Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

9. OLDAL E yeggyűjtők alkonya Ilyen bélyeggyűjteményért nem szívesen mennek fel a lányok a fiúk lakására. 14.oldal Magyarország gyászol. Feladatának teljesítése köz­ben hősi halált halt a 27 esztendős Nagy Richárd, Irakban szolgáló szerződé­ses szakaszvezető, amikor június 17-én kora délelőtt al-Hillahtól mintegy hetven kilométerre észak­keletre a Magyar Honvédség szállító zászlóaljának me­netoszlopa mellett robbanás történt. A konvojnak esélye sem adódott a védekezésre, orvul, gyáván támadtak a magyar alakulatra. Légiósnak készült Nagy Richárd Sajnos megtörtént, amitől sokan tartottak: elhunyt egy Irakban szol­gáló magyar katona. A család és a hozzátartozók gyászában egy egész ország osztozik. A közvéle­mény mélyen elítéli a terrorcselek­ményt, s miközben a politikusok is egyaránt mély megrendülést tanúsí­tanak, azért e döbbenetes hír kap­csán is fogást keresnek egymáson. Zagyvarékason, ebben a 3800 lelket számláló kis faluban élt Nagy Richárd, akit bensőséges körökben csak Rikinek becéztek. Becsületes, őszinte, tiszta nép lakja e községet, s szinte mindenki jól is­meri az Irakban elhunyt katonát. Zarándokhely lett a Táncsics Mihály utca, s az a ház, ahol Riki a gyermekko­rát töltötte, s ahol édesanyjával élt. Nem lehet eltéveszteni a portát: mos­tanság halomszámra hevernek a friss virágok a kapualjban, és ott sorakoznak a hűs szellő fuvallatától kihunyt gyer­tyák is. A ház azonban üres, a történtektől érthetően megrendült Nagy Lajosnét másik fia, Krisztián vette maga mellé. A család tagjai persze rá-rápillan- tanak a lakásra. Csák Istvánná, Riki nagynénje a kapuban enged bepillan­tást a Nagy család korábbi életébe:- Szomorú gyermekkora volt a két fiúnak, Richárdnak és egy évvel fiata­labb öccsének, Krisztiánnak - meséli könnyes szemmel az asszony. - Lajos, az apjuk mindig magához hívta a sráco­kat, amikor dühös volt, és a két gyerek­nek végig kellett néznie, hogyan veri el az anyjukat. Persze azok meg bőgtek, ahogy a torkukon kifért, de Lajos nem kegyelmezett egyikőj üknek sem. Én tu­dom, hogy Riki emiatt akart már na­gyon fiatalon légiós lenni, hogy bátorsá­got szerezve, megerősödve megvédje az anyját. Tornázott, kondizott, súlyt emelt, csak hogy izmosodjon. Csuda nagy akaratereje volt a fiúnak. Ahogy elvégezte az általános iskolát, elment kőműves mellé dolgozni, majd amikor behívták kátonának, és eljött a lesze­relés ideje, ottmaradt továbbszol- gálatosként. Még tavaly is a légióról be­szélt, idén januárban viszont bejelen­tette, hogy Irakba megy rendfenntar­tani. Higgye el, mindenki próbálta lebe­szélni erről, de ő hajthatatlan maradt. Szomszédja, Horváth Gyula leg­utóbb tavaly volt együtt hosszabb időre Rikivel, amikor a közösségi ház szerve­zésében a tiszakécskei strandra utaztat­ták a falu lakóit.- Nem volt bőbeszédű ember, nem kel­tett feltűnést, átlagos, szerény gyerek volt. Itt, a közeli játszótéren erősítette magát, de ezzel együtt sem néztük különc figurá­nak, hiszen tudtuk, hogy miért teszi. Erős fizikumú katona akart lenni - állítja. A Nagy Richárddal egyfdős Pintér Gábor nagy barátja volt Rikinek. A gyer­mekkorukat együtt töltötték, s ha lehe­tett, folyton katonásdit játszottak.- Nem akartam elhinni, ami történt, csak akkor, amikor csütörtökön délután két furgonnyi mundéros, meg egy or­vos érkezett a ház elé. Nem jól éltek a szülei, korán el is váltak, s az anyja nr lett leginkább a tata, meg a mam^. velte az unokát. Február óta neijdkat koztunk, előtte viszont mind dumáltunk, amikor Rékasonm(stprrp Riki Zagyvarékastól 15RáRÓ , F ’ Szolnokra járt tanulni a A t,n;ntA7 renc Általános IskolfJán0S is kitű. mény igazgatóba, mater kori nőén emlékszik az ° növendékére. dötuiegtöbbetadiá. künkkafSíM rendkívül szorgalmas, kunKKal. Kitt rendes tanuló volt> osz_ ePy,e, m.fes osztálytársai is szerették, talyfonok; igazán jó tanulmányi ered­em Jam ismerve a családi hátterét, ez m JPJgusi szempontból érthető is volt. iánk egyébként külön is megemléke- ;sa hősről - fűzi hozzá az igazgató. Nem volt hát különleges ember Nagy Richárd, mégis hőssé vált. Gyermekko­ri élményei tették edzetté a lelkét, s lel­ke a testét. Bátor, erős, kitartó, fegyel­mezett, ám rendkívül szerény ember utazott ki februárban Irakba szolgálatot teljesíteni. Vérbeli katona volt, a jók kö­zött is az egyik legjobb - így jellemezte szakaszvezetőjét Keresztúri László ezre­des is. Nem volt hát különleges ember Nagy Richárd, és még csak hős sem szeretett volna lenni. Katona volt a javá­ból! MÉSZÁROS GÉZA Az erőnlétért A 16 éves Tóth József és a 14 esztendős Csányi Sándor épp Riki kedvenc „edzőpályáján”, a játszótéren rúgta a tragédia más­napján a bőrt.- A korkülönbség miatt nem so­kat játszottunk együtt, de ha mi fociztunk, s ő éppen idehaza volt, mindig lejött hozzánk a ját­szótérre. Furcsállottuk, hogy amikor a labda elszállt, s mig va­lamelyikünk visszahozta, addig ő a mászókát rugdosta a sípcsont­jával. De aztán megmagyarázta, hogy így erősíti a lábát. Máskor meg homokkal vagy téglákkal megrakott táskákkal a vállán és a hátán futott a közeli Havason. így hívják az utca végén kezdődő szántóföldet. Kifutott egészen a 4-es útig, meg vissza. Mindig edzett, de látszott is rajta, hogy kemény kívül-belül - állították is­merősükről a gyerekek. Búcsú és gyász Rékasi gyertyák Mély gyászban van Za^r^^as község - fogalmaz'1 Kurucz László polgármester- Akkor is döb>;JietPs,v0 na.f hír, ha nem telítésünk egyik lakója lenne z11®*1 Aa °P, azonban fnég^bb feketébe öl­tözött a lelkek- A térség ország- gyűlési kpviselojevel, Botka Lajosnév- hamarosan felkeres­sük az édesanyát, aki jelenleg m(äg pm elérhető, persze nem is öhJ-ük most zavarni. Együttér­zőnkről és Zagyvarékas lakói- nx közös részvétéről kívánjuk őt s a család többi tagját biztosíta­ni. Tudtommal a temetési cere­móniát a Honvédelmi Minisztéri­um készíti elő, mi csak a saját szerény eszközeinkkel próbáljuk a fájdalmat enyhíteni. Nagy Ri­chárd előtt egy egész falunak, egy egész megyének, egy egész or­szágnak illő fejet hajtani. Az iraki kontingenst felkészítő szolnoki MH 1. Könnyű Ve­gyes Ezred kitűzte a gyászlobogót. A magyar katonák csütörtök este a hillahi táborban csendes megem­lékezésen vettek búcsút elhunyt tár­suktól. Eközben péntek délután 6 órakor indult Irakba az a vizsgálóbizott- t ság, amely a rob- § bántásbán elhunyt « 27 éves katona ha- | lálának körűimé- | nyeit tisztázza 2 majd. A delegációt * Isaszegi János = dandártábornok o vezeti. 2

Next

/
Thumbnails
Contents