Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-04 / 129. szám
2004. Június 4., Péntek ALMANACH 2004 Ú J I R E G 7. OLDAL A zsákfalu csendje vonzza az idegent Felfedezték Újireget - a telkek drágábban is elkelnek Az 1930-ban idetelepült jászok aligha gon- dolták, hogy a település, - akkori nevén Muth-pnszta - egykor üdülőfalu jelleget ölthet. Ma már a Jászságból elszármazottak a lakosság körülbelül felét teszik ki, de a kis falu lélekszáma gyarapodik, új házakat építenek a fiatalok és az Újireget választó német állampolgárok egyaránt. Kétségtelen: Újireget felfedezték a németek, akik tavasszal a jó idővel együtt megjelennek újiregi házaikban. A falu vonzereje Tóth Márton polgármester szerint jó elhelyezkedésének köszönhető, még belefér a Balaton vonzáskörzetébe - a tó félórás autóúttal elérhető a Dunántúl észak-déli forgalmát viselő 61-es és 65-ös út közelében fekszik, ugyanakkor megmaradt zsáktelepülésnek, amit nem cserélnének el egy átmenő útért. A forgalomAz újiregi szabadidőpark nak lenne ugyan haszna, fellendíti a kereskedelmet, és más gazdasági előnyt is hozhat, de megszűnne a nyugalom és csend, a zsákfalvak sajátja, amiért éppen kedvelik az idetelepülök Újireget. Nem elhanyagolható előny, hogy az átmenő forgalom hiányával az utazó bűnözés sem jellemző, olyannyira nem, hogy egyik évben egyáltalán nem történt bűncselekmény a községben. Bizonyára nem idegenítí el az idelátogatókat, hogy Újiregen a csatornahálózat kivételével kiépített infrastruktúrával, és rendezett közterekkel találkoznak. Földgázzal fűthetnek, tavaly a közvilágítás is teljesen kiépült, az utakat pedig aszfalton járhatják - sorolja a falu jellemzőit a polgármester. Tóth Márton hozzáteszi: vonzerő a vendégszeretet is. Szót érteni ugyan kevesen tudnak a külföldiekkel, de a barátságot ki lehet fejezni másképpen is. A vendégszeretet a jász örökségnek is része, bár mára csak a falu lakóinak fele jász származású. A befő- A németek gadókészséget ők biztosan magukkal hozták, mert őket is mindig befogadták. Az újiregi németek egyébként javarészt nyugdíjasok, általában a nyarakat töltik itt, napközben Gunarasra, Tamásiba, az Alföldre kirándulnak, helyben ugyanis nem biztos, hogy feltalálnák magukat. A németek betelepülése 1993-ban kezdődött, akkor főként kelet-németek keresték Újireget. Eleinte öreg házakat vettek, majd módosabbakat, az utóbbi időben új házakat is építettek. Mára tíz lakóház van német és belga állampolgárok tulajdonában, s egy-két telket is vásároltak már. Idén is két hatályos építési engedélyt adtak ki a községben. által kedvelt magyaros - de nem helyi jellegű - újonnan épített parasztház Az utóbbi hat évben hat új épületet adtak át, ami ahhoz képest feltétlenül jó arány, hogy az azt megelőző évtizedekben alig építettek Újiregen. A falu idegenforgalmát jelentősen fellendítheti, ha elkészül az ugyancsak németek tervezte 90 fős lakópark, amelyre bár van építési engedély, még most is az előkészületeknél tart. A beruházó cég az 1,2 hektáros területen 400 négyzetméteres épületet, mellette harmincöt kisebb lakóházat építene fürdőmedencével, teniszpályával. Korábban főként idősebb német házaspárok érdeklődtek az igényes, de nem luxuskörülményeket teremtő lakópark iránt. Újiregben a szóban forgó területet üdülőövezetté nyilvánították, és ide soroltak egy önkormányzati kézben lévő rétet, amelyet nem kívánnak művelés alá vonni. Az előkészítés alatt lévő, új rendezési terv is tartalmaz majd jelentős változásokat. Várhatóan három utcát építésre alkalmas területnek minősítenek, ami azt jelenti, hogy bővülnek a lehetőségek: a falu déli és északi részén is 30-40 telken épülhetnek pihenő- vagy lakóházak. A telkekre van fizetőképes kereslet is: míg hasonló lélekszámú falvakban 100, itt 600 forintért is elkel az építési telek négyzet- métere. A községben tehát nem gondolnak arra, hogy bár a falu kicsi, elsorvadna. Ezt a népesség alakulása is jelzi: 1999-ben há- romszáznegyvenkilencen éltek itt, most pedig háromszázhetvenen mondhatják otthonuknak Újireget. Népszerű jásznap Ötödik alkalommal rendezték meg idén pünkösd vasárnapján a Jásznapot a falu szabadidőparkjában. Vacsorára jász ízek szerint elkészí- tett birkapörköltet főztek, este kitáncolták a májusfát. ___________■ A jász halászmester Bugyi József családja az új hazát kereső jászokkal került Újiregre. Szülei 1931-ben települtek át a Jászságból, ő volt az elsőszülött a jászok között. A család szeptember 30-án ért ide, ő pedig október 3-án látta meg a napvilágot, Barnaháton. Eredetileg kotrómester volt a Dél-Balatoni Vízitársulatnál, de huszonöt éven át oda kellett „hetelni” lakókocsiban, vagy házaknál, a családtól távol élt. Ezért döntött úgy, hogy halász lesz, s a környék halastórendszerén dolgozik. Elvégezte a halászmesteri tanfolyamot, majd Fornádon, később a nagykónyi termelőszövetkezet halastavain gazdálkodott, kezelte az újiregi tavakat is. Hetvenhárom esztendős, tizenhárom éve - aktív - nyugdíjas. Itthon két és fél hold földön gazdálkodik, és ha kell, a közösségért is tesz. - Szeretem ezt a falut - mondja kötődéséről. - 1956-ban elmehettünk volna, de nem bántam meg, hogy itt maradtam. ■ Freddy bácsi Berlinből Fred Lange talán a legbeszédesebb azok között a németek között, akik Újiregen nyári laknak házat vettek: bár nem beszél magyarul, hajlandóságot mutat egy-egy szó elsajátítására és nagyjából meg is érti anyanyelvűnket. A magyar órákra korábban is volt ideje: a „demokratikus” Németország álI lampolgáraként 1969- I ben járt először hazánkban szakmai úton, amit többször megismételt. A berlini mező- gazdasági gépész megfordult az akkori keleti blokk más országaiban is. Kaposfői ismeretsége révén a Dél-Dunántúlon lett visszatérő vendég. Már korábban is tudtak Újiregről, majd 1996ban vásárolt itt egy felújításra szoruló régi házat, amit azóta szépen rendbe hoztak. Feleségével, Brigitte-tel a húsvét körüli heteket, júliusban négy hetet és októberben egy hetet, tíz hapot töltenek itt, és utazgatnak a térségben. Freddy bácsi és Gitti néni népszerű a faluban: megszámolták, idén tizenkilenc locsoló kopogtatott a Vörösmarty utca 6. számú ház ajtaján. ___________■ Já szárokszállástól kerekeztek Egy nap 240 kilométer két keréken: sportteljesítményként is figyelemre méltó. Egy öt fős jászárokszállási baráti társaság már hatodik alkalommal teszi meg kerékpáron ezt a távolságot Újiregig, és természetesen vissza. Az út valójában egy emléktúra: Kiss Tibor a Jászságból Újiregre települt édesapja barátjával először 1941-ben kerekezett Jászárokszállásra, rokonlátogatásra. Ezt az utat járja be 1997 óta két év kivételével minden nyár elején az árokszállási csapat. Az utóbbi két évben egy tragikus baleset, illetve a kerékpárosokat a kezdetektől fogadó Csikós Sándor halála miatt maradt el a kerékpártúra. A táv ezúttal némiképp rövidült, köszönhetően annak, hogy Fürgéd és Ozora felé „csak” 222 kilométert kellett megtenniük hajnali négy óra és este fél hét között. Az ugyancsak törzstag André Béla a helyi lapban arról ír majd az útról készülő beszámolóban: új utakon jártak, de ennél is közelebb került egymáshoz Újireg és Jászárok- szállás. A teljesítményhez annyit: a csapat tagjai között maratonisták is vannak. Az átlagéletkor negyven év felett van; korábban fiatalabbak is nyeregbe pattantak, de az első túra után nem jelentkeztek az újabb erőpróbára. A FALU ÉRTÉKEI Katolikus templom A keresztény hit megőrzésének példája Újireg modem vonalú római katolikus temploma, amely az itt élők erőfeszítésével és az elszármazottak segítségével épült 1993- ban. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viseli. Jász emlékhely A falu középpontjában, a szabadidőpark bejáratánál álló ‘ Jász Emlékhelyet 2000-ben, a Millennium évében, a jászok idetelepülésének hetvenedik évfordulóján avatták fel. A kettős évfordulót együtt ünnepelték újiregiek és jászárokszállásiak. A Ribányi József építész tervei alapján készült emlékhely csúcsán a jászság jelképe, Lehel kürtje áll. A kúria A község egyik legrégebbi épülete az egykori Zichy-ura- dalom kúriája (képünkön), amely a 19. század utolsó harmadában épült. Jelenleg faluház, presszó, orvosi rendelő, és vendégszobákat is kialakítottak falai közt. Ugyancsak az uradalmi múlt emléke az egykori iskola épülete, amelyben ma a község óvodája működik. Hagyományos programok Újiregen évente hat ünnepet tartanak meg rendszerint. A programok sorát a farsang nyitja meg, amelyen helyi óvodások, iskolások vesznek részt. Öt-hat éve rendeznek a szabadidőparkban majálist. A Jásznapot pünkösd vasárnapján tartják, rá két hónappal rendezik a falunapot, mindkét alkalommal láthatnak a falubeliek kulturális műsorokat, futballmérkőzéseket rendeznek, este pedig bálban szórakoznak a résztvevők. Az újiregi búcsú időpontja az iregszemcseit követí egy héttel, általában szeptember közepére esik. Végül novemberben Katalin- és Erzsébet-nap körüli időpontban az időseket köszöntik.
