Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

fii El H 2004. Júuus 26., HÉTFŐ :: BWMW ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN 7. OLDAL Ipari kockázatok és megelőzésük Kevés a nagy létszámot foglalkoztató cég a megyében A munka kockázatokkal jár, a veszélyforrások azonban előre is­mertek. Ma már törvény írja elő, hogy ezeket előre fel kell mér­ni, meg kell határozni a balesetek, foglalkozási ártalmak meg­előzésének tennivalóit. A munkáltatók többsége tudomásul is veszi kötelezettségeit és együttműködik ebben a hatóságokkal. Tolna megye Egy 1997-ben született törvény írja elő a munkahelyeken lévő baleseti vagy egész­ségre káros veszélyforrások felmérését min­den olyan cégnél, amely akár egyetlen al­kalmazottat foglalkoztat. Az értékelésnek tartalmaznia kell az alkalmazott technológi­ák, gépek, berendezések, eszközök, veszé­lyes anyagok által létező veszélyforrásokat és meg kell határozni azokat az intézkedé­seket, amelyek a kockázatokat minimálisra csökkentik. A törvény 2002. december 31-ét szabta meg a kockázatértékelés elkészítésé­nek határidejéül. Tartalmi előírások nincse­nek - hiszen alapvetően más egy kétszemé­lyes élelmi­szerbolt hely­zete, mint pél­dául egy vegyi üzemé, vagy fuvarozó cégé- készült viszont ajánlás az értékelés elké­szítésének segítésére. Ez tízféle módszert tartalmaz és nem biztos, hogy a kockázatér­tékelést végzők mindig a legcélravezetőb­bet választják. Török Tibor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügye­lőség megyei felügyelőségének igazgatója elmondta, folyamatosan ellenőrzik az érté­kelések elkészültét a megyében. Tapaszta­lataik szerint az elemzésekből kimaradnak egyes veszélyforrások, például a mezőgaz­dasági üzemeknél csak az alaptevékenysé­geket - növénytermesztést, állattenyésztést- vizsgálják, a kiegészítő üzemegységeket nem. Előfordul az is, hogy meglévő kocká­zatértékeléseket „adaptálnak”. A helyzet összességében azonban jónak mondható, a vállalkozások döntő többsége ma már ko­molyan veszi a kockázatértékelést és ha a munkabiztonsági vizsgálat hiányosságokat tár fel, azt rövid időn belül pótolják. Tolna megyében 19 ezer gazdálkodó működik, ezek többsége egyéni vállalkozás, néhány alkalmazottal. Háromszáz fő alatti létszá­mot foglalkoztató cég mindössze harminc­hét van Tolnában, többségük építőipari te­vékenységet folytat. Azok számára jelentett meglepetéseket a vizsgálat, akik korábban nem fordítottak fi­gyelmet a munka- és egészségvédelemre, találkozott például olyan gépekkel, ame­lyek üzembe helyezési eljárása elmaradt. A feltárás során műszeres méréseket végeztek a fényerőről, zajról, rezgésekről, a levegő portartalmáról is, és mindezeket utóellen­őrzések követik. A vizsgálat egyértelműen érdeke a munkáltatónak, a munkavállaló­nak és a szolgáltatásokat igénybe vevőknek is - mondta a szakember - ezért tartalmilag is alaposnak kell lennie. Nyolcévenként megvizsgálják Tolna megyében tízre tehető azoknak a cégeknek a száma, amelyek jó kockázat- értékelőnek minősülnek - mondta Török Tibor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei fel­ügyelőségének igazgatója. Ez a szám - fi­gyelembe véve, hogy más megyékből is érkeznek értékelők - elegendő. A főfel­ügyelőség hat munkabiztonsági szakem­berrel dolgozik, munkaidejük felét töltik el­lenőrzéssel, a másik részét a kötelező bü­rokrácia foglalja le. Évente egy felügyelő 700-800 ellenőrzést hajt végre, ez a tem­pó azt biztosíthatja, hogy valamennyi cég számíthat nyolcévenként egy vizsgálatra. Budapest Baranya Bács- Békés Borsod- Csongrád Fejér Győr- Hajdú- Heves Komárom- Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Jász- Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Kiskun Abaúj- Moson- Bihar Esztergom Szatmár- Nagykun­Zemplén Sopron Bereg Szolnok A halláskárosodás vezeti a listát A munkáltatók komolyan veszik az ellenőrzések megállapításait Meglepő, de a legtöbb foglalkozási megbetegedést a zaj okoz­za Tolna megyében is, mint országszerte. A jelenség magya­rázata, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is bagatelli­zálják ezt az ártalmat. Az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat - nem elhanyagolva más munkaegészség­ügyi problémákat - kiemelten kezeli, elsősorban a fiatal, még ép hallású munkavállalók védelmét. tot végez - mondta el kérdésünkre dr. Szerencse Péter megyei tiszti­orvos. Az ellenőrzéseket követő intézkedések száma 2003-ban 59 volt, további 17 esetben kellett helyszíni pénzbírságot kiszabni­uk. Ez összességében jó aránynak Tolna megye Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Tolna Megyei Intézete évente mintegy ezer munkaegészségügyi és 290 kémiai biztonsági vizsgála­mondható, mint ahogy az a ta­pasztalat is, miszerint a munkálta­tók többsége az ellenőrzések meg­állapításait komolyan veszi és a megoldásra törekszenek. Az alap- koncepció, hogy a munkáltatónak kell elvégeztetnie mindazon mun­kahelyi, munkakörnyezeti méré­seket, melyekre vonatkozóan jog­szabályokban meghatározott ha­tárértékek tartandóak be - legyen szó bármilyen munkaegészség­ügyi előírásról. Az ÁNTSZ ellenőr­zi, hogy ezek a vizsgálatok meg­történtek, azokat akkreditációval A BEJELENTETT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ALAKULÁSA Országosan főbb kórformák szerint A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK MEGOSZLÁSA A kóroki tényezők fő csoportjai szerint I rendelkező laboratóriumok végez­ték-e. A zaj, vibrációs és a vegyi anya­gok okozta foglalkozási megbete­gedések közül meglepő módon a halláskárosodás vezeti a listát - mondta dr. Szerencse Péter. En­nek oka, hogy a munkáltatók és a munkavállalók sem ismerik ko­molyan ezt az ártalmat és bagatel­lizálják. Elsősorban a lakatos- munkával, fémfeldolgozással fog­lalkozó cégeknél jelentkezik a ká­rosodást okozó, impulzus jellegű különösen káros hanghatás. A megyében mintegy 160 zajos munka­hely található. Kevesen tudják, hogy a zaj mérésére szolgáló, decibel skála nem lineáris, hanem logaritmi­kus. A nyolcórás munkavégzést fi­gyelembe vevő ha­tárérték 85 decibel, felette hosszú idő távlatában már zaj­ártalom fellépésével kell számolni, összehasonlításként a légkalapács „csak” 105 decibel zajszintű. Az ÁNTSZ a megelőzésben ezért első­sorban a fiatal, még ép hallású munkavállalók egészségének megőrzésére fordítja a figyelmet, őket ugyanis még sokkal könnyeb­ben lehet az egyéni védőeszközök használatára bírni. Akinek már romlott a hallása, nehezebben vi­seli el a fülvédőt. A vibrációs eszközök okozta ve­szély kevésbé jellemző Tolna me­gyére, ez inkább a bányászatban fordul elő. Légkalapácsokat, más vibrációs szerszámokat a megyé­ben elsősorban az útépítő vállalko­zások alkalmaznak, az ezekkel végzett munka azonban nem egész napos. A vegyipar sincs iga­zán jelen a megyében, a vállalko­zások zöme azonban szinte na­ponta használ olyan szereket, amelyek a kémiai biztonsági tör­vény hatálya alá esnek. Ezek a cé­gek bejelentési kötelezettséggel tartoznak, amelynek többnyire eleget is tesznek.______ _____■ Az ágazatok veszélyeztetettsége A nemzetgazdasági ágazatok érté­kelése a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek el­lenőrzési tapasztalatai és intézke­dései alapján történt, a baleseti helyzet alakulásának figyelembe­vételével. Az egészségügy azon területe­in, ahol a járó- és fekvőbeteg-ellá­tást biztosító rendelőintézetek, a kórházak rekonstrukciója folytató­dott, a munkahelyek biztonsága is növekedett. Egyelőre csak a statisz­tikában jelent változást, hogy az egészségügyi intézmények egyre több kiszolgáló egysége kerül vál­lalkozásba (konyha, karbantartó, szállító tevékenység, mosodai szol­gáltatások), éppen azok, ahol ko­rábban a legtöbb munkabiztonsági hiányosság volt észlelhető, ezért az itt foglalkoztatottak munkakörül­ményei tovább romlottak,. Az erdőgazdálkodásban tovább növekedett az egyéni vállalkozások száma, a dolgozók jellemzően ma­gas baleseti kockázatnak kitéve végzik a munkájukat. Az építő- és építőanyag-ipar­ban a teljesítménynövekedés mel­lett a fokozott ellenőrzések hatásá­ra a munkabiztonsági helyzet kis­mértékű javulása tapasztalható. Az iparág ellenőrzését a súlyos kocká­zatok miatt a felügyelőségek ki­emelten kezelik. A tevékenységben ismétlődnek az évek óta tapasztalható hiányos­ságok, a védőeszközök használatá­nak mellőzése, a nem biztonságos munkaeszközök üzemeltetése. Az élelmiszeriparban növeke­dett a kis szervezetek száma, és a munkabiztonság szintjét tovább rontotta a biztonsági berendezések nélküli, házilag gyártott gépek sza­porodása. Az iparágra változatlanul jellemző, hogy alig csökken a mun­kabalesetek száma. A faiparban következett be a sú­lyos csonkulásos munkabalesetek döntő többsége. Ez a védőberende­zések hiányára és a technológiai előírások megszegésére vezethető vissza. A dolgozók alábecsülik a fa­ipari munkaeszközök veszélyessé­gét. A munkabiztonsági helyzet ja­vulása csak a fejlesztési lehetősé­gekkel bíró gazdálkodó szerveze­teknél volt tapasztalható. A gépiparban, gépjavításban folytatódott az elavult géppark cseréje, azonban jellemző a villa­mos berendezések, szerelvények elhasználódása. A nagyüzemeket kivéve jellemző, hogy a felújítási, javítási munkák elmaradása ko­molyan csökkenti a munkabiz­tonságot. A kereskedelem és vendéglátás területén tovább szaporodtak a nagy bevásárlóközpontok, ahol a balesetek többsége kézi anyagmoz­gatásból, személyek, tárgyak esésé­ből adódik. A vendéglátásban a konyhatechnikai eszközök elhasz­nálódása és szabálytalan üzemelte­tése, valamint a szűk munkaterek okoznak baleseteket. A mezőgazdaságban folytató­dott az elavult géppark korszerűsí­tése, különösen a növényvédő és betakarító gépek körében. A gépja­vító műhelyek változatlanul veszé­lyes munkaeszközökkel üzemel­nek, a villamos szerelvények el­avultak. A textil-, konfekció-, cipőipar­ban a kártológépek védőberende­zéseinek üzemképtelensége, a mo­noton munka, a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása, vala­mint a varró-, tűző- és szegecselő­gépek szabálytalan alkalmazása okozta a jellemző baleseteket. A nyomda- és papíripar nagy cégeinél jelentős modernizáció ment végbe, a kis nyomdák régebbi típusú munkaeszközei viszont vál­tozatlanul balesetveszélyesek. Elő­nyös változás, hogy az ártalmas ol­dószert tartalmazó festékek, lemo­só anyagok használata megszűnt. A vegyiparban tovább folytató­dott a létszámcsökkentés. A zárt technológiában működő gépek megfelelő védelemmel vannak el­látva vagy védett térben üzemel­nek, ezért a súlyos munkabalesetek szinte kizárólag a technológia meg­sértéséből adódtak. A kis- és köze­pes vállalkozások nem elhanyagol­ható része azonban elavultabb technikát alkalmaz, így ott egyéb hiányosságok is tapasztalhatók. ■ ZÖLDVONALBAN A mai összeállításunkat követően a Zöld úton Tolnában még három alkalommal jelenenik meg la­punkban. Környezet- és munka- védelemmel kapcsolatos kérdése­iket a 06-80/200-398-as telefon­számon tehetik fel olvasóink. ■ ZÖLD PÁLYÁZAT Rajz- és fotópályázatot indít la­punk, amely szorosan kapcsoló­dik a Zöld úton Tolnában című sorozatunkhoz. A gyermekektől rajzokat, a felnőttektől fotókat vá­runk, amelyeket augusztus má­sodik feléig kell eljuttatni szer­kesztőségünkbe. A pályázat té­mája a környezetvédelem. Képei­ket elküldhetik e-maüben a tol- nai.nepujsag@axels.hu címre, postán, illetve elhozhatják sze­mélyesen. A Tolnai Népújság szerkesztőségének címe: Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. ■ Munkavédelem az Európai Unióban Az Európai Uniónak a munka- védelmet illető szabályozásában két fő irányzat jellemző: 1. Meghatározó az úgyneve­zett új megközelítés, amelyet az ipari termékek szabad mozgása és biztonsága érdekében vezet­tek be. Ennek lényege, hogy azok a termékek, amelyeket a vonatkozó irányelvek követel­ményeinek megfelelően gyártot­tak, szabadon forgalmazhatók a tagállamokban. E körbe tartoz­nak jelenleg az egyéni védőesz­közök. 2. A munkavédelmi szabályo­zás egyes szektorokra vonatko­zóan határoz meg követelmény- rendszert. Ennek sajátossága, hogy az ily módon kidolgozott irányelvekben foglaltak, mint alapvető (minimális) követel­mények jelennek meg, amihez viszonyítva az állam nemzeti gyakorlatának megfelelően szi­goríthat, de sohasem enyhíthet. A 89/391/EGK számú keret- irányelv tekinthető az Európai Unió munkavédelmi törvényé­nek. Célja biztosítani a munka- vállalók védelmének azonos mértékét és fokozását a tagál­lamokban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi (magánvál­lalatnál vagy közszolgálatban al­kalmazott) munkavállalóra, ki­véve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat. Az Európában általánosan alkalma­zott gyakorlatnak megfelelően az irányelv szoros egységben kezeli a munkahelyi biztonsá­got és az egészséget. Általános rendelkezése: a munkáltató teljes mértékben fe­lelős a munkavállalók egészsé­géért és biztonságáért. Fő szabályai A munkáltató köteles:- felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat,- tájékoztatni a munkavállaló­kat többek között a biztonsággal és egészséggel összefüggő koc­kázatokról, a megelőző intézke­désekről, az elsősegélyről, a tűz­védelemről, a kockázatfelmérés­ről,- konzultálni a munkaválla­lókkal és/vagy azok képviselői­vel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben,- biztosítani minden munka- vállaló részére a megfelelő és munkaspecifikus biztonsági és egészségügyi oktatást. A munkavállaló köteles:- törődni saját egészségével és biztonságával,- megfelelően használni a gé­peket és berendezéseket, veszé­lyes anyagokat, egyéni védőesz­közöket. ■ Zöld úton Tolnában című oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. www.kvvm.hu k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents