Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)
2004-08-21 / 195. szám
2004. Augusztus 21., szombat TOLNANÉM E D I 7. OLDAL ALMANACH 2004 Kis lépésekkel halad előre a falu Több, mint húszán dolgoznak a közterületek gondozásán Minden évre jut egy-egy beruházás a valamivel több, mint ezerkétszáz lakost számláló Tolnanémediben. Bár változatlanul sokan vannak munka nélkül, a támogatott közhasznú foglalkoztatás némiképp enyhít a helyzeten. Az évek óta forráshiánnyal küzdő önkormányzat csak pályázatok révén’tud fejlesztéseket megvalósítani - mondja Miklós Lajos polgármester. Tavaly a művelődési ház fűtését korszerűsítették, idén útfelújítás került napirendre. Ugyancsak ebben az évben elkezdődik az orvosi rendelő és az orvosi lakás felújítása, valamint a közvilágítás rekonstrukciója is, amely utóbbi költségeit a megtakarított energia árából fedezik. Meg kell oldani a jövőben a közintézmények akadálymentessé tételét. A művelődési háznál tervben van egy nagyobb léptékű felújítás is, amelyhez regionális területfejlesztési pályázatot nyújt be a község. Siker esetén körülbelül 12 millió forintos ráfordítással kívül-belül megújul az épület. A községben a rendszerváltozás óta nagy gond a munkanélküliség, amelyet közmunkával próbálnak enyhíteni. Most több, mint húszán dolgoznak közhasznú munkásként Tolnanémediben, munkájuk a közterületek gondozottságán mérhető le. A virágosítást már hosszú évekkel ezelőtt elkezdték, most már megerősödtek a növények, nemcsak egynyári virágokat, hanem örökzöldeket is ültettek. A köztereket díszítik azok az ostorfák is, amelyekre 2003-ban a környezetvédelmi minisztérium Zöld falu programjának keretében érkezett támogatás. Hamarosan napirendre kerül az új rendezési terv készítése a községben, bár jelentős változást nem hoz. A jelenlegi belterületet nem érinti, az építkezők számára vannak kijelölt házhelyek, s miután Tolnanémedi komoly ipari hagyományokkal rendelkezik, üzemeket is van lehetőség építeni. Egyelőre nem tudják, mi lesz a sorsa a most is ipari területnek számító településrésznek. A volt kendergyárat megvásárolta egy vállalkozó, átalakítási terve elkészült, de eddig még nem történt átépí- A Zöld falu programban fásítottak a községben tés. A település értékét jelzi az ingatlanok piaci értéke is, e téren nem állnak rosszul a tolnanémediek. A faluban az utóbbi években egy-egy ház épült, inkább a felújítások jellemzőek, tulajdonosaik igyekeznek rendezett külsőt adni az épületeknek. A tolnanémedi lakások eladhatók, vannak itt megtelepedő külföldiek, hollandok, németek, osztrákok, de magyar állampolgárok is vettek már itt hétvégi házat. Nebojsza lett a tánccsoport Szláv eredetű név, bukovinai tánc, tolnanémedi táncosok: ez a Nebojsza tánccsoport. Az együttes két éve alakult Tolnanémediben felnőttekből, jelenleg öt pár táncol benne. Az errefelé ritka hangzású nevet ez év július 8-án választották az együttes jótékonysági műsorán: a közönséget is megkérdezve döntöttek a Nebojsza mellett, amely nem más, mint a község határában álló őskori sáncmaradvány. Az est bevételt is hozott, amit a mostani sárközi viselet kiegészítésére fordítanak, kötényeket, blúzokat varratnak belőle. A tíz táncos most Kosnás Árpád bonyhádi tánctanár irányításával jobbára szintén sárközi táncokat ad elő, s a repertoár hamarosan kiegészül egy bukovinai koreográfiával. A csoportot legtöbbször helyi rendezvényeken láthatták, de a környéken is felléptek már. Nagy sikerrel táncoltak a miszlai Turul fesztiválon, Pincehelyen, legközelebb Ozorán lépnek majd színpadra. A táncegyüttest húsz és ötven év közötti felnőttek alkotják, de a remények szerint ez nem lesz mindig így. A csoport vezetője, Zsifkovitsné Nagy Piroska pedagógus tanít táncot általános iskolásoknak is, ami utánpótlást jelenthet a tánccsoport számára. Gyöngyök és babák mestere Az ország Párizsából költözött Tolnanémedire Decsi gyöngyfűző - írtuk nemrégen Csötönyi Istvánról, amikor Tamásiban rendeztek munkáiból kiállítást Azóta a Sárközből Tolnanémedire költözött, most itt tervez babamúzeumot A falunapon kiállítással mutatkozott be a helyi közönségnek. Csötönyi István az általa készített kékfestő-ruhás népi babával- Tavaly nyáron kerestem egy olyan helyet, ahol nincs népművészeti kultúra, élő folklórhagyomány, így kerültünk Tolnanémedire - mondta a váltásról a népművészet mestere. Csötönyi István eredetileg szakácsként dolgozott. Miután elvesztette állását, rátalált a sárközi gyöngyös hagyományokra, ami nem volt nehéz, mert tízévesen a nagymamájától tanult gyöngyöt fűzni. A gyöngy szép, gurul, és csodálatos dolgokat lehet vele alkotni, bár elismeri: fiúknál nem volt szokásos játék. Olyannyira nem, hogy hat éve, amikor először pályázott a népművészet ifjú mestere címre, kiderült, hogy ebben a kismesterségben eddig egyedül férfi. Az erősebb nemhez tartozó gyöngyfűzővel és babakészítővel azóta sem találkozott. A gyöngyfűzést tíz éve kezdte művelni, de a gyerekkori élmények mellett más előzménye is volt. Táncolt a szekszárdi Bartina és decsi Csillagrózsa, illetve Gyöngyösbokréta néptáncegyüttesben, ahol szükség volt fejdíszekre, nyakékekre, és egyre kevesebben készítették, azt is jobbára Sárpilisen, Őcsény- ben. Decsen öt éven át tanított gyerekeket is gyöngyfűzésre. Nem csak magyarok, francia, német, finn, olasz, amerikai csoportok is tanulhatták tőle a mesterséget. Csötönyi István és felesége, Becker Mária ékszereiben nem csak a magyar népművészet, hanem a történelmi korok motívumai is megjelennek. A sárközi népi ékszerekhez hasonlóakat az egyiptomi sírokban találtak - idézi a szakirodalmat. A népművész kezei alól a sárközi mellett bukovinai, örmény, egyiptomi ékszerek is kikerülnek. Bár a sárközi hagyomány kifejezetten gazdag - a falut díszes viseletéről Magyarország Párizsának is nevezték -, készít bukovinai székely nyakékeket, és van még bőven kutatható motívum a magyar tájegységek folklórjában illetve a történeti korokban is. Népi babái, amely a decsi viselet mellett a tolnai németség ruháit is bemutatják, a keszthelyi és nemesnádudvari babamúzeumokban is megtalálhatóak. Csötönyi István kiállítási anyagait keresik a vásárlók is, akik szeretik az egyedi darabokat, szívesen használják ékszereiket. Szegeden, a budapesti turisztikai biennálén, Mezőkövesden úgy tapasztalta: van igény a szép népművészeti tárgyakra. Most azt tervezi: Tolnanémediben, háza mellett hoz létre egy babamúzeumot, és szívesen tanítana is gyerekeket. _________■ Ma gyaros babák az alkotó tamási kiállításán BÉRLAKÁS FIATALOKNAK. Tavaly adták át a tolnanémedi „fecskeházat”, amelybe négy fiatal pár be is költözött. Öt évig lakhatnak itt, miközben takarékoskodniuk kell. Öt év múlva újabb négy házas- párt segítenek hozzá az otthonteremtéshez.___________________■ Gy erektalálkozások Van valamivel több, mint tíz település az országban, ahol Tolna- némediről egy tavaszi nap jut eszébe a gyerekelmek, és ma már fiataloknak is. Tizenegy éve rendezi meg a helyi általános iskola regionális gyermektalálkozóját, amelyre visszatérően jönnek el a környező megyékből és egészen távolról, például a Komárom megyei Dadról diákok és kísérőik. Az eredeti elképzelés ma is érvényes - mondta Gölöncsér Lászlóné a találkozó fő szervezője. Sok szervezet, a rendőrség, a tűzoltók, az ÁNTSZ mutatja be tevékenységét, népszerűsítik az egészséges életmódot, táplálkozást, egyben sok módját megmutatják a szabadidő hasznos eltöltésének. Ez utóbbiak egyébként visszaköszönnek más gyerekrendezvényeken is. Az április végén tartott idei találA TELEPÜLÉS ÉRTÉKEI Őskori emlékek Tolnanémedi határa már az őskorban is lakott volt. Ennek legjelentősebb, ma is meglévő emléke a Nebojsza-hegy. Az őskorban itt erős védműveket, földvárat alakítottak ki, amelyet elsőként Wosinsky Mór kutatott. A Tolnanémedi és Pincehely közötti, teknő alakú dombon Wosinsky bronzkori edénytöredékeket talált, köztük egy nagyon ritka motívumokkal díszített darabot. A neves régész más leletanyagból arra következtetett: a sáncon élt nép urnatemetője is itt volt. Később római kori leleteket is találtak: egy valószínűleg római út köveit, és egy lovas sírt, jellemzően római fegyverekkel. A százharmincnyolc darabból álló bronzkori tolnanémedi kincslelet a régészek körében világszerte ismertté tette a község nevét. Három felekezet A falu legkorábbi helye a Kis- Némedi dűlőben lehetett. A török uralom után, a 17. száA református templom Az evangélikus templom zad végén elnéptelenedik a község, betelepítése a 18. században magyarokkal történt, többségben evangélikusok és reformátusok, kisebb részt katolikusok érkeztek. Az evangélikusok és reformátusok a 18. század végén alapítottak iskolát. Ma is három felekezet hívei élnek Tolnanémediben, mindháromnak temploma van. A református templom műemlék jellegű épület, a 19. század közepén épült későklasszicista stílusban, s a múlt század fordulója körül építették át. A hasonlóan újklasszicista stílusú evangélikus templomot a közelmúltban újították fel, toronysisakja rézborítást kapott. Háborús emlékmű Az első világháborúnak hetven, a másodiknak nyolcvannyolc tolnanémedi katona esett áldozatul. Emléküket az 1990-ben állított domborműves kőtábla őrzi. kozó középpontjában ezúttal az surópai uniós csatlakozás állt. Megyven helyszínből álló játszóteret építettek a gyerekeknek. A versenyen gyűjtött pontokat Euro- aoltban vásárolhatták le, és Europostát is indítottak: külföldi, levelezni vágyó gyerekek címét gyűjtötték össze, akikkel aztán a találkozón megjelent diákok vehettél fel a kapcsolatot. ___________^___________________i
