Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

Él 2004. Augusztus 5., Csütörtök ALMANACH 2 0 0 4 NAGYSZOKO L Y 7. OLDAL Ragaszkodnak az iskolához Nem akartak társulni Nagyszokollyal Úgy tűnik, nem kapkodnak a környéken a nagyszokolyi általá­nos iskoláért. A község képvise- lő-testülete még a tanév befejezé­se előtt, hosszas előkészületeket követően döntött úgy, hogy a jö­vőben társulási keretek között működteti a falu nyolcosztályos iskoláját. Az önkormányzat elő­ször a nagykónyi iskolafenntartó társuláshoz jelezte csatlakozási szándékát. A társulás két tagja, Nagykónyi és Koppányszántó el is fogadta az új tagot, az értényi képviselő-testület azonban eluta­sította a nagyszokolyiak belépé­sét. Ezután Iregszemcsét kereste meg a falu, ám a múlt héten itt is kosarat kapott: a testület úgy döntött, hogy nem kíván Nagyszokollyal társulni iskola­ügyben. A kisközségben mindössze hetvenöt diák van, s nem olcsó az iskola működtetése. A kihasz­náltság már nem éri el az ötven százalékot, s az önkormányzat­nak 17 millió forinttal kell kiegé­szítenie az állami normatívát. A falu azonban ragaszkodik iskolá­jához - mondta Nagy Károlyné polgármester -, és semmi esetre sem szeretnék, ha a diákok uta- zásra kényszerülnének. ______■ Té rzene, bál, mazsorettek A fentiekre mindenképpen szá­míthatnak a nagyszokolyiak és vendégeik az idei, negyedik alka­lommal megrendezendő faluna­pon, amely szeptember 4-én, szombaton lesz a művelődési házban és környékén. Ez alka­lommal is a határőrség fúvósze­nekara ad térzenét a községben, színpadra lép a siófoki ma- zsorettcsoport, a környék ismert műkedvelő és hagyományőrző együttesei. Köztük láthatják, hallhatják majd a magyarkeszi és a nagyszokolyi dalkört, a hőgyészi Táncika együttest, a fel­sőnyéki aerobic-csoportot, a he­lyi általános iskolások műsorát és az ozorai citerazenekart. Dél­előtt főző versenyen mutathatják meg tudásukat a fakanál és a bogrács mesterei, a programot este a szokásoknak megfelelően bál zárja. ___________________■ Fe ltárulhatna a térség az úttal Napirenden a rendelő akadálymentesítése Alig több mint három kilométer hiányzik abból az útból, amelynek egy része már 2000-ben elkészült, és Fürgéddel kötné össze Nagyszokolyt. A község­ben abban bíznak, hogy az aszfaltút a falu lakos­ságának is hasznára válik. A héten a nagyszokolyi és fürgedi önkormányzat tulajdonába kerülhet az az öt magánterület, amely eddig akadálya volt, hogy építési engedélyt kapjanak az útépítés folytatatásához. Az út első szakasza 2000-ben elkészült, s még 3,6 kilométer hiányzik a befejezéshez. Nagy Károlyné, Nagyszokoly polgármestere reméli, találnak for­rást a beruházáshoz. A faluban abban bíznak, hogy a térségfeltáró út Nagyszokoly hasznára is válik. A Volán-társaság már korábban jelezte, indí­tana járatokat Ozora felé, ez esetben javulnánk a közlekedés feltételei, könnyebben elérhetővé vál­na Siófok és Simontornyán át Fejér megye is. Ez a munkavállalók számára lenne elsősorban elő­nyös, de az ozorai várat is nyilván többen keres­nék fel. Bár a kevés híján ezer fős községben nem akadt vállalkozó, aki részt vett volna falusi turiz- •musban, ma már több nagyszokolyi háznak kül­földi - svájci, német - tulajdonosa van. A polgármester több idei beruházásról is be­számol, amelyek területfejlesztési pályázatok ré­vén valósulnak meg. Felújítják az orvosi rende­lőt, a munka során akadálymentessé teszik a bej­áratokat is, így ez az épület már megfelel majd az előírásoknak. Ugyancsak idén zajlik a Táncsics utcában a járda felújítása. Megvannak a tervek a Csorda-híd , és a hozzá vezető út újjáépítésére. Nagy Károlyné további feladatokat is sorol: több utca nincs rákötve a gázhálózatra, jó lenne a buszvárót áthelyezni, és az idősek klubjában is hiányzik az összkomfort. Szintén későbbi terv, hogy a jelenleginél jobb körülményeket alakítsa­nak ki a művelődési házban, ahol többek között vizesblokkokat kellene építeni. A ház mellett már egy telken zöldterület szolgál a közösségi és szórakoztató rendezvények céljára, most egy másik telket vásárolt az önkormányzat, ahová parkolót építenek majd. _________ _■ A T ELEPÜLÉS ÉRTÉKEI A református templom Nagyszokoly történetének ku­riózuma, hogy három keresz­tény egyház hívei is templomot emeltek a községben. Elsőként a 18. század elején a környező településekről érkező reformá­tusok építettek maguknak templomot. Az első fatemplom 1725-ben épült, a jelenleg is ál­ló, barokk stílusú templomot 1790-ben építették. A reformá­tusok iskolaházat és tanítói la­kást egy évszázaddal később, 1871-ben hoztak létre. A római katolikus hívek a középkori, gótikus maradványokra emel­tek késő barokk stílusú templo­mot a 18. század végén, ezt kö­vette az újklasszicista jegyeket mutató evangélikus templom építése. Ugyancsak a falu ré­gebbi középületeinek sorába tartozik az 1940-es években épült községháza. A községháza ALMANACH 2004 - PÖRBÖLY Pörböly Pörböly község történetét alig több mint tíz esztendeje, 1986. január elsejétől írja, hi­szen e napon nyüvánította a települést a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa önál­ló községgé. Ezt megelőzően Alsónyék község belterületi lakóhelyeként szerepelt a sta­tisztikai évkönyvekben. Az 1900-as évek elején né­hány szétszórt tanya volt itt található, lakói cselédként, éves munkásként dolgoztak a környék nagyobb uradalmai­ban. Jó földrajzi fekvése miatt a lakónépesség folyamatosan nőtt. Felgyorsította a település kialakulását az 1956-os és az 1965-ös árvíz, amikor a kör­nyező pusztákról, tanyákról többen itt kezdtek építkezni. Legyen kápolna! Mivel Pörböly 1986-ban önál­lósult, előtte pedig szállás­helyként működött, így a szo­kásostól eltérően nem a temp­lom köré szerveződött a tele­pülés. Sőt, templomja sincs Pörbölynek. A pörbölyi rendezési terv­nek az év végéig kell elkészül­nie, és az már biztos, hogy a majdani kápolnának keresnek egy helyet. Ha nem is a mosta­ni településvezetés ténykedé­se alatt, de egyszer biztos, hogy lesz kegyhelye Pörböly­nek, az önkormányzat való­színűleg hamarosan elkészít­teti az épület terveit is. Addig sem maradnak per­sze a vallásukat gyakorlók mi­se nélkül, hiszen a polgármes­teri hivatal egyik termét isten­tiszteletek tartására is alkal­massá tették. Kiváló táncosok a pörbölyiek Sárköziek és szatmári summdsok Külföldön még ugyan nem jártak, de széles e hazá­ban már bizonyították tehetségüket a Pörbölyi Ha­gyományőrző Együttes tagjai. Idén májusban pél­dául megszerezték a kiváló minősítést, és számta­lan hazai fesztiválon arattak sikert. A repertoár­jukba sárközi táncok mellé ráadásul most készül­nek felvenni a szatmári hagyományokat is, hiszen Mária Terézia annak idején szatmári summásokat telepített Pörbölyre. Még Bogár István kezdte el an­nak idején a sárközi táncokat és énekeket tanítani a pörbölyi fia­taloknak. fgy aztán a mostani táncosok közül sokan már gyer­mekkoruk óta foglalkoznak a sárközi hagyományokkal. A Pörbölyi Hagyományőrző Egye­sület felnőtt csoportjában tizen­hatan „dolgoznak”, és természetesen van után­pótlás is, hiszen a gyerekek óvodás koruktól tán­colhatnak. A csapat művészeti vezetője Farkas Tibor bátai, így a pörbölyiek elsősorban Báta sár­közi kincseit sajátítják el, a kicsik most például egy sárközi lakodalmas koreográfiájával ismer­kednek. Mint azt Szalai Anikótól megtudtuk, a település életében aktívan részt vesznek, Pörbölyön például a szüreti’ fesztiválon lépnek fel nem is olyan sokára, ahova meghívták a me- dinaiakat is, akikkel régóta jó barátságban van­nak. Emellett persze járják az országot, és sok új táncot tanulnak. Most például szatmári hagyo­mányokkal ismerkednek, hiszen Mária Terézia a sárközi szállásra summásokat telepített. A pör­bölyi táncosok kedvence egyébként a Vasárnap Sárközben elnevezésű műsor, melyet szinte min­dig utolsóként adnak elő. Könnyen is tanulták meg ezt a pergő ritmusú táncot. ____________■ Eg yedülálló a kisvasút A külföldiek sokszor tájékozottabbak A gemenci erdő még mindig népszerű a kirándulók körében, egy madármegfigyelő toronyból csakúgy, mint a kisvasút Csakhogy tavalytól már hajókirán- lehet rálátni, duláson is részt lehet venni lehet, az idei évtől pedig lovas kocsiról is csodálhatjuk a tájat. A természetjárók ráadá­sul nemcsak az iskolákból érkeznek, sok külföldi turista is szeretné megismerni a környéket. Mint azt Barabás Tibor erdészet­vezetőtől megtudtuk, sok külföldi turista érkezik minden évben Ma­gyarországra, akik kifejezetten a gemenci erdőre kíváncsiak. Rá­adásul gyakran sokkal felkészül­tebbek, mint a hazai erdőjárók. Holott Gemencben a kisvasút rég­óta nagy látványosságszámba megy, és évről évre sokan száll­nak fel rá. A kisvasút még a hoz­záértők szerint is egyedülálló a maga nemében, körülbelül har­minc küométeres távot utazha­tunk vele. A mintegy kétszáz fő szállítására alkalmas jármű mel­lett a tavalyi évtől a Gemenc Rt. útnak indított egy új, telje­sebb programot, hiszen a kisvasút mellett már hajó­val is meg lehet közelíteni a tanösvényeket. A cég leg­újabb újítása, hogy az előre bejelentkezett csoportokat Pörbölyről lovas kocsi viszi Gemencbe. A látogatókat hat tábla segíti különböző, az egyedülálló növény- és állatvilágra vonatkozó in­formációkkal, és több he­lyen padok, asztalok is ta­lálhatók az ösvény men­tén. A fokozottan védett Malomtelelő-tóra pedig A gemenci kisvonat Minden egy helyen Az iskola a felnőttekre is gondol Nagy a sürgés-forgás a könyvtárban Bár nem kifejezetten turiszti­kai látványosság a település központjában álló épület, de turistának, itt lakónak nagy megelégedésére szolgál, hogy mindent egy helyen elintéz­het. A posta, a művelődési ház és az iskolában található könyvtár mindenki előtt nyit­va áll. Szerencsére Pörböly nem tartozik azok közé a települések közé, me­lyek még egy postával sem büszkélkedhetnek. Ráadásul az iskolai könyvtár ket­tős funkciót lát el, nemcsak a gye­rekek, hanem a felnőttek is hasz­nálhatják. Mint azt Somi Esztertől, a könyvtár vezetőjétől megtudtuk, körülbelül háromezer könyv várja az olvasni vágyókat, de emellett találnak náluk videokazettákat, CD-ket és CD-romokat is. Az isko­lások már a világ legtermészete­sebb dolgának tartják a számítógé­pet, és ők azok, atók leginkább él­nek a könyvtár nyújtotta lehetősé­gekkel. De akadnak középiskolá­sok és persze felnőttek is, akik szí­vesen válogatnak a nem éppen fa­lusi könyvkínálatból. Az iskola amúgy is központi szerepet tölt be Pörböly életében, sok más telepü­léssel ellentétben ennek az intéz­ménynek válogatnia kell a gyere­kek közül. Persze ennek egyik oka, hogy az intézmény befogadó- képessége mára már szűkösnek mondható. Az iskolások aktívan részt vesznek a település életében, ren­dezvényeinek állandó fellépői. Szerencséjükre tornaóráikat a művelő­dési ház színpaddal is el­látott termében tartják, így hamar barátságot köthetnek a világot je­lentő deszkával. Talán az egyik legkiemelkedőbb ünnep Pörböly életében a Márton-nap, melyre a gyerekek nemcsak színdarabbal készülnek, hanem a kirakodóvá­sárt is a maguk készítette portéká­val színesítik. Emellett természete­sen sokat kirándulnak, ráadásul nemcsak a közelben található Ge­mencbe, hanem „erdei iskola” gyafiánt az ország nagyvárosait és természetvédelmi körzeteit is fel­keresik. Az intézmény azonban a felnőttekre is gondol, Busáné Jor­dán Judit igazgató a nemzeti szín­házba szeretne nekik egy kirándu­lást szervezni az ősszel. ■ 4 á I

Next

/
Thumbnails
Contents