Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-17 / 218. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 17„ PÉNTEK ALMANACH 2004 ALSÓNÁNA 7 Alsónána története Alsónána története a XVIII. századtól követhető. Ekkor kétajkú a lakosság, rácok és német nemzetiségűek lakják. Mint hajdani szerb települést, Rácnánának is hívták. Az első világháborút követően a rácok mentek el, majd a második világháború után kitelepítették a nánai németeket. Helyükre, az írások szerint, hetven településről érkeztek családok, s kezdtek új életet. Öt német ajkú család maradt, a lakosság nagy része ekkor katolikusnak vallotta magát. A település 1864-ben épült templomát az evangélikus egyház és a kitelepített németség újította fel, katolikus temploma 1920-ig szerb templom volt. A falu érdekessége a község belterületén lévő Pincehegy. Narancsszínű mesevilág „A rajz, a festészet olyan, mint a mese ezerszínű világa”- vallja Grónay Ildikó alsónánai festő. És aki megnézi a képeit, annak nemcsak a sok narancs és égszínkék tűnik fel, hanem az a gyermeki szemléletmód, ahogy Grónay Ildikó látja a világot Kettősség jellemző Grónay Ildikó festészetére. Egyfelől a menekülés az általa rémülten szürkének tartott világból, a s°k narancs- I sárga és kék szín, illetve magának a rémületnek az ábrázolása tökéletes, mint téma is, mivel megadja az embernek a teljes szabadságot. Az általa látott világot mindig átszűri a lelkén, hogy aztán egy optimistább, színesebb lenyomatat kapjunk róla. Grónay többségében tájképeket, csendéleteket fest, de van néhány portréja is. Igen termékeny alkotó, aki kifejezetten gyorsan dolgozik, és erre szüksége is van, mivel mindig a pillanatnyi érzéseit örökíti meg. Grónay Ildikó Van megmentenivaló Alsónánán Víz, villany, szennyvízhálózat. Alsónána infrastruktúrája és a közművek kiépítése befejeződött, így a település teljesen komfortos. Csakhogy ez egyben hátrány is, mivel Alsónána nem szerepel többé a hátrányos helyzetű települések listáján, és a pályázatok kilencvenöt százaléka rá már nem vonatkozik, tudtuk meg Czifra Ferenctó'l, a település polgármesterétől. Budavári Kata Alsónána nemcsak fekvését illetően egyedülálló a megyében. Lakói az ország minden részéből érkeztek az első és főként a második világháború idején. így aztán nem rendelkezik olyan hagyományos, egységes kultúrával, mint például a Sárköz, az itt élők több, mint hetven városból és faluból hozták magukkal szokásaikat, tudtuk meg Czifra FeCzifra Ferenc renctől, Alsónána polgármesterétől. A szokatlanra és a másra való nyitottságnak, valamint az Alsónánáról kitelepített németségnek köszönhetően tizenöthúsz külföldi háztulajdonossal büszkélkedhet a község, elsősorban német családok vettek itt házat, de találunk köztük belgát és svédet is. Baráti kapcsolatnak köszönheti a település németországi, linsen- gerichtí és erdélyi testvérkapcsolatát is, utóbbiban, a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyor-ral kiépített barátságban a sárpilisiek is közreműködtek, hiszen ők a szintén Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Kilyén- nel ápolnak szoros barátságot. Alsónánára sok szekszárdi költözik mostanában, nemcsak a friss levegő és a táj szépsége miatt, hanem azért is, mert a falu ugyanolyan komfortos, mint egy város. Befejeződött a szennyvízberuházás, mely több, mint háromszázmillió forintba került. infrastruktúra fejlettségének és a teljes közművesítésnek is „köszönhetik”, hogy nem tartoznak már a hátrányos helyzetű települések közé. Ez azonban azt jelenti, hogy a pályázati kiírások nagy többségének, körülbelül kilencvenöt százalékának nem felelnek meg, így pedig sok mindenről lecsúsznak. Tennivaló pedig lenne bőven, utakat, járdákat kellene építeni és felújítani Alsónánán. A falu az idén egyébként pályázati pénzből vett kisgépet, mellyel a fűnyírást, hókotrást maguk is el tudják végezni, sok járda és út is épült, és szintén pályázati pénzből jutott hozzá két számítógéphez és internet-hozzáféréshez, melynek köszönhetően megnyílhatott Alsónánán a tataház. Jelenleg annak a pályázatnak az eredményét várják, melyet azért adott be az önkormányzat, hogy a patak medrét kibetonozhassák, s a sárlavina ne öntse el többé a falut. Ezutak, járdák és az esővíz-elvezető csatorna felújításához. Az ön- kormányzat szeretné felújíttatni az alsónánai templomot, melyet talán a közeljövőben műemlékké nyilvánítanak, s mely 1950 óta, az alsónánaiaknak és idősebb Prajda Vendelnek köszönhetően, a településé, hiszen ők mentették meg a pusztulástól. A templom körüli fás, bokros terület pedig a tervek szerint park lesz egyszer. Az önkormányzat szeretné megmentem a épületét is, melynek nagy részét raktárként használják. Alsónána a szekszárdi borvidékhez tartozik, az utóbbi években sok szőlőt, több, mint kétszáz hektárt, telepítettek itt, s valószínűleg ennek a folyamatnak még nincs vége. A régi és új telepítésű szőlő az itt élők reményei szerint munkát is ad az alsónánaiaknak, tudtuk meg Czifra Fe- renctől. vo t Czifra Ferenc elmondta, hogy az után lehetne hozzákezdeni az Alsónána látképe a pincesorról Rétes, sült malac és teniszpálya Panzió a pincesoron nem mindennapi kilátással Minden évben egy kicsit jobb, mondja Bogdán Károly és felesége, Mária asszony, a Pincesor Panzió tulajdonosai. Míg 1986-ban egy szoba várta a vendégházba látogató turistát, addig ma kilenc szoba közül választhat. Ami nem változott, az a vendéglátók kedélye, és az itt készülő' ételek za- mata. Hagyományos a felállás Bog- dánéknál: Károly, a férj, a pörköltek és sültek mestere, Mária, a feleség pedig a levesek és tésztafélék szakértője. A süteményekről nem is beszélve. Ráadásul hozott alapanyagból is dolgoznak. Közben a panzió vendégei horgászhatnak, kirándulhatnak. Merthogy, ezért jönnek Bogdánékhoz elsősorban a turisták: pihenni, kikapcsolódni, kirándulni és persze jókat enni. Az idelátogatók kedvenc célpontja a mórágyi tájház, a decsi babamúzeum és a grábóci szerb templom, de a háziak arra is kaphatók, hogy Pörbölyre a saját kocsijukon fuvarozzák a kedves vendéget, ha az éppen a gemen- ci kisvasúttal szeretne utazni. A szobák egyébként igen barátságosak, van itt egy-, két-, sőt négyágyas is. Jelenleg kilenc, ezekben huszonöt fő hajthatja álomra a fejét, de ha Bogdánék a terv szerint haladnak, nemsokára egy egész busznyi turistát fogadhatnak majd. Jövőre elkészül a teniszpálya is, és a házaspár tervbe vette, hogy egy konditermet és szaunát is kialakít A Bogdán házaspár az egyre bővülő épületben. Elkészült viszont, és a tapasztalat szerint jól működik a panzió előtt álló kemence, melyben Bogdán Károly malacot, pecsenyét, Mária asszony pedig kalácsot, és még gyakrabban rétest süt, a vendégek legnagyobb megelégedésére. A panzió Alsónána legszebb részén, a pincesoron található, a kilátás a településre nem mindennapos. Mint megtudtuk, sokan keresik fel őket a tavasztól őszig terjedő időszakban, de szilveszterkor is mindig van vendégük. A szekszárdi szüreti fesztivált ők is megérzik, sokan náluk foglalnak szállást ebben a néhány napban. Sok visszatérő vendégük van, akik az ország minden részéről érkeznek, és gyakran ők keltik jó hírét a Pincesor Panziónak. Az alsónánai horgásztó Sokan jönnek Bajáról, Bátaszékről, Bonyhádról és Szekszárdról is Kecskés Károly alsónánai horgásztavához. Idén ráadásul két hétig ausztriai vendége is volt a tó tulajdonosának, egy kisfiút ide küldtek a szülei nyaralni. Kecskés Károlynak persze nemcsak napi tizenhárom óra munkát, hanem némi kikapcsolódást is jelent ez a tó. Kecskés Károly gyerekkora óta szeret horgászni, így az ő kedvtelését is szolgálja az alsónánai horgászta. Emellett persze nagy lekötöttséget is jelent, hiszen a tulajdonos a hét minden napján, reggel hat órától este hétig fogadja a horgászokat. A kemény mag, az a százötven ember, aki az alsónánai tó horgászegyesületének tagja. Azért csak ennyien vannak, mondta Kecskés Károly, mivel a tó ennyit bír el, gondolni kell azokra is, akik ritkábban, napi jegyet váltva hódolnak szenvedélyüknek. Évente, az egyesület tagjain kívül, körülbelül kétezren váltanak jegyet Kecskés Károly horgásztavára. Vannak persze olyanok is, akik horgászni nem annyira, de halat enni annál inkább szeretnek. A tulajdonos rájuk is gondolt, a tó egyik partján nyolc-tíz főzőhely várja a bográcsételek elkötelezett híveit. Kecskés úr felesége viszont a gyerekekre gondolt, nekik találta ki az egyhetes horgásztábort. A házaspár egyszerre tíz gyereket fogad nyaranta, zömében nyolc-tíz évesek jönnek hozzájuk nyaralni. S miután a gyerkőcök naponta két-három órát képesek egy helyben horgászni, beleértve a zsinór össze- csomózását és elszakítását is, más programokat is kitaláltak nekik Kecskésék, például sógyurmázást és lovas kocsis kirándulást is. És számolni kell a különböző csípésekkel, horzsolásokkal is, úgyhogy nem tervezik a létszám bővítését. Sok alsónánai gyerek üdül itt, de volt olyan hét, hogy csak bajaiakból állt a csapat Idén két hétig egy ausztriai kisfiú is Kecskés Károlyék vendége volt, szüleinek ugyanis megtetszett a hely. A Galagonya tábor Tehetséggondozás és felzárkóztatás A Galagonya tábor az idén nyitotta meg kapuit, de ennek ellenére legalább háromszázhatva- nan szálltak meg itt. A tábor elsősorban gyermekek fogadására épült, de a felnőtteket is szívesen látják. A vendégfogadó nemcsak azért szép, mert új, sokkal inkább azért, mert a falu szélén, de könnyen megközelíthető helyen, egy négy és fél hektáros kert ölelésében áll. Mint azt Puskásné Málinger Zsuzsannától, a tábor tulajdonosától, vezetőjétől és egyik mindenesétől megtudtuk, elsősorban népi kismesterségeket tanulhatnak itt a gyerekek, agyagozást, batikolást, nemezelést és gyertyamártást, de sok kirándulást is szerveznek nekik. Most ősszel, leginkább osztályok keresik fel őket, de nemsokára megépül egy kerti grill- pad és egy kemence is, ezzel pedig leginkább a felnőtteket szeretnék idecsábítani. A tábor .vagy fogadó, meghatározása nem könnyű, huszonöt fő befogadására alkalmas, és lehetőség van arra, hogy a vendégek, a gyerekek is, egyeztessék a menüt a szakáccsal, aki egyébként Málinger Zsuzsanna férje. A táborvezető-mindenesről persze azt is érdemes tudni, hogy ő vezeti Alsónánán a kézműves szakkört, hiszen népi játék- és kismesterség-szakoktató. Ha minden jól megy, a tábor udvarán nemsokára egy színpad is épül, így a tánctáborosoknak sem kell levonulniuk a faluba próbálni. Nem véletlen, hogy az alsónánai iskolások a megyei és az országos versenyeken „tarolnak”. A kis létszámnak és az érték- közvetítő és képességfejlesztő módszernek köszönhetően matematikából és magyarból épp olyan jók az itteni kisdiákok, mint színjátszásból. Elméletileg jövőre csökkenne az alsónánai kisdiákok száma, mivel 2005 szeptemberében három kisgyermek lesz iskolaérett a faluban. Csakhogy bátaszéki, faddi és szálkai szülők is jelezték már, szívesen járatnák gyereküket az alsónánai általános iskolába. Az intézmény azért ilyen kapós, mivel az itt tanuló diákok kitűnően szerepelnek a megyei és országos tanulmányi és szavalóversenyeken. Emellett országos színjátszó versenyt is nyertek már az alsónánaiak. Mint azt Orcskai Mariannától, az iskola tanárától megtudtuk, a siker egyik titka, hogy az érték- közvetítő és képességfejlesztő módszer szerint tanítanak. Az idei tanévben ráadásul az alsónánai iskola ad otthont a programban résztvevő pedagógusok konferenciájának is, melynek témája várhatóan az identitástudat lesz. Orcskai Marianna szerint persze az sem mindegy, miként alkalmazzák ezt a módszert, hiTehetséges csapat szén az életkori sajátosságokat mindig figyelembe kell venni. Az is igaz, hogy a kis létszámú iskolában jóval több idő jut egy- egy gyerekre, mint egy harmincas létszámú osztály esetében. Azt, hogy jól mennek a dolgok az alsónánai iskolában, nemcsak az első helyezések mutatják, a legfőbb bizonyíték, hogy a tavaly itt végzett negyedikesek mindegyike az idén szeptemberben gimnazistaként kezdte el a tanévet.
