Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

2004. Július 5., Hétfő SZEKSZÁRD 7. OLDAL Városlakók kérdezték- Mikorra várható, hogy kevesebb lesz az autó a belvárosban? Szeleczki József, a városüzeme­lési iroda vezetője: - A megoldás folyamatos, az új taxiállomásokat kijelöltük. A Széchenyi, az Augusz utcában, a kór­házi parkoló­ban és Csatá­ron harminc ta­xinak van hely. Pénteken ké­szült el annak a programja, ho­gyan lehet a Széchenyi és a Rákóczi utcában két sávra szűkíte­ni az utat a Damjanich és a Bezerédj utcai csomópont között. A másik két sávban parkolni és vá­rakozni lehet majd, kivéve a cso­mópontokat, kanyarodási sávo­kat. A jelzőlámpákat is át kell programozni.- Elkészült az aszfaltozás, terve­zik-e a Rózsa utca egyirányúsítá- sát?- Tervezzük, de még egyezetni kell a lakókkal, rendőrséggel, utá­na rövid időn belül megtörténik. Németh Zol­tán alpolgár­mesterhez szól a kérdés: mikor kezdődik a Garay tér felújí­tása?- Még nincs meg a szerző­dés a pályázati pénzről, ha ezt aláírtuk, közbe­szerzési eljárásban kell kiválaszta­ni a bonyolítót, majd következhet a kivitelező kiválasztása. El kell készíttetni a terveket, tehát, ha minden jól alakul, legkésőbb jövő tavasszal elkezdődhet és őszre be- fejeződhet a munka. __________■ Da cum-műhely Palánkon Vidékfejlesztési technikusok képzése Középfokú vidékfejlesztési szakemberek képzését készí­tik elő Palánkon, a mezőgaz­dasági szakképzőben, mégpe­dig új módszerrel, amelyben a tantervet a gyakorlat olda­láról alapozzák meg. A szakma kiváló szakértőinek és az iskola fejlesztési csoportjának részvételével DACUM-műhely ala­kult (Developing A CurriculUM) a Szekszárd-Palánk Mezőgazdasági Szakképző Intézetben. A műhely­munka célja a vidékfejlesztési technikus szak képzési program­jának megfogalmazása, tájékoztat­ta lapunkat Ráczné dr. Rózsa Kata­lin szakmai igazgatóhelyettes, akit a részletekről kérdeztünk. Mint el­mondta, tekintettel arra, hogy ilyen munkakör és képzés még nem létezik, először az ellátandó feladatokat kellett meghatározni. A Nyugat-Európában és az USA- ban már jól bevált módszer szerint az eljárás sorrendje a hagyomá­nyos tananyag-fejlesztési módsze­rekkel éppen ellentétes. Hagyományos: képzési prog­ram - tanterv - tananyag - képzési igény - munkakör. Dacum: munkakör - képzési igény - tananyag - tanterv - kép­zési program. Várható, hogy az így meghatározott tantervi program jobb és piacképesebb lesz, mivel a konkrét feladatokból indul ki, ah­hoz igazítja a megszerzendő isme­retek körét. A fejlesztés során mintegy 100, a szakterületen dol­gozót keresnek meg kérdőíves módszerrel. A kapott információk felhasználásával határozzák meg a szakképesítés szakmai és vizsgáz­tatási követelményeit. Az iskola a fejlesztési stratégia kidolgozásá­hoz pályázaton is nyert támoga­tást. A pályázat készítője és téma­vezetője, valamint a Dacum bi­zottság koordinátora Ráczné Dr. Rózsa Katalin szakmai igazgató- helyettes. A teamet Tolnainé Sza- bó Beáta tanár irányította. -i­Programzápor a Babitsban A külföldi táboroktól a mozi­ig, sokféle programot szerve­zett a nyári szünet idejére a Babits művelődési ház. A szünidő kezdete óta tartanak iskolásoknak foglalkozásokat a Babits művelődési házban. Nyár eleje óta várják az érdeklődőket különböző programokkal, idén az Áció-Vakáció program kereté­ben. Már eddig öt-hat turnus le­ment. Mindenkire gondolnak a szer­vezők, mert akinek több pénzt si­került összegyűjtenie, vállalkoz­hat külföldi táborozásra is, szer­veznek utakat Írországba és Né­metországba, ahol a szórakozás mellett a nyelvtanulásra is hang­súlyt fektetnek. De vannak úgy­nevezett „kinnalvós táborok” pél­dául Fadd-Domboriban. Akik nem szeretnék máshol tölteni az éjszakát, Szekszárdon vagy a kör­nyékbeli településeken szerve­zett programokra is elmehetnek. Nagy az érdeklődés az Áció- Vakáció iránt kicsiktől a nagyo­kig. Amikor nincs tábor, számos napi foglakozás van, főzéstől az agyagozásig. Hétfői napokon pe­dig a mozidélelőttökön gyerekfil­meket vetítenek. Nemcsak a szekszárdiakat, hanem a vidékről érkezőket is szívesen fogadják. Ingyenes programfüzet a helyszí­nen beszerezhető. b. d. Fellendült a lakásépítés Magánerőből és önkormányzati közreműködéssel Az idén az első fél évben kétszer annyi lakásépítési engedélyt adtak ki a .me­gyeszékhelyen, mint két évvel ezelőtt az egész év­ben. A lakásépítések egy részében az önkormányzat is szerepet vállalt. Jelentősen nőtt az építési kedv a megyeszékhelyen, hiszen az idén június tizedi­kéig több mint kétszer any- nyi építési engedélyt adtak ki, mint két évvel ezelőtt az egész évben. A témáról Németh Zoltán Épül a Fecskeház alpolgármestert kérdeztük. Az önkormányzat részvételével épülnek lakások a Garay téren, amelynek a jelentőségét aláhúzza, hogy a lebontott épület helyett teljesen új épül. A belvárosban nagyon régen épült utoljára új lakás. A Fecskeházban 34 garzón készül, s ezek szociá­lis bérlakások lesznek. Mint is­meretes, a patak lefedése és a Zrí­nyi utcai híd át­építése fejében kapta meg a tel­ket a vállalkozó, ahol lakásokat épit, a földszin­ten pedig üzlet- helyiségeket. A Napfény és Csalogány utca között az önkormány­zattól megvásárolt területen is folyik az építke­zés. A vállalkozó nem készpénzben fizetett, ha­nem négy lakás került az önkormányzat tulajdo­nába. FOTÓI BAKÓ JENŐ Ugyancsak számottevő a tetőtér-beépítés is a városban. Ezek ugyan részben kényszerből jön­nek létre, mert a telkek elfogytak. Új lakópark jön létre a Bottyán-hegyen, teljes egészében magánberuházásban, magántulajdon­ban lévő telken. Előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a Raiffeisen Bankkal arról, hogy önkormányzaü részvétellel, két helyszínen, piaci lakások épül­hessek egyrészt a Fecskeház mellett, másrészt pedig a Gemenc Szálló mellett a garázssor he­lyén. Nem lakásépítés ugyan, hanem utólagos hő- szigetelés, amelyben a város teljes lakásállomá­nyának tíz százaléka külsejében is megújul. Kérdésre válaszolva az alpolgármester el­mondta, hogy 200 millió forintot költ a város a Fecskeházra. Száznyolcmillió forint a városi pénz a panellakások hőszigetelésében. A Garay téri te­lek mintegy 20 millió forint, a raiffeisenes építke­zés telkeinek az ára mintegy hetvenötmillió forin­tot érhet. ihárosi ERVENYES ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEK 2002 2003 2004 június 10-ig Letisztult, ősi fonnák Sárközi hímzés Szekszárdon Egyedülálló népművészeti értéket képvisel a sárközi hímzés, melynek egyik újjáélesztője a szekszárdi dr. Apátiné Csapó Anna. Annus néni több mint negyven asszonyt avatott be a hímzés rejtelmeibe, és jelenleg is tanít Őcsényben. Dr. Apátiné Csapó Anna 1999-ben Decsen kezdett el tanítani, most Őcsényben vezeti azt a kézműves műhelyt, ahol az asszonyok és lá­nyok az ősi sárközi hímzéseket készítik. Ősi, hiszen a Sárköz hosszú ideig a világtól, és az ép­pen aktuális ellenségtől elzártan ápolhatta kultúráját. A hímzés motívumai még Ázsiából, az ősha­zából származnak, a honfoglalást követően pedig egészen az ezer- nyolcszázas évekig készítették, köztük például a gránátalmát, mely Magyaror­szágon köztudot­tan nem őshonos növény. Annus néni be­vallása szerint a letisztult formába, az egyszerűségbe szeretett bele, ami nem is csoda, hi­szen a mai városi Bíborvég szemnek is hihe­tetlenül ismerősnek és szépnek tűnnek ezek a hímzések. Szemben né­hány más, ismertebb táj­egység népművészetével, a sárközi egyáltalán nem giccses, és szerinte igen jól mutatnak még a leg­modernebb lakásokban is. A hímzések ugyanis elsősorban használati tár­gyakat, térítőkét, párna­huzatokat díszítenek, de a szekszárdi és őcsényi asszonyok szemüvegto­kot, papírzsebkendő-tartókat és más hasznos apróságokat is csi­nálnak. Annus nénitől tudtuk meg azt is, hogy a bíborvéget az úgynevezett tekerődzős me­nyecskék viselték, az ifjú asszo­nyok, ezzel tekerték be ugyanis a fejüket, jelezvén lányságuk végét. Apátiné Csapó Anna egyébként több mint negyven asszonyt taní­tott meg a sárközi hímzés forté­Dr. Apátiné Csapó Anna és a hímzések fotói bakó lyaira, közülük húszán még min­dig csinálják a szebbnél szebb té­rítőkét, jegykendőket. A csapat mindenkit szívesen fogad, akit ér­dekel a kézimunka, és szeretne megismerkedni a magyarság gaz­dag népművészetével. Annus né­ni munkáit a megyében többször is kiállították, és egyre többször hívják őket kézműves vásárokba is. B. K. Harminc éve pap, tíz éve püspök Nevezetes év az idei a szekszár­di születésű Bíró László püspök életében, harminc éve szentel­ték pappá Szekszárdon, a belvá­rosi katolikus templomban, tíz éve pedig püspökké. Az évfor­duló alkalmából Szekszárd vé­dőszentjének napján, László- napkor, Bíró László püspök ün­nepi szentmisét tartott a megye- székhelyen, melyen részt vettek többek között paptársai, roko­nai, és az egykori szekszárdi „al­sóutcaiak”, akik még jól emlé­keznek a püspök gyermekkorá­ra. Mint Bacsmai László plébá­nos ünnepi köszöntőjében el­mondta, Bíró püspök - aki 1996. óta a Budapesti Hittudományi Akadémia Papnevelő Intézeté­nek rektora - magas egyházi méltósága ellenére soha nem fe­lejtkezett el szekszárdi gyökere­iről, mindig az a közvetlen, ked­ves ember maradt, aki fiatal papként volt. ____________ifké) Ku tatásra pályáznak Az „Egészségért” Alapítvány 1994 óta végez kutatásokat a fi­atalok körében az élvezeti sze­rek - dohány, szesz, drog - használatáról. Dr. Kis Mária, az alapítvány kuratóriumának el­nöke elmondta, hogy az általuk készített tanulmányok a 16 éve­sek körében vizsgálják a fentie­ket és legutóbb 1999-ben ké­szült ilyen megyei tanulmány. Akkoriban az úgynevezett disz­kó-drogok fogyasztása ugrott meg a célkorosztály körében. Mindenképpen szeretnének újabb kutatást végezni, többek között azért, mert így már 10 éves intervallumot fogna át a vizsgálat és ebből már markáns következtetéseket lehet levonni, sőt, mivel úgynevezett standard kutatásról van szó, az uniós eredményekkel is össze lehet hasonlítani. Az alapítvány most pályázat útján igyekszik előte­remteni a pénzt az újabb, egész megyét átfogó tanulmány elké­szítéséhez. VM Az Új Dunatáj júniusi száma Sok érdekes írás olvasható az Új Dunatáj legújabb számában. Á folyóirat közli a Rába Györggyel folytatott életmű-interjú második részét, amelyben a Babits-kutatá- sokról is beszél az irodalomtörté­net-író. Az interjú első részét a fo­lyóirat decemberi számában ta­lálhatja meg az érdeklődő olvasó. Ebben a számban kapott helyet Pomogáts Béla mini esszéje, ami Cenci néni présházánál hangzott el az irodalmi emlékhely megje­lölésekor. Babitsnál maradva, Nédli Balázs Rudolf Nissen se­bész visszaemlékezéseiről ír. A professzor végezte a költő gége- műtétjét.________________ m Tükör, ami talán tisztít Stephanie Theil „szemetes” fotói Szekszárdon Lapunk többször is megírta: Tolna megye székhelye szemetes. Ez a kelle­metlen jelenség nemcsak nekünk, hanem a külföldieknek is feltűnik. Stephanie Theil egy fotókiállítás révén tartott elénk tükröt. gondot megannyi elgondolkoztató fotó elkészítése Szekszárdon.- Eleinte voltak kételyeim, hogy valóban jó ötlet-e szemetet fényké­pezni. Aztán egyre több biztatást kaptam, ezért mégis úgy döntöttem, hogy megcsinálom ezeket a képe­ket. Az eredmény immár egy kiállítás keretében is megtekinthető a me­gyeszékhelyen, a Béla tér 6. szám alatt, a KÖSZI-ben. Stephanie remé­li, hogy Nem bántja a szemét? címet Szekszárdi csendélet, zacskóval és flakonnal fotói bakó viselő tárlata gondolkodásra készte­ti a látogatókat. Egyúttal hangsúlyozza: senkit szemetet ott, ahol éppen állnak. Ha a kiállítás sem szeretne megsérteni. Legfeljebb igyekszik hatására csak néhányan változtatnak ezen a elérni mindazokat, akik rendszeresen leejtik a rossz szokásukon, már elérte célját. -szá­SZEKSZÁRD Paprika és gulasch. Korábban nagyjából eny- nyit tudott Magyarországról Stephanie Theil, aki Alsó-Szászországból, Wolfsburg városából érkezett Szekszárdra, öt hónapos Európai Ön­kéntes Szolgálatra.. A19 éves lány úgy gondolta, hogy a magyar nyelv egy kicsit „komikus”, de most már azt mondja: mindössze csak más, mint a többi. Bennünket nyitottaknak és barátságosaknak lát, de ezen jó tulajdonságaink mellett rendel­kezünk egy kevésbé jóval is: nem ügyelünk kellően környezetünk tisztaságára. Azaz, sze­metelünk... Méghozzá annyira szemet szúróan, hogy Stephanie számára egyáltalán nem okozott Lesz villany Parasztén Úgy döntött a Szekszárd- állásfoglalásában nekik adott iga­Parásztai Birtok és Tanyavé­delmi Egyesület, hogy meg­rendelik a tanyáik villamosí­tásához szükséges beruházás első ütemének a kivitelezé­sét. Már többször írtunk a Szekszárd- Parásztai Birtok és Tanyavédelmi Egyesület küzdelméről annak ér­dekében, hogy végre kigyullad­hasson a világosság az ő tanyáik­ban is. Másfél évvel ezelőtt megalakí­tották a közműtársulást is a cél érdekében. Akkor ötvenen vol­tak, ma már kilencvenhat tagja van a közműtársulásnak. Az áramszolgáltatóval folytatott jog- értelmezési vita azonban azóta sem ért véget. Mint Szilágyi Károly az egyesület elnöke el­mondta, a Magyar Energiahivatal zat, akik úgy értelmezik a tör­vényt, hogy tulajdonosonként 50 méter vezeték kiépítése ingyen járna nekik. Az egyesület pénteki közgyű­lésén úgy döntöttek, hogy a beru­házás első ütemét megrendelik, mert a mintegy fél kilométernyi, 20 kilovoltos vezeték és a transz­formátorállomás költségeit min­denképpen nekik kell kifizetni. A beruházás elő ütemének összege hatszázegyezer forint. A kisfeszültségű vezeték kiépí­tésének költségeivel kapcsolat­ban van a vita. Az összesen 5,3 kilométeres vezetékrendszer ter­vei elkészültek, az építési enge­dély két évre szól, ezért határoz­tak úgy, hogy megkezdik a kivite­lezést és az energiahivatal állás- foglalásának birtokában folytat­ják a harcot. ________________+

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents