Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-03 / 128. szám
PUSH 2004' -fÚNIUS 3-. CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2004 DUNASZENTGYÖRGY 13. OLDAL A múlt és jelen Dunaszentgyörgy a Duna jobb partján fekszik, Pakstól 10 kilométerre délre, Szek- szárdtól 25 kilométer távolságra, északra. A 6. számú főút a település mellett halad el. A paksi atomerőmű mintegy három kilométerre van a településtől. A község már az őskorban lakott hely volt. A római kor emlékét a várdomb őrzi, a Basahalom lóváltó állomás lehetett. Az Árpád korban a tolnai várispánság Paksig húzódott. Az akkor még Tolna- szentgyörgy nevet viselő település nem a jelenlegi helyen volt, hanem a Daróczy- és Je- szenszky-puszták között, az úgynevezett Faluhelyen. 1526-ban, a Mohács felé tartó n. Lajos innen írta egyik levelét a királynénak. A török hódoltság idején hol a szekszárdi, hol a paksi bégnek fizettek adót a szentgyörgyiek. A török kivonulással a falu elnéptelenedett, 1700-ban még lakatlan volt. 1718-ban már 300-400 fő lakja, többségük nemesi rangú bérlő. A földművelés szempontjából nagy fejlődést hozott a környező lápos, mocsaras területek lecsapolása. A XVIIl- XIX. században a lakosság döntő része református volt, templomuk alapkövét 1781-ben rakták le. A népesség száma azóta jelentősen nem változott. A két világháborúban nagy veszteségeket szenvedett a falu, az I. világháborúban 51, a II-ban 107 volt a dunaszentgyörgyi elesettek, áldozatok száma. Neveiket emlékmű őrzi. A reformátusok mellett római katolikusok is élnek ma a faluban, templomuk 1995-ben épült. A római hadiút a mai Mátyás király utca vonalán haladt. A hagyomány szerint az 1718- as újratelepítés Szent György napjára esett, így kapta a település a Dunaszentgyörgy nevet. Csapó Vilmos ezredes, a Tolna megyei nemzetőrség parancsnoka, az „ozorai győző” Dunaszentgyörgyön született 1798-ban, az ozorai győzelem után dobot ajándékozott szülőfalujának, ez a dob a Szekszárdi Múzeumban ma is látható. A falu szülöttje Dömötör János író, költő. A híres festőt, Csók Istvánt rokoni kapcsolatok kötötték Dunaszentgyörgyhöz. Dunaszentgyörgynek az erdélyi Gelence községgel 1995, a vajdasági Tornyossal 1999. óta van hivatalos testvértelepülési kapcsolata. A község civil szervezetei: Dunaszentgyörgyi Református Ifjúsági Közösség, Életreform Klub, Dunaszentgyörgyi Sportegyesület, Dunaszentgyörgyi Nyugdíjas Érdekszövetség, Kulturális és Sportalapítvány, Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesülete, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Dunaszentgyörgyi Református- Egyház- község, Dunaszentgyörgyért Egyesület, Polgárőrség, Vadrózsa Népi Együttes - Citerá- sok, Kertbarát Kör, MÁS Ifjúsági Kör, Kerékpáros Kör, Testépítő Kör, Pingpong Kör, Zenebarát Kör, Nyugdíjaskórus, a Szelídrózsa, Női Kórus, Aerobic Csoport, Szeht- györgyi Hírhozó, Dunaszentgyörgyi Vadásztársaság, MÁS - Modellező Kör Szép jövőről álmodhatnak a falu lakói Hencze Sándor polgármester két lábbal jár a földön. Álmai persze vannak, mint ahogy másoknak is a faluban, ezek azonban a realitásokhoz igazodnak. Miért is lenne elképzelhetetlen például, hogy végre Szentgyörgyön is sportcsarnok épüljön, vagy a kereskedők összefogásával egy kis bevásárlóközpont jöjjön létre. Számos példa mutatja a közelmúltból, összefogással, józan mértéktartással jó irányt vehet a jövő. A leltár elején a gondokat vesz- szük sorra a polgármesterrel. A munkahelyteremtés az első ezek között. Van ugyan egy kijelölt iparterület a község északi bejáratánál, néhány helyi vállalkozásnak helyt adva, ám azt látni kell, aligha versenyezhet a község a közeli Paks ipari parkjával, ráadásul ott sem tolonga- A falu déli nak a reménybeli befektetők. A turisztikának sincs hagyománya a faluban. A temetések száma is több a keresztelőknél, a valamivel több mint kétezer- hétszáz lakosból évente negyvenen távoznak véglegesen, míg 20-24 az újszülöttek száma. Pesszimizmusra lenne hát ok, csakhogy a búsulás soha nem volt divatban errefelé. Nézzük a dolgok jó oldalát. részén sok új ház épült az elmúlt évtizedben Az évszázados múltat őrzik a görbe utcák, sajátos szépségükkel, a fasorokkal, tágas terekkel, a főutcán legalább ötven olyan házzal, amelyek megérdemelnék a védetté nyilvánítást. A falu déli részén az elmúlt évtizedben épült új lakóterületen viszont már nyílegyenesek az utak, a sok zöldfelület azonban itt is jellemző. Ez az egyik kitörési pont, hiszen sokan térnek vissza, vagy települnek ide, elsősorban az atomerőműben dolgozók, hiszen a munkahelyük csak egy ugrás és a város sem távoli. Van már csatorna, egészséges ivóvíz, idén tavasztól kábeltévé - vagyis minden, ami a XXI. században fontos. Ötletekben sincs hiány. A hagyományos turizmusban sok a vetélytárs, mást kell kitalálni. Egy fiatalember, Bódis Árpád például elképzelte, az Eötvös-réten repülőmodellező-pályát lehetne kialakítani, folynak is az előkészítések. Ha megvalósul, sokan jönnének, hiszen nemcsak Magyarországon, de Nyugat-Európában sincs sok ilyen létesítmény. Vagy a Csók-gyűjtemény, százmilliókat érő festményekkel, dr. Csók Sándor főorvos úr tulajdonában, talán ebből is lehetne múzeum. Hencze Sándor álmai közé tartozik a vállalkozások szövetkezése is, egy kis üzletközponttal. Ott van még az Öreghegy, százados borászati hagyományokkal, igazán megérett már a feltámadásra. Az elmúlt évek azt bizonyítják, nem lehetetlen mindez. Ha az elején a gondokat vettük sorra, a végére az eredmények illenek. A már említett infrastruktúrán túl is van mit a leltárba illeszteni, a megújult műemlék református templomtól a most új ruhába öltöztetett sporttelepen át az egyre szebbé váló közterületekig, számos példa mutatja, Dunaszentgyörgy bátran tekinthet a jövőbe. Megújult a református templom A klasszicista stílusú templom 1781 és 1783 között épült, majd jó száz évvel később felújították. A gyülekezet gondnoka tíz esztendeje vette észre, hogy a mennyezet behajlott. Rácz József 1999 végén került Szentgyörgyre lelkésznek, ö kérte a faluban élő nyugdíjas műemléki szakembert, Tóbiás Juditot a helyzet felmérésére, a megoldás kidolgozására. Kiderült, a helyzet valóban súlyos, a 12 és fél méter fesztávolságú, csapolt fagerendás födém korhadt, ez okozta a behajlást. Négy éve be kellett zárni a kapukat. Közel huszonötmillió forintba kerül a helyreállítás, az összeg nagyobb részét az egyháztól egykor elvett ingatlanok kárpótlásaként kapta a gyülekezet. Támogatta a rekonstrukciót a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a paksi atomerőmű és a hívek is adakoztak, sőt Hollandiából is érkezett támogatás. Az ismét régi fényében ragyogó templomot az idén Szent György napján ünnepi istentiszteleten áldották újra. Új ruhában az öltöző A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán nyolcmillió forintot nyert a község a sportlétesítmény öltözőépületének felújítására az idén tavasszal. A munka már az utolsó simítások előtt áll. A község távlati tervei között szerepel egy sportcsarnok építése. Addig is fontos szerepe van a fut- ballpálya öltözőépületének, amelyben egy kisméretű tornaterem is helyet kapott, így az iskola itt tartja a testnevelésórákat. Az épület azonban a nyolcvanas évek elején épült, korszerűden, fém nyílászárókkal, lapos tetővel. Beázott, és ami talán nagyobb gond, télen nem lehet kifűteni, ezért a tornaórákat sem tudták ilyenkor itt tartani. Az önkormányzat jelentkezett a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnál a Bozsik-programban részt vevő települések számára kiírt pályázatra, a létesítmény-korszerűsítésre. A tavasszal érkezett a levél, a kért kilencmilliónál ugyan kicsit kevesebbet, nyolcmilliót nyertek. A nyílászárók cseréje, egy magastető építése és az épület hőszigetelő vakolása befejezés előtt áll. ■ A citera virtuóza Aligha van valaki is a faluban, aki ne hallotta volna ci- terán játszani. Se szeri se száma a lakodalmaknak és báloknak, amelyeken Laci bácsi muzsikált bandájával. Molnár Laci bácsi hetvenkét esztendős, folyton nevetésre álló szeme azonban jócskán kevesebbet mutat. Pedig nem volt köny- nyű élete, a Volánnál sofőrködött egyvégtében, ez volt az első és utolsó munkahelye. Talán éppen az örök mókázás tartotta fiatalon, na és persze a muzsika. - Gyermekkoromban nem volt kedvem a hangszerekhez - emlékezik. - Édesapám akarta volna, de én inkább a szénaboglya tövében ridogáltam, ha erőltette. Közel lehettem már a húszhoz, mikor a bátyám keze eljárt, meg is jött rögtön a kedvem, azóta cite- rázok. A kottát sose tudta olvasni, mégis rengeteg nótát ismer, be is mutatja, olyan lendülettel, hogy aki hallja, mindjárt táncra is perdülne. Volt ideje megtanulni, rengeteg bálon, lakodalomban játszott társaival, Szentgyörgyön is, de hívták őket még Tengelicre, Decsre is. Játszott a banda csárdást, kerin- gőt, de tangót, foxot is ha kellett. A történetekből is kifogyhatatlan Laci bácsi, katonakorából épp úgy sorolja a vidámságokat, mint a lakodalmakból. Mindent nem adhatunk persze közre, élhetnek még a szereplők, annyit azonban talán mégis, hogy a citerás szerint az volt az igazi lakodalom, mikor a zenész előbb hozzáfért a menyecskéhez, mint a vőlegény. A falu ünnepnapjai A Falunapok az egyik legjelentősebb ünnepsorozat. A hagyományos - és hosszú időre visszatekintő - Szent György- napi búcsú mellett, amelyet mindig a György-naphoz legközelebbi vasárnapon tartanak, a Falunapok a legjelentősebb ünnepsorozat Dunaszentgyörgyön. Az idén július 30-31-re tervezik a kétnapos rendezvényt, amelyre meghívást kapnak a határokon túli testvértelepülések, a vajdasági Tornyos és az erdélyi Gelence is, és talán már egy német község is, amellyel a közeljövőben kívánja felvenni az önkormányzat a kapcsolatot. A vendégség természetesen kölcsönös, a szentgyörgyi küldöttség is rendszeresen látogat a testvérek ünnepi eseményeire. _________■ Re ndbe teszik a temetőt A képviselő-testület és a református presbitérium együttes döntése alapján a jövőben új szolgáltató végzi a temetéseket és a temető fenntartását. Két év alatt igényes, rendezett sírkertet alakítanak ki. A munkák már megkezdődtek, szemmel láthatóan körvonalazódik a falu múltjához méltó temető képe. A községben régi gond volt a temető állapota, ezért az önkormányzat tárgyalásokat kezdett több temetkezési vállalkozóval. Ajánlatokat kértek a temetések árai mellett a temető rendbetételére, fenntartására is. Két jelentkező közül a hőgyészi Gyertyaláng Bt. ajánlatát fogadták el a képviselő-testület és református presbitérium együttes ülésén. (A temető az egyházközség tulajdona, egy korábbi megállapodás értelmében az önkormányzat vállalta fenntartását.) A szolgáltató vállalta, hogy a temetőt két éven belül rendbe teszik, kiirtják az elburjánzott cserjéket, gazt; utakat építenek, kertészeti munkákat végeznek, elkészítik a nyilvántartást és a sírhelyek megváltását. Erre az időszakra évi 540 ezer forintot fizet az önkormányzat, majd a további fenntartási munkákról újra egyeztetnek. Hencze Sándor polgármester úgy látja, végre megoldódik egy régi gond, és a lakosság igényének megfelelően szép, rendezett, igényesen kialakított sírkertben nyugodhatnak az elhunytak^ ___________________■
