Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

2. OLDAL VILÁG TÜ KÖR 2004. AUGUSZTUS 2„ HÉTFŐ Bagdad Irakban folytatódnak az emberrablások: ezúttal két libanoni üzletember és két török sofőr az áldozat Az egyelőre isme­retlen túszszedők a foglyok lefejezésével fenyegetőznek. Két libanoni üzletember került szomba­ton Irakban az emberrablók fogságába, akiknek nem ismeretesek a követelései. A túszok két vállalkozást működtettek Irakban. Irakban korábban már végeztek egy távközlési vállalat libanoni alkalma­zottjával, mások visszanyerték szabad­ságukat. Ugyancsak elrabolták szombaton Irak­ban egy török vállalat két gépkocsiveze­tőjét, és azzal fenyegetőznek a túsz- ejtők, hogy mindkét foglyukat lefejezik, ha munkaadó vállalatuk nem távozik 48 órán belül az arab országból. Lefejezések kora Az emberiség történetében a legsúlyosabb kivégzésnek igen változatos formáit gyakorolták. Közülük jó néhány máig fenn­maradt, ám a halálbüntetés mindinkább „kimegy a divatból”. A francia forradalom legfontosabb berendezése: a guillotine Egy hóhér naplója Anatole Deibler több mint kétezer oldalon négyszáz lefejezés minden fon­tos adatát rögzítette. A Deibler családban évszázadokon át apáról fiúra szállt a mesterség. A hóhérdinasztia legutolsó tagja 1939-ben, negyven­évi szolgálat után halt meg. A feljegyzésekből megtudható az elítélt neve, a büntetés indoklása, a lefejezés helye, időpontja, néha az aznapi időjárá­si körülmények is. Deibler kliensei között városi és vidéki csavargók, rab­lófejedelmek, féltékenységi tragédiák tettesei, kalózok, anarchisták, elnökmerénylők szerepeltek szép számmal. Neki jutott a megtiszteltetés, hogy 1932-ben lefejezze Doumer elnök merénylőjét, Paul Gorgubffot Bagdad - Párizs Valaha világszerte előszeretettel alkalmazták a máglyára vetést, a nyakazást, a nyúzást, a kerékbe­törést, a kettőbe-négybe hasítást vagy a karóba húzást: a kihegye­zett nyársat szúrtak a végbélbe, majd a gerincoszlop mellett vezet­ték el - lehetőleg úgy, hogy neme­sebb szervet ne sértsen, majd a nyak és a lapocka közötti rész át­szúrásával vezették ki. Kevesen tudják, hogy a „szíjat hasítok a há­tadból” fordulat is a kivégzés egyik módjára utal. Két párhuzamos metszést alkalmaztak deréktájig, majd egyetlen rántással lehúzták a bőrt. Az elítélt nem élte túl a fertő­zést és a bőrveszteséget. Magyarországon a 18. század­ban több mint kétezer boszor­kánypert folytattak le, jó néhány gyanúsítottat kivégeztek. Olykor „kegyelemből” előbb lefejezték a „boszorkányokat”, s csak azután égették meg a holttestüket. A had­seregben is büntettek lefejezéssel. A magyar történelemben Hu­nyadi László vérpadra küldése a legismertebb ilyen eset. Hazánk­ban idővel az akasztás és az agyonlövés vált a legsúlyosabb megtorlás végrehajtásának „nép­szerű” formájává. Camus francia író a halálbünte­tés elleni röpiratában idézi egy or­vos beszámolóját a lefejezés fizio­lógiájáról: „A száj időnként ször­nyű fintorra húzódik. A leválasz­tott fejen a szem rezzenéstelen, tág pupillákkal, nincs benne semmi zavaros. Egészséges alanyok ese­tében mindez órákig eltarthat; a halál nem áll be azonnal.” Állítólag előfordult, hogy a levágott fej vála­szolt, amikor kiejtették a nevét. Egyszer egy pap arról számolt be, hogy amikor a hóhérsegéd föl­emelte a levágott fejet, „láthattuk az elítélt bocsánatért esdeklő tekintetét. Ösztönösen keresztet vetettünk, hogy megáldjuk a fejet, ekkor a szemhéj megrebbent”. Franciaországban terjedt el a guillotine-nak nevezett kivégző- eszköz: a gerendákból emelt tartó- szerkezetről lezuhanó ferde bárd. A legendákkal ellentétben azon­ban nem Guilbtine doktor találta fel, hiszen a szerkezetet a 16. szá­zad óta Itáliában, Angliában és Franciaország déli részén is hasz­nálták. A párizsi nemzetgyűlés 1792-ben nyilvánította ki, hogy ezentúl a lefejezést guillotine-nal hajtják végre. A döntéshozók sze­me előtt a kivégzés emberiessége lebegett. A guillotine-t Francia- országban 1982-ig, a halálbüntetés eltörléséig használták. A probléma igazi „áramvonala- sítása” az Egyesült Államokban valósult meg. Külön bizottságot ál­lítottak föl 1885-ben, amely azt vizsgálta, milyen emberibb és praktikusabb módszerek alkal­mazhatók a halálos ítéletek végre­hajtására. Három év munkája után a testület 34 lehetséges kivégzési módszert terjesztett elő. Ezek kö­zött szerepelt a defenesztráció (az Európában már jól ismert ablakon való kihajítás) is. De ezt éppúgy elvetették, mint a tüzelő sorfalat, mert „nem áll rendelkezésre ele­gendő szakértő hóhér”. A guillo­tine pedig azért nem terjedt el Észak-Amerikában, mert a le­vágott fejek és a fröccsenő vér lát­ványa túl horrorisztikusnak bizo­nyult. Végül a bizottság tagjai fel­figyeltek az elektromosságban rej­lő lehetőségekre. Edison az áram újabb felhasználási lehetőségét lát­ta a villamos szék alkalmazásá­ban. A huszadik században meg­jelent a méreginjekció is. Az arab világban azonban máig megmaradt a lefejezés. Halálbün­tetést szabnak ki gyilkosságért, nemi erőszakért, fegyveres rablá­sért, hazaárulásért, drogkereske­delemért, házasságtörésért, nőrab­lásért, istenkáromlásért, boszor­kányságért - és napjainkban ezt a halálnemet szánják túszaiknak is, méghozzá a Szent Könyvre hivat­kozva. A muzulmán országokban az áttérés a keresztény hitre a leg­förtelmesebb bűnök egyike, amiért szintén lefejezés jár. A gaztetteket az iszlám jog, a saríja szerint büntetik. A Korán alapján alkalmazott arab-iszlám törvénykezés ezer éve lényegében semmit sem változott. Szaúd-Ará- biában a szokásos kivégzési mód a nyilvános helyen történő, kard általi lefejezés. A golyó általi halált és a megkövezést a nyolcvanas évek óta nem alkalmazzák. Líbiában a halálbüntetésnek há­rom fokozata létezik, amelyek kö­zül a legbrutálisabb a lefejezés. A második fokozat a méreginjekció, a legenyhébb pedig a felakasztás. EUROPRESS ____________________ÁLLÁSPONT _____________________ SZ ERI ÁRPÁD Romák a fal mögött Hatvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjel Auschwitzban több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg. Ezért lett augusztus 2-a a roma holokauszt világnapja. Ennél többen váltak áldozattá: fél­millióra teszik a kutatók ebből a népcsoportból azok számát, akiket a második világháború idején elpusztítottak. Mennyire él a hazai köztudatban ez a szörnyű veszteség? Ha azt állítanánk, hogy semennyire, nem járnánk messze az igazságtól. Tekintsünk csak saját házunk tájára! Nem igazán ismert, hogy Magyarországon a negyvenes években milyen megpróbáltatásokban volt része a cigányságnak, kizárólag származása miatt. Hiszen 1944-45-ben hazánkban is lemé­szároltak, megsemmisítő táborokba hurcoltak, kényszer- munkára vezényeltek romákat - a gyermekektől az aggastyá­nokig. Az amúgy is a társadalom peremére szorított, gettóba zárt, naponta megalázott cigányság történetének véres, jórészt még megírásra váró fejezetei ezek. A roma holokauszt világnapja egyúttal a főhajtás napja - cigányok és nem cigá­nyok számára egyaránt. Annál inkább az, ha tudjuk, hogy ma is milyen súlyos, igaztalan előítéletek élnek a társadalomban a romákkal szemben. Eredményként persze hivatkozhatnánk arra, hogy esetükben a gettók valóságos falai rég leomlottak. De azonnal hozzá is tehetjük: újak épültek, nemcsak képlete­sen, hanem néha a szó valóságos értelmében is. Néhány éve, demokráciánk sokadik esztendejében az egyik városban deszkakerítést húzott fel az önkormányzat az egyik lepusz­tult, romák lakta utca elé. A közfelháborodás hatására végül is el kellett távolítani ezt a rossz emlékeket idéző falat, de ez még nyilván nem járt együtt a lelkekben lévő fal lebontásával. Gyaníthatóan ez utóbbi lesz a nehezebb. Csúfságunkat lehet ugyan takargatni, de felesleges. Egy- egy ilyen emléknap is jó alkalom annak újbóli tudatosítására: a szégyen valamennyiünké. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Az olvasó mondja AZ ÁLLAMTITKÁR PEREI - JÚLIUS 26. Nő: - Az államtitkári perekkel kapcsolatban csak annyit szeret­nék mondani, hogy ha nem a fideszes Polt Péter állna az ügyészség élén, valószínűleg sok minden kiderült volna, és akkor nem kellett volna ilyen cikket írni. Nő: - Magyarországon ma két igazság van, az egyik a köznépé, a másik a Fideszé, és miután a legfőbb ügyész ellen az Isten­hez lehet menni panaszra, mert nincs főnöke, így sok min­dent szegény Keller nem várhat. Férfi: - Amióta a vadásztörvényt összehozták, a vadásznapló arra hivatott, hogy a baleseteket megelőzze, tehát mindenki tudjon a másikról, aki kinn van a területen. És ennek nyilvá­nosnak kell lennie. Az ombudsman biztosan azoknak a mal­mára hajtja a vizet, akiknek van takargatnivalójuk. Ugyanez vonatkozik a teríték-nyilvántartásra, és ebbe is mindenki szabadon betekinthet. ELLENŐRÖK SZEZONJA - JÚLIUS 27. Férfi: - Azzal tetszenek foglalkozni, hogy nagyon magas a ma­gyar adórendszer, s hogy tán a legmagasabb Európában. Messze nem a legmagasabb, az szja-kulcsok körülbelül közé­pen helyezkednek el. Ha valaki nem hajlandó több járulékot befizetni, az egészségügy nem lesz jobb helyzetben. ÉDES ÉLET - JÚLIUS 28. Férfi: - Az ilyen vitatható intézkedésekért a mindenkori kor­mány a felelős. Én méhész vagyok, a méhek téli etetéséhez sok cukorra van szükség. Azok a kereskedők, akik a cukrot nagyon drágán adják, a mézet ugyanakkor ebben az évben annak ellenére, hogy nagyon kevés termett, lenyomják rend­kívül alacsony árra. Csatornából víztározó Föld alatti zsilipek és duzzasztógátak segítségével 2015-ig számítógép-vezérlésű csapadékvíz-tározóvá alakítják az oszt­rák főváros csatornarendszerét - írja tudósításában a Compress sajtóügynökség. Bécs A mintegy négyszázmillió eurót fölemésztő beruházásra azért van szükség, mert csapadékos idő­járás esetén a város 180 éves,, 2300 kilométer hosszú csatorna- rendszere már nem bírja a meg­terhelést. A felesleges vízmennyi­ség így tisztítatlanul ömlik a túl­folyókon keresztül a város folyói- ba, a Liesingbe és a Wienflussba. A föld alatti víztározó révén ez nem fordulhat majd elő: a számí­tógép-vezérlésű rendszer hatszáz­ezer köbméter csapadékvíz táro­lására alkalmas, így azt lassan­ként, megtisztítva lehet a folyók­ba engedni. Az új rendszer a város árvíz- védelméből is kiveszi majd a ré­szét: magas vízállás esetén a föld alatti tározókba szivattyúzzák a Duna vizét, majd az árvíz le­vonulta után visszaengedik. Az összesen 400 millió eurós rend­szer első elemét ősszel próbálják ki Bécs 21. és 22. kerületében. Javában folynak az óriástáro­zó 2,7 kilométer hosszú főgyűj­tőjének, a Wiental-Kanalnak az építési munkái is. A 83 millió eurós csatornaszakasz várhatóan 2005 végéig készül el. A csapadékvíz-tározó ötlete egyébként nem új keletű: Ame­rikában már a nyolcvanas évek­ben építettek ilyet, ennek azon­A Wiental-Kanal befedése a Hilton szállónál fotó: europress ban „mindössze” hatvanezer lehet a világ legnagyobb csapa­köbméter a tárolókapacitása, dékvíz-tározója. így a bécsi csatornarendszer ___________________________■ Hír ek Schröder: nem a kárpótlásra A német kormány ellenzi, hogy a Lengyelországból elűzött németek kártérítést követeljenek ott maradt javaikért - mondta vasárnap a né­met kancellár a lengyel fővárosban, ahova a náciellenes varsói felkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett, mti John Kerry bin Ladenről Oszama bin Laden terroristavezért amerikai bíróság elé állíttatná John Kerry, a Demokrata Párt elnökjelöltje, mert szerinte ez „a leg­gyorsabb és legbiztosabb módja annak”, hogy halálra ítéljék, mti Radikális iszlám csoport a vádlott A Hizb-i-Tahrir betiltott radikális iszlám csoportra hárította a fő fele­lősséget a pénteki taskenti merényletsorozat miatt Iszlám Karimov üzbég elnök, mti Karadzsics testőre Őrizetbe vette a boszniai békefenntartó erő (SFOR) a háborús bűnök vádjával körözött Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnök egyik volt testőrét, Mile Pejicset. mti Moszkva önmérsékletre int Moszkva önmérsékletre szólította fel Chisinaut és Tiraspolt, nehogy nyílt konfliktusba torkolljon a Dnyeszteren túli területen lévő román nyelvű iskolák bezárása miatt elmérgesedett viszályuk, mti ■ < l 1 » Folytatódnak aitúszszedőakriűk

Next

/
Thumbnails
Contents