Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-16 / 191. szám

4. OLDAL

ALMANACH 20 0 4

M Ő C S É N Y

2004. Augusztus 16., hétfő

Történet, értékek

Mőcsény Szekszárdtól 14 kilométerre, Bonyhád és Bátaszék között szinte félúton helyezkedik el. Német ajkú lakosai egykor híres szarvasmarha-tenyésztők voltak, messze földön híres bikaistállót építettek, melyet később téeszirodá- nak alakítottak át. Van vasútállomása és egy hosszú vasúti alagútja.

Német származású lakóinak nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre székelyek és felvidéki magyarok érkeztek a községbe.

Római katolikus templomát, amely műemlék, 1767- ben szentelték fel. A templom dombtetőre épült barokk stílusban. Temető veszi körül, amelyet ma is használnak.

A falu fölé magasoció templomtorony

Mőcsénytől Bátaszék felé haladva, a Lajvér patakon átlépve Palatincára érkezik az utazó, amely közigazgatásilag Mőcsényhez tartozik. Kis kápolnáját az 1990-es években újították fel.

Szintén Mőcsényhez kapcsolt település Zsibrik, amely az 1970-80-as években szinte teljesen elnéptelenedett. 1990 hozott változást a gyönyörű környezetben lévő, kicsi falu életében. A hidasi református gyülekezet vezetője és felesége a szenvedélybeteg fiatalok megmentésére hat kis lakást és hét hold földet vásárolt Zsibriken és sok más segítővel együtt létrehozták a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítványt. 1995-ben az alapítvány anyagi támogatásával és pályázaton nyert pénzből, a mőcsényi vasútállomástól kezdődően megépült egy bekötőút a településre. Ma épülő, szépülő házak jelzik, hogy visszatért az élet.

A szúrós csodabogyó

A Mőcsény környéki erdők egyik védett növénye a szúrós csodabogyó (Ruscus aculea- tus). Örökzöld, 20-60 cm magasságra növő, fásodó szárú növény, amelyet már a rómaiak is ismertek. Az ókori gyógyászatban gyöktörzse a legfontosabb hashajtó gyökerek egyike volt.

Melius Péter „Herbáriumában” régi magyar nevén, egértövisként szerepel. Különlegessége, hogy nincsenek levelei. Amit első pillanatra levélnek vélnénk, nem mások, mint levélszerű módosult szárak. Ezért tűnik szokatlannak, hogy egy-egy virág a „levelek" közepéből ered. Zöldes-fehér virágai aprók, igen rövid nyelűek, az ágakon hártyás murvalevél tövében, többnyire kettesével ülnek. Március-áprilisban nyílnak. Ezekből lesz a kb. 1 cm átmérőjű korallpiros bogyó. A szakemberek már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet védelmére, mert örökzöldként halottak napjára, piros terméséért szobadísznek is tömegesen hordták piacra.

Kis falu az őzeket, szarvasokat rejtő erdő ölén

Faluszépítő, építkező fiatalokat támogató önkormányzat

Különleges hangulatú község a Völgységben Mőcsény. A falun kanyarog végig a bonyhád-bá- taszéki műút, valamint a dombó- vár-bátaszéki vasútvonal.

Mőcsényben székelyek, felvidéki magyarok és németek élnek egymás mellett békességben. A Mór- ágyi rög, a magyarországi „Svájc” felé vezető út kapujában bújik meg a település. Őzeknek, szarvasoknak, vaddisznóknak, sokféle apró vadnak, madárnak otthont adó erdők ölelik. Itt vezet át a kék-túra útvonal.

Krachun Elemér, a falu polgár- mestere egyre többször jut olyan információ birtokába, hogy Mőcsényben érdemes lakni. Mint mondja, ezt tények is igazolják.

Az utóbbi időben megszűnt a fiatalok elvándorlása. Sok új ház épül a településen. Ifjúsági utcája lassan megtelik szebbnél szebb szintes épületekkel. Hogy ez így alakult, teszi hozzá, valószínű az önkormányzat támogatásának is köszönhető. A helyben lakó fiataloknak ingyen telket adnak, az első lakáshoz jutók 500 ezer forintos támogatásban részesülnek. Vonzó körülmény az is, hogy jó a közlekedés, köny- nyen elérhetőek a közeli városok - Bonyhád, Bátaszék,

Szekszárd -, amelyek munkát adnak a lakosságnak. Ez lényeges szempont. Helyben az önkormányzat, a B Szisztem Kft., a térségi mezőgazdasági szövetkezet és az Eurobor Kft. néhány család kenyérkereseti lehetőségét biztosítja ugyan, de ez közel sem oldja meg a munkaképes korúak elhelyezkedését, ám a gyakori busz- és vonatjáratok segíMőcsény főtere

tik a munkavállalást. Szintén a megtartó erőt szolgálja, hogy a csendes falusi környezet mellé városi infrastruktúra társul. Van telefon, vezetékes gáz, szennyvíz, kábeltévé, egyszóval minden, ami a kényelmet szolgálja. A közművek építésével meggyötört utak, a középületek, közterületek rendbetétele folyamatosan történik. Most zajlik a faluközpont felújítása. Ennek keretében új aszfalt- burkolatot kap a tér, már elkészült a tizenegy kocsis, térkővel kirakott parkoló. Nagy gondot fordítanak a növények telepítésére. Néhány hónap alatt három új parkot alakítottak ki. Eredményes pályázatoknak köszönhetően négy kertgondozó dolgozik a községben, s a nyugdíjas klub is sok segítséget ad a faluszépítésben.

Mőcsény tagja annak a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulásnak (TETT), amelyet a térségbe tervezett kis- és közepes aktivitású atomerőművi hulladéktárolóval kapcsolatos kutatások ellenőrzésére, a lakosság tájékoztatására, információ közvetítésére alakítottak meg az érintett települések önkormányzatai. Ez a szervezet anyagi támogatást is hoz,

segíti a beruházások megvalósítását.

Az idegenforgalom, a falusi turizmus egyelőre nem jelentős a faluban. Külföldieket főként a bérvadásztatással is foglalkozó Mőcsényi Hubertus Vadásztársaság hoz. Vendégeiket a közigazgatásilag Mőcsényhez tartozó Zsibriken, esztétikusán kialakított vadászházukban fogadják. Emellett, az utóbbi időben - a jól szervezett szabadidős programoknak köszönhetően - valamelyest megnövekedett a faluba látogatók száma. Az idén első ízben vendégül látták a Mő- csényből kitelepített németek egy csoportját. Ez a találkozó remélhetően új kapcsolatokkal gazdagítja a falut. A hagyományos rendezvények jó hírét keltik a településnek. Ezek programjai főként a helyben lakókat szolgálják, de egyre gyakrabban lehet találkozni környékbeliekkel és távolabbról érkezőkkel. Népszerű a már hagyományos karácsonyköszöntő, a majális, a TETT napok. Legtöbben a falunapot látogatják, amelyet hat éve minden augusztus 20-án megrendeznek. Ilyenkor az önkormányzat vendégül látja Mőcsény apraját-nagyját, s kulturális programok sokasága szórakoztatja őket és az érdeklődőket. Az idén a bonyhádi Kránzlein Néptánc Egyesület, a Mórágyi Hagyományőrző Együttes, a bátaapáti Aranyfácán Tánccsoport és a Mázai Fúvószenekar ad műsort.

Az óvodai program a játékra épül

Minden kívánalomnak megfelelő körülmények között tölthetik hétköznapjaikat a mőcsényi óvodások. A falu kisdedóvójába szívesen viszik a szülők gyermekeiket.

Az óvoda nevelési programja a játékra épül. Ezt jól szolgálja a gyönyörűen, a 21. század követelményei szerint felújított épület, az árnyas, gondozott udvar, amely esztétikus és minden szabványnak megfelelő fa játékokkal van berendezve.

Mint Bencze Ildikó, az óvoda vezetője mondja, az ősztől 15 kisgyermekről gondoskodnak egy vegyes csoportban. A reggelit és az uzsonnát helyben készítik, az ebédet Bátaapátiból hozzák. Pedagógusi munkáját egy dajka és két szociális munkás segíti. Az önkormányzat mindent megtesz, sokszor erején felül is, hogy az intézmény optimális működési feltételeit biztosítsa.

A jó körülményeknek köszönhetően a szülők szívesen hozzák az intézménybe apróságaikat, s ők is jól érzik magukat. Az iskolába kerülő gyermekek eredményei a színvonalas szakmai munkát igazolják. Az idén első osztályt végzett, három volt mőcsényi óvodás mindegyike dicséretesen fejezte be a tanévet. A közösségi programok sem hiányoznak az óvoda életéből Minden esztendőben farsangi bált szervez a szülői munkaközösség, s ennek bevételét nyári kirándulásra fordítják. Ezeken a kiruccanásokon szülők és gyerekek együtt vesznek részt. Az idén Budapesten jártak, a főváros nevezetességeivel ismerkedtek, eljutottak a Fővárosi Nagycirkusz egy előadására és megnézték a Tropicariumot.

Öt évtized békességben, szeretetben

Ereklyeként őrzik a felvidéki Fájdalmas Szűzanya szobrot

Gergely Lajosné Mucska Valéria tizenegy éves volt, amikor szüleivel együtt Felvidékről, a Pozsony melletti Fél községből Mórágyra telepítették. Férje szintén onnan, Udvariból érkezett Mőcsénybe. A két szomszédos faluban élő fiatal egymásra talált.

Közel ötven éve kötött házasságot Gergely Lajos és Mucska Valéria. Mőcsényben az ifjú férj szüleinél kaptak fedelet a fejük fölé. Azóta is itt élnek. Valika néni - a faluban mindenki így szólítja - ezután csak a családjának élt. Megszületett két gyermekük, gondozta idős anyósát, apósát és a nagyapát. A termelőszövetkezet tehenészetében talált munkát, ahol kora reggel és este volt dolog, így elláthatta otthoni teendőit. Az idő múlásával a szülők, nagyszülők örök álomra hajtották fejüket, a gyermekek kirepültek, s most Gergelyék ketten élnek a tornácos házban. Baromfit tartanak, kertjükben paradicsom, paprika, krumpli, hagyma, minden megterem, ami a konyhára

kell, s jut belőle a gyerekeknek is.

Négy unokájukra a legbüszkébbek. Szeretnek Mőcsényben élni. Örülnek a községben történő előrelépésnek, a vezetékes gáznak, a szépülő íaluközpontnak, és elismeréssel szól- Gergely Lajosné a Fájdalmas Szűzanya szoborral nak Krachun Elemér polgármesterről, akinek, mint mondják sokat köszönhetnek a mőcsényiek.

Gergely Lajosné és férje elevenen őrzik emlékeikben felvidéki gyermekkorukat. Betelepítésük óta kétszer jártak otthon, egyszer Félben, egyszer Udvariban.

Mőcsényi otthonukban ereklyeként őrzik azt a fából készült, festett Fájdalmas Szűzanya szobrot, amelyet Felvidékről hozott magával Valika néni. Kicsi vázában naponta friss virágot tesz mellé, s gyakran imádkozik előtte.

Gyűjtögető, jókedvű nyugdíjasok

A mőcsényi néprajzi gyűjtemény a volt posta épületéből kialakított közösségi házban kapott helyet. Létrejöttében nagy szerepe volt a nyugdíjasklubnak. A közösség tagjainak felhívására a faluban élő

A néprajzi gyűjtemény egy részlete és Nagy Mártonné, a gyűjtemény egyik lelkes gondozója

port ereklyéi egy-egy sarkot kaptak, s ugyanolyan jól megférnek egymás mellett, mint a község lakói. A nyugdíjasklub azonban nemcsak a hagyományok őrzésében jár élen. Tagjai ott vannak minden megmozduláson. Süteményeikkel, kedvességükkel sokszor elvarázsolják a település vendégeit. Sokáig ők gondozták a közterek virágoskertjeit. Munkájukat a Virágos Magyarországért mozgalom bírálói is elismerték. Kéthetenkénti összejöveteleik jó hangulatúak, kibeszélik a világ dolgait. Hagyományos farsangi báljukra barátaikat, támogatóikat is meghívják. Évente egyszer kirándulni mennek, az idén Komáromban jártak. Működésüket az önkormányzat és a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társaság támogatja.

A falu barátságos boltosa

Enderi Ferencné gyermekeket szolgál ki

Enderi Ferencné a kis falu egyik élelmiszer- boltjának vezetője.

Közel tíz éve szolgálja a mőcsényieket.

Mint mondja, pedagógusnak készült, de másként alakult a sorsa, s most már nagyon jól érzi magát kereskedőként is.

Mindent tud a faluról, könnyen megnyílnak az emberek és ez jó érzéssel tölti el. Ismeri a szokásaikat. Az idősek kora reggel jönnek vásárolni, a kisgyermekes anyukák 9 és 10 óra között érkeznek az üzletbe. A németül beszélőknek sincs gondjuk a vásárlással, a fiatal üzletasz- szony jól bírja a nyelvet. Boltjában minden kapható mi szem

szájnak ingere. Van itt friss zöldség, hetente kétszer friss hentesáru érkezik, s ha valakinek külön kívánsága van, az is teljesül: benzint hoz a fűnyíróba, gyógyszert a betegeknek.

német, székely, felvidéki családok szívesen adták a régi korokat idéző használati és dísztárgyakat, népviseleteket, régi fotográfiákat, történeteket őrző dokumentumokat. Egy-egy nemzetiség, népcso-