Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-24 / 172. szám
2. OLDAL VILAGTUKOR 2004. JÚLIUS 24., SZOMBAT Újjáépült az Öreghíd Látványos ünnepségsorozat kezdődött pénteken a bosznia- hercegovinai Mostarban, ahol este felavatták a felújított Öreg- hidat. A boszniai háborúban lerombolt, majd az egykori hadviselő felek összefogásával és nemzetközi segítséggel újjászületett építmény átadása olyan jelképes esemény, amely segíthet begyógyítani a háborús sebeket a balkáni országban. Mostar A világörökség részévé nyilvánított, 1566-ban emelt oszmánkori híd 1993 novemberében esett áldozatul a horvát-bosnyák harcoknak: egy boszniai horvát harckocsi tüzétől a Neretva folyóba omlott. (Egyes híresztelések szerint a lövés fogadásból dördült el: részeg horvát katonák azon versenyeztek, hogy el tudják-e találni a város jelképének számító, világszerte ismert híd ívének a közepét.) Az Öreghíd újjáépítése eredeti formájában a boszniai háború (1992-1995) után vált lehetővé. A munkálatokba a - háborút az ortodox szerbekkel szemben szövetségben kezdő, 1993-ban egymás ellen forduló, majd 1994-től közös államalakulatban élő - katolikus horvátok és muzulmán bosnyákok képviselői is bekapcsolódtak. A felújítás szinte minden más hasonló célú boszniai vállalkozásnál nagyobb nemzetközi figyelmet és támogatást kapott. A munkálatok csaknem 17 millió dollárba kerültek, amit külföldi adományokból, Mostar hozzájárulásából és világbanki hitelből teremtettek elő. Az Európai Unió technikai segítséget nyújtott. Magyarország is részese volt az újjáépítésnek: a híd alkotóelemeit az SFOR boszniai békefenntartó erő zászlaja alá vezényelt magyar műszaki kontingens utászai emelték ki a Neretvából 1997-ben. A mostari Öreghíd újjászületésének jelentősége túlnő egy elpusztult műemlék felújításán. A híd sokakban a boszniai népcsoportoknak a háború előtti békés együttélése emlékét idézi fel: a közös múlthoz fűződő kapocsként a megbékélés jelképe lehet, segíthet gyógyírt találni a háborús sebekre. Hiszen Mostar - bár a feszültség a háború óta jelentősen csökkent - most is megosztott: a horvátok a Neretva jobb, a bosnyákok a bal partján élnek. Az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb idegenforgalmi látványosságának újjászületése pedig még anyagi hasznot is hozhat a városba láto- gató turisták révén. ___________■ Me gszólalt a „magyar vér szava” A rendszerváltás előtt, s rövid ideg még utána is lehetett magyarul beszélni a szlovák parlamentben, de ezzel a jogával senki sem élt. A szlovák törvényhozásban azóta sem szólalt fel senki magyaruL Ha megtehetné, akkor sem kívánna élni vele, csak éppen a magyar párt okkal ragaszkodik hozzá, hogy a tisztelt ház szabályai összhangban álljanak az alkotmánnyal Brüsszel - Pozsony Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) EP-képviselője szerdán Brüsszelben arról be-1 jW szélt, hogy míg az Unió |yYiR törvényhozásában joga á van az anyanyelvén, magyarul felszólalni, addig odahaza Pozsonyban ezt nem teheti. Több szlovák lap és politikus erre igen ingerülten reagált. Szentségtörésnek, már-már árulásnak minősítették, hogy az MKP két brüsszeli képviselőjének egyike erre a tényszerű megállapításra merészkedett. A pozsonyi Pravda szerint Brüsszelben a „magyar vér szava” hallatszott. A lap cseh nemzetiségű főszerkesztője Bauer Editet „törölte” a tizennégy tagú szlovák képviselőcsoport listájáról, mondván: már csak tizenhármán vannak. Sebaj, hallatszott ki a főszerkesztő rejtjeles jóslatából: a magyarság már nem sokáig lesz a legnépesebb szlovákiai kisebbség. Arról azonban egyetlen szlovák lap és politikus sem beszélt eddig, hogy ellenpéldák is vannak, pontosabban voltak - viszont az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó pénteken számba veszi az ellenpéldákat. „Borzalmas kormányzati gyakorlata” ellenére még Horthy Miklós is megtette, hogy Kassa visszafoglalásakor szlovák nyelven is beszédet mondott - írja az Új Szó. - Wekerle Sándor a horvátokkal mindig horvátul, a román Petru Groza a magyarokkal rendszerint magyarul beszélt - teszi hozzá. Próbálkozások a közelmúltban is akadtak, így Mária Jakabová, a magyar Országgyűlés szlovák nemzetiségű alelnöke, aki felszólalásait rendszerint anyanyelvén kezdte, aztán magyarra váltott, s ez ellen a pártállam idején nem hangzott el ellenvetés. Harminc-negyven évvel ezelőtt a pozsonyi utcákon még nagyon gyakori, szinte természetes volt a magyar szó, ma azonban nagyon ritka, és már nem számít természetesnek a többségi közegben. Az utcánál talán még a pozsonyi parlamentben is gyakoribb a magyar szó, mert ott húsz magyar nemzetiségű képviselő magyarul beszél egymással. Persze, ha magyarul nem tudó képviselőtársuk lép hozzájuk, akkor szlovákra váltanak, mert így rendeli a jó modor. a kaukázusi államokkal való kapcsolattartásért fe- lelős EP-delegáció alelnöke a mezőgazdasági, és a külDgyi bizottság, az utóbbin belül az emberjogi bizottság tagja a regionális fejlesztési, továbbá a mezőgazdasági bizottság tagja a fejlesztési bizottság, vaümint a külügyi bizottság tagja belső piaci és fogyasztóvédelmi, az ipari-kutatási, és a környezetvédet mi bizottság tagja ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Nagy Richard, ára Díjmentesen adná a beutazó vízumot az Egyesült Államok azoknak az országoknak, amelyek hadviselő félként részt vesznek az afganisztáni és (és!) iraki misszióban. Ha a Kongresszus legkésőbb októberig elfogadja a javaslatot, akkor a megszerzéshez tartozó tortúra megmarad ugyan, de ingyen lesz a vízum. Nekünk, magyaroknak is. Van-e vajon egy emberéletnek ára? Nincs, mondhatnánk tömören, nemes egyszerűséggel, s ezzel a kérdést akár lezártnak is tekinthetnénk. De hát azért jóval többről van szó, á híradás ugyanis sokat elárul. Legutóbbi iraki látogatása alkalmával a honvédelmi miniszter ugyanis nem győzte hangsúlyozni, hogy a magyar alakulat nem harcászaü feladatokat lát el, hanem logisztikait (így hívják elegánsul a valamikori hadtápot): magyarul vizet szállítanak csupán, a fegyver pedig puszta dísz az oldalukon, rosszabb esetben önvédelmi célt szolgál. így volt ez már a kezdetekben, s így van a mai napig, punktum. Mellesleg azonban az Irakban tartózkodó magyar civilek itthoni családtagjai sürgősen hívják haza rokonaikat, mert mindenki túsz a sivatagban. S akkor hirtelen itt a hír erről a vízumhistóriáról, azoknak az országoknak a listájáról, amelyek állampolgárai ingyen kapnák a beutazási engedélyt az Újvilágba. Amerika egyébként is szeret kategóriákat felállítani és listákat készíteni, hiszen létezik a „latorországok” névsora is, ahonnan még pénzért sem teheti lábát senki az ígéret földjére. És miközben Bush elnök óvón félti a magyar miniszterelnök életét (Medgyessyt - bármennyire szeretett volna is menni - az amerikaiak nem engedték Irakba), egyúttal jól megrázta az öklét Irán felé, mintegy kilátásba helyezve, hogy könnyen ők is a bagdadi tolvaj sorsára juthatnak. Legyünk ezúttal őszinték! Washingtonban hazánkat igenis hadviselő félként tartják számon - ezért vagyunk kóser a számukra -, az ingyenvízummal egyszerűen meg kívánják fizetni a tragikus sorsú magyar katona életét (halálát). Olcsón mérik. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 MÉSZÁROS ATTILA Számoljunk, feleim! Összesen 7 milliárd forintos bírságot kell kifizetnie a Versenyhivatal döntése alapján öt, a sztrádaépítésben közreműködő cégnek. Az érintett társaságok versenykorlátozó módon felosztották egymás között a Nemzeti Autópálya Rt. közbeszerzési eljárása során négy sztrádaszakasz 128 milliárd forint értékű megbízását. Egyébként mennyibe került volna? Mindjárt ez a kérdés jut az ember eszébe. Különösen amikor arról hall, hogy micsoda irgalmatlan pénzeket emészt fel az autópálya megépítésének egy-egy kilométere. Mármost ez esetben a verseny elmaradása azt jelenti, hogy nem volt az államkassza, a megrendelő szempontjából kedvező ajánlat, csak kedvezőtlen. Vagyis akárhá- nyan is indultak a nyílt közbeszerzési pályázaton, nyugodtan fogták vastagra a ceruzát, mert tudták, a kartellmegegyezés alapján mástól sem lesz olcsóbb ajánlat. Mi meg bevettük a cselt a fajlagos költségekről. Helyénvaló hát a kérdés: ha nincs ez a felháborító alku, mennyiért épülhetett volna meg egy-egy autópálya-kilométer, illetve mennyivel hosszabb szakaszt lehetett volna ugyanekkora összegből elkészíteni? Ha a program összértéke 128 milliárd forint, s kormánykurzustól függetlenül kiemelt feladatként aposztrofálják az autópálya-építést, akkor akár több is lehetett volna ez a 7 milliárd forintos bírság. Nem tudni persze, hogy csak ehhez a gazdasági ágazathoz kötődnek kartellgyanús megállapodások, s nem bujkálnak-e máshol is. Nagyon úgy tetszik, hogy igen, mert nálunk sok mindennek az ára meghaladja az európai átlagot. Ott is, ahol a piacon több cég van jelen, vagyis elvileg versenyezniük kellene a vásárlókért. Ennek pedig egyik legeredményesebb eszköze köztudottan a kedvező, a konkurenciáénál kedvezőbb ár. Ám nálunk a verseny ezek szerint nem működik. Szerencsére a Versenyhivatal igen. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek A kisebbségek jogairól A kisebbségek jogainak elismerését be kell építeni az európai jog- és értékrendbe, az európai integráció csak akkor szabadulhat meg önnön ellentmondásaitól, ha nagyobb fokú cselekvési lehetőséget nyújt akár az emberek legkisebb közösségeinek is - fejtette ki Martonyi János volt külügyminiszter pénteken a székelyföldi Tusnádfürdőn, a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, mti Visszafordított románok Kétszer annyi román állampolgár esetében tagadta meg a román határőrség az ország elhagyását az év eleje óta, mint egy évvel korábban - közölték pénteken bukaresti illetékesek. Az idei első félévben 950 ezer román állampolgárt fordítottak vissza a határról a román határőrök, mert esetükben nem teljesültek a kilépés jogi feltételei. Közülük 3600 főt korábban már kitoloncoltak valamelyik schengeni országból, mti Légi csapás Fallúdzsában Amerikai katonák csapásmérő akciót indítottak pénteken az iraki Fallúdzsában Abu Muszab azZarkávi jordániai terroristavezér fegyveres hívei ellen, mti Megöltek egy tábornokot Megöltek egy nyugalmazott iraki tábornokot Moszulban, miközben a pénteki muzulmán imára igyekezett egy mecsetbe. Szalím Mádzsib Bles vezérőrnaggyal együtt egy másik személyt is halálos lövés ért. mti Gyilkossággal fenyegették őket Lemondott tisztségéről pénteken a második legnagyobb iraki város, Bászra kormányzótanácsának két tagja, miután néhány nappal korábban gyilkossággal fenyegették meg őket. Azzal magyarázták elhatározásukat, hogy a kormányzótanács 48 tagja életveszélyes fenyegetéseket kapott, mti Vasúti szerencsétlenség Harminchat ember vesztette életét a törökországi Sakarya tartomány területén történt vasúti katasztrófában - jelentette be pénteken az a válságtörzs, amelyet a szerencsétlenséget követően hozott létre az ankarai kormány. A sebesültek száma 81. Az első hírek 139 halottról szóltak, mti ■ Amerika háborús költségvetése Az amerikai védelmi minisztérium további 25 milliárd dollárt kap az iraki és az afganisztáni háborúra, többi programjára pedig a korábbi összegnél hét százalékkal többet a szenátus által csütörtökön jóváhagyott 417,5 milliárd dolláros védelmi költségvetésből. Washington A háborús időkre jellemző védelmi büdzséből, amelyet a szenátus egyetlen ellen- vagy tartózkodó szavazat nélkül fogadott el, jut például a szárazföldi hadseregnek további 39 Black Hawk típusú helikopterre, a haditengerészetnek egy Virginia-osztályú tengeralattjáróra, és a katonáknak 3,5 százalékos illetményemelésre. A kongresszusnak a nyári szünet előtt ez volt az utolsó szavazása. Várhatóan a képviselőház is nagy többséggel elfogadja a költségvetést. Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-jén elkövetett merényletekhez hasonló horderejű merénylet készül ismét Amerika ellen. Erről az al-Kaida terrorszervezet Szaúd-Arábiában, Afganisztánban és Pakisztánban elfogott tagjai vallottak - közölték meg nem nevezett hírszerzési források a The New York Times című amerikai napilap pénteki száma szerint. Az elfogott terroristák közlései alapján az újabb merényletet a terrorszervezet legfőbb vezetése, a valószínűleg az afganisztáni-pakisztáni határvidéken bujkáló Oszama bin Laden és közveüen környezete tervezi. Amerikai tisztségviselők az utóbbi két hétben már figyelmeztették az országot egy újabb merényletre, de akkor még nem mondták meg, kitől kapták az információt. A 2001. évi merényletek körülményeivel foglalkozó bizottság jelentésének csütörtöki nyilvánosságra hozatala után azonban azt mondták: a lehető legpontosabban meg akarják határozni a veszélyt a nyilvánosság előtt. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) meg nem nevezett tisztségviselői elmondták: az amerikai hajtóvadászat következtében az al-Kaida vezetése nagyon meggyengült, de nem kívánnak jóslásokba bocsátkozni arra vonatkozólag, hogy mikor fogják el magát bin Ladent. Európában dolgozó két terrorellenes tisztségviselő arról számolt be, hogy az újabb nagy terrorcselekményre vonatkozó jelzéseket hat héttel ezelőtt kapták bizonyos személyektől és műszaki eszközök révén, de többet nem árultak el. ■ Í
