Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

HM 2004. Június 21.. Hétfő ZÖLD ÚTON TOLNÁBA N 11. OLDAL Szelektív hulladékgyűjtés Naponta átlagosan négy-öt liter szemetet termelünk Dombóváron már hat éve, Szekszárdon tavaly február óta van lehetősége a lakosságnak a szelektív hulladékgyűjtésre. Júli­usban Pakson is felállítanak huszonöt gyűjtőszigetet. A lakos­sági fogadtatás pozitív. A megyeszékhelyen például a tervezett eggyel szemben heti kétszer kell üríteni a konténereket. Lovász Roland, a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi referense felhívta a fi­gyelmet arra, sokaknak úgy tűnhet, a sze­lektíven gyűjtött hulladék a szállítóautóba borítva végül összekeveredik. Ez azonban nem így van, mert a járműnek egy speciá­lis, osztott konténere van, így a papír, a PÉT palack és az üveg is külön helyre ke­rül. A tizenkét gyűjtősziget hulladékát Pécsre, az ottani közszolgáltató válogató­üzemébe szállítják. Schvebl Gyöngyi, a DC Dunakom Kft. kör­nyezetvédelmi referense elmondta: Pakson a MÉH telephelyén törté­nik majd az előkészítés és bálázás, ezt követően pedig hasznosítják őket. A papírból például újság, füzet, könyv, zsebken­dő, zacskó, gipszkarton, a műanyagból útjelző burkolat, játék, kerti bútor, fekvőrendőr, az üvegből pedig egyebek mellett lámpa vagy ajándéktárgy készül. Pakson az ön- kormányzat szelektív gyűjtést bevezetésé­ről szóló határozatának meghozatalát kö­vetően a DC Dunakom Kft. az általános SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS ÚTJÁN ÖSSZESZEDETT MENNYISÉG EGY ÉV ALATT SZEKSZÁRDON Papír: 49 tonna Műanyag: 33 tonna Üveg: 12 tonna Összesen: 94 tonna tudnivalókról rövid ismertetőt készített és min­den háztartás­hoz eljuttatta. Ezt követően az önkormányzat nyilvános közmeghallga­tást hirdetett a témáról, melyen mindösz- sze egyetlen lakos vett részt. A szolgáltató bízik benne, hogy ez nem az érdeklődés hiányát, hanem az összeállított ismertető egyértelműségét jelzi. Dombóváron nyolc gyűjtőszigettel in­dultak, ezek száma pályázati forrásoknak köszönhetően tizenötre nőtt. Valamennyi konténert a város frekventált területén he­lyezték el. A családi házas környékeken 1999 júniusa óta előre kiosz­tott naptári rendszer szerint házhoz megy a szelektív hul­ladékgyűjtés. Az összesze­dett anyagok a kaposvári ud­varba, a papírhulladék pedig a bálázást követően a duna­újvárosi papírgyárba kerül. Egy ember ma Magyaror­szágon átlagosan 4-5 liter szemetet termel naponta. Ez a mennyiség a fogyasztói szokások meg­változtatásával csökkenthető. Ezek közül az egyik legcélravezetőbb, ha visszavált­ható flakont vásárolunk, de a családok maguk is kitalálhatnak praktikákat a pa­pírgurigák, vagy az üveg hasznosítására. A gyermekek a legfogékonyabbak az újra, a változtatásra Radits Magdolna, az Alisca Onyx Kft. hu­mán menedzsere elmondta: a környezet- tudatos magatartás kialakítása egy hosz- szú folyamat. A gyermekek a legfogéko­nyabbak az újra, a változtatásra. A szek­szárdi szolgáltató ezért oktatási program- csomagokat állított össze, melyek harmo­nikusan illeszkednek a Nemzeti Alaptan­PAPÍRHULLADÉK ÜVEGHULLADÉK MŰANYAGHULLADÉK Amit bedobhat a gyűjtőedénybe: Amit bedobhat a gyűjtőedénybe: Amit bedobhat a gyűjtőedénybe: csomagolódoboz, karton, újságpapír, iroda- és géppapír, telefonkönyv lekváros, üdítős, bébiételes, italos (boros, konyakos stb.), barna, zöld, fehér üveg, po­üdítős, ásványvizes PÉT palack, polietilén flakonok Ami nem kerülhet bele: harak, üvegedények, ablaküveg törmelék (pl: tusfürdő, sampon), té­tejes, üdítős doboz, amelynek a belseje alumíniummal Ami nem kerülhet be: gelyek, zacskók, fóliák vagy fóliával borított, élelmiszerrel szennyezett papír (pl. pizzás doboz), matrica, címke, indigó, faxpapír, műanyag ablakkal ellátott boríték villanykörte, TV-képcső, tükör, agyagedény, szemüveg, kerámia, katedrálüveg, autószél- védö Ami nem kerülhet be: étolajos, ásványi olajos fla­konok tervhez és a gyermekek életkori sajátossá­gaihoz, segítik a környezetvédelmi lexiká­lis tudás elmélyítését, valamint a pozitív szokások kialakítását. Tavaly ezerötszáz iskolás, ötven óvodás és több mint száz­húsz pedagógus vett részt ilyen jellegű ok­tatásban. A fiatalok a tanultakat később alkalmazták is, sőt ugyanezt szüleiktől is elvárják. A fel­nőttek körében is egyre szélesebb körben alakul ki a környezettuda­tos életmód iránti igény, számos egyesület, klub kért a gyermeke­kéhez hasonló előadást. ■ Hogyan szabaduljunk meg a veszélyes hulladéktól? Korszerű hulladékgazdálkodás Már az unió és a kormány is igent mondott A veszélyes hulladékoktól többnyire csak speciális gyűj­tési akciókon tud megszaba­dulni a lakosság. A legna­gyobb nehézséget a használt televíziók, hűtők eltüntetése jelenti. Sok településen erre a kereskedők csereakciói nyújthatnak megoldást. A megye városaiban általában évente két alkalommal szervez a Polgármesteri Hivatal a lakosság számára díjmentes veszélyeshul- ladék-gyűjtési akciót. Szekszár­don és Pakson legutóbb június­ban volt, a következő ősszel vár­ható. Ilyen alkalmakkor szaba­dulhatunk meg az akkumuláto­roktól, gyógyszerektől, festékma­radékoktól és dobozoktól, nö­vényvédő- és rágcsálóirtó szerek­től, fáradt olajtól, savaktól, lúgok­tól, különleges kezelést igénylő vegyszerektől, lakktól és ragasz­tótól. Tavaly egy-egy akció során Pakson egy, Szekszárdon pedig több mint két tonna veszélyes hulladék gyűlt össze. A működésképtelen televíziót, hűtőt, rádiót azonban ilyenkor sem veszik át, ezért a megye- székhelyen idén egy alkalommal az elektronikus hulladék begyűj­tését is tervezik. Pakson az eddi­gi gyakorlat szerint ezeket a tár­gyakat a lakosság a lomtalanítás során kihelyezhette. Tervezés alatt áll egy hulladékudvar is, ahol a hasznosítható, a lom és ve­szélyes hulladékon kívül elektro­nikai berendezéseitől is megsza­badulhatnak majd. A készüléke­ket szétbontják, alkatrészeiket újra felhasználják. A régi hűtő- szekrényeket pedig új vásárlása­kor visszaveszik a lakostól. Dom­bóváron a régi televízióktól lehet ilyen módon megszabadulni. A városban nem szerveznek veszé- lyeshulladék-gyűjtési akciókat, mivel a már bezárt Erzsébet utcai lerakóban átveszik ezeket a tár­gyakat _______________ ■ Il legális hulladéklerakók Sok település vív reményte­lennek tűnő harcot az illegá­lis hulladéklerakók felszá­molásáért. A város tisztántar­tásának érdekében pedig diá­kok, civilek, esetenként ön- kormányzati képviselők ta­karítanak ki egy-egy terüle­tet. Dombóváron áprilisban „Tüntes­sünk el egy szemétdombot” cím­mel szerveztek szemétszedési akciót, és így megtisztították azt a területet, ahol azóta megkez­dődtek a tanösvény kialakításá­nak munkálatai. Még ugyaneb­ben a hónapban a csatlakozás előtt a diákok kitakarították az is­kolájukat és környékét. Szekszárdon egy évvel ezelőtt olyan komoly problémává nőtte ki magát a település „elszeme­tesedése”, hogy maguk az önkor­mányzati képviselők is seprűt ra­gadtak, hogy kitakarítsák a belvá­rost. Helyi cégek, vállalkozók is önként, segítő szándékkal eltün­tettek egy-egy illegális szemétle­rakót, és kitakarították a Séd-pa­takot. Komoly gondot okoz azon­ban, hogy egy-egy lerakó felszá­molását követően néhány hét múlva ismét szemétkupacok ék­telenkednek a területen. Dombó­váron a városközpontban közte­rület-felügyelők, külterületeken mezőőrök, természetvédelmi te­rületeken pedig természetőrök fi­gyelik az illegális lerakókat, ahol ilyet tapasztalnak, azt igyekszik a város a legrövidebb időn belül fel­számolni. Bár ennek költsége elő­re soha nem tervezhető, az idei évben 2-3 millió forinttal számol az önkormányzat. _______ ■ To lna megye településeinek nagyobb része a Dél-Balatoni és Sióvölgyi, Dombóvár térsége pedig a Mecsek-Dráva hulladék­gazdálkodási társuláshoz csatlakozott. Az előbbihez az uniós és a kormányzati forrás is rendelkezésre áll, a beruházás 2006-ban a gyakorlatban is megvalósulhat, az utóbbi támoga­tási kérelmének hazai és uniós befogadása 2005-ben történ­het meg. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Települési Szilárdhulla­dék Kezelési Projektnek Siófoktól Mohácsig 203 te­lepülés a tagja. A több mint tizenkétmilliárdos program megoldhatja a térség komplex hulladék- gazdálkodását. Összesen három regionális lerakó jön létre, Cikón, Somon és Ordacsehin. Ez utóbbin a meglé­vőt újítják fel. Ezek mellett válogató műveket létesí­tenek, ahol a szelektíven összegyűjtött hulladékot készítik elő másodnyersanyagnak újra­hasznosítás céljából. Ugyanakkor létrehoz­nak tizenkilenc hulladékudvart is. Me­gyénkben Tolnán, Bonyhádon, Báta- széken, Kölesden, Tamásiban, Gyönkön és kettőt Szekszárdon. A lakosság itt díjmen­tesen lerakhatja majd a veszélyes hulladé­kot (elhasznált tévét, akkumulátort stb.), amelyektől jelenleg csak a városok által szervezett speciális gyűjtési akciókon tud megszabadulni. Gazdaságossági szem­pontból Tolnán megépül egy átrakó állo­más is, a mostani hulladéktelep területén. Ugyanakkor negyven lerakó - ebből tizen­két Tolna megyei - rekultivációja is megva­lósul. Minden településen lesz szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténerszi­get. Ezerötszáz lakosig kettő, minden to­vábbi ezer lakos után újabb egy darab. A meglévő mellé létrejön nyolc új komposz­táló telep, ahol a bio-, azaz a zöldhulladé­kot dolgozzák fel hasznosítás céljából. A Cikón, Tolnán és Tamásiban így előállított anyag a talajba forgatva javítja majd annak minőségét. A komplex hulladékgazdálkodáshoz szükséges géppark is rendelkezésre áll majd. Az uniós ISPA pályázaton a szükséges költ­ség 65 százalékát már biztosította, az állam hu­szonöt, a települések további tíz százalékkal járul­nak hozzá. A tervek jelenleg engedélyeztetés alatt állnak, a műszaki felügyelethez, építkezésekhez stb. szüksé­ges tenderek kiírása július-augusztus hónapban történik meg. A Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás kap­csán létrejövő hulladékgazdálkodási program több mint háromszáz települést, összesen négyszázöt­TOLNA MEGYEI HULLADÉKUDVAROK venezer lakost érint Tolna, Bara­nya és Somogy megyében. A pro­jekt a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium 2002-es szak­mai véleményezését követően be­került a Kohéziós Alap Stratégiájá­ba. Ennek alapján a beruházás tel­jes költségének, 27,5 milliárd fo­rintnak a hatvanöt százalékát uniós, huszonötöt pedig kormányzati forrásból fedeznék. Az összeg elnyeréséhez szükséges dokumentáció márciusban elkészült, párhuzamosan megindult a programban szereplő két biohulladék-kezelőmű környezetvé­delmi, valamint az egyes hulladékkezelő közpon­tok egységes környezethasználati engedélyezteté­se. A támogatási kérelem uniós és kormányzati be­fogadása 2005-ben történhet meg. A megvalósulás várható időpontja 2007-2009. A program keretében száz önkormányzati tulajdonú lerakó rekultiváció­ja, két mechanikai előkészítő mű építése, egy mo­bil építési törmelék hasznosító, huszonegy hulla­dékudvar, öt átrakó állomás és két regionális lerakó valósul meg. De megoldódik a zöldhulladék gyűjtés és komposztálás is. A szelektív hulladék gyűjtő szi­getek további hétszázhéttel bővülnek, ehhez há­rom válogatómű is épül. A megyében pedig Dom­bóváron jön majd létre egy gazdaságossági szem- pontból fontos átrakóállomás. _______________■ Zö ldvonalban A mai, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos témát követően még hétszer jelentkezik a Tolnai Nép­újság a „Zöld úton Tolnában” el­nevezésű oldallal. Környezetvé­delemmel kapcsolatos kérdései­ket a 06 80/200-398-as ingyenes telefonszámon tehetik fel. ■ Tudja-e? A szekszárdi lakosok szilárd kommunális hulladéka negyed­évente egy alkalommal, legfel­jebb 1 köbméterig díjmentesen beszállítható a Keselyűsi úti lera­kóba. A leadható szemét pontos összetételéről célszerű az ügyfél- szolgálaton, vagy a lerakón előze­tesen tájékozódni, mert veszélyes hulladék nem kerülhet bele. Szemétnek hívjuk az olyán haszontalanná vált dolgokat, me­lyek további felhasználásáról le­mondunk, hulladéknak pedig azokat, amelyek szelektíven gyűjtve másodlagos nyersanyag­ként még hasznosíthatók. ■ Zöld Pályázat Rajz- és fotópályázatot indít la­punk, mely szorosan kapcsoló­dik az immár második alkalom­mal jelentkező sorozathoz, a „Zöld úton Tolnában” oldalhoz. A gyerekektől rajzokat, a felnőt­tektől fotókat várunk, melyeket augusztus másodikáig kell eljut­tatni szerkesztőségünkbe. A pá­lyázat témája a környezetvéde­lem. Képeiket küldhetik e-mail- ben, a tolnai.nepujsag@axels.hu címre, postán, illetve személye­sen. Szerkesztőségünk Szekszár­don (7100) a Liszt Ferenc tér 3-as szám alatt található. ■ Flóra és fauna Tolna megye köztudottan gazdag növény- és állatvilág­gal rendelkezik. Az élőlé­nyek közül számos tartozik a védett kategóriába. Néhá­nyat sorozatunk is bemutat az olvasóknak. TÁTORJÁN. Egykoron gyomnö­vényként tartották nyilván és úgy is kezelték: ennek következtében országszerte megritkult, annyira, hogy ma már csak a fokozott vé­delem képes megmenteni a ki­pusztulástól. A tátorján (Crambe tataria) nevű növényről van szó, melynek hazai előfordulása egyébként éppen Tolna megyé­ben, Bölcske és Dunaföldvár tér­ségében jelentős. Löszhátakon és ősgyepeken él, ez is magyarázza visszaszorulását, hiszen ezeket a területeket sorra feltörték, műve­lés alá vonták. A tátorjánt könnyű felismerni, mivel - írja Farkas Sándor, Tolna megyei botanikus - hasonló formájú és méretű más keresztesvirágú növény nincs a magyar flórában. Magassága 80- 120 cm, főgyökere karós, vastag. Levelei nagyok, szárnyasán szel- deltek, a szeletek szabálytalanul összefolynak, fiatalon borzas szőrűek, majd kopaszodók. A fe­hér, négy szirmú virágok aprók, összetett fürtökben nyílnak. Ter­mése gömbölyded, úgynevezett egymagvú becőke, melynek jel­legzetes, káposztára emlékeztető szaga van. _________________■ Zö ld úton Tolnában című oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. www.kwm.hu Minisztérium A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents