Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-16 / 165. szám

2004. Július 16., Péntek ALMANACH 2004 SZÁRAZD 7. OLDAL i.lffliífflfliü Evangélikus templom A község hagyományosan evangélikus lakossága 1800 körül épített magának klasz- szicista jegyeket mutató, későbarokk stílusú templo­mot. A homlokzatot a 19. szá­zad második felében eklekti­kus stílusban átalakították. Szószékoltára a 18. század­ban készült, barokk stílus­ban. Tájház A szárazdi tájházat 1998-ban a német kisebbségi önkor­mányzat alakította ld az evan­gélikus templom mellett álló papiakban. A gyűjtemény ki­válóan mutatja be a szárazdi németség gazdag tárgyi kul­túráját. A három helyiség egyike a kenderfeldolgozás eszközeit vonultatja fel, egy másik a tiszta szoba berende­zési tárgyait mutatja be, s ugyanitt régi szárazdiak kö­szönnek vissza archív fotók­ról. A múzeum harmadik he­lyiségét a hagyományos pa­rasztház konyhájának ren­dezték be. Képünkön a sváb első szoba bútorai. Emlékmű A község 1994-ben emelt em­lékművet a második vi­lágháború­ban elesett katonák­nak. A köz­ségháza mellett álló kőtáblára hatvankét szárazdi fér­fi nevét vés­ték fel. Címer A község új címere megőrizte a régi elemeket: a címerpaj­zson piros háttérrel három búzakalász, zöld háttérrel az eke a földművelésre utal, a kék háttér előtt látható hagy­ma szintén mezőgazdasági tradíciót, a hagymatermesz­tést jelképezi. A címer a Kapóssal egészült ki, amelyet ezüst színű hullámvonal fejez ki. Védelembe veszik a régi sváb házakat Játszótér gyerekeknek, klub időseknek Kisebb számban, de már most is kedvelt tar­tózkodási helye magyar városok lakóinak és német állampolgároknak Szárazd, amely adottságai révén még vonzóbb lehet idegen- forgalmi szempontból, s egyre komfortosabb lesz a falusi élet. A falu egyik törekvése, hogy néhány régi sváb lakóházat védelem alá he­lyeznek. A levegő jó, a környezet nagyon szép, és arra is van lehetőség, hogy megszálljanak az idelátogatók - mondja a lehetőségek­ről Várkonyi Henrik polgármester. Sokan kifejezetten azért vesznek házat a falu­ban, mert szép a természeti környezet. Korábban németek vásároltak egy-egy ré­gi épületet, ma már van budapesti és mo­A jövőben védetté nyilvánítanak néhány régi sváb házat sonmagyaróvári háztulajdonos. A néme­tek a szünidőt, szabadságot rendszeresen Szárazdon töltik. Eleinte főként a máso-1 dik világháború után kitelepített száraz­diak leszármazottai vettek itt ingatlant, most már olyan német is akad, akinek nincs családi kötődése a településhez. Ugyancsak németek terveznek - egyházi fenntartással - öregotthont Szárazdon, a községházával szemben. Mindemellett egy magánszállás is a turisták rendelke­zésére áll: tulajdonosa egy régi paraszt­házban fogad vendégeket.- Csend van, átmenő forgalom nincs - mondja a polgármester. - Szárazd zsák­falu, ez nekünk nem a legjobb, de azok, akik Szárazdra költöznek, ezt kedvelik meg a faluban. Várkonyi Henrik arról is beszámol: a község készülő új rendezési tervének ré­sze, hogy néhány régi sváb házat védetté nyilvánítanak. A cél, hogy a falu hagyo­mányos arculatát őrző házakat ne építsék át, megmaradjon a régi stílus. Akkor ta­lán még többen keresik majd Szárazdot. A házakat egyébként megismerhetik majd a falu készülő internetes honlapjá­ról is. A hagyományos parasztház általá­ban kétszobás épület konyhával, amely­hez istálló, pajta csatlakozik. Az ablakrá­mák, tornácoszlopok jellemzően zöld szí­nűek, a tornácra bolthajtásos bejárat ve­zetett, színes üvegű ablakokkal. Jellegze­tesség az is, hogy a kerítést fekvő deszká­zattal építették, ezt ma már nem találni meg Szárazdon. Az oltalom alá helyezett házakat elbontani nem lehet, a védelem előnye, hogy a felújításhoz esetleg euró­pai uniós támogatásra pályázhatnak a tu­lajdonosok. A rendezési terv további új­donsága, hogy megszűnik egy korábban építkezésre kijelölt utca, és foghíjtelke­ken lehet majd új házat építeni. A község­ben egyre komfortosabb feltételeket te­remtenek, a közszolgáltatásokat azonban nem mindenki veszi igénybe. Ez legin­kább a hulladékszállításra érvényes. A szilárd hulladékot a KVG Rt. elviszi a fa­luból, sokan azonban inkább elégetik a szemetet. Ugyancsak környezetvédelmi probléma, hogy a folyékony kommunális hulladék nagy része a talajt terheli. Be­szédes adat, hogy a községben tavaly 6000 köbméter vizet fogyasztottak, de Korábban a kitelepítettek hozzátartozói telepedtek meg Szárazdon, ma már a faluhoz nem kötődő német állampolgár is itt vett is házat csak 150 köbméter szennyvizet szállítot­tak a regölyi tisztítóműbe. A helyzeten segíthet, ha csatornahálózat épül a köz­ségben. Ennek előkészületeit hét környe­ző faluval közösen már Szárazd is meg­tette, jelenleg tanulmányterv készül a há­lózat kiépítésére. Az infrastruktúrával kapcsolatos hír, hogy az ígéretek szerint jövő szeptemberre elkészül a kábelháló­zat is. Az idősellátás fejlesztésére a posta- hivatal épületének megvásárlásával nyílik lehetőség. A német kisebbségi önkor­mányzat a német szövetségi államtól ka­pott pénzügyi segítséget egy idősek klub­jának felszerelésére, de épület híján nem volt hol elindítani a szolgáltatást. Az ét­keztetést nyújtó intézmény a szociális minisztérium támogatásától függően 2005-ben kezdheti meg működését. A rá­szoruló beteg időseken évek óta a jelző­rendszeres házi gondozás segít. A gyere­keknek már kedvére tettek Szárazdon a nyár elején felavatott játszótérrel, amelyet Törő György fafaragó népi iparművész épített, aki hamarosan faragott utcanév­táblákat is készít a falunak. Felvidéki testvérek Szárazd és Perbete között egy, a szó szo­rosabb értelmében vett testvérkapcsolat jött létre a közelmúltban. A felvidéki köz­ségből a magyar lakosság egy részét 1946-ban a magyar-csehszlovák lakosság- csere keretében Magyarországra telepítet­ték. Perbete egy budapesti polgármesteri találkozó alkalmával keresett magyar part­nertelepülést, s mint kiderült, Szárazdon élnek legtöbben azok közül, akik még Perbetén születtek. A rokoni szálak az el­múlt évtizedekben sem szakadtak el, most hivatalosan is létrehozták a kapcsolatot. A partnerszerződést ünnepélyesen augusz­tus 14-én Szárazdon, augusztus 27-én pedig Perbetén szentesitik. Tűzoltóság: barátnők és feleségek A szárazdi önkéntes tűzoltó egyesület hölgytagjai megnyerték a megyei tűzoltó­versenyt FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Örvendetes módon gyarapodott a szárazdi Önkéntes Tűzoltó Egye­sület tagsága az utóbbi időben, a hat évvel ezelőtti huszonnyolc fős alapító létszámmal szemben ma már harmincketten vannak. Mindez annak is köszönhető, hogy hölgyek is csatlakoztak az egyesülethez, az önkéntes tűzol­tók feleségei, barátnői is kedvet kaptak a tűzoltáshoz. A tűzoltó­nők nemrég Gyönkön sikeresen Bővítenék a horgásztavat Gyönk és Szárazd között ta­lálható Tolna megye egyik legszebb fekvésű horgász­tava, amely a gyönki önkor­mányzaté. A kevesebb mint egyhektáros tavat a száraz­di horgászegyesület hasz­nálja. Az egyesület 1984- ben alakult, jelenleg hu­szonötén a tagjai Szárazá­ról és a környező falvakból, Diósberényből és Gyünk­ről. A tavat, amelyben jel­lemzően ponty, kárász, sül­lő akadhat horogra, napi­jeggyel felkereshetik ven­déghorgászok, és fiatalok is látogatják a kellemes kör­nyék miatt. Téninger Jó­zsef, az egyesület elnöke el­mondta: a tervek között szerepel a medermélyítés, távlatokban szeretnék bőví­teni a tavat. szerepeltek a megyei versenyén: a nők között első helyen végeztek. Tóth Gábor egyesületi elnök el­mondta: a tagságból tizenegyen sikeres vizsgát tettek az alapfokú tűzoltótanfolyamon, köztük hár­man nők voltak. Az egyesület nemrég a Belügyminisztérium­hoz nyújtott be pályázatot techni­kai eszközökre, siker esetén új tömlők, védőfelszerelések, kötél- zet segítheti őket az oltásban. ■ Magyarra vált a tánccsoport A jövőben magyar táncokat lát­hatnak majd a szárazdi hagyo­mányőrző táncegyüttes tagjai­tól. A nemzetiségi tánccsoportot évekkel ezelőtt egy hagyomá­nyos táncokat felelevenítő gyön­ki tábort követően hozták létre szárazdi fiatalok. A megalakulás óta változott a csoport összetéte­le, sok fiatal már másutt tanul. Most hat-nyolc pár, középisko­lások,’ felnőttek táncolnak Szárazdon. Az együttes korábban két korcsoporttal adott elő a község­ben is ismert sváb táncokat, a környék és a falu rendezvényein rendszeresen fellépett. így lesz ez most is, az augusztus 14-i fa­lunapon, amikor talán utoljára láthat a közönség tőlük hagyo­mányos német tánckoreográfiát. Mint Budai Mária, a csoport ve­zetője elmondta: a táncosok in­kább magyar táncokat adnának elő szívesen, így az év végén már csárdással is bemutatkoz­hatnak. ■ Hosszabbított a teleház Gyerekek, felnőttek egyaránt használják a gépeket A szárazdi teleház 2000-ben kezdte meg működését a Tolna Megyei Munkaügyi Központ tá­mogatásával. A községháza eme­leti helyiségében azóta is elsősor­ban a gyerekek használják a szá­mítógépeket, de felnőttek is inté­A szárazdi egyesület horgásztava kellemes kikapcsolódást nyújt zik itt elektronikus levelezésü­ket. A teleház most újabb támo­gatáshoz jutott: három évig tele- házasszisztens foglalkoztatásá­hoz járul hozzá a munkaügyi központ. Elszármazottak találkoznak Kétnapos rendezvény előkészü­letei zajlanak a községben: au­gusztus közepén elszármazot­tak találkozóját és falunapot tar­tanak Szárazdon. Augusztus 14- én, szombaton a szárazdi szüle­tésűeket várják vissza, közel hétszáz meghívót postáznak Németországban és Magyaror­szágon élő egykori szárazdiak- nak. A program 9 órakor ünne­pélyes megnyitóval kezdődik, majd 10 órakor ökumenikus is­tentiszteletet tartanak, ezután a vendégek megtekintik a tájházat és a falut. Délben ebédre látják őket vendégül, 15 órakor kultu­rális műsor, 18 órakor sport- program, 21 órától pedig utcabál lesz. Augusztus 15-én, vasárnap főzőverseny és kispályás futball­mérkőzések szerepelnek a falu­nap programjában. i

Next

/
Thumbnails
Contents