúlyozta a kutató, aki hoz­zátette: „Nem hiszem, hogy az emberiség képes lesz olyan gyorsan és hatéko­nyan cseleked­ni, ahogyan kellene”. „Nagy a baj., és még minden várható katasztrófáról nem is tudunk eleget,” PAUL CRUTZEN NOBEL-DÍJAS NÉMET KÉMIKUS környezetvál toztató ereje és igyekezete jelle­mez. A professzor fel­hívta figyelmet arra, hogy az utóbbi 150 év­ben az ipari országok sok olyan vegyületet termeltek, amelyek mindegyike különböző módon hat az atmoszférára és Nyitóra várva A:■ 3g> Két teknősbéka vánszorog a sivatag­ban. Találnak egy üveg üdítőt. Azt mondja a fiatalabb az idősnek:- Maradj itt, vigyázz az üveg­re, én meg hozok nyitót! Eltelik öt év, amikor az idősebb kicsit türelmetlenül felsóhajt:- Most már igazán jöhetnél! Mire a másik:- Ha idegeskedsz, akkor el sem indulok! Alapszabály A vízimentő-tanfolyamon az első óra elején az előadó HUMOR szigorúan a hallgatók szemé­be néz, majd azt mondja:- Hölgyeim és uraim, egy dolgot mindenképpen jegyez­zenek meg: ez a műfaj nem olyan, mint a sporthorgászat! Itt nem kell a kicsiket vissza­dobni. Homoktenger A turista papucsban, fürdő­gatyában, a vállán törülköző­vel megy a sivatagban. Talál­kozik egy arabbal.- Hé, jóember, HKSSBI messze van még a tengerpart? - kérdi tőle.- Hát, van vagy nyolcszáz kilométer. A turista maga elé néz, és el­gondolkodik:- Mondhatom, szép nagy strandjuk van! Bővítés A skót menedzser nyilatko­zik a sportújságnak:- Az idén jelentősen kibővít- jük a stadion öltözőjét.- Hogyan?- Levakarjuk a falról a tapé­tát. Káromkodáspénz: bunkóknak bírság Jól tejeltek a mocskos szájak a városkasszának az oroszországi Belgorodban, ahol a helyi ható­ság bírsággal sújtotta a károm­kodó ifjakat a nyár folyamán. Július közepétől szeptember derekáig több mint 3,5 millió forintnak megfelelő összeget gyűjtöttek be közterületeken csúnya szavakat használó fiata­loktól, ennyit hozott a kampány. Egy helyszíni bírság maximáli­san 10 ezer forintig terjedhetett. A káromkodó vétkét súlyosbí­totta, hogy ha idős ember füle hallatára szitkozódott. ( AS]^^R ) i2?LEllKEI; MEGHÍVÓ Az Agrifer 21 Kft. és a LEMKEN Hungária Kft. tisztelettel meghívja Önt 2004. október 1-én, 10 órakor Kaposvárra, LEMKEN GYAKORLATI } GÉPBEMUTATÓRA A bemutató helye: Kaposváron a Fonyód felé vezető út bal oldalán a Kaposvár végét jelző tábla után 100 méterre Bővebb felvilágosítás: 74/412-350 telefonszámon OLVASTAM Budavári Kata Nofene hurkával Nincsen új a naptej alatt, és közben arra is rájöttem, hogy megöre­gedtem vagy mi. Vettem megint női magazint, és ugyanolyan gyorsan lapoztam át, mint amikor ezek először megjelentek a placcon Csak­hogy én már nem hiszek. Mert ha veszek rúzst, mi úgy tündököl, és ragad, mint a tetoválás, hogy fogok én kinézni jövőre, amikor már nem ez lesz a divat Ráadásul a narancsbőrről nyolc évvel ezelőtt is megírták, hogy bár kence van, hatni viszont alig, és pláne egyáltalán nem bír. A divatos új szerkókat, amik csak kicsit lilák, ellenben nem tudom megkülönböztetni a trendi lilától Nyolcévesem tudtam. Most úgy gondolom, színvak vagyok, akkor meg vidám egyetemista vol­tam, és nagybecsű, örök barátaimmal jókat röhögtünk ezen. Leg­szebb élményeim ugyanakkor nem a női magazinokhoz, hanem az átmulatott éjszakákhoz kötődnek, amikről egyébként ezek a lapok is írnak, csak nem úgy, ahogy azok vannak. Történt vala, vagy száz­húsz évvel ezelőtt, egy kedves barátunk nálunk iccakázott, majd reg gel a piacon zsákmányolt kolbász-hurka ellátmányra vetette szemét: „Nofene, disznót is öltünk?” majd tekintete átsiklott a kenyérre: „Azanyja, kenyeret is sütöttünk!”, szóval szó se volt koktélról, meg cu­korrózsaszín szerkóról, a mulatság az mulatság volt, hajnalra meg az összes szemfesték elkenődött, s így megy ez ma is. Schwarzi bekeményít fflPEBEEBSfl ARNOLD SCHWARZENEGGER kitiltotta a dohánytermékeket a kaliforniai börtönökből. A Terminátor már betil­totta a dohányzást a kormányzói hivatalban, is, magának viszont az udvarban egy sátrat állíttatott fel ott, hogy szivarozhasson. Velünk születik a vágy a halálra? Egy svéd kutatás szerint az öngyilkossági hajlamra olyan tényezők is kihat­nak, mint a születési súly, vagy az anya életkora. Tudósok kimutatták, hogy azok a csecsemők, akik 2000 grammnál kisebb súllyal látták meg a napvi­lágot, felnőttként kétszer olyan gyakran követnek el öngyilkossá­got, mint azok, akiknek születési súlya 3250-3750 gramm volt. A tizenküenc évesnél fiatalabb anyák fiai-lányai között a későb­biekben kétszer magasabb az öngyilkossági hajlam, mint olyan embereknél, akiknek any­ja 20-29 éves korában adott éle­tet. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező nők gyermekei is hajlamosabbak az öngyilkos­ságra, s ugyancsak magasabb a szuicidum kockázata olyan em­berek esetében, akiknek anyja háromnál több gyermeket nevel. Az adatok óriási mintából származnak, svéd kutatók 700 ezer olyan fiatal sorsát kísérték figyelemmel, akik 1973 és 1980 között látták meg a napvilágot: közülük 397 férfi és 166 nő vetett életének önkezével véget, s 2000 férfi és 4700 nő követett el ön­gyilkossági kísérletet. Svédor­szágban 100 ezer lakosra átlago­san 20 öngyilkosság jut. A tudósok mindenesetre hang­súlyozzák, hogy kutatásaik nem adnak választ a miértekre, arra, hogy miért sérülékenyebbek egyesek az élet megpróbáltatása­ival szemben, mint mások. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok megmutatják, mennyire fontos lenne segítséget nyújtani a jö­vendőbeli anyáknak, hogy a ké­sőbbiekben jobban elkerülhetővé váljanak a személyes tragédiák. A tavalyi évben a WHO tájé­koztatója szerint több mint 870 ezer ember vetett véget életének. Kelet-Európábán követik el a leg­több öngyilkosságot, míg Dél- Amerikában és az iszlám orszá­gokban a legalacsonyabb az ön­maguk ellen fordulók aránya. Elsősorban a szegénység, a munkanélküliség, közeli hozzá­tartozó vagy barát elvesztése, munkahelyi, illetve jogi problé­mák hajszolják az elkeseredet­teket a végzetes tettig. Az alko­hol- és kábítószer-függőség, va­lamint a fiatalabb korban átélt szexuális zaklatás, az elhagya- tottság, a depresszió is öngyil­kossághoz vezethet. *

Next

/
Thumbnails
Contents