Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

fü 2004. Aucuszrus 9., hétfő KEK 11. OLDAL TŰKOR Fabatkányi hamis forintok Budapest Leszóljuk sokszor a hazai fizetőeszközt, de a hamisítók másként vélekednek: szinte nincs olyan hét, amikor ne foglal­nának le hamisított bankjegyeket. Az el­múlt hét végén például kétmillió forint­nyi fénymásolt forintot talált a rendőrség Debrecenben. Összeállításunk arról ta­núskodik: fennállása óta sokszor próbál­ták a forintot hamisítani. 1946: megszületett a forint. Szép, tartós és nehezen hamisítható. Jellemzője a vékony, ismétlődő, összetett díszítő vonalrendszer. Már a XVII. század bankjegytervezői is készítettek vonalrend­szereket a bankók védelmében. Ezek az úgynevezett gilos-rajzi elemek, s mintáza­tuk nagy fejtörést okozott és okoz a hami­sítóknak. A bankjegyeken alkalmazott meghatá­rozó nyomdai eljárás a metszet-mély- nyomtatás. A festékréteg vastag, és a papír anyagából jól kiemelkedik. Ujjbeggyel, körömmel könnyen érzékelhető, és még a sokéves használat során sem kopik telje­sen simára. Az 50-es, 60-as években megfelelő tech­nikai berendezések nélkül - értendők itt a még fel nem talált fénymásolók és más színes sokszorosító berendezések - a ha­misítók ügyes kezű „grafikusok” voltak, akik megrajzolták a bankjegyek elő- és hátoldalát. Hamisítványaik példányszáma alig haladta meg a pár tíz darabot. Szinte minden „művésznek” megvolt a maga egyedi stílusa, hogy mit tudott, vagy nem tudott jól lemásolni. Az akkori rendőrség nyomozói ezen ismertetőjegyek alapján megtudta állapítani, hogy vajon ki lehet az elkövető. Ha szabadlábon volt, már ko­pogtattak is az ajtaján, és jó időre meg­szűntek a hamis bankók. Békés, nyugodt kor volt. Ekkortájt szinte mindenki meg­nézés, ellenőrzés nélkül eltette pénztárcá­jába a papírpénzt. A 70-es és a 80-as évek elejei hamisítvá­nyok kiszínezett fekete-fehér fénymásola­tok voltak. Gyakran az elő- és a hátoldalu­kat külön papírra másolták, majd kivágták és összeragasztották, színezték. Igen si­lány minőség jellemezte ezeket a papírda­rabokat. Szinte csak 1-2 darabot lehetett rásózni a sötétben dolgozó, és talán a-ven­dégénél is kapatosabb kocsmárosokra. Ezt az időszakot jellemezte még áz ér- téknöveléses hamisítási módszer is. Ekkor a kisebb címletekre nullákat ragasztva megnövelték azok értékét. Kizárólag olyan emberekre tudták rásózni, akik nem ismerték az adott értékű bankjegy elő- és hátoldali képét. Ilyenek voltak például a külföldiek. A hamis bankók példányszáma az 1990-es évek elejétől növekedett meg. Ek­kor jelentek meg hazánkban az első szí­nes fénymásoló gépek, amik nagyobb cé­gek irodáiban kaptak helyet. Az ezeken a gépeken készült másolatok gyakran nem voltak színhűek, és a met- szet-mélynyomtatás jegyeivel sem rendel­keztek és rendelkeznek. Nincs árnyalatos vízjelük sem, ami az eredeti bankjegyek egyik legfontosabb, és mindenki számára legköny-nyebben ellenőrizhető védelmi eleme. Baloldalon található a címletre jel­lemző portré árnyalatos tükörképe. Olyan, mintha régi dagerrotípiát látnánk. A vízje­BMMPEsfc'flea. ívt oktű&s# né n4s M;A8Y« MÉM/Ul .BAfcK let a bankjegypapír anyagában alakítják ki, és nem utólag kerül rá, ellentétben a hamis pénzeken látható utánzattal, ame­lyet a hamisítók a hátoldalra nyomtatnak. A múlt század végén és napjainkban a rohamos technikai fejlődés lehetővé és el­érhetővé tette mindenki számára a fejlett informatikai, másoló- és nyomtatóberen­dezéseket. Bárki vehet számítógépet, scannert és színes printert. Még nyomdai ismeretekre sincs szükség az otthoni fo­rintok kivitelezéséhez, hiszen a fejlett képfeldolgozó programok nagyon jó ered­ményt produkálnak. De nem éri meg. A lefülelt maszeknyomdászok akár 2-8 év börtönt is kaphatnak, amint erre már volt is példa. A fénymásolók, színes printerek nem képesek reprodukálni a bankjegyen talál­ható széles, hologrammal ellátott fóliákat. Ezek a vízjel mellett jobbra találhatók és a magyar címert, az MNB feliratot és a cím­let értékjelzését tartalmazzák. Az árnyala­tos vízjel mellett ez a bankjegy második, szabadszemmel pár pillanat alatt is ellen­őrizhető biztonsági eleme. Ezek a fóliák a 2000, 5000,10 000 valamint a 20 000 forin­tos címleteken találhatók. További fontos biztonsági elem a bank­jegysorszám. Minden bankjegynek egyedi a sorszáma. Nincs két egyforma. Fénymá­solt vagy nyomtatóval készített példányok esetében nem változik a bankjegysor­szám. Kissé kínos egy kötegnyi 4296162-es sorszámú kétszázforintossal kifizetni a csekkeket a postán. A hamisítók minden eddigi kísérletét figyelembe véve kijelenthető, hogy egy kivételével sohasem használtak nyomdai berendezéseket. A pénzhamisítás megma­radt a manufakturális keretek között. Ez az eset 1999-ben történt. A hamisít­ványokat biztonsági papírra, nyomdai ofszettechnológiával készítették. Előzményeként 1997-ben eltűnt egy ka­mion biztonsági papír. Ez a papír nem volt azonos a bankjegypapírral, csak nagyban hasonló, ami megnövelte az eredetivel való összetéveszthetőséget. Tartalmazott biztonsági fémszálat, UV-fényben fluo­reszkáló rostszálakat, de árnyalatos víz­jelet nem. Erre a papírra a „régi” ötezerforintost nyomtatták, amit elsősorban az ország ke­leti és déli részében használtak' fel. Töme­ges megjelenésének az MNB azonnali intézkedése parancsolt megálljt. Kivonták a forgalomból a címletet. Manapság a leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos. Ez az összes fény­másolt vagy házilag nyomtatott bankónak körülbelül 70 százaléka. Papír Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Ha sorba rendeznénk a válaszokat, akkor talán ezt kap­nánk: újságok, könyvek, szalvéta, papír zseb­kendő, csomagolóanyagok és legvégül a pénz. Pedig a 7. század óta használtak Kínában papír­pénzt. Ezek úgynevezett kőnyomatok voltak értékjelzéssel. A bankjegyekkel talán egy idős a hamisítás mestersége is. Európában első­ként 1660-ban Svédországban hoztak forga­lomba papírpénzt. 1762-től Magyarország lakói is kezükben tarthatták a ropogós bankókat. Minden korabeli és mostani bankjegyen szere­pel a hamisítás tilalma. Sőt a Kossuth-bankó- kon még a jogkövetkezményként megjelölt ti­zenöt év börtönbüntetés is. Ennek ellenére mindig akadnak vállalkozó kedvű emberek, akik megpróbálják lemásolni, utánozni az ere­deti bankjegyet. GIGOR CSABA Az eredeti és a hamis 1000 forintos vízjele tos vízjelének átnézeti képe tos vízjelének átnézeti képe A 20 OOO forintos bankjegy néhány biztonsági eleme Árnyalatos vízjel. Alatta a két betűből és hét számjegyből álló bankjegysorszám Hologram Vízjelmező hatású fémcsík. UV-fényben. Az MNB felirat Sétáló pár, kora- és köztársasági beli öltözetben címer váltakozik Tolnában történt Elaludt a volánnál Tamási és Iregszemcse között aludt el a volán mögött egy személy­autó vezetője. Ennek következtében járművével áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd az árokba sodródott és nekiütközött egy fá­nak. A baleset következtében az autó utasa - a vezető felesége - sú­lyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, borda- és csuklótörést szenvedett. Az anyagi kár jelentős, eléri a másfél millió forintot. Ütközés, csuklótöréssel Két autó ütközött tegnap a Szekszárd közelében található siófoki el­ágazónál. A karambol következtében az egyik autós súlyos sérülést, csuklótörést szenvedett. Égett a tarló Sárpilisen harminc, Pincehelyen egy hektárnyi búzatarló gyulladt ki. Az előbbi helyszínen a szekszárdi, az utóbbin a tamási és a sárbogár­di tűzoltók léptek akcióba. Tűz a mélygarázsnál Szekszárdon a mélygarázsnál gyulladt ki az ott összehordott szemét, kár szerencsére nem keletkezett. Ugyancsak a megyeszékhelyen, a Szent István tér egyik épületének lépcsőházában lobbant lángra ég­hető anyag, feltehetően pár darab szórólap. Darazsakra vadásztak A szekszárdi tűzoltók tegnap Borjádra is kivonultak, egy ház eresze alól távolítottak el egy darázsfészket. _________________________■ Me ggondolt öngyilkosság Berhida Egy ötvenéves berhidai asszony búcsúlevélben tudatta családjá­val, hogy tízéves gyermekével és magával is végezni akar, ezért a kisfiúval ismeretlen helyre távo­zott. Később kiderült: az anya azért döntött így, mert nem bírta elvi­selni az élettársa italozásai miatt kialakult konfliktusokat. A kisfiút is magával vitte, nehogy halála után másnak gondot okozzon a beteg gyermek felnevelése. Az anya és fia keresésére 65 rendőr és három polgárőr indult el. A nő nem jutott messze otthonuktól, a gyermek ugyanis elfáradt és el­aludt. Ekkor az asszony vissza­ment a településre, hogy élelmet szerezzen ismerőseinél. Ők látták utoljára az anyát, aki mit sem sejtve a hatóságok akciójáról, el­határozta, hogy mégsem viszi véghez tettét, és másnap reggelre hazamegy. A rendőrök az ismerősöktől kapott adatok alapján megtalál­ták a nőt és gyermekét. Annak ellenére, hogy az asz- szony gondoskodott a kisfiúról, a tervezett gyilkosság alapján kis­korú veszélyeztetése miatt eljá­rást indítottak ellene. EUROPRESS Újabb gyanúsítottak Törökbálint Újabb gyanúsítottakat hallga­tott ki a rendőrség a törökbá­linti robbanás miatt, s őrizet­be helyezte a cég ügyvezető, illetve gazdasági igazgatóját. A detonáció után elrendelt nyomozás során a raktár szomszédságában levő ház­ban talált lőszerek miatt to­vábbi két személyt fogtak el a hatóságok. A műszaki igazgató és az üzemel­tetési vezető mellett a cég ügyve­zető igazgatója és gazdasági igaz­gatója ellen is eljárást indított a rendőrség robbanóanyaggal való visszaélés miatt - tájékoztatta la­punkat a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóügyeletese. Beli- cza Andrea hozzátette: a hatósá­gok ma kezdeményezik a gyanú­sítottak előzetes letartóztatását. Mint ismert, csütörtök délután felrobbant egy raktár Törökbálin­ton, a telepen petárdákat tároltak, így a veszélyes anyagok soroza­tos detonációkhoz vezettek. A nyomozás során kiderült: a cég engedély nélkül tárolt fekete lő­port, s az idézte elő a robbanást. A környékbeli házakban 150 mil­liós kár keletkezett; a kárfelmé­rők nem csak a biztosítottak ada­tait rögzítik. Értesüléseink szerint a károsultak többsége nem ren­delkezett biztosítással. A rendőr­ség a nyomozás során a raktár szomszédságában, egy családi házban engedély nélkül tárolt lő­szereket talált. Az ügyben két személyt hallgattak ki gyanúsí­tottként. Egyikük szabadlábon védekezhet, társát egy korábbi bűncselekményéért kiszabott büntetése miatt az illetékes bün­tetés-végrehajtási intézetbe szállí­tották. NAGY ESZTER DÓRA ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig Drukkerbotrány Négy könnyű sérültje van a szombati Videoton-Újpest labdarúgó-mérkőzésen kiala­kult szurkolói rendbontásnak. A drukkerek feltehetően félreér­tés miatt csaptak össze. EUROPRESS Visszaeső Letartóztatták azt a 19 éves fia­talembert, aki bántalmazta, majd kirabolta nagybátyját Zalaegerszegen. A büntetett előéletű rabló egy hónapja sza­badult előzetes letartóztatásá­ból. EUROPRESS Bolti szarka Őrizetbe vett a rendőrség egy 28 éves fiatalembert Budapes­ten. K. Sándor egy XIII. kerüle­ti élelmiszerboltba próbált betörni, europress ■ FRONTÁLIS ÜTKÖZÉS. A helyszínen belehalt sérüléseibe az 22 éves fiatalember, aki autójával eddig ismeretlen ok miatt sodródott át a túloldali sávba, majd ott ütközött egy teherautóval szombaton hajnal­ban a 4-es számú főúton Ebes és Debrecen között. A hajnali három óra körül történt balesetben a teher­autó az árokba csúszott, sofőrjét súlyos, a személyautó utasát pedig könnyebb sérülésekkel szállították kórházba. fotó: czeglédi zsolt Olajszennyezés a Dunán Ercsi A katasztrófavédelmi szak­emberek szerint feltehetően gázolaj-szennyeződés került Százhalombatta és Ercsi kö­zött a Rába-patakba és onnan a Dunába a Mól százhalom­battai kőolaj-finomítójának záportározójából. Az ok min­den bizonnyal a nagy meny- nyiségű lehullott csapadék. Fodor István, a Fejér megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletes igazgatója szerint „a szombat délutáni 15-20-millimé­teres lehullott csapadék követ­keztében kerülhetett a szennye­ződés a patakba”. Hozzátette: a víz felszínén úszó vékony filmré­teg parti kutakat nem veszélyez­tet. A szennyeződés mértékét egyelőre még nem tudták megál­lapítani a szakemberek, annak utánpótlását azonban a Mól már megszüntette. Sehen Gábor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szakaszmérnöke azt mondta: ha szükséges, merülő­fallal és egyéb eszközökkel távo- lítják el a szennyeződést a víz felszínéről. A szakaszmérnök szerint „nem valószínű, hogy ennyi idő alatt nagymértékű szennyeződés került a Dunába”. Lukács Bea, a Mól szóvivője el­mondta: az özönvízszerű esőzé­sek miatt túlterhelődött az egyik záportározó, amelyből így mini­mális mennyiségű szénhidro­gén-szennyeződés került a Rába- patakba. Hozzátette: a túlfolyást azonnal megszüntették. „Való­színűsíthető, hogy nem történt környezetterhelés” - mondta a szóvivő. Jelenleg vízügyi szakér­tők bevonásával folytatnak vizs­gálatot. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents