Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ ALMANACH 2004 OZORA 7 Ozora A kutatások szerint Ozora terü­letén vandálok, hunok, keleti gótok és longobárdok éltek, majd két évszázadra az avarok telepedtek le itt. Az avarokat a szlávok követték, Ozora ekkor kaptja nevének első formáját. Az „uzra” szláv eredetű szó, je­lentése nagy, óriási. Ebből arra lehet következtetni, hogy abban az időben Ozora a környék leg­nagyobb települése volt. A köz­ség első, írásos emléke 1009-ből származik, a pécsi püspökség alapítólevelében fordul elő. Jeles alkalmak Ozorán minden nyáron képző- művészeti és fafaragótábort is rendeznek. Az ott készült alko­tások közül sok ékesíti a falu te­reit, épületeinek falát. A faluna­pok Szent István napjához kap­csolódnak, számos rendezvény, talál­kozó várja ilyen­kor a falubelieket és vendégeiket. November 5- én és 6-án az országos Illyés Gyula szavalóver­seny döntőjét rendezik Ozorán. A te­lepülés máso­dik alkalom­mal ad ott­hont a jeles versen­gésnek. Köztéri szobor az iskola előtt Vendégeket vár a virágos falu Ozora és a virágok neve összefonódott, nemcsak a megyében, az országban, sőt, a határon túl is gyö­nyörű virágos köztereiről híres a település. A falu továbbra is mindent meg­tesz azért, hogy vonzza, marasztalja a látogatókat. A szép fekvésű településen mindenütt virágok, szép, fara­gott köztéri szobrok, padok, ka­puk fogadják a látogatót. A gyö­nyörű természeti környezeten kívül kevés olyan adottsága van a településnek, amely könnyű megélhetést biztosíthatna az it­tenieknek, de a falu minden le­hetőséget megragad a talpon maradásra, a fejlődésre. Minden pályázati lehetőséget igyekeznek kiaknázni, így ve­hetnek részt a partfal- és pince­programban, s legtöbbször si­keresen pályáznak a közmun­kaprogramban is. Az idén a me­gyéből mindössze két település volt sikeres ez utóbbi pályáza­ton, ezek egyike Ozora. A köz­munkaprogram révén hatvan falubeli foglalkoztatása vált le­hetővé. Befejeződött a gázveze­ték- és a kábeltelevíziós hálózat kiépítése, így még korszerűbbé, komfortosabbá vált a község. Ozorának sokat jelentene a falusi turizmus, a vendéglátás. Működik Vendégváró Egyesület, de a jelenlegi turistaforgalom nem teszi lehetővé, hogy ebből megéljenek, csak alkalmi fize­téskiegészítést jelent a vendégfo­gadás. Sokat jelentene az ozorai vár jobb kihasználtsága, illetve a Sió-csatornára alapozott ökotur­izmus. A csatorna most igen el­hanyagolt állapotban van, öt esz­tendeje nem nyitották meg a Sió­zsilipet és nem került friss víz a csatornába. Most szennyezett, kellemetlen, elmocsarasodó víz­folyássá vált, mind a madár-, mind a halállományra ráférne a felfrissülés. A megoldást a me­der kotrásán és feltöltésén kívül egy zsiliprendszer megépítése jelentené. A csatorna ideális te­rülete lenne az ökoturizmusnak, a nem túl széles és nem túl mély vízben viszonylag biztonságo­san ereszkedhetnének le a turis­ták kajakkal, kenuval, csónak­kal, akár gyerekekkel is. A üszta, rendben tartott falu tehát kész a vendégek fogadá­sára, ehhez minden feltétellel rendelkeznek. Segítség ahhoz kellene, hogy megfelelő progra­mok és lehetőségek várják azo­kat, akik Ozorán kívánnak pi­henni, kikapcsolódni. Működtető kerestetik Programok, rendezvények kellenének A megye egyik kiemelt műem­lékének, az ozorai várnak a fel­újítására 108 millió forintot köl­töttek. Ebből a nem kis összeg­ből az összes helyiségét rendbe hozták, helyreállították az ud­vart és ismét régi szépségében látható a vár egyik ékessége, a barokk kártyaszoba, amelyet neves műemléki restaurátorok állítottak helyre a régi, megta­lált motívumok alapján. A várat jelenleg a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI) tartja fenn. A KVI finanszírozza az ozo­rai vár fenntartási költségeit, a fűtést, a világítást, a helyi önkor­mányzat gondoskodik a takarí­tásról, valamint a környék rend­ben tartásáról, a fűnyírásról stb. Az ideális megoldás azonban az lenne, ha saját üzemeltetője lenne a megye egyik legjelentő­sebb műemlékének. A várban je­lenleg Illyés Gyula hagyatékának és Bazsonyi Arany festőművész kiállítása várja a látogatókat, mindkettő jelentős értéket képvi­sel, de az egész évi állandó forga­lomhoz nem elég. Több kiállítás, plusz programok, konferenciák, koncertek, színházi előadások je­lenthetnék a megoldást Ehhez azonban olyan bázis kellene, amely a szervezési és lebonyolítási munkákat ellátja és gondoskodik a megfelelő rek­lámról is. Ha mindez megvaló­sul, Ozora község is többet profi­tálhat abból, hogy a megye egyik legszebb műemléke talál­ható a központjában. Nem fogynak a gyerekek Bár Ozora lakossága, hasonlóan a megye legtöbb településéhez, elöregedőben van, biztató jel­nek tekinthető, hogy a gyer­meklétszám nem csökken sem az iskolában, sem az óvodában. Jelenleg 210 iskolás és 70 óvo­dás van a faluban. Az iskola pe­dagógiai programja a felzárkózr tatásra és a tehetséggondozásra egyforma hangsúlyt helyez. Az iskolások és óvodások több mint 40 százaléka cigány szár­mazású, ezért speciális tanter­vet és pedagógiai programot dolgoztak ki számukra. A prog­ram célja a cigány kultúra és történelem mellett a hagyomá­nyok, valamint a kisebbségi jo­gok és kötelességek megismer­tetése. Már az óvodában indul a program és igen jó eredménye­ket értek el eddig is, ezek közé sorolható az is, hogy a cigány népismeret tantárgyat a többsé­gi társadalomhoz tartozó szü­lők egyetértésével és támogatá­sával vezették be a tananyagba. Az iskola sok és változatos sza­badidős programot is biztosít a gyerekeknek, szakköröket, tá­borokat, tanfolyamokat, vala­mint sportolási és kirándulási lehetőségeket. ALMANACH 2004 - SZAKCS Fiatal idősek otthona A tágas társalgó Az idősek otthonában je­lenleg tizenheten laknak, a férőhelyek száma húsz. A hajdani iskolaépületet alakították át modern lé­tesítménnyé. Eredetileg helybéli idősek kezdemé­nyezték a létrehozását, a helyzet mégis úgy ala­kult, hogy többen más te­lepülésről érkeztek. A hi­vatalos átadás a falunapon volt, a működési engedélyt már előbb megkapták, folyamatosan érkez­tek a gondozottak. Dobics Diána szo­ciális munkás sza­kon végzett Szek- szárdon, idősvédel­mi specializációval, volt már főnővér idő­sek otthonában, volt nővér baleseti sebé­szeten, közben elvé­gezte a diplomás ápoló szakot az egészségügyi főiskolán. Ősszel lesz minőségbiztosítási szakmér­nök. Pályázat útján nyerte el az otthon vezetését május elsejével. Dobics Diána A szakcsi óvodások, középen az óvoda vezetője, Kovács Dezsőné Német- és művészeti o aki ebben az általános iskolában kezdte meg a tanulmányait Ne­gyedik osztálytól ta­nítanak németet. Választható lenne még az orosz is, mert van az is­kolában sza­kos tanár, de pillanatnyi- ám' lag nincs rá igény. A Tálentum Művészeti Iskolá­val együttműködve idén meg­Őri József, az óvoda és isko­la igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az isko­lai tanévet száznegyveri- ketten kezdik meg, mind a őri József nyolc évfolya­mon egy-egy osztállyal. Új idegennyelv-oktatást indí­tottak, amelynek keretében az el­ső osztályban heti két angolórá­val kezdenek, majd ötödikben belép az emelt szintű képzés, s a felső tagozatban már heti ötre emelkedik a nyelvórák száma. A nyelvtanár Nagy Gabriella, Mint minden kis település, Szakcs is anyagi gondokkal küsz­ködik. Az éves költségveté-sük kö­zel 250 millió forint, amelyből 101 milliót az iskolára fordítanak. A nyáron átadott idősek otthonának még nincs költségvetése, ha az nullszaldós lesz, vagyis kijönnek az állami fejkvótából és az otthon lakóinak hozzájárulásából, az nagy siker lenne. Milliós tételt már nem bírna el a település - mondta Récsei Gábor polgármes­ter. Legfeljebb csak a pályázatok­ban bízhatnak. E téren a kistérsé­gi társulás segíti a községeket, ezért nem is maradnak le egyet­len lehetőségről sem. Több még elbírálás előtt álló pályázatuk van, ilyen például az alapfokú oktatás­nevelés korszerűsítésére készült kezdték az alapfokú művészeti oktatást is. A képzés ingyenes, mert az oktatást - helyi tanárök bevonásával is - végző iskola ki­jön az állami fejkvótából. Az alsó pályázat Az iskolát és az ott folyó pedagógiai munkát szeretnék fej­leszteni, újabb szolgáltatások be­vezetésével. Az épület felújítása is indokolt, a legfontosabb a nyílászá­rók kicserélése lenne. Szerepel a programban teleház kialakítása is. A projekt teljes költsége 120 millió forint, ha műiden sikerülne, ak­kor csak egymülió-két- százezer forintjába ke­rülne mindez a falunak, mert az öt százalék önerő nyolcvan száza­lékát is pályázni lehet Az Ady utca útfelújításához szükséges pénzt is pályázati úton szerezték meg. Jövőre megismét­lik a forráshiány miatt elutasított, tagozatban négy művészeti terü­let - színjátszás, kézműves szak­mák, zene és társastánc - alapja­ival ismerkednek meg a gyere­kek. Mind a négy területre van igény. Az órák hétfőn, szerdán és pénteken délután vannak. az egész településre kiterjedő út­felújítási pályázatukat Az idén nyertek a szociális otthon beren­dezésére is 16 millió fo­rintot Az idősek ottho­na épületét a Széchenyi terv keretében kapott pénzből újították fel. Szakcs Lápafővel, Vá-ronggal és Nakkal létrehozott jól működő || iskqjatársulás tagja. Már az idén szerették volna bővíteni a társu­lást Ko-csolával, ami most nem sikerült, de jövőre ismét meg­próbálják. A munkanélküliség körülbelül harmincszázalékos a települé­sen, rendszeres szociális segély­ben közel százan részesülnek. Mezőváros volt Szakcs Tolna és Somogy határán a megye nyugati részén terül el, egy patak két partján. A telepü­lés római kori múltját jelzi két ró­mai agyagkorsó és egy 900 da­rabból álló, III. századi éremlelet. Az utóbbit a Nemzeti Múzeum őrzi. A honfoglalás után Árpád birtoka volt, erre utalnak a Nyék, Keszi, Kurd, Tevel, Tormás Szakcs településnevek is, ame­lyek mindegyike a honfoglalók és leszármazottaik nevéből ered, 1955-ben a község egyik utcájá­ban 17 Árpád­kori süt tártak fel. A falu neve először egy 1332-ben ké­szült tizedlajsí­romban merült fel. A mohácsi vész előtt a me­gye jelentős me­zővárosa volt. A hódoltság után újra benépesült, a magya­rok mellett rácokkal. Az 1388- ban elnyert mezővárosi rangját 1795-ben ismét visszakapta. A magyar lakosságú település hagyományosan katolikus né­pessége 1745-ben épített magá­nak ma már műemlék értékű ba­rokk templomot. falunap. Évente visszatérő ren­dezvény a falunap, amit augusz­tus első hétvégéjén rendeznek meg. Más településekkel ellentét­ben a program délután kezdődik. Meghatározó eseménye a főzőver­seny. Legutóbb tizenegy csapat vett részt a vetélkedésben. Nem maradhatnak el a kulturális prog­ramok és sportversenyek sem. közösségi körök. Horgász-, lovas- és labdarúgó- egyesület működűt a településen. Intézményeik megmaradtak Rácséi Gábor A szakcsi Szent Antal r t r

Next

/
Thumbnails
Contents