Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

2004. Július 12., hétfő Z ÖLD ÚTON TOLNÁBAN 11. OLDAL Természeti érték: együtt kell megőrizni Interjú dr. Iványi Ildikóval, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójával Különleges, egyedülálló, unikális. Ezek a jelzők érvényesek a Gemencre, mely tájegységről dr. Iványi Ildikó ad áttekintést. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója emellett a közeli és távolabbi tervekről is beszél, illetve kitér arra, hogy az álta­la vezetett intézmény miért is gondolkodott mindig is térségi léptékben. Ez a terület Magyarország, de egész Európa számára is különlegességet jelent. Dr. Iványi Ildikó, a pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója fogalmaz így a Ge- mencről, erről a valóban egyedülállónak te­kinthető tájegységről.- Ezt a különlegességet bizonyítja az itt található növény- és állatvilág, az unikális lágyszárú állomány, illetve a megannyi rit­ka madárfaj, köztük a fekete gólya és a ré­tisas. Érthető, hogy komoly és folyamatos igény jelentkezik a térség idegenforgalmi feltárására: s elmondhatom, hogy ezt az igényt megpróbáljuk jól kiszolgálni.- Milyen módon?- Például ennek a törekvésnek a szelle­mében épült fel Szekszárd határában, a ki­rándulóközpont- ban az a bemutató- hely, mely a Duna- Dráva Nemzeti Park értékeit tárja a közönség elé. Ezért működtetjük Taplós-Gógán az egykori ártéri gazdálko­dás, a Gemencben is gyökerező sárközi ér­tékek színterét. Emellett sorolhatnám még az ugyancsak folyamatosan látogatható em­lékhelyeinket, a múzeumainkat, a madár- megfigyelőinket, a tanösvényeinket - ez utóbbi már nemcsak a tömegturizmus, ha­nem akár a szakmai turizmus szempontjai­nak is megfelel.- Ezzel párhuzamosan a Duna-Dráva Nemzeti Park szükségképpen ellát területke­zelői feladatokat is.- Méghozzá a jó gazda gondosságával. Mint első fokú hatóság élünk jogosultsága­inkkal, a természeti értékek fenntartása, ne­tán rehabilitációja érdekében. Ebből a szempontból példaértékűen működik a Dráva menti együttműködés a horvát Kopá­csi-rét szervezetével. Ami a Dunát illeti, ko­moly kihívás lesz az ártéri rendszer újjáé­lesztése, a holtág- és fokrehabilitáció. Fon­tos az erdőszerkezet átalakítása is az egykor őshonos fafajokra - ez szintén erőteljesen érinti a Gemenci részt is. Az erdőgazdálko­dást úgy kell végezni, hogy közben megvalósuljon a költé­si időszak háborítatlansága és a fészkelőhelyek védelme.- A park, benne a Gemenc mondhatni megelőzte korát, hiszen ez a terület mindig is térségi együttműködéssel fej­lődhetett, illetve sikeresen pá­lyázott külföldi forrásokra.- Én is úgy érzem, hogy az igazgatóság, komoly erőfeszítései révén, élen jár a nemzetközi források megpályázá­sában. Ugyanígy igyekszünk a dél-dunántú­li régió nyújtotta lehetőségeket is kihasznál­ni, ebből a szempontból a Regionális Ope­ratív Program kiváltképp fontos számunk­ra. A térségi gondolkodás, helyzetünkből adódóan, folyamatosan jelen van minden­napjainkban: a Dráva mentén huszonöt szervezet fogott össze a tájegység fejleszté­se érdekében. Ugyanilyen program indul a Duna mentén is, ahol együtt lépnek fel a kistérségek, önkormányzatok és hatóságok. De mi egyébként is azt valljuk, hogy a természeti értékek megtartása csak az érintettek, a helybeliek bevonásá­val lehetséges.- S még így sem mindig jelent dia­dalmenetet ez az út...- Ha arra gondolunk, hogy tanös- vényeinken néha kidöntik az útmuta­tó táblákat, akkor yan igazság a fenti megállapításban. Ám biztos vagyok abban, hogy a rengeteg befektetett energia, idő és pénz hosszú távon megtérül. Ennek már most látjuk jeleit, hiszen éle­tünkben mind nagyobb teret kap az a kör­nyezettudatos gondolkodás, melyet meg­győződésem szerint a Duna-Dráva Nemzeti Park tevékenysége is erősített. -szí­A varázs vidéke, a vidék varázsa Növények, állatok, emberek: élet az ártér birodalmában A térség, benne Tolna megye zöld birodalma a Gemenc. A táj­egység része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak. Egész Európá­ban egyedülálló az a növény- és állatvilág, mely itt talált ma­gának menedéket. Az adottságokhoz alkalmazkodtak az itt élő emberek is, egészen a modern kor beköszöntéig. A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996. április 11-én lé­tesült mintegy 50 ezer hektár nagyságú területen, melyből 4200 hektár fokozottan védett. Nagyobb tájegységei: a Sárköz, az Ormánság, a Dráva mente, a Belső-Somogy és a Gemenc. Ez utóbbi vidék vala­mennyi felsorolt közül az egyik legjelentő­sebb és az élővilág sokszínűségét tekintve az egyik legváltozatosabb. Az egykori tájvédelmi körzet a Duna és egyúttal Európa utolsó, nagy, egybefüggő természetes árterei közé tartozik. A múlt századi vízrendezések elle­nére ma is közel 20 ezer hektár kiterjedésű te­rületet éltet a folyó dinamikája. Az áradások hozták létre a lenyűgöző, egyedi ártéri nö­vény- és állatvilágot. A vizes élőhelyekre jellemző növénytársu­lások szinte minden variációja megtalálható: fehérfűz-feketenyár, fehérnyár-ligetek, tölgy- kőris-szil ligeterdők. Ezekhez változatos, fajgazdag növényvilág társul a cserje és gyep­szinten is. Ilyenek a fekete galagonya, a ligeti szőlő, a mogyoró, borostás sás, fehér madársi­sak, a fürtös gyűrűvirág, a mocsári nőszirom, a májusi gyöngyvirág, a ligeti csillagvirág vagy a kígyónyelv. Az állatvilág léte még több szál­lal kötődik a terület jellegzetességeihez. A víz­ben kecsege, márna és a paduc úszkál, az el­öntések pedig a csuka és a ponty számára ked­vezőek. Elsősorban belső tavakban él a tarajos gőte és a mocsári teknős. Nem ritka errefelé a vízisikló sem. Gyakoriak a nagyvadak, köztük a gímszarvas és a vaddisznó, ezért Gemenc hazánk mindmáig egyik legjelentősebb va­dászterülete. Az ártéri erdő a kisemlősök, pél­dául a borzok, nyusztok, rókák, vadmacskák búvóhelyéül is szolgál. A kisebb-nagyobb, halban gazdag tavak, holtágak az élelemszer­zés fő területei a vidrák és immár a hódok, va­lamint a gémfélék - bakcsó, kiskócsag - , to- A Gemenci erdő területe (Forrás: Felső Barnabás-Papp Attila Gemenc vábbá a fekete gólya, a barna kánya, a kere- című könyve) __ ■ Er dő, mely munkát ad Gazdálkodás okosan, a törvények betartásával Kincset érhet az erdő, nem utolsósorban azért, mert a fák és az állatok révén az em­ber is munkához juthat. A Ge­menc közvetlenül és közvetve egyaránt biztosítja a megél­hetést. Csonka Tibor vezér- igazgató az előírások megha­tározta gazdálkodásról adott tájékoztatást. A Gemenci erdő magától értetődő­en a térség, így Tolna megye leg­nagyobb fatermőképességű terüle­te. Á gazdálkodást a Gemenci Er­dő- és Vadgazdaság Rt. végzi: Csonka Tibor vezérigazgató la­punknak elmondta, hogy a kivá­gott fák többségét jelenleg a ne­mes nyár teszi ki. Emellett az érde­mi tételek közé tartozik még a szürke nyár és fűz is. Mindent ösz- szegezve ez a három fafaj az ösz- szes kitermelt mennyiség 70-80 százalékát adja. Az erdőség otthont biztosít megannyi vadnak is: közülük a gímszarvas-populáció áll első helyen, tekintettel arra, hogy vi­lághírű állományról van szó. Ugyancsak fontos nagyvad a vaddisznó. A nagyvadállomány mellett számos értékes állat- és növényfaj található az ártéren. A részvénytársaság működ­teti a Gemenci kisvasutak mely tavaly több mint 80 ezer látoga­tóval ismertette meg - mintegy kétórás, romantikus vonatozás erejéig - az ártéri erdőket. Idén pe­dig már hajóra is szállhatnak a vi­zet kedvelő kalandtúrázók. Az rt. irigylésre méltó helyzetet tudhat magáénak, hiszen az erdő- és vadgazdálkodásból származó bevétele jelentősen meghaladja ki­adásait. Ezért komoly befizetője a költségvetésnek. S'nem elhanya­golható az a szempont, amire rit­kán gondolunk: az erdő nagyon sok embernek biztosítja megélhe­tését Tolna és Bács-Kiskun me­gyékben. Nemcsak az erdészek­nek, hanem fakitermelőknek, szállítóknak, akik közvetve újabb és újabb ágazatok fennmaradásá­hoz, illetve eredményes működé­séhez járulnak hozzá. Csonka Tibor végezetül egy fontos, soha nem mellőzhető szempontra is felhívja a figyelmet: erdőgazdálkodás csak a termé­szetvédelmi előírások maradékta­lan teljesítése mellett folytatható. A vezérigazgató nem titkolja: a megannyi korlátozás időnként el­lentmondásos, nehezen feloldha­tó helyzethez vezet. De, mint fo­galmaz, a törvényeket be kell tar­tani, s azoknak megfelelően kell dolgozni és élni. A társaság ennek szellemében mindent megtesz, hogy a gemenci ártéri táj jellegze­tes arculatát, különleges ökoszisz­témáját, erdőtársulásait, védett nö­vényeit és állatfajait fenntartsa és megőrizze a következő generáci­ók számára úgy, hogy mindez a nemzet javát szolgálja, az erédmé- nyes gazdálkodás mellett. -szá­Gemenc egyik értékes vadja: a vaddisznó FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A herceg és a hódok A WWF tiszteletbeli elnöke Tolna megyében Királyi vendéget köszönthetett Tolna megye 1997. már­cius 5-én, amikor is Fülöp herceg jelenlétében újabb öt hód talált otthonra a Gemenci erdő egyik szigorúan vé­dett területén. Az edinbourghi herceg - „főfoglalkozásban” II. Erzsé­bet angol királynő férje - a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) tiszteletbeli elnökeként tekintette végig az éles fogú rágcsálók honfoglalását. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a WWF a Gemenc Rt. és a vízügyi igazgatóságok segítségével kezdte meg 1996-ban a Hód-visszatelepítési Programot Európa egyik legnagyobb, holtágakkal, tavakkal szab­dalt ártéri erdejében. Ettől az évtől számítva 1998-ig összesen harminckét hód került Ausztriából a Gemenc- be. Az állatok életét állami- és civil természetvédők igye­keznek folyamatosan és háborgatásmentesen nyomon követni. Kis szerencsével találkozhatunk ezen vízi akro­batákkal a szeremlei komp környékén, de bizonyítottan eljutottak már a déli szomszédainkhoz is. Az egykor a hazai árterekhez hozzá tartozó, ám az 1850-es évekre maradéktalanul kipusztított hód tehát ismét színfoltja lett a magyar tájnak és állatvilágnak. Zöldvonalban A mai, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal és a Gemenccel foglalko­zó összeállítás után még négy al­kalommal jelentkezik a Tolna Népújság a „Zöld úton Tolnában” elnevezésű oldallal. Környezetvé­delemmel kapcsolatos kérdései­ket a 06-80/200-398-as ingyenes telefonszámon tehetik fel, me- lyekre igyekszünk válaszolni. ■ Flóra és fauna Tolna megye köztudottan gazdag növény- és állatvilág­gal rendelkezik. Az élőlé­nyek közül számos tartozik a védett kategóriába. Néhá­nyat sorozatunk is bemutat az olvasóknak. FEKETE GALAGONYA. A nö­vény a rózsafélék (Rosaceae) csa­ládjába tartozik. Általában egy-két méter magasra nő. Nagy, karéjos, sűrűn szőrös levelei vannak, me­lyek öt-tíz centiméter hosszúak. A fürtben álló virágok fehérek, ötta- gúak, átmérőjük mintegy másfél centiméter. Fénylő fekete bogyó­szerű álterméseiben öt csonthéjas résztermés található. Május-júni­usban virágzik. Miképp Farkas Sándor botanikus írja, ez a jelleg­zetes, mészkedvelő, kiváltképp ér­tékes cserje viszonylag könnyen felismerhető. Tolna megyében Dunaföldváron, Dunakömlődön, Faddon és természetesen a Ge­menci erdőben fordul elő na- gyobb mennyiségben. _______■ Tud ja-e? ...hogy a Gemencben található az ország leghosszabb Állami Erdei Vasútja? A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. által üzemel­tetett járat 8 és 24 kilométer mélységben hatol be az ártéri erdőtömbbe, de lehetőség van a 30 kilométeres pálya teljes be­utazására is. ...hogy a Duna árvízvédelmi töltése része a nemzetközi kerék- párút-hálózatnak? Emellett sza­badon látogatható az országos kék túra útvonala is. ...hogy az egykori Trófea Mú­zeumot ma Bárányfoki Múzeum­ként szokták emlegetni? A sok éven át zárva tartott múzeum épületében rendezett kiállítás - többek között - a Duna menti ár­tér kialakulását, átalakulását, va­lamint a Gemenci erdő élővilágát mutatja be. ...hogy legkevesebb három internetes honlap is foglalkozik a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal és a Gemenccel? A www.ddnp.hu , a www.gemencrt.hu , valamint a www.gemenc.hu webhelyek ki­váló forrásokkal, összefoglalók­kal szolgálnak az érdeklődők szá­mára. ■ Zöld pályázat Rajz- és fotópályázatot indít la­punk, mely szorosan kapcsolódik a „Zöld úton Tolnában” elnevezé­sű oldalhoz. A gyerekektől rajzo­kat, a felnőttektől fotókat várunk, melyeket augusztus másodikáig kell eljuttatni szerkesztőségünk­be. A pályázat témája a környezet­védelem. Képeiket küldhetik e- mailben, a tolnai.nepujsag@ axels.hu címre. Postán, ületve sze­mélyesen a 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. szám alatt találnak meg bennünket. ___________■ Zö ld úton Tolnában című oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. www.kvvm.hu M'’isaé"um 3 j- csensólyom és a rétisas számára, i- Ezekhez a körülményekhez alkal- i- mazkodott a környező települések tt - a Sárköz néprajzi vidékének - la­kossága is. Az általuk kialakított fokgazdálkodás egyedülálló. A mesterségesen kialakított fokokon fordították saját i, hasznukra a pusztító-éltető áradásokat. A halászat b hagyománya és tradicionális eszközei, a színes né- pi folklór máig a sárközi kultúra és megélhetés ré- i- szei maradtak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents