Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

9. OLDAL / Tolnai Népújság RIPORT Kosárlabda A Bonyhád az osztályozó utolsó mérkőzésén kikapott a MAFC-tól. 13.oldal Új paródiára várva Óriási őrjöngés övezte a Balázs-Korda párost minapi fellépésén. 14. oldal Amikor beléptem az irodájába, hosszú másodpercekig kerestem a szememmel. Az íróasztalon magasodó számítógép mögött láttam meg. Elmélyülten dolgo­zott. Aztán felpattant, üdvözölt. Vá­rakozásaimmal ellentétben nem egy fáradt, agyonhajszolt, vasfegyelmű hivatalnok- asszonnyal találkoztam, ha­nem energiától, életerőtől duzzadó, csinos fiatal nő­vel. Sugárzik és ragyog. Beszélgetés közben zöld teát kortyolgat. Szigo­rúan üresen fogyasztja, nekünk cukrot kínál hozzá. Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudo­mányi Kutatóintézet főigazgató­ja. Harminchét évesen egy éve egyetemi tanár. Professzoros semmi nincs benne.- Gyermekkorában is ér­dekelte, hogy mit eszik?- Akkoriban nem ez foglalkozatott. Persze a ha­samat szerettem, édesanyám nagyszerűen főzött. Kapos­várott nőttem fel, édesapám állatorvos, édesanyám pedig logopédus tanárnő. Gyerek­ként mindkettejük hivatását szívesen választottam volna. Végül egyik sem lettem köz­vetlenül, de mindkettőhöz nagyon közel áll a munkám. Az első szakmám élelmiszer­mérnök, a második tanár. Meghívott előadóként ma is tanítok az egyetemen. Meghatározó volt az életemben a gyerekkorom, és bizony nagy a különbség a vidéki és a fővárosi élet között, de bizony a mai világban csak az marad talpon, aki képes alkal-mazkodni.- Mit csinál egy élelmiszermérnök?- Az élelmiszer-biztonsággal fog­lalkozom. Egy ételre akkor mondjuk, hogy biztonságos, ha sem rövid, sem hosszú távon nem okoz egészségká­rosodást. Nem csak egy termék előál­lítását ellenőrizzük, hanem az egész folyamatot a termőföldtől a fogyasztó asztaláig. Már a nyersanyagok előál­lításakor figyelni kell arra, hogy vala­milyen káros vegyi anyag vagy egyéb szennyeződés ne kerüljön bele. Nem mindegy, milyen földbe vetjük a ga­bonát, mivel etetjük az állatokat.- Ennek ellenére rengeteg olyan élelmiszer van - ilyenek például a „zacskós" ételek, amelyekre azt mondják, egészségtelenek. Mégis Az élelmiszertudós edvence a paprikás csirke megvásárolhatók a boltban. A nagy­városi fiatalok pedig már szinte nem is esznek mást, csak olyan ta­sakos ételeket, amelyeket öt perc alatt, egy fél liter víz se­gítségével elké­szíthetnek. Le­het valami egy­szerre fogyasz­tásra alkalmas, ugyanakkor egészségre káros?- Bizonyos ada­lékanyagokra szük­ség van. A tartósító­szereket például azért használják, hogy az egészségre káros baktériu­mok ne szaporodhassanak el az élel­miszerekben. Helytelen azonban, ha egy gyártó túl sok, biztonsági szem­pontból felesleges adalékot használ akár azért, hogy a gyenge minőségű nyersanyagot elfedje, akár azért, hogy azt a rengeteg színezőanyaggal, állományjavítóval tetszetősebbé te­gye. Az ellenőrzött körülmények kö­zött előállított zacskós élelmiszerek nem károsak az egészségre, de nyil­ván más a helyzet, ha ezekből a ké­miai anyagokkal dúsított élelmisze­rekből rendszeresen és sokat fo­gyasztunk, mert a különböző mester­séges vegyületek felhalmozódnak a szervezetben. Nincs még ugyanis sok információnk arról, hogy bizonyos adalékok együttes, illetve hosszú tá­vú fogyasztása káros hatással van-e a fogyasztóra.- Ön tisztában van azzal, hogy me­lyik étel milyen hatással van a szerve­zetre. Eszerint is étkezik?- Sajnos a munkabeosztásom miatt nincs időm mindig rendszere­sen étkezni, de a vásárlásnál mindig elolvasom az élelmiszerek összetéte­lét, eltarthatósági idejét. Nem árt, ha egy húskészítmény valóban húsból készül, és ha lehet, ne legyen benne túl sok adalékanyag. Emellett meg­próbálok minél több nyers gyümöl­csöt és zöldséget fogyasztani. Egyéb­ként nem csak az élelmiszerek a bű­nösök azért, hogy egyre inkább rom­lik az emberek egészsége, hanem a környezeti hatások is. A nagyváro­sokban például annyira szennyezett a levegő és koszosak a folyóvizeink, valamint annyi stressz éri az embert, hogy ezek együtt vezetnek az im­munrendszer gyengeségéhez, az N élelmiszer-allergiához, s az f§ egészségünk romlásához!- Ha ilyen kevés az ideje, időnként nyilván megfordul egy-egy gyorsétteremben is. Szereti a hot-dogot és a hamburgert?- Szinte soha nem eszem ilyen helyen. Esetleg akkor, ha külföldön járok, és tényleg nincs lehetőségem másra, mint egy szendvicset bekap­ni,. de kizárólag halasat vagy csir­kését.- Mit fogyaszt szívesen?- Kedvenc ételem az édesanyám paprikás csirkéje és a szusi, amit Japánban szerettem meg. Az italok közül a tea jöhet minden mennyiség­ben, főként a zöld, de semmiképp sem az aromás. Szeretem a jó ás­ványvizeket is, de a finom vörös­borokat sem vetem meg.- Elnézve az életrajzát, az ember­nek leesik az álla a három diploma, a kandidátusi, egyetemi tanári cím lát­tán. Ha 37 évesen már ennyi mindent elért, mi viszi még előre?- Aki egyszer ráérzett annak az ízére, hogy milyen jó dolog újabb is­meretekkel gazdagodni, az élethosz- szig tanul. A tudás lényege nem a nagy mennyiségű ismeret begyűjté­se, hanem a dolgokat működtető me­chanizmusainak megértése. Más­képp látja a világot egv humán-, és másképp egy reáltudományok iránt érdeklődő ember, aki pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kettőt ötvözheti, az egészen különle­ges szemszögből vizsgálhatja a dol­gokat.- Viszonylag rövid idő alatt káprá­zatos karriert futott be. Ma már egy­fajta eszménykép a sikeres, fiatal nő, ön lehet a karrierre vágyó lányok egyik példaképe. Nehezebb egy nőnek felkapaszkodnia a ranglétrán, mint egy férfinak?- Pár évvel ezelőtt Cambrigde-ben részt vettem egy konferencián. Ez volt a címe: Nők a tudományban, technológiában és a mérnökségben. Amikor hazafelé a taxiban a sofőr megkérdezte, hogy miért vagyok itt, a válasz hallatán felkiáltott: micsoda ellentmondás. Ma már nem látom helytállónak ezt a szemléletet, sze­rintem egy nőtől sem áll távol a tudo­mány. Nyitott a pálya mindenki szá­mára, de ha jól belegondolok, bizony egy nőnek sokszor eredményesebben kell dolgoznia, több mindent le kell tennie az asztalra, hogy ugyanúgy ér­tékeljék, mint egy férfit.- Ha egy nő fel is kapaszkodik a ranglétrán, könnyen visszavetheti a gyermekvállalás. Összeegyeztethető a karrier és a családalapítás?- Biztos, hogy igen. Sok ilyen pél­da létezik. A lényeg, hogy az ember ne érezze ezt áldozatnak. Különböző életszakaszaiban más és más az em­ber fontossági sorrendje. Ha ebben a környezete is támogatja, akkor nem lehet gond. Szerintem egyébként az átértékelődés az ember munkájára is vonatkozik. Van, amikor inkább el­mélyülni akar, kutat, aztán az lesz a fontos, hogy átadja tudását az azonos érdeklődésű fiataloknak, és olyan is, hogy összegezni akarja eddigi ta­pasztalatait például egy könyv for­májában.- Ilyen feszített munka mellett jut idő a magánéletre is?- Kell, hogy jusson. Az a legfonto­sabb, hogy az ember megtanulja be­osztani az idejét. Azt azért nem állít­hatom, hogy minden dologra tudok időt szakítani, hiszen nagyon ritkán jutok el uszodába, mostanában már kedvenc hobbimra, a kerámiakészí­tésre sincs idő, olvasni is többet sze­retnék. Az évek során azonban meg­tanultam rangsorolni: így mindig jut időm arra, ami számomra a legfonto­sabb. A szakmámat a magánéletem­től egyébként szigorúan elválasztom, mert úgy gondolom, hogy ez - ugyanúgy, mint az istenhit és a politi­kai beállítódás - a családomon és a legszűkebb baráti körömön kívül nem tartozik másra.- Büszke önre a családja?- Úgy érzem, hogy igen. Édes­anyám ma is meghatódva emlegeti azt a pillanatot, amikor kineveztek pro­fesszornak. Rengeteget tanultam tő­lük, nagyon magas mércét állítottak elém. Biztos vagyok benne, hogy bol­dogok, és a sikereim mellett annak is örülnek, hogy jól érzem magam a bő­römben, szeretem a munkámat.- Elégedett ember ?- Mindig képesnek kell lennünk arra, hogy a legapróbb részsikernek is örüljünk, hiszen az, hogy boldo­gság, esélye a saját lelkűnkben rejlik, a külső körülmények csak jó vagy rossz lehetőségeket teremtenek. So­kan azonban azt gondolják, ha újabb és újabb dolgokra vágyunk és újabb célokat tűzünk ki magunk elé, akkor nem vagyunk a jelenlegi helyzettel elégedettek. Ez nem így van. Engem boldogsággal tölt el minden apró si­ker, de mindig hajt előre a tudásvágy, egy-egy új terv megvalósítása. Nagyon sok olyan dolog van, amit még meg szeretnék ismerni: újabb hobbikra vágyom, s anyelvtudásomat is sze-retném gyarapítani. A szak­területemen pedig rengeteg olyan tapaszatalatot és ismeretet halmoz­tam fel, ami még feldolgozásra vár. Most éppen egy újabb köny megírására készülök. A kutató célja nem csak az, hogy a kitaposott ösvé­nyen járjon, hanem az is, hogy nyo­mot hagyjon maga után. FARKAS MELINDA A szakszótár I Iskoláról iskolára I A tanulásnak - Már a finom ételnek - íze van 2003 októberében ad­ták ki dr. Bánáti Diána Élelmiszerkifejezés- gyűjtemény című köny­vét. A gyűjtemény egy kétkötetes (angol-ma­gyar, magyar-angol) szakszótár, amelyet az élelmiszeriparban és a biotechnológia közelé­ben dolgozók, illetve az e tárgykörökben ta­nulók forgathatnak elő­szeretettel. A könyvben több mint 3300 szó- és kifejezéspár található. A szerző szerint a szak­szótár ötlete azért me­rült fel, mert az elmúlt években sokat gazdago­dott a szaknyelv, és sok- korábban nem létező- szakkifejezésnek nem volt pontos fordítása. SZÜLETETT: 1967 DIPLOMÁK: okleveles élelmiszermérnök 1990, okleveles mérnöktanár 1996, jogi szakokleveles mérnök (mémökjo- gász) 1998 TUDOMÁNYOS FOKOZAT: a mező- gazdasági tudomány kandidátusa (1996) MUNKAKÖR: a Köz­ponti Élelmiszer-tu­dományi Kutatóinté­zet (KÉKI) főigazga­tója, a Szent István Egyetem élelmiszer- tudományi tanszéké­nek vezetője, c. egyetemi tanár (2003) NYELVTUDÁS: angol, francia

Next

/
Thumbnails
Contents