Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)
2004-08-07 / 184. szám
9. OLDAL / Tolnai Népújság RIPORT Kosárlabda A Bonyhád az osztályozó utolsó mérkőzésén kikapott a MAFC-tól. 13.oldal Új paródiára várva Óriási őrjöngés övezte a Balázs-Korda párost minapi fellépésén. 14. oldal Amikor beléptem az irodájába, hosszú másodpercekig kerestem a szememmel. Az íróasztalon magasodó számítógép mögött láttam meg. Elmélyülten dolgozott. Aztán felpattant, üdvözölt. Várakozásaimmal ellentétben nem egy fáradt, agyonhajszolt, vasfegyelmű hivatalnok- asszonnyal találkoztam, hanem energiától, életerőtől duzzadó, csinos fiatal nővel. Sugárzik és ragyog. Beszélgetés közben zöld teát kortyolgat. Szigorúan üresen fogyasztja, nekünk cukrot kínál hozzá. Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főigazgatója. Harminchét évesen egy éve egyetemi tanár. Professzoros semmi nincs benne.- Gyermekkorában is érdekelte, hogy mit eszik?- Akkoriban nem ez foglalkozatott. Persze a hasamat szerettem, édesanyám nagyszerűen főzött. Kaposvárott nőttem fel, édesapám állatorvos, édesanyám pedig logopédus tanárnő. Gyerekként mindkettejük hivatását szívesen választottam volna. Végül egyik sem lettem közvetlenül, de mindkettőhöz nagyon közel áll a munkám. Az első szakmám élelmiszermérnök, a második tanár. Meghívott előadóként ma is tanítok az egyetemen. Meghatározó volt az életemben a gyerekkorom, és bizony nagy a különbség a vidéki és a fővárosi élet között, de bizony a mai világban csak az marad talpon, aki képes alkal-mazkodni.- Mit csinál egy élelmiszermérnök?- Az élelmiszer-biztonsággal foglalkozom. Egy ételre akkor mondjuk, hogy biztonságos, ha sem rövid, sem hosszú távon nem okoz egészségkárosodást. Nem csak egy termék előállítását ellenőrizzük, hanem az egész folyamatot a termőföldtől a fogyasztó asztaláig. Már a nyersanyagok előállításakor figyelni kell arra, hogy valamilyen káros vegyi anyag vagy egyéb szennyeződés ne kerüljön bele. Nem mindegy, milyen földbe vetjük a gabonát, mivel etetjük az állatokat.- Ennek ellenére rengeteg olyan élelmiszer van - ilyenek például a „zacskós" ételek, amelyekre azt mondják, egészségtelenek. Mégis Az élelmiszertudós edvence a paprikás csirke megvásárolhatók a boltban. A nagyvárosi fiatalok pedig már szinte nem is esznek mást, csak olyan tasakos ételeket, amelyeket öt perc alatt, egy fél liter víz segítségével elkészíthetnek. Lehet valami egyszerre fogyasztásra alkalmas, ugyanakkor egészségre káros?- Bizonyos adalékanyagokra szükség van. A tartósítószereket például azért használják, hogy az egészségre káros baktériumok ne szaporodhassanak el az élelmiszerekben. Helytelen azonban, ha egy gyártó túl sok, biztonsági szempontból felesleges adalékot használ akár azért, hogy a gyenge minőségű nyersanyagot elfedje, akár azért, hogy azt a rengeteg színezőanyaggal, állományjavítóval tetszetősebbé tegye. Az ellenőrzött körülmények között előállított zacskós élelmiszerek nem károsak az egészségre, de nyilván más a helyzet, ha ezekből a kémiai anyagokkal dúsított élelmiszerekből rendszeresen és sokat fogyasztunk, mert a különböző mesterséges vegyületek felhalmozódnak a szervezetben. Nincs még ugyanis sok információnk arról, hogy bizonyos adalékok együttes, illetve hosszú távú fogyasztása káros hatással van-e a fogyasztóra.- Ön tisztában van azzal, hogy melyik étel milyen hatással van a szervezetre. Eszerint is étkezik?- Sajnos a munkabeosztásom miatt nincs időm mindig rendszeresen étkezni, de a vásárlásnál mindig elolvasom az élelmiszerek összetételét, eltarthatósági idejét. Nem árt, ha egy húskészítmény valóban húsból készül, és ha lehet, ne legyen benne túl sok adalékanyag. Emellett megpróbálok minél több nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. Egyébként nem csak az élelmiszerek a bűnösök azért, hogy egyre inkább romlik az emberek egészsége, hanem a környezeti hatások is. A nagyvárosokban például annyira szennyezett a levegő és koszosak a folyóvizeink, valamint annyi stressz éri az embert, hogy ezek együtt vezetnek az immunrendszer gyengeségéhez, az N élelmiszer-allergiához, s az f§ egészségünk romlásához!- Ha ilyen kevés az ideje, időnként nyilván megfordul egy-egy gyorsétteremben is. Szereti a hot-dogot és a hamburgert?- Szinte soha nem eszem ilyen helyen. Esetleg akkor, ha külföldön járok, és tényleg nincs lehetőségem másra, mint egy szendvicset bekapni,. de kizárólag halasat vagy csirkését.- Mit fogyaszt szívesen?- Kedvenc ételem az édesanyám paprikás csirkéje és a szusi, amit Japánban szerettem meg. Az italok közül a tea jöhet minden mennyiségben, főként a zöld, de semmiképp sem az aromás. Szeretem a jó ásványvizeket is, de a finom vörösborokat sem vetem meg.- Elnézve az életrajzát, az embernek leesik az álla a három diploma, a kandidátusi, egyetemi tanári cím láttán. Ha 37 évesen már ennyi mindent elért, mi viszi még előre?- Aki egyszer ráérzett annak az ízére, hogy milyen jó dolog újabb ismeretekkel gazdagodni, az élethosz- szig tanul. A tudás lényege nem a nagy mennyiségű ismeret begyűjtése, hanem a dolgokat működtető mechanizmusainak megértése. Másképp látja a világot egv humán-, és másképp egy reáltudományok iránt érdeklődő ember, aki pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kettőt ötvözheti, az egészen különleges szemszögből vizsgálhatja a dolgokat.- Viszonylag rövid idő alatt káprázatos karriert futott be. Ma már egyfajta eszménykép a sikeres, fiatal nő, ön lehet a karrierre vágyó lányok egyik példaképe. Nehezebb egy nőnek felkapaszkodnia a ranglétrán, mint egy férfinak?- Pár évvel ezelőtt Cambrigde-ben részt vettem egy konferencián. Ez volt a címe: Nők a tudományban, technológiában és a mérnökségben. Amikor hazafelé a taxiban a sofőr megkérdezte, hogy miért vagyok itt, a válasz hallatán felkiáltott: micsoda ellentmondás. Ma már nem látom helytállónak ezt a szemléletet, szerintem egy nőtől sem áll távol a tudomány. Nyitott a pálya mindenki számára, de ha jól belegondolok, bizony egy nőnek sokszor eredményesebben kell dolgoznia, több mindent le kell tennie az asztalra, hogy ugyanúgy értékeljék, mint egy férfit.- Ha egy nő fel is kapaszkodik a ranglétrán, könnyen visszavetheti a gyermekvállalás. Összeegyeztethető a karrier és a családalapítás?- Biztos, hogy igen. Sok ilyen példa létezik. A lényeg, hogy az ember ne érezze ezt áldozatnak. Különböző életszakaszaiban más és más az ember fontossági sorrendje. Ha ebben a környezete is támogatja, akkor nem lehet gond. Szerintem egyébként az átértékelődés az ember munkájára is vonatkozik. Van, amikor inkább elmélyülni akar, kutat, aztán az lesz a fontos, hogy átadja tudását az azonos érdeklődésű fiataloknak, és olyan is, hogy összegezni akarja eddigi tapasztalatait például egy könyv formájában.- Ilyen feszített munka mellett jut idő a magánéletre is?- Kell, hogy jusson. Az a legfontosabb, hogy az ember megtanulja beosztani az idejét. Azt azért nem állíthatom, hogy minden dologra tudok időt szakítani, hiszen nagyon ritkán jutok el uszodába, mostanában már kedvenc hobbimra, a kerámiakészítésre sincs idő, olvasni is többet szeretnék. Az évek során azonban megtanultam rangsorolni: így mindig jut időm arra, ami számomra a legfontosabb. A szakmámat a magánéletemtől egyébként szigorúan elválasztom, mert úgy gondolom, hogy ez - ugyanúgy, mint az istenhit és a politikai beállítódás - a családomon és a legszűkebb baráti körömön kívül nem tartozik másra.- Büszke önre a családja?- Úgy érzem, hogy igen. Édesanyám ma is meghatódva emlegeti azt a pillanatot, amikor kineveztek professzornak. Rengeteget tanultam tőlük, nagyon magas mércét állítottak elém. Biztos vagyok benne, hogy boldogok, és a sikereim mellett annak is örülnek, hogy jól érzem magam a bőrömben, szeretem a munkámat.- Elégedett ember ?- Mindig képesnek kell lennünk arra, hogy a legapróbb részsikernek is örüljünk, hiszen az, hogy boldogság, esélye a saját lelkűnkben rejlik, a külső körülmények csak jó vagy rossz lehetőségeket teremtenek. Sokan azonban azt gondolják, ha újabb és újabb dolgokra vágyunk és újabb célokat tűzünk ki magunk elé, akkor nem vagyunk a jelenlegi helyzettel elégedettek. Ez nem így van. Engem boldogsággal tölt el minden apró siker, de mindig hajt előre a tudásvágy, egy-egy új terv megvalósítása. Nagyon sok olyan dolog van, amit még meg szeretnék ismerni: újabb hobbikra vágyom, s anyelvtudásomat is sze-retném gyarapítani. A szakterületemen pedig rengeteg olyan tapaszatalatot és ismeretet halmoztam fel, ami még feldolgozásra vár. Most éppen egy újabb köny megírására készülök. A kutató célja nem csak az, hogy a kitaposott ösvényen járjon, hanem az is, hogy nyomot hagyjon maga után. FARKAS MELINDA A szakszótár I Iskoláról iskolára I A tanulásnak - Már a finom ételnek - íze van 2003 októberében adták ki dr. Bánáti Diána Élelmiszerkifejezés- gyűjtemény című könyvét. A gyűjtemény egy kétkötetes (angol-magyar, magyar-angol) szakszótár, amelyet az élelmiszeriparban és a biotechnológia közelében dolgozók, illetve az e tárgykörökben tanulók forgathatnak előszeretettel. A könyvben több mint 3300 szó- és kifejezéspár található. A szerző szerint a szakszótár ötlete azért merült fel, mert az elmúlt években sokat gazdagodott a szaknyelv, és sok- korábban nem létező- szakkifejezésnek nem volt pontos fordítása. SZÜLETETT: 1967 DIPLOMÁK: okleveles élelmiszermérnök 1990, okleveles mérnöktanár 1996, jogi szakokleveles mérnök (mémökjo- gász) 1998 TUDOMÁNYOS FOKOZAT: a mező- gazdasági tudomány kandidátusa (1996) MUNKAKÖR: a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a Szent István Egyetem élelmiszer- tudományi tanszékének vezetője, c. egyetemi tanár (2003) NYELVTUDÁS: angol, francia
