Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

NAGYMÁNYOK 7. OLDAL I 2004. Június 24., Csütörtök ALMANACH 2004 Történet és Hagyományok FORDULÓPONTOK. Nagymányokról az első írá­sos emlékek 1015-ből valók. A török idők alatt elnéptele­nedett községbe katolikus vallású németek települtek 1722-től. A 19. század végére szinte teljes egészében néme­tek lakták. AII. világháborút követő kitelepítések után a la­kosság 50 százaléka maradt német nemzetiségű. A falu lakói őrzik elődeik hagyomá­nyait. A19. század elejétől sajátságos arculatot adott a településnek a szénbányá­szat. Bányájában 1964-ben termeltek utoljára. Nagymá- nyok négy részből áll: a Falu, Csala (középkori falu volt), az Öreg-, vagy Bányatelep és Újtelep. EVANGÉLIKUS TEMPLOM. A nagymányoki evangélikus gyülekezet megalapítója, első lelkésze Kari Béla, aki a temp­lom felépítéséhez szükséges engedélyekhez jutott még föl­di életében. Az építkezést 1992-ben kezdték meg, amely Ócsai Zoltán szolgálata alatt épült fel a bajor német egy­ház, a helybeli evangélikusok és a környékbeli testvérgyüle­kezetek - katolikusok, refor­mátusok, baptisták - anyagi és munkabeli segítségével. A templomot 1994. április 16-án dr. Harmati Béla püspök szen­telte fel. A BÁNYÁSZ EMLÉKMŰ. Az evangélikus templom szomszédságában áll a bá­nyász emlékmű. Felállítását a Mecseki Bányászok Szakszer­vezete nyugdíjas tagozatának helyi szervezete kezdemé­nyezte. Ötvenhét, bányasze­rencsétlenségben elhunyt bá­nyász neve szerepel a már­ványtáblán. A nagymányoki- ak minden bányásznapon le­róják kegyeletüket az emlék­műnél. HEIMATMUSEUM. A Német Nemzetiségi Falumúzeum anyagát a Nagymányoki Né­met Nemzetiségi Hagyomány- őrző Együttes tagjai gyűjtötték össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és Blandl Jánosné vezetésével. A bútorzat és textíliák mellett eredeti német viseletek, kony­ha- és kamrafelszerelések, a paraszti háztartás eszközei, szerszámai mind, mind meg­találhatók. PINCESOR. A nagymányoki németek betelepülésüktől fog­va gondos gazdáik voltak sző­lőiknek. Ady utcai pincesoruk műemlék jellegű. Bortermelői hagyományaikat a borbarát körből alakult Nagymányoki Szőlő- és Bortermelők Baráti Köre Egyesület őrzi. A gazdák ismereteinek, a rendszeres ta­pasztalatcseréknek köszönhe­tően jó minőségű és jól kezelt borokkal jelennek meg a he­lyi, megyei és országos verse­nyeken. A kapcsolatot tartó, előre tekintő falu Nagymányok a Mecsek keleti kiágazásának északi oldalán, Tolna megye déli peremén fekszik. Már elhelyezkedése is elárulja, hogy ritka szép természeti környezetben he­lyezkedik el. A megyeszékhelytől, Szek- szárdtól harminc, Pécstől ötven kilométerre van. A települést átszeli a Dombóvár- Bátaszék vasútvonal. A kultúrák és a különleges természeti érté­kek találkozásának érdekes csomópontja Nagymányok. Itt találkozik a Mecsek a Tolnai dombsággal, a sárközi magyarok kézműves hagyományai, dalai, táncai, szokásai a németekével, a székelyekével, a felvidékiekével, a cigányokéval. Ez a sok­színűség adja a település és mikrokörnye- zetének különlegességét, amelyet meg­nézni, megtapasztalni nem mindennapi élmény. Ezt világgá kürtölni, a köztudat­ban elültetni nem egyszerű dolog - mond­ja Balogh András polgármester. A kiutat, a megoldást az egymástól alig néhány kilo­méterre lévő, különböző kulturális értéke­ket felmutatni tudó települések összefogá­sában látja. Mindegyik apró falu olyan sa­játságokkal rendelkezik, amelyek nemzeti szinten egyedülállóak, de önmagukban nem tudják e hatalmas értéket felmutatni. Az alig néhány kilo­méterre lévő Kismányok templo­mának orgonája, Váralja parker­deje, Győré templomiskolája, Izmény székely és Nagymányok német hagyományai rendkívüli lehetőségeket rejtenek maguk­ban, amelyek kihasználását fő­ként a szűkös anyagi lét köti gúzsba. A polgármester térség­ben gondolkodik, mert mint mondja, az uniós csatlakozás után más út nehezen Nagymányok látképe járható. Ugyanakkor az önérvényesülés kategóriáját is szemmel tartja. A kultúrát a kapcsolatépítések alapkövének tekinti, de megfogalmazza azt is, hogy „a szépségbe nem halha­tunk bele”. Nagymányokon évek óta türelmet kérnek a lakos­ságtól az utak, járdák kijavításá­ra, az óvodák zsúfoltságának megszüntetésére, az iskola felújí­tására. Ám, mint megjegyezte, meg kell találni a megfelelő sor­rendet, s ha ez megvan, akkor rendre pályázati támogatáshoz kell jutni, hogy a tervek megvalósuljanak. A sorrend­ben az első, az utóbbi idők egyik legna­gyobb beruházása, a szennyvízcsatorna- hálózat építése befejezéséhez közeledik a faluban. Ezzel a település infrastruktúrájá­nak kiépítettsége' 100 százalékossá válik, amely minden más fejlesztést, fejlődést megalapoz, így a falusi turizmus kiépülé­sét is szolgálja. Nagymányok idegenforgal­ma - a hasonló léptékű településekhez ké­pest - eddig is élénk volt. Testvér községe Teunz. A németországi település képvise­lő-testületi delegációja többször látogatott a völgységi községbe. Az egymással barát­ságot tartó családoknak, intézményeknek, civil szervezeteknek köszönhetően a hiva­talos kapcsolat élővé vált, s németek soka­sága fordul meg a faluban. A tánccsoport alapozta meg a baráti összeköttetést a szintén németországi Reichelsheimmel. Bár nem írtak alá hivatalos testvérrégiós megállapodást, mégis több, mint két évti­zede jó kapcsolat van a Garam menti, hlinik kistérség és Nagymányok között. Augusztus végére egy kistérségi delegációt várnak Belgiumból, amely Kismányok, Váralja, Győré, Izmény kapcsolatait is bő­vítheti. A polgármester mindehhez hozzá­teszi, hogy Erdély felé is szeretnének nyit­ni, remélve, hogy ez újabb vendégeket hoz a falunak. ■ Országra szóló rendezvények Iskolai és honismereti tábor A szüreti felvonulás Nagymányokon több regionális, országos és nemzetközi rendez­vény részesei lehetnek az érdeklő­dők. A programok szervezői és házigazdái szinte minden esetben a nemzetközi hírnévre szert tett „Glück auf” Egyesület, a Nagymányoki Ifjúsági Fúvószene­kar és a művelődési ház. Ezek kö­zül a legjelentősebbek közé tarto­zik az általában júliusban meg­rendezett - a Duna Menti Folklór­fesztivál eseményeként számon tartott - Lakodalmas. Erre a prog­ramra Európa több országából ér­keznek csoportok. A másik nagy esemény a Szent Mihály napjához legközelebb eső hétvégén tartott nagymányoki búcsú és szüret. Je­les nap a szeptember első vasár­napjára eső bányásznap. Régi ha­gyományt szeretnének felújítani vele a faluban. A művelődési ház kezdeményezésére 2003-ban tar­tották meg első ízben, nagy siker­rel az „Iparosok, kereskedők és gazdák napja” elnevezésű szakki­állítást és vásárt a helyi vállalko­zók közreműködésével. A progra­mot 2004-ben még szélesebb ösz- szefogással rendezik meg augusz­tus 18. és 20. között. ■ Gyerekek a honismereti táborban Közelről, s távolról érkezett diákcsoportok az újtelepi iskolában találhatnak szál­lásra. A helybeli óvodások és iskolások évről évre a honismereti táborban ve­hetik birtokba déd- és nagyszüleik kulturális örökségét. A kívülálló alig tapasztalja, hogy Nagymányok a táborok falva. Minden feltétel adott, hogy messziről jött vendégeket fogadjanak és helyi diákok szá­mára nyaranta egyhetes elfog­laltságot biztosítsanak. AII. Rá­kóczi Ferenc Általános, Zeneis­kola és Teleház minden nyáron átrendezi újtelepi iskoláját. A volt diákotthon felszerelési és be­rendezési tárgyait használva ké­nyelmes szálláshelyet alakít ki a közelről, s távolról érkezőknek. Az étkezést az iskolai konyha biztosít­ja. Igény szerint programokról is gondoskodnak a szervezők. Meg­mutatják a falu nevezetességeit, tú­rákat és a közeli városokba kirán­dulásokat vezetnek. Az eMagyar- ország pontként működő Teleház internetes szolgáltatása is a vendé­gek rendelkezésére áll. Rossz idő esetén a sportcsarnokot vehetik igénybe programjaik megvalósítá­sához. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat négy esztendővel ezelőtt hirdette meg nagymányoki gyere­kek számára a honismereti tábort. Hadikfalvi Istvánná, Baloghné Wusching Ágota, Blandl Jánosné és Hoffmann Antalné kezdetektől fogva bábáskodnak a program fe­lett. Összegyűjtötték azokat a ha­gyományokat, amelyek az év kü­lönböző szakaszainak jeles napjai­hoz kötődnek, s azokat sorra véve évről évre egy-egy időszakot kivá­lasztva próbálják átadni a felnö­vekvő nemzedéknek. Az idén a szürettől Szent Borbála-napig tartó neves napok szokásait dolgozzák fel. A programokon nemcsak a he­lyi óvodások, iskolások vesznek részt. Déd- és nagyszülők hozzák a tábor időpontjában nyaralni uno­káikat, hogy tiszta forrásból merít­hessenek, hogy megőrizzék eleik kultúráját. __________________■ Ku lcsosház és falusi vendéglátás Mányoki László, a Völgység Turista Egyesület elnö­ke jó ismerője a túraútvonalaknak, a környék neve­zetességeinek. Mint mondja, Nagymányok szeren­csés helyzetben van, hiszen busszal, vonattal, autó­val, kerékpárral jól megközelíthető, s innen a gyalo­gos turisták a piros kereszt jelzésen a Mecsek zeg- zugát bejárhatják. Aki több napot szeretne eltölteni a faluban, vagy a települést túra útvonalá­nak kiinduló illetve célpontjának szán­ja, a mányoki kulcsosházban találhat szállásra, amely évek óta a diákok ked­venc táborozási helye. A 28 férőhelyes, jól felszerelt konyhával rendelkező ház az erdő szélén, a falutól mindössze 1,5 kilométerre áll. Cserépkályhás fűtése le­hetővé teszi, hogy egész évben használ­ható legyen. A körülötte lévő szabad tér tűzrakó hellyel, elsősorban labdajáté­kokra alkalmas sportpályával várja a vendégeket, akik az étkezést önellátás­sal, illetve a falu vendéglátó egységei­nek igénybevételével oldhatják meg. A község első falusi turizmussal fog- A mányoki kulcsosház ___________________________________■ Má nyok festője Hucker Ferenc Nagymá­nyokon született, jelenleg Szekszárdon él. Szerette és szereti a szülőfaluját ölelő erdőt, az ott csörgedező pa­takot, a? ott élő embereket. Ma is gyakran jár haza édes­anyjához, s útközben min­dig megcsodálja a Bonyhád felőli dombról a Mányokra nyíló panorámát, amely rendre más arcát láttatja. Mindenkinek megmutatná a falu tipikus sváb paraszt­házait, de legszívesebben minden kövét, mert szinte mindegyikhez köti valami, mindegyikhez van egy-egy története. Hucker Ferenc a Bárka Művészeti Szalon tagja. Festményeivel az or­szágban sok helyen bemu­tatkozott, köztük több alka- Vasárnap délelőtt (háttérben a katolikus temp­lommal Nagymányokon is. lom) __________________________ ■ la lkozó vállalkozója Balázs Sándor. Három külön lakrészben 2 ágyas szobákat, jól felszerelt melegí­tőkonyhákat, korszerű vizesblokkokat alakítottak ki. Balázsék túravezetést, programszervezést is szí­vesen vállalnak. A házigazdák szőlőjében, gyümöl­csösében kerti partik rendezésére van lehetőség, amellyel a helyi civil szervezetek is szívesen élnek.

Next

/
Thumbnails
Contents