Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 28., KEDD 7 GAZDASÁGI TÜKÖR Kis trükkökkel, megtakarítással a tejtermelés jövedelmezőségéért A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.-nél egy tehén évente átlagosan kevés volt belőlük, vagy vissza­fogták a termeltetést, például csökkentett abrakadaggal. Ez utóbbi ahhoz vezetett, hogy ab­ban a laktációban nem lehetett a teheneket felhozni a korábbi szintre. Hadházy Árpád végül el­mondta: a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Rt. optimista, ezért elő­remenekül, azaz elvégzi az elő­írt beruházásokat. Hoz­GOTTVÁLD KÁROLY A Tolna megyei tejtermelő­ket sújtja az előző évinél jó­val olcsóbb literenkénti ár, és érezteti hatását a tavalyi túltermelés miatti korláto­zás is. Bár az ágazat jöve­delmezősége csökkent a ta­valyihoz képest, az ár foko­zatos növekedése és a biztonságos értékesítési lehetőség fenntartja esetleges többletnek is lesz ha­zai piaca. Dr. Hadházy Árpád hozzátet­te: az unió a termelők számára előnyöket és hátrányokat egy­aránt hozott. Előny, hogy január elseje óta a tej minőségét - a szomatikus sejtszám méréssel - az utolsó három hónap mértani át­tehénre eső tejtermelés színvo­nalát próbálják növelni úgy, hogy a költségek változatlanok maradnak. Ezt apró trükkökkel, több területen, kis összegek meg­takarításával lehet elérni. Hozzá­tette, bízik a felvásárlási ár növe­kedésében is, hiszen áprilisban még hatvankét forint volt az ext­ra minőségű tej literenkénti ára, ma már hatvanhat. Mácz Katalin Dr. Hadházy Árpád, a Szekszár­di Mezőgazdasági Rt. állatte­nyésztési ágazatának felelőse elmondta: az extra minőségű tej literenkénti felvásárlási ára je­lenleg 66 forint, míg tavaly átla­gosan 72 forint volt. A költsé­gek nőnek, így az ágazat jöve­delmezősége csökkent. Ugyan­akkor a megyében a Tolnatej Rt. stabil felvásárló, a szerződés­ben megfogalmazott árat és fi­zetési határidőt betartja, és ez optimizmusra ad okot. A terme­lők bíznak abban is, hogy az életszínvonal emelkedése növe­li a mai rendkívül alacsony tej­termék-fogyasztási kedvet Ma­gyarországon, így idővel az már nem fordulhat elő, hogy ha egyetlen mérésnél véletlenül túllépi a termelő a meghatáro­zott értékeket, rosszabb kategó­riába kerüljön a tej. Ez ugyanis korábban több százezer forint veszteséget jelentett. Hátrány azonban, hogy 2005. december 31-ig valamennyi ál­lattartónak olyan tárolót kell építenie, amelyből nem szivá­rog a trágyalé. Dr. Hadházy Ár­pád hangsúlyozta, ez vitathatat­lanul szükséges beruházás, ám egy háromszázhatvan tehenes telepen például több mint har­mincmillió forintba kerül. Tá­mogatást lehet rá igényelni, azonban az ötvenszázalékos ön­erő is rendkívül magas. Ez a ki­sebb termelőket különösen ne­héz feladat elé állítja. Dr. Had­házy Árpád elmondta: a megoldást abban látja, hogy az egy lattenyésztési ágazat szakem­bere hozzátette: még idén is a bőrükön érzik a túltermelés mi­att tavaly bevezetett korlátozást. Hiszen a termelést csökkenteni két módon tudták, vagy levág­tak teheneket, ám akkor idén zátette: az egész ágazatnak nagy könnyebbséget jelentene a kiszámíthatóság, mert jelen­leg úgy kell három évre előre tervezniük, hogy nem tudják, milyen felvásárlói árakkal szá­molhatnak. Extra minőség !. osztály 2003. évi átlagár 72 forint/liter 62 forint/liter 2004. április 62 forint/liter 53 forint/liter 2004. augusztus 66 forint/liter 56 forint/liter Kamarák: októberben új testületek Mácz Katalin Megkezdődött a tisztújítás Tol­na megyében az agrár-, illetve a kereskedelmi és iparkamaránál is. Mindkét szervezetnél októ­berben állnak fel az új testüle­tek illetve az elnökség. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara taglétszáma az el­múlt négy évben a duplájára nőtt, ezért a korábbi hatvanki- lencről nyolcvanra emelkedett a küldöttek száma. Az érdekvédel­mi szervezet ugyanakkor nem­régiben egy új - szolgáltatói - ta­gozattal is bővült. A jelölő gyűlé­sek szeptemberben lezárulnak, az elnökséget az október 13-i küldöttgyűlésen választják meg. Az eseményen részt vesz dr. Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­ke, aki értékeli az elmúlt évek munkáját, és ismerteti a követ­kező ciklus feladatait. A Tolna Megyei Agrárkamara öt osztályának összesen har­minchárom új küldöttjét a napok­ban megnevezték. A nagy rész­vénytársaságok mellett az egyéni gazdálkodók is szerepet kaptak. A tizenhat tagú elnökséget és a további testületeket az októ­ber 7-i küldöttgyűlésen választ­ják meg. Ez alkalommal dönte­nek a kistérségekbe delegáltak személyéről is, valamint aláír­ják a Tolna Megyei Növényvédő Kamarával az együttműködési megállapodást, melynek értel­mében a jövőben közösen mun­kálkodnak a helyes mezőgazda- sági gyakorlat kialakításában szakmai tanácsadással, rendez­vényekkel és oktatással. Nyitva tartás: ellene, mellette Mácz Katalin A szakszervezetek a vasárnapi nyitva tartás ellen, az üzlettu­lajdonosok azonban mellette kardoskodnak. A gazdasági kormányzaton erős a nyomás, ezért várhatóan egy köztes megoldás születik, félidős nyit­va tartással - mondta dr. Fischer Sándor, a Kereskedők és Vendéglátók Tolna megyei szervezetének titkára. A szak- szervezetek azzal érvelnek, hogy a nagy bevásárlóközpon­tok éjjel nappal nyitva tartanak, így az alkalmazottak alig tud­nak pihenni, vagy szabadságot kivenni. Dr. Fischer Sándor hozzátette: Tolna megyében az új szabályo­zás azt jelentené, hogy százak kerülnének utcára, mert a ke­reskedők elküldenék azokat az embereket, akiket a plusz nyit­vatartási idő miatt vettek fel. A boltok tulajdonosainak sem egységes az álláspontjuk, a ki­csik szeretnék, ha csak az üzlet­központok zárnának be, ahogy Dániában vagy Franciaország­ban. A nagy centrumok ezt el­lenzik. Arra hivatkoznak, a vá­sárlóknak családi program a hétvégi bevásárlás, így a döntés az ő érdekeiket sem szolgálná. Az unió tagországaiban sem egységes az álláspont. Angliá­ban és Írországban a tulajdonos dönti el, mikor nyit ki, ugyan­akkor Olaszországban, Ausztri­ában, Németországban - az üdülőterületek kivételével - va­sárnap mindenki bezár. Dr. Fischer Sándor felhívta a figyelmet arra, a cseheknél és szlovákoknál is várják vasár­nap a vásárlót, így ha nálunk az üzletek bezárnak, a magyar la­kosság a határ mentén egysze­rűen átmegy, és ott költi el a pénzét. HÍREK Kell a kukorica az unióban Száznégy új mester Tizenhárom szakmában száznégy mestert avat a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara október 1-jén 10 órától a Művészetek Há­zában Szekszárdon. Október köze­pén a cukrászok mestertanfolya­mával indul az újabb évad. A ka­mara összesen hetvennyolc szak­mában fogad jelentkezőket NVT’támogatások A félig önellátó mezőgazdasági üzemek gazdálkodási szerkeze­tét úgy szeretnék átalakítani, hogy azok az árutermelés irá­nyába mozduljanak el. Három év alatt hatmilliárd forintnyi tá­mogatást fordít erre a célra az agrártárca. A környezetvédel­mi, állatjóléti és higiéniai elő­írások uniós szintre emelésé­hez beruházási és jövedelem- pótló támogatást is kaphatnak a gazdálkodók. Az elkövetkező három évben erre 37 milliárd forint áll rendelkezésre. Szőlőtermesztőknek Sikerült megegyezni az unió illeté­keseivel, ezért ebben az évben az 500 hektoliter bornál kevesebbet előállító szőlőtermesztőknek nem kell a kijelölt helyre szállítaniuk a törkölyt és a borseprőt Ezen felül 10,2 millió eurót kapnak a magyar gazdák az elöregedett szőlőültet­vények leváltására. Az uniós tá­mogatás a magyarországi szőlőül­tetvények 2 százalékának felújítá­sára elegendő, hektáronként 2 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelent az eredménye­sen pályázók részére. A kukoricának biztosan lesz piaca az unióban. Az jár jól, aki tárolni tudja, és felajánlja intervenció­ra. A kicsiknek a felvá­sárlók által megszabott ár marad, ami tonnán­ként várhatóan húsz-hu- szonegyezer forint lesz, ami két-háromezer fo­rinttal kevesebb, mint a védőár. Mácz Katalin Magyarország az unióban az északi övezethez tartozik, ezért az intervenció novemberben in­dul. Dr. Szűcs László, a szekszár­di Aranyfürt téesz elnöke el­mondta: gondot okoz, hogy mindössze 300.000 tonna búza került külföldre, a többi a raktá­rakban maradt Ugyanez igaz a napraforgóra is. Az unió először fog szembesülni azzal, hogy nagy mennyiségű terményt kell felvásárolnia. Az országban nincs elég inter­venciós raktár, így várhatóan megengedik, hogy 1 millió tonna búzát a tagországokon kívülre értékesítsünk. Erre tendereket írnak majd ki, de a szállítás leg­korábban január-febrnárban in­dul. A gabona addig azonban a tárolókban marad, foglalva a he­lyet a kukorica elől. Dr. Szűcs László hozzátette: nyugaton ugyan már jelezték, hogy Igényt tartanak a magyar kukoricára, de a kereskedelmi kapcsolataik az elmúlt években kialakultak, ezért nekünk még nehéz lesz náluk az értékesítés. Emiatt elképzelhető, hogy a kuko­rica egy részét is a tagországokon kívül értékesíthetjük, de ehhez is tárolni kell. Tolna megyében magtárhi­ány várható. A kereskedőknek és a nagyobb gazdaságoknak van elegendő kapacitásuk, ki tudják várni az intervenciót, a kistermelőnek azonban több­nyire nincs, így ők kénytele­nek lesznek olcsóbban eladni. Az Aranyfürt elnöke elmondta: évekig eltart, mire a piaci vi­szonyok rendeződnek. A ter­melők nem készültek fel a je­lenlegi helyzetre. Eddig vi­szonylag stabil volt a piac, és tavaly szinte mindenhol kevés gabona termett, azt a normál árnál negyven százalékkal drágábban lehetett értékesíte­ni. A stabilitás érdekében a kor­mányzatnak ki kell építenie az intervenciós raktárbázist. Ha ezek - tekintettel az olcsóbb ví­zi szállításra - a Duna mentén létesülnének, Tolna megye jól járna, a magtárba szállítás ked­vező költsége miatt. 4

Next

/
Thumbnails
Contents