Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

■■■ 2004. Július 31., Szombat ALMANACH 200 4 KAPOSPULA 7. OLDAL Híres, Értékes A falu története Géza fejedelem a jelenlegi falu területének környékét Koppány vezérnek adományozta, majd ez a vidék István kezébe került. A török kiűzése után 1691-ben a Dombóvár környékén lévő te­lepülésekkel együtt a falu is Eszterházy Pál nádor tulajdoná­ba került. A XVIII. században a község neve Pula volt, 1908-tól pedig Kapospulára változtatták. 1962-ben Kapospula és Alsó- hetény községeket közigazga­tásilag egyesítették, azóta, a két településrész egységes vezetés alatt működik. A szélkerék Az összeállítás a kapospulai önkormányzat támogatásával jelent meg. Az írásokat Mauthner Ilona, a fotókat Bakó Jenő készítette. A címer Három meghatározó elem sze­repel a címerben, a templom (kereszt), a szőlőlevél és a mezőgaz­daság. A má Kapos- pulán a fon­tossági sor­rend csak annyiban változott, hogy a sző­lőgazdálkodás kisebb szerepet tölt be mint évszázadokkal ez­előtt. A búcsú Péter-Pál napján, a falu védő­szentjeinek napján tartják Kapospulán a búcsút. A szőlő­hegyi búcsúnak azonban na­gyobb híre van, ezen a napon (július 26-án, Anna-napot kö­vető vasárnap) a pincéknél lát­ják vendégül az embereket. A jó hangulat miatt évről évre egyre többen csatlakoznak a szőlőhegyi búcsúhoz, ahol a kápolnában tartott szentmisé­vel kezdődik az ünnepség. A szélkerék Alsóhetény egyik látványossá­ga az 1910-ben épült szélke­rék, mely akkor a falu vízellá­tását biztosította. Mára nincs ilyen feladata, csupán ipari műemlékként tartják számon. A szélkereket az eltelt évtize­dek alatt senki nem gondozta, így az elemei elrozsdásodtak és félő, hogy akár balesetet is okozhatnak a korrodált kere­kek, az alsóhetényeik szerint vagy fel kellene újítani; vagy sürgősen lebontani. A szépen felújított lom belső tere katolikus temp­A falu, ahonnan nem kívánkoznak el A munkanélküliek aránya két százalék alatt van Az átutazó egy virágos, épillő, szépülő falu­ba ér, ha Kapospulán jár, akár azt is gon­dolhatná magában, hogy egy osztrák tele­pülésre tévedt. A házak ablakát muskátlik díszítik, de szemet gyönyörködtető az utcák, járdák minden apró részlete is. Ráadásul ez a település minden irányban nyitott, Dom­bóvár és Kaposvár közelségének köszönhe­tő, hogy itt a munkanélküliek száma még a 2 százalékot sem éri el. Az ezerfős községben ottjártunkor éppen a 61-es főút melletti járdát építették, me­lyet július 31-én át is adnak. A 223 méter­nyi járda a falu alsó és felső részét köti össze egymással. Markovits Géza polgár- mester szívesen beszél az elképzeléseik­ről. A 110 milliós Sapard pályázatukat visszaigazolták, így hamarosan megkez­dődhet a faluszépítő pályázatuk megvaló­sítása, melynek keretében parkosítanák a települést, padokat helyeznének el, ját­szóteret építenének, 6,5 millió forintért pedig a ravatalozót korszerűsítenék. Ugyancsak ebből a keretből újítják fel az alsóhetényi kúriát. A közelmúltban fejezték be a kapospu­lai katolikus templom felújítását. Az 1332-ben épült templomnak ilyen teljes körű rekonstrukcióban még nem volt ré­sze, hiszen a toronytól a padlóig mindent kijavítottak most rajta. Mivel pénz mindenre nem jutott, a falu la­kói társadalmi munkában is vállalták, hogy a szakmunkát nem igénylő fel­adatokat elvég­zik, így hordták el az építési tör­meléket, a pado­kat kijavították, lefestették, a va­kolatot leverték. Már 11 éve, hogy úgymond szünetel az álta­lános iskolában a tanítás, a gye­rekek a közeli városokba jár­nak be tanulni. Az árván maradt épületet ennek ellenére nem en­gedte az önkor­mányzat lepusz­tulni, az idén ezt is felújították és Szép utcák, gyönyörű házak Kapospulán Egy jól megközelíthető település Könnyű lenne azt a következtetést levon­ni, hogy jó neki, mert nincs nehéz hely­zetben - ami részben igaz, hiszen egy olyan településnek az első em­bere, amely minden irányban nyitott. Közel van Dombóvár és Kaposvár is, így a helyieknek könnyebben jut munka, mint a megye egy eldugottabb helysé­gében. De aki helyben szeretne érvényesülni, az is megtalálja a számítását: négy nagyobb vállal- _____ kozót tartanak számon, akiknek alkalmazottaik is vannak, illetve a mező- gazdasági vállalkozók a földjükből pró­bálnak megélni. Kapospula sem rendel­kezik több pénzzel, mint a többi telepü­lés, tehát itt is nagy szerepet kap a pályá­zati lehetőségek kihasználása. Ebben a faluban szeretnek lakni az em­berek, ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi időben itt nem csök­kent a lélekszám, nem vándo­roltak el a lakók, sőt, egyre több külföldi és környékbeli fedezi fel a települést és vásárol itt in­gatlant magának. A szép, virá­gos, lakható környezetben jobb az emberek közérzete. Sokat fejlődött a település, új házak­kal, új utcákkal gyarapodott. Van saját gyógyszertára, orvosa és plébánosa a fa­lunak. Konditerem: minden este A kultúrház a falu lelke, ez az rendezvénynek. Nem véletlen, felújítására az önkormányzat. A megyei területfejlesztési tanács pályázatának (CEDE) segítségé­vel kivül-belül megszépült az épület, melyet Berklné Farkas Edit vezet.- Hét közben óvónőként dolgo­zom Dombóváron, hétvégén pe­dig a kultúrházat vezetem. Szá­momra nem új dolog ez, mert édesapám is a falu kulturális életé­vel foglalkozott nagy szeretettel, én ebbe nőttem bele és később ezért is vállaltam el ezt a feladatot. Van egy nyitva tartási rendünk, hi­szen hét közben is vannak rendez­vényeink, de ezeken kívül is elő­fordul, hogy megkeresnek, hogy a könyvtárból egy-egy könyvet sze­épiilet ad helyet minden fontos hogy 5,5 millió forintot szánt a retnének kikölcsönözni. Minden este konditerem várja az érdeklő­dőket, pingpongozni is lehet és meghatározó szere­pet tölt be a helyi Víz­mente ' Táncegyüttes. Szerettünk volna a nyugdíjasoknak is lét­rehozni egy klubot, de nem volt elég ér­deklődő, majd felme­rült ugyanennek a korosztálynak egy hímző szakkör kiala­kítása, úgy tűnik arra lesz elég jelentkező. Ősztől aerobikcso- portot is indítunk és ünnepek előtt - karácsony, anyák napja, húsvét, pünkösd, farsang - sütő-, főző-, hagyományok ápolá­sára alkalmas tanfolyamokat szer­vezünk, erre mindig nagy az ér­deklődés.- A család hogyan viseli ezt az állandó nyüzsgést?- A két fiam (16 és 12 évesek) amikor le­het, szívesen csatla­koznak hozzám. A férjem nyomdász, és teljesen más beállí­tottságú, de elviseli az én mentalitásomat. A nagyobbik fiam a táncegyüttesben fel­lép, úgy érzem, őt már sikerült „megfer­tőznöm”. Berklné Farkas Edit Hagyományőrző fiatalok A Kapospulai Vízmente Néptánc­együttes a kilencvenes évek elején alakult, s ezt követően kisebb-na- gyobb „zökkenőkkel” a mai napig képviselik a település hagyomá­nyait. Az együttes ve­zetője, Vas László ma­ga is táncos volt, sze­rinte a fiatalokat nem nehéz a néptánchoz megnyerni, de hos­szabb távra ott tartani már nem könynyű őket. A néptánce­gyüttes - a közel húszfős társaság - elsősorban az iskolás korú fiatalokból szervező­dött. Addig nincs semmi gond a fi­atalokkal, amíg be nem fejezik az iskolát, mondta az együttes veze­tője, de ezt követően szétszéled a társaság. Ki itt tanul tovább, ki egy távolabbi városba kerül.- A célunk az volt, hogy a ha­gyományokat összegyűjtsük és megőrizzük. Emellett megtanul­tuk a kalocsai, a szatmári és az er­délyi táncokat is, hogy színesebb, pergősebb programmal tudjunk fellépni. A fellé­pőruhákat az önkormány­zat támogatásával sikerül beszereznünk. A néptánc­együttes tagjai fiatalok, így a próbákra a hét végén jut idő. Fellépések előtt sű­rűbben, máskor ritkábban találkozunk egymással. A fiatalokat könnyű megnyerni, és szívesen csatlakoznak az együttes­hez, de más a mentalitásuk, mint amikor még én voltam hasonló korban. Eljönnek a próbákra is, de sokkal lazábbak, mint mi voltunk, és lélekben nem áldoznak annyit a munkára, mint az igényelne. ■ Gyógyszertára van a falunak Az épületet az önkormányzat biztosította A múlt év őszén adták át a kapospu- laiaknak az új utcában, az orvosi rendelő mellett épült gyógyszertárat. Mindennap nyitva van a patika, igaz csak pár órára, és az orvosi rendeléshez igazod­va, de ez is nagy segítség a helyben lakók­nak, mert nem kell ezért külön beutazniuk a városba. Kovács János gyógyszerész Dombóvárról jár ide, ahogy ő mondta, a fi­ókgyógyszertárba. Itt ugyanis nem készül gyógyszer, ha az orvos ilyet ír fel, azt más­napra hozzák. De már ismerik a helyiek igényeit, így van, amit előre elkészítenek, hogy még egy napot se kelljen várnia sen­kinek. Személyes kapcsolat alakult ki már szinte mindenkivel, mondta Kovács János. A legtöbben betegségükről, lelki gondjaikról is beszélnek és néhány bá­torító szó megnyugtatja, gyógyítja az embereket, mondta a patikus, akinek a családjában mindenki (fia, lánya, felesége) ezt a szakmát vá­lasztotta. A gyógyszertárban nem olyan nagy a forgalom, mint egy vá­rosban, így jut idő beszélgetésre is. Az új gyógyszertár megnyitásának feltételeit a helyi önkormányzat biztosította. ____________________■ Ko vács János gyógyszerész Az alsóhetényi római erőd Ásatások a negyedik századból Alsóhetény neve szinte összeforrt a késő római korból szár­mazó erődével. Több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött el itt a feltárás, melynek során bizonyították: Magyarország legna­gyobb IV. századi erődjét sikerült felfedezni. Nagy Constantinus császár ural­kodása idején építették fel Alsóhetényben (loviában) Pan­nónia legnagyobb erődjét. A 470 méter x 500 méter alapterületű építményben volt gazdasági épü­let, kenyérsütő kemence, lakó­épületek, melyeket padlófűtéssel láttak el, illetve fürdők, gabona­raktárak. Az erőd 500 fős gyalo­goscsapatnak biztosított szállást. A negyedik századról, és az akkor itt élő rómaiak majd min­den pillanatáról Kovacsik Zoltán mesélt nekünk, aki Alsóhetény- be éppen a római kori erőd miatt költözött, itt épített családjának lakást és elvállalta, hogy a korra kíváncsi turistákat, gyermekcso­portokat elkalauzol­ja.- Minden vágyam, hogy felépítsem egy nagyobb maketten a hajdani erőd teljes látványképét. így az idelátogatók számá­ra is kézzel fogható­vá válna, hogyan is éltek a negyedik szá­zadban az emberek. Mivel foglalkoztak, hogyan éltek, ho­gyan készítették az élelmiszereiket, milyen lehetősé­geik voltak. Ezt követően men­nénk ki az ásatások helyszínére, ahol a falak maradványai jelzik: melyik épület hol kezdődött. Szeretnék sátorozási helyet is kialakítani a fiatalok számára, hogy pár napot tud­janak itt eltölteni a diákok. Az elképze­léseimet pályázatok segítségével szeret­ném megvalósítani, úgy gondolom, Al­sóhetény nevét meg kell hogy ismerjék a diákok, a tanárok, hiszen alkalmas a hely arra, hogy akár rendkívüli történe­lemórát is tartsanak itt. ■ Kovacsik Zoltán pünkösdre el 1 is készültek a i munkálatok- j I kai. így az ( I épület egyik 1 I felében az i I óvoda kapott 1 I helyet, a má- 1 j sik fele vagy i 1 múzem lesz, j vagy teleház. < Markovits s | Géza polgár- 1 .. mester nem « panaszkodik, j _ nem sorolja a 1 gondokat. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents