Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-12 / 188. szám

2004. Augusztus 12., csütörtök 15. OLDAL OLIMPIAI MELLÉKLET Tenisz Több évtizedes kényszer- szünet A teniszezők között nem túl népszerű az olimpia, sokan inkább kihagyják. Az idei, június 14-i világranglista alapján derült ki, hogy egyesben, illetve párosban kik ütögethetik a labdát a nyári játékokon. A nevezé­sek elfogadásánál az is szá­mít, hogy egy adott ország milyen aktívan vesz részt a Davis- vagy a Federation-ku- pában. Férfi és női egyes, illetve páros az a négy szám, amiben indulni le­het. Összesen 172-en (86 férfi és ugyanennyi nő) léphetnek pályá­ra, augusztus 15-22. között. Egyes­ben 64 teniszező kezd, párosban 32-32 duó nevezhetett. A lebonyo­lítási forma ugyanaz, mint a Grand Slam torná­kon, vagyis egyenes kiesé­ses rendszer­ben iitögetik a labdát a részt­vevők. A teniszben már az első új­kori olimpián rajthoz lehetett állni, és a sportág egészen 1944-ig műsoron volt. Ám utána az amatő­rök és a hivatásosok közötti ellenté­tek miatt sokáig lekerült a program­ról, merthogy a profik túlfizetettsége (az amatőrökhöz képest akkoriban tényleg jobban kerestek) miatt kényszerszünet következett be. Csak 1988-ban térhetett vissza, az­óta hivatalosan is teljes jogú olimpi­ai sportág. A teniszezők körében nem annyira vonzó a részvétel, ezért a NOB úgy döntött, hogy világ­ranglista-pontokat is lehet szerezni a nyári játékokon. A férfiaknál ez már Sydneyben is így volt, a nőknél csak most debütál. Egy-egy országból legfeljebb hat férfi és nő, maximum négy egyéni induló és két páros résztvevő lehet ott az ötkarikás ran­devún. A versenyeket 16 pályán bo­nyolítják le, a bontás decoturf. Négy magyar hölgy lesz ott Athénben, Mandula Petra, Kap­ros Anikó, Nagy Kyra és Czink Melinda. Nagyot csak párosban (Mandula oldalán), Kaprost és Czinket egyesben és párosban ne­vezték. Vérmes reményeik nem lehetnek. Magyar esélyek arany nincs ezüst-bronz nincs 4-6. hely nincs ____________________________Triatlon_____________________________ Gy ors karrier, nehéz pálya Ma már több százezren űzik a triatlont, amely a hetvenes években indult el hódító útjára, de csak Sydneyben mutatkozhatott be. Igaz, ak­kor mindjárt nagy közönségsikert aratott. Többféle távú triatlonversenyt rendeznek szerte a vi­lágon, nem is biztos, hogy az olimpiai megpróbálta­tás - ami 1,5 km úszásból, 40 km kerékpározásból és 10 km futásból áll - a leg népszerűbb. Min­denesetre ezt kell legyűrnie annak a 100 verseny­zőnek (ötven férfinak és öt­ven nőnek), aki rajthoz állhat. Most ne részletez­zük, mert bo­nyolult, de ötféle jogcímen lehetett kijutni Athénbe, mégpedig úgy, hogy a kvalifikáció nem személyre szólt, ha­nem országot illetett. Az előzetes hírek szerint az athéni pá­lya nehéz, az viszont valószínű, hogy az esé lyesnek kikiáltott triatlo- Hármasban csak ketten: Kuttor nos nyer. Vagyis az az ausztrál, vagy amerikai vagy új-zélandi vagy brit - aki az idei világ- és Eu- rópa-bajnokságon (Új-Zélandon, illetve Csehor­szágban), továbbá a Világkupa-futamokon kiválót nyújtott. Az olimpiai címvédő a nőknél a svájci Brigitte McMahon, míg a férfiaknál a kanadai Si­mon Whitfield. Előbbiek Athénben augusztus 25- én, utóbbiak másnap versenyeznek a vuliagmeni olimpiai központban. Sydneyben négy magyar triatlonos indult, most kettő lesz ott. Négy éve a mieink közül Edö- csény Nóra volt a legjobb a 19. helyével. Idén Kut­tor Csaba és Molnár Erika jutott ki, de esélytelenek a két­órás hosszúságú rö- ,i vid távú (vagyis tjl olimpiai) futamban. Magyar esélyek arany ezüst-bronz nincs nincs 4-6. helv nincs Csaba és Molnár Erika Súlyemelés A1 A kínaiakkal nem bírnak Már az első újkori olimpia műsorán szerepelt a súlyemelés, de akkor még az atlétika versenyszáma volt. Önálló csak 1920- ban lett a sportág, amely a doppingesetei miatt kétes hírnevet szerzett magának. Liherecz Gyöngyi Egy- és kétkaros emeléssel indult annak idején a sportág olimpiai bemutatkozása, akkoriban még nem volt testsúly-megkötés. Idő­vel ilyen-olyan módosításon át­esett a súlyemelés, így például 1972-ben szere­pelt utoljára a fogásnemek kö­zött a nyomás. 1947-től hatra, majd 1951-től hétre, 1969-től kilencre, 1977- től tízre emel­kedett a súly­csoportok szá­ma a férfiaknál, a tizet végül a ki­lencvenes évek végén levitték nyolcra. Várható volt, hogy az idő múltával a nők is helyet követel­nek maguknak a súlyemelő-pódi­umon. így is történt, legutóbb, Sydneyben már a gyengébb nem képviselői is bemutatkozhattak. A korábbi bolgár és orosz hegemó­nia némiképp megmaradt, főleg a férfiaknál, akiknél még az irániak és a törökök juthatnak érmekhez Athénben, de az alsóbb súlycso­portokban egy-egy kínai is elcsíp­het dobogós helyezést. A nőknél a versenyeket a kínaiak uralják, raj­tuk kívül az oroszok a törökök és a thaiföldiek az esélyesek. A korábbi olimpiákon több ki­emelkedő sportolónak tapsolhat­tak a nézők. A nagyágyúk közé tartozik az előbb bolgár, majd ké­sőbb török állampolgárságú Nairn Süleymanoglu. (korábban Salamanov, Szulejmanov), aki három olimpiát és hét vb-t nyert, valamint Vaszilij Alekszejev, az óriási termetű sporttoló először törte át a 600 kilós határt, 79 vi­lágcsúcsot ért el. Mi, magyarok a múltban több kiváló súlyemelőt vonultattunk fel, elég ha csak Földi Imrére (1972-ben nyert olimpiát) és Ba- czakó Péterre (1980-as aranyér­mes) gondolunk. A maiaktól első hely nem várható az idei nyári já­tékokon, a magyar színek képvi­Magyar esélyek arany ezüst-bronz lap nincs seletében nyolcán indulnak, ők hét számban mutatkoznak be. Táncsics László (56 kg), Kecskés Zoltán (69 kg), Feri Attila (77 kg), Kovács Zoltán és Gyurkovics Fe­renc (mindkettő 105 kg) a férfiak­nál, Kmtzler Eszter (69 kg), Like- recz Gyöngyi (75 kg), továbbá Varga Viktória (+75 kg) veszi fel a harcot az ellenfelekkel. Ebből a nyolcasból a nők inkább remény­kedhetnek, mindhárman elcsíp­hetnek ezüst- vagy bronzérmet. Az aranyról már most lemond­hatnak, mert hiába a világ máso­dik legjobbja Krutzler, kínai rivá­lisával nem bír. Miként hiába kezd régi önmagára emlékeztetni a sérülése után visszatért Like- recz, valamint hiába tűnt erősnek a felkészülés során Varga, egy- egy távol-keleti súlycsoport-favo­rit miatt az elérhetetlennek tűnik számukra, hogy az ünnepélyes eredményhirdetésnél a dobogó legtetején állva, a magyar him­nuszt hallgathassák. 4-6. hely Likerecz Gyöngyi (75 kg) Varga Viktória (+75 kg) Krutzler Eszter (69 kg) Torna Eddig 14 magyar arany Telt ház estén 15 ezer néző tekintheti meg az Olympic Indoor Hall-ban a torna sportág küzdelmeit. A hely­szín 13 kilométerre van az olimpiai falutól. A legered­ményesebb tornász a kínai Li Hsziao-peng és az orosz Szvetlána Horkina lehet. Tizenkét egyéni- és két csapat­számban lehet érmeket gyűjteni a 98 férfi és az ugyanennyi női ver­senyzőnek. (A gumiasztalosoknak csak két csapat­finálét rendez­nek.) Egy-egy országból maxi­mum hat férfi és ugyanennyi nő állhat rajthoz, a résztvevők a ta­valyi anaheimi világbajnoksá­gon harcolhat­ták ki a jogot, de a Nemzetközi Tor­na Szövetség is adott négy-négy szabadkártyát. Az augusztus 14-24. közötti műsorban először a férfi-, majd a női csapatdöntő jön, később a férfi és a női összetett következik, 22-23-án pedig a szerenkénti finá­lékra kerül sor. Az aranyérmek elsősorban a nagy tornásznemzetektől (Kína, Oroszország, Egyesült Államok, Ro­mánia, Japán) várhatók, meglepe­tés lenne, ha más ország képviselő­je el tudna csípni egy első helyet. A már az 1896-os olimpián is sze­replő sportág 1928-ban engedte be először a nőket, akik akkor is csak csapatban versenyezhettek. A gyen­gébb nem képviselői először 1952- ben vehettek át egyéniben is érme­ket. A magyarok számára eddig sike­res volt a torna, elég, ha csak az öt­szörös olimpia bajnok Keleti Agnes és a lólengésben kitűnt későbbi nagy egyéniségek, Magyar Zoltán, Borkai Zsolt, valamint Csoüány Szilveszter nevét említjük. Magyarország eddig 14 olimpiai elsőséget szerzett. Athénben két magyar induló lesz, Gál Róbert és Szarka Kriszti­na. Gál az elmúlt világversenyeken döntőbe verekedte magát, most ta­lajon és ugrásban bekerülhet a leg­jobb hatba. Szarka szabadkártyával jutott ki, tőle csak tisztes helytállás remélhető, mivel idén betegség és sérülés gátolta a felkészülését. Magyar esélyek arany ezüst-bronz W nincs nincs 4-6. helv Gáf Róbert (ugrás, talaj) ____________Sportlövészet_____________ Él ő galambra is lőttek A sportlövőknél a nyári játé­kokon 17 számban (10 férfi, 7 női) összesen 390 versenyző vehet részt. A 2002-es világ- bajnokságon lehetett először kvótát szerezni. Már az első olimpia műsorán sze­repelt a sportág, mivel a játékok új- raindítóját, Pierre de Coubertin bá­rót kiváló lövőként ismerték. 1896 óta több fegy­vernem (mint például az élő- galamb-lövés) eltűnt a műsor­ról, mások pe­dig új nevet kaptak. Augusztus 14-22. között a nyolcezer férő­helyes Markopolu lövőcentrum ad helyet a sportág versenyeinek. Az első aranyérmet a női légpuska győztesének adják majd át. A férfi­ak részére tizenhét (légpisztoly, trap, légpuska, szabadpisztoly, dupla trap futócél, kisöbű sport­puska fekvő, gyorstüzelő pisztoly, kisöbű sportpuska összetett, skeet), a nőknek hét (légpuska, légpisztoly, trap, sportpisztoly, dupla trap, skeet, kisöbű sportpus­ka összetett) számot rendeznek. Magyarországot nyolcán képvise­lik Athénben, öt nő (Csonka Zsó­fia, Erdős Dorottya - mindkettő pisztoly, Igaly Diana - skeet, Joó Éva, Krzyzewsky Beáta - mindket­tő puska), valamint három férfi (Si­eti Péter - puska, Simon Attila, Pá­linkás Lajos - mindkettő pisztoly). Magyar esélyek arany nincs ezüst-bronz 4.-6, hely Joó Éva (légpuska, puska összetett), Pálinkás Lajos (gyorstüzelő pisztoly) Sidi Péter (lég­puska, puska összetett, puska fekvő), Igaly Diana (skeet) A legeredményesebb olimpikonok Az ötkarikás játékokon legjobban nyesebb magyart, a kardozó Ge- ny Thompson. Utóbbi immár szerepelt sportolók élcsoportjá- revich Aladárt megelőzte a rang- minden idők hetedik legjobb ban két változás történt a 2000-es sorban a német kajakozó Birgit olimpiai éremhalmozója, sydneyi olimpián: a legeredmé- Fischer és az amerikai úszó Jen- __________________________! arany ezüst bronz 20. Reiner Klimke (nyugatnémet) lovas 1964-1988 6­2 1. Larisza Latinyina (szovjet) tofnász 1956-1964 9 5 4 21. KOVÁCS PÁL VÍVÓ 1936-1960 6­1 2. Paavo Nurmi (finn) atléta 1920-1928 9 3­22. Nedo Nádi (olasz) vívó 1912-1920 6­­3. Mark Spitz (amerikai) ÚSZÓ 1968-1972 9 1 1 KÁRPÁTI RUDOLF vivő 1948-1960 6­­4. Carl Lewis (amerikai) atléta 1984-1996 9 1­Kristin Otto (keletnémet) úszó 1988­6­­5. Szavao Kató (japán) tornász 1968-1976 8 3 1 6. Matt Biondi (amerikai) ÚSZÓ 1984-1992 8 2 1 További magyarok a bővebb élcsoportból: 7. Jenny Thompson (amerikai) úszó 1992-2000 8 1 1 Keleti Ágnes tornász 1952-1956 5 3 2 8. Raymond Ewry (amerikai) atléta 1900-1908 8­­Egerszegi Krisztina ÚSZÓ 1988-1996 5 1 1 9. Nyikolaj Andrianov (szovjet) tornász 1972-1980 7 5 3 Kulcsár Győző vívó 1964-1976 4­2 10. Borisz Sahlin (szovjet) tornász 1956-1964 7 4 2 Damyi Tamás úszó 1988-1992 4­­11. Vera Caslavska csehszlovák) tornász 1960-1968 7 4­Fuchs Jenő VÍVÓ 1908-1912 4­­12. Viktor Csukarin (szovjet) tornász 1952-1956 7 3 1 Balczó András öttusázó 1960-1972 3 2­13. Birgit Rscher (német) kajakos 1980-2000 7 3­Gyarmati Dezső vízilabdázó 1948-1964 3 1 1 14. GEREVICH ALADÁR VÍVÓ 1932-1960 7 1 2 Berczelly Tibor VÍVÓ 1936-1952 3 .­2 15. Edoardo Mangiarotti (olasz) vívó 1936-1960 6 5 2 Kabos Endre vívó 1932-1936 3­1 16. Hubert van Innis (belga) íjász 1900-1920 6 3­Kárpáti György vízilabdázó 1952-1964 3­1 17. Akinori Nakajama (japán) tornász 1968-1972 6 2 2 Papp László ökölvívó 1948-1956 3­­18. Gert Fredriksson (svéd) kenus 1948-1960 6 1 1 Rajcsányi László VÍVÓ 1936-1952 3­­19. Vitalij Scserbo (FÁK, fehérorosz) tornász 1992-1996 6­4 Fenyvesi Csaba vívó 1968-1972 3­­Az eddigi lánggyújtók A láng az ókori játékok öröksége­ként az 1936-os berlini versenyek óta tartozik hozzá szervesen az újkori olimpiákhoz. Az idő előre­haladtával egyre nagyobb nyilvá­nosságot kapott az összegyűjtött napsugarak segítségével antik helyszínen, Olümpiában sorra ke­rülő fellobbantása, illetve világ kö­rüli útjának figyelemmel követé­se, s ennek megfelelően egyre na­gyobb jelentősége lett annak, hogy ki viszi utoljára a fáklyát, s ki nyitja meg szimbolikusan a viada­lok sorozatát. A szervezők szeretik titokban tartani a kiválasztott nevét, s ez jó­részt sikerül is nekik. Legutóbb Ca­thy Freemant érte a megtiszteltetés, s az őslakos atléta később meg is hálálta a bizalmat, magával ragadó hangulatú versenyben, 110 ezer né­ző bíztatása közepette megnyerte a 400 méteres síkfutást. A lánggyújtók listája: 1936 Berlin Fritz Schilgen atléta 1976 Montreal Sandra Henderson tornász 1948 London John Mark atléta Stephane Prefontaine atléta 1952 Helsinki Paavo Nurmi atléta 1980 Moszkva Szergej Bjelov kosárlabdázó 1956 Stockholm Hans Wikne lovas 1984 Los Angeles Rater Johnson atléta Melbourne Ronald Clarke atléta 1988 Szöul Um Csín Ae atléta 1960 Róma Giancarlo Peris atléta 1992 Barcelona Antonio Rebollo íjász 1964 Tokió Yoshinori Sakai atléta 1996 Atlanta Muhammad Ali ökölvívó 1968 Mexikóváros Norma Sotela atléta 2000 Sydney Cathy Freeman atléta 1972 München Günther Zahn atléta 2004 Athén ? f i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents